Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)
1949-12-24 / 299. szám
19*9 DECEMBER 94, SZOMBAT 3 SITA LIM és a sztálini wemiés Molotov cikke a Pravdában Molotor cikkének bevezető részéDen elemezte, nogy JUiX- képpen vált iehetove a ezocializ- mus építése a Szovjetunióban a nagy Sztálin vezetésével, iviaja rámutatott arra, hogy a nagy Sztálin megvedeunezte ea tovu-oo lep teszcetuí azé a icuim eimeietei., amely szerint lehetséges a szocializmus győzelme egy országban, lehetséges a szocializmus győzelme a szovjetúnioDan. Napjainkban nme« szűk ség vitákra ennek az eiméiet-ne* tudományos neiyessegét illetőleg, nincs szükség annak bizonyítására, hogy az imperializmus korszakában a kapitalista országok egyenlőtlen lejiotiese közepese a szocializmus nem aramat győzelmet egyidejűleg valamennyi országban, hanem először csupán egyes erszágokban győzhet, niszen a ggociauzmus gyozeimenek lentco- sége eleinte egy, egymagában álló országban mai a szocialista rendszer igazi győzelmévé vált a iszov- jettuuooan, anoi sikerrel roiyik azoknak az eiorelteteleknek megteremtése, amelyek biztosítja* a kommunizmus magasabb lejiodés- t'okára való áttérést. Most mindenki latja, hogy országunk szocialista imamiua alakúit at, hogy a szocializmus győzelme a Szovjetunióban biztosítja az ország további még hatalmasabb gazuasagi iejlouceueK, a szovjet nép jóitte szüntelen emelkedésének valamennyi leiteteiet, s nogy a nemzetközi helyzet is sokban megváltozott a szocializmus és népi demokráciák javara. A szovjet nép, ameiy a szovjet hatalom eveiben hatannas léptekkel haladt előre a kulturális íej- lődésoen, ügye igazságának magasztos tudásától és a bölcs sztálini vezetésbe vetett mély meggyőződéstől áthatva, barati egyetértésben és tevékenyen résztvesz a város és a í'aiu szocialista építésében. A szocialista építés erősítése és a szovjet nép szocialista nevelése térén sikeresen naiauuuK előre, ami a szovjet társadalom erkölcsi, politikai egységének oly nagyarányú növekeueseoen és a szovjet hazafiság oly natalmas lenauietéoep jut kifejezésre, hogy nincs a világon olyan erő, meiy népünket visszafordíthatná a kapitalizmushoz. Ez a legfőbb eredmény, amelyet országunk a szocialista fejlődés útján a Bolsevik Párt sztálini vezetése alatt ért el. * A második világháború a Szov- Jetúniónak es a szövetséges hatalmaknak a fasiszta támadók fölött aratott teljes győzelmével végződöttA győzelem megszervezése céljából Sztálin eivtars közvetlenül kezébe vette mind az ország politikai s gazdasági irányítását, mind pedig magának a háborúnak irányítását, éléie állt az ország fegyveres erőinek, ami a hadsereget és az egesz népet önfeláldozó hősies harcra lelkesítette. Az európai második front késedelmes megnyitása az egész világ előtt nyilvánvalóvá tette, nogy a fasizmus felett Európában, majd a t-á- volkeleten aratort győzelem dicsősége mindenekeiou. a Szovjet Hadsereget és a páratlan sztálini vezetést illeti Ez a világtörténelmi győzelem dicsőséget hozott országunknak, a szovjet hadseregnek és nagy hadvezérének, I. V. Sztálinnak. A sztálini külpolitika következtében, amely meg tudta akadályozni a kapitalista államoknak a második viiágnáború előtt fennállott Szovjetúnió-ellenes egységfrontját, az agresszív fasiszta államok elszigetelt helyzetben voltak, míg a Szovjetünk) elfoglalta a hatalmas antiras szta koalícióban őt megiLeto helyet. Sztálin elvtárs személyes szerepének ezen a téren is rendkívüli jelentősége volt az események egész menetére. A népek történetének mély ismeretében a nemzetközi kommunista mozgaiom vezérének sokoldalú tapasztalata az a képesség, hogy megismerje és ldejéoen megfejtse az egyes államok stratégiai és taktikai terveit, a merészség és rugalmasság, a nemzetközi. ügyekben hozott határozatok során, ami miau Olyannyira jellemzi* Sztálin elvtarsat — ezen. uataroztak meg a szovjet unió külpolitikájának döntő sikereit. ■* A második világháború következtében a nemzetközi neiyzeuiea centit változások es a Szovjetunió megnövekedett szerepe önmagukért beszelnek. Errol ranuskuu- nait mmuekeiott az oiyan tényé*, nogy Európában és Azsiaoan töbo oiozugoan népi uemokraeia jou létre a ezek az országok magabiztosan térték rá a szocianzmus epiteséne* utjara. Csupán reményűit vesztett reakciósok adhatja* at magukat olyan lehetetlen utópiáknak, nogy inengyeiorszag, osensziovákia, i*íagyaim»zag, i-o- maala, nuig'ana es Albánia, vagy n.oiea népéit, a mongol r,ep*és- tarsaságroi nem is neszéivé, visz- sza lenet téríteni a regi állapotokhoz, hogy lömet Aon.mura* es a burzsoázia rabszolgáivá lehet okét tenni, mneteiienség nem ens merni a Emim. fvepkoztaisasag