Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1949-12-04 / 282. szám

umfi-MHi y

1949 XU 4 VASÁRNAP Vi. évi, 282 Ára 50 Mér

A csenged járás befejezte a mélyszántást

Ma: teljes heti rádióműsor

Törvényjavaslat

a Magyar Népköztársaság első 5 éves népgazdasági tervéről az 1950. január 1-töl az 1954. december 31-ig terjedő időszakra

.,A minisztertanács Dobi István elnökletével szombat délelőtt ülést tartott. A minisztertanács Gerő Ernő államminiszter, a Népgazdasági Tanács elnöke előterjesztésére hozzájárult a Magyar Népköztársaság első ötéves népgazdasági tervéről szóló törvényjavaslatnak az országgyűlés elé való terjesztéséhez.”

*

A Szovjetúnió dicsőséges hadserege felszabadította Magyarországot a német imperialisták uralma alól, összetörte a magyar nagytőkések és nagybirtokosok népelnyomó államhatalmát, s ezzel lehetővé tette, hogy a magyar dolgozó nép hozzákezdjen a fasiszta háborúban rombadöntött magyar gazdaság újjáépítéséhez.

Dolgozó népünk élén a munkásosztállyal a kommunisták, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével, a Szovjetunió minden téren megnyilvánuló baráti segítségével, harcban a belső és külső reakció ellen, megvalósítva a hároméves tervet, befejezte a magyar népgazdaság újjáépítését.

Hála a munkásosztály, a dolgozó parasztság, a néphez hü értelmiség odaadó munkájának, a munkaversenynek, a háromévest tervet majdnem nyolc hónappal a kitűzött határidő előtt teljesítjük.

A hároméves terv eredményeképpen ipari termelésünk az utolsó békeév termelésének 140 százalékára nőtt.

Mezőgazdaságunk termelése csaknem elérte a háborúelőtti színvonalat.

A dolgozók életszínvonala ma átlagban 37 százalékkal magasabb, mint a háború előtt. Népünk egészségesebbé vált és müvelségi színvonala emelkedett.

Alapvető változások történtek társadalmunk és népgazdaságunk szerkezetében.

Három év előtt a gyáripar, a bányászat és kohászat csaknem teljesen tőkések kezén volt, jelenleg 92 százalékban állami kézen van. A bankszervezet csaknem teljesen tőkések kezén volt, jelenleg állami kézen van. A külkereskedelem csaknem teljesen tőkések kezén volt, ma külkereskedelmünk teljes egészében állami külkereskedelem. Nagykereskedelmünk csaknem teljesen tőkések kezén volt, jelenleg teljes egészében állami nagykereskedelem. A kiskereskedelem forgalmában az állam és a szövetkezetek részesedése 3 százalék volt, jelenleg eléri a 30 százalékot.

Három év előtt a mezőgazdaságban a nagyüzemi, társas gazdálkodásnak még csirái is alig voltak, ma az ország szántóterületének 7 százaléka az állam és a termelőszövetkezeti csoportok kezén van és 220 gépállomás nyújt segítséget a dolgozó parasztságnak.

Államunk a munkásság és dolgozó parasztság állámává, Népköztársasággá lett, a hatalmat hazánkban a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály gyakorolja.

A hároméves terv eredményeire támaszkodva, az ötéves tervvel népgazdaságunk továbbfejlesztésének, újjáalakításának útjára lépünk. A Magyar Dolgozók Pártja történelmi érdeme, hogy kezdeményezte és alapvonalaiban kidolgozta az ötéves népgazdasági tervet.

Az ötéves népgazdasági tervet a Magyar Népköz- társaság Országgyűlése az alábbi rendelkezésekkel törvénybe iktatja:

I. tejexel

ßz ötéves terv főfeladatai

í. $.

Az ötéves népgazdasági tervnek a következő föfel- adatokat kell megvalósítania:

1. Magyarország iparosításának meggyorsítását, elsősorban a nehéz- és gépipar fejlesztését, mert ez a Könnyűipar fejlesztésének, a mezőgazdaság gépesítésének és szocialista átszervezésének, a közlekedés korszerűsítésének feltétele. Ez a döntő belső feltétele népünk további gazdasági és kulturális felemelkedésének is, népi államunk és nemzeti függetlenségünk megszilárdításának és biztosításának, a szocializmus építésének hazánkban.

2. Mezőgazdaságunk elmaradottságának felszámolását, hozamának jelentős emelését, hogy bőségesen biztosítsuk a lakosság élelmiszerszükségletét, elősegítsük növekvő iparunk ellátását nyersanyaggal és hogy

mezőgazdasági kivitelünk fokozott mértékben járuljon hozzá népgazdaságunk behozatali igényének kielégítéséhez.

3. Népünk életszínvonalának további emelését, fokozott ellátását mindenfajta szükségleti cikkel, a lakás- viszonyok megjavítását, az egészségvédelem kiépítését, vagy a dolgozók növekvő kulturális igényeinek kielégítését, népünk nevelését a szocializmus tanításainak szellemében, az állami, a gazdasági, a kulturális építő- munka irányítására új vezetők, mérnökök, orvosok, pedagógusok, gazdasági szervezők, üzemvezetők, tisztek, állami tisztviselők stb. kiképzését a munkásság és a parasztság soraiból.

4. Honvédelmünk, véderőnk kifejlesztését, a béke- szerződés rendelkezései szerint. Csak így tudunk helytállni függetlenségünkért és a Szovjetúnióval, valamint a baráti népi demokráciákkal és a világ szabadságszerető népeivel együtt betölteni szerepünket a béke védelmében, az imperialista háborús gyujtogatók- kal szemben.

5. Magyarország átalakítását agráripari országból ipari-agrárországgá, tehát olyan országgá, melynek

gazdaságában az ipar súlya - db-*« és melynek ugyanakkor fejlett, korszerű mezőgazdasága van.

2-§.

E feladatok teljesítésére 5 év alatt biztosítani kell 50.9 milliard forint beruházását a népgazdaságba.

Ebből az iparba 21.3 milliárd förintot (18.3 milliárd forintot a nehézipar különféle ágaiba és 3 milliárd forintot a könnyűiparba).

A mezőgazdaságba 8 milliárd forintot (a mezőgazdaságot közvetlenül szolgáló ipari, közlekedési, építkezési, egészségügyi és kulturális beruházások teljes összege

12.5 milliárd forint).

A közlekedés fejlesztésére 7.5 milliárd forintot.

Lakásépítésre, község- és városfejlesztésre, egészség- védelmi, szociálpolitikai és kulturális beruházásokra 7.4 milliárd forintot.

A kereskedelem fejlesztésére 0.9 milliárd forintot.

Az ötéves terv végrehajtása során jelentkező, egyelőre még meg nem állapítható beruházásokra 2.5 milliárd forintot kell tartalékolni.

A második ótéves terv előkészítésével kapcsolatos beruházásokra 3.3 milliárd forintot kell előirányozni.

3. $.

1. A népgazdaság fejlesztésének eredményeként az egész ipari termelés értékének 1954-ben el kell crnie az 1949. évi ipari termelés 186 százalékát. Ezen belül a nehézipar termelésének értéke az 1949. évi termelés értékének 204.3 százalékát éri el, a könnyűiparé 172.9 százalékát.

2. A mezőgazdasági termelés értékének az 1954. évben el kell érnie az 1949. évi termelés 142.2 százalékát.' Ezen belül a növénytermelés hozama 135 százalékot, az állattenyésztésé 151.1 százalékot ér el.

4. §•

1. 1950-től 1954-ig a munka termelékenységét az iparban 50 százalékkal kell emelni.

2. Ugyanezen idő alatt az iparban a termelés önköltségét 25 százalékkal kell csökkenteni.

3. A termelékenység növelését s az önköltség csökkentését az új beruházások, a termelő berendezések műszaki fejlesztése, az üzemek és iparágak átszervezése, szakosítások (profilozás), szabványosítás, észszeríisiféS, az újítómozgalom, a munkaversenyek, az élmunkás- és Sztahánov-mozgalom' és a teljesítmény-bérrendszer további fejlesztése, stb. útján kell elérni.

5. §.

1. Az életszínvonalnak az ötéves tervidőszak alatt az 1949. évhez képest átlagban 35 százalékkal kell emelkednie és így 1954-ben eléri a. háborúelőtti átlagos életszínvonal 185 százalékát.

2. Az Iparban az ötéves tervidőszak alatt 480.000 új munkást éi, alkalmazottat kell munkába állítani. Ezen belül mintegy 250.000 új szakmunkást, 92.000 betanított munkásl, 85.000 segédmunkást és mintegy 53.000 különböző értelmiségi foglalkozásút.

3. Az ötéves terv végrehajtásának folyamán fellépő új munkaerőszükséglet biztosítására, valamint a munkások és alkalmazottak létszámában mutatkozó természetes kiesés pótlására és a termelőmunkából á.lanti, gazdasági, kulturális és egyéb vezető munkára kerülök helyettesítésére a következő intézkedések szükségesek:

a) Fejleszteni kell az iparostanuló-kéozést, segédmunkások, betanított munkások tömeges kiképzését szakmunkássá és ezzel biztosítani a szakmunkás-utánpótlást.

b) Emelni kel! a népgazdaság minden ágában a no; munkaerők számát és arányát és biztosítani kell szamukra a férfiakkal egyenlő munka- és bérteltételeket.

c) Meg kell szervezni a csak időszakosan foglalkoztatott mezőgazdasági dolgozók egyrészének bevonását az ipar munkájába a ezzel egyszersmind állandó fog:a'kozás’ hcz és keresethez juttatni.

6. §.

1. A nemzeti jövedelem értékének 1954-ben el ken érnie az 1949. évi nemzeti jövedelem értékének 163 százalékát.

2. A nemzeti jövedelemben az ipar részesedése 1949- től 1954-ig 49 7 százalékról 58.7 százalékra emelkedik. Ebben is kifejezésre jut országunk gazdasági szerkezetének döntő megváltozása, hazánk agrár-ipari országból ipari-agrár országgá fejlődése.

II. fejedet

A termelés és a beruházások terve

a) ipar

1. A bányászat termelésének 1954-ben el kell érnie a 2153 millió forint értéket, ami 1949-hez képest 55.2 százalékos emelkedést jelent.

A széntermelésnek az 1949. évi 11.5 millió tonnáról 1954-ben 18.5 millió tonnára kell növekednie.

Jelentős mértékben emelni kell a vasérc, a mangánérc, a színesércek, a bauxit, a nyersolaj és egyéb nyersanyagok bányászatát.

2. A bányászat termelésének növekedését 2.465 millió forint beruházásával kell biztosítani. Fokozni kell a meglévő nyersanyagforrását kiaknázását. Újakat kell feltárni és messzemenően gépesíteni kell a bányászati termelést.

8. $.

1. A kohászati ipar termelésének 1954-ben el kell érnie a 4.723 millió forint értéket, ami 1949-hez képest 95 százalékos emelkedést jelent. A nyersvas termelésének az 1949 évi 428 ezer tonnáról 1954-ben 960.000 tonnára kell növekednie, a nyersacél termelésének 890.000 tonnáról 1,600.000 tonnára. Biztosítani kell a timföld, kohóaluminium, a ferromangán, a színesfémek és a magnézium kohászati termelésének a fokozódó szükségletnek megfelelő növekedését.

2. A kohászatban a termelés emelésére 3. 998 millió forint értéket kell beruházni. E beruházás keretében Mohácson új, nagyteljesítményű nagyolvasztót és acél- és hengerművet, továbbá új ferromangán-kohól, ú> aluminium-kohót kell építeni.

9. SS.

1. A nehéz gépipar termelésének 1954. évben e1 kell érnie 7.725 millió forint értéket, ami 1949-hez képest 138 százalék emelkedést jelent.

Az 1954-es évben az 1949. évi termeléshez képest a különböző szerszámgépek termelésének értékét 185 millió forintról 610 millió forintra, traktorok gyártását 2.600 drb-ról 4.600 drb-ra, vasúti kocsik és motoros- vonatok termelését (vasúti teherkocsi egységben számítva) 4.850 drb-ról 10.000 drb-ra, tehergépkocsik gyártását 3.200 drb-ról 9.000 drb-ra, motorkerékpárok gyártását 12.000 drb-ról 23.000 drb-ra kell emelni. Gyártani kell 520 millió forint értékben gáz-, villany és nehézipari gépeket, trolleybuszokat, arató-cséplőgépeket, Diesel-traktort, traktoros kukorica-aratógépet, útépítő gépeket, földvájó gépeket, építőipari gépeket, vegyipari gépeket, automatikus textil- és egyéb munkagépeket, vagy vasúti darukat, bánya- és rakodó gépeket stb.

2. A nehéziparban a termelés emelésére 4.214 millió forint értéket kell beruházni. E beruházások keretében öntödéket, szerszám-gépgyárakat, malomipari gép gyárat, textilipari és könnyűipari gépgyárakat, közép- és nehéz-vasszerkezet gyárat, nyersolaj-üzemanyag szivattyú-gyárat, Diesel-motorgyárat, daru-gyárat, csavar-gyárat, radiator-gyárat és egyéb gépipari üzemeket kell létesíteni. A borsodi iparvidéken új nemesacélmüvet. és új vagonkerékpár-gyárat, a Duna mel-