megalakulásának vuagraszOio jelentőseget, ami megrendítette az ímperianzmus azsiai pilléréit. EZtann eivtars a ivemet Ecmokia- tikus Köztársaság nagy jelentőseget az egesz vnágon Visszhangot keltő szavakkal határozta meg. a jelenlegi körülmények között az egyik tauoroan a Szovjetunióval együtt ott vannak egytol- egyik a népi demokratikus államok, ameiy ék a béke es a demokrácia ügyet védik. Valamennyink érdeke, nogy biztosítsa népéi megszerzett szabadsagát, a be*es életet s a többi népekkel való barati és egyenjogú Kapcsolatok megteremtesenek teltételeit. ivem keil azonban megieiedkez- nünk arról, hogy van egy másik tábor is. Ear a második világháború nem is olyan régen fejeződött De, az imperialista országok — mindenekelőtt pedig az egyesült Államok és In agyuritanma vezető körei — ismét ^ázásán készülődnek egy újabb háborúra. Be megváltoztak az idők. óriási jelentősége van annak, hogy az egesz főidgomb népei között egyre növekszik az aktivitás, a be*e megsziiarcutasaert foiyo harcban s ezzel érlelődik az a tudat, nogy a tartós békét, üres, pacalista Óhajokkal nem lenet biztosítani. A béke híveinek az egész világot átfogó mozgalma egyik legvúágo- saob kifejezője a nepe* viiagbéké- re irányúm torekvesenek. 't udjuk, hogy a oeke megvédéséért, demokráciáért és a haladásért folytatott kiterjedt mozgalom a Szovjetuniót légió Db támaszának és .eménységenek, Sztálin nevét pedig hatalmas zászlajának tekinti. A háború idején soha nem tapasztalt méretekben növekedett a kommunisták tekintélye a népi tömegek előtt, mivel a kommunisták soraiból emelkedtek ki a fasizmus ellen, a népek jógádért és szabadságáért folytatott narc leg- önfeláldozóbb harcosai. Ahhoz, hogy a Utó-klikk Jugoszláviában hatalomra juthasson mint tudjuk, szintén a Szovjet- únió barátjaként kellett feltüntetnie magát és kommunista mezt kenett oicenie. Kincs messze azonban az az idő, amikor az áruló xitó-kUKKet, amely a külföldi imperialista kormányok felbérelt gyilkosaivá, kémeivé vált, s amelynek a Szovjetunióval és tulajdon népével szemben ellenséges terveit leleplezték, eléri az imperialista reakció becstelen bérenceinek szégyenteljes sorsa. Az azelőtti helyzet helyet t, amikor egyetlen szocialista állam létezett csak — a Szovjetunió, amely kapitalista környezetben volt, új helyzet állt elő, amelyben a Szovjetúnió kikerült a nemzetközileg elszigetelt helyzetéből és ebben lehetetlenség nem. felismerni a sztálini vezetés hatalmas eredményét. * Napjainkban a Szovjetúnió nem áll egyedül a világ békéjének megvédésében. A Szóvjetúnióval együtt ezert az ügyért harcolnak a népi demokrácia országai és a béke híveinek most létrehozott nemzetközi tábora. Olyan helyzet állt elő, melyben az imperialisták. akik új világháborút készítenek elő, elkerülhetetlenül olyan ellenállást váltanak ki a békeszerető népek és az egész demokratikus tábor részéről, hogy ez nemcsak egyszerűen egyik, vagy másik agresszív hatalom vereségéhez fog vezetni, ahogy ez- idáig történt, hane ma világimpe- rializmus egész rendszerének leiszámolását vonja majd maga után. Ez a legfőbb eredménye a nemzetközi he.yzet terén bekövetkezett változásoknak, amelyek azt jelentik, hogy a békeszerető népek és az egész haladó emberiség sora elválaszthatatlanul kapcsolódik egybe a Szovjetunió és a világ demokratikus táborának további sikereivel, meiy tábor elén elismert vezére — a nagy Sztálin áll. Most jelenik meg I. V. Sztáür, műveinek kiadása, amely 1901-töl írt műveit tartalmazza. Nem lehet eléggé nagyraértékelni ennek a kiadványnak elméleti és politikai jelentőségét. Szakaszról szakaszra, egész sokoldalúságában és szellemi gazdagságában szemünk előtt bontakozik ki a nagy Sztálin lángeszű alkotó munkássága. Ezek a munkák a marxizmus-leninizmus eszméinek fényszórójával világítják meg a Bolsevik Párt s a nemzetközi kommunista mozgalom legkülönbözőbb gyakorlati kérdéséit s ezen túlmenően a történelem és a filozófia legégetőbb tudományos problémáit. Ezek a munkák megmagyarázzák a bel- és külpolitika leglényegesebb úeiüeseit, továbbá a Szovjetúnió gazdasági életének alapkérdéseit, megmagyarázzák a kapitalista világ országainak fejlődésében mutatkozó különböző időszakokat. Feltárják a szocialista kultúra nagy problémáinak lényegét, e kultúra nemzeti formáinak minden változatosságával, rámutatnak a ’ov- jet hatalom előtt ismételten felmerült katonai problémák jelentőségére, miközben érthetővé válik Sztálin elvtárs rendkívüli személyes szerepe hazánknak a külső ellenségektől vuio megvedelmezésében már a szovjet hatalom első napjaitól kezdve, továbbá a s2ov|et béke- poliükj következetes keresztülvite- lében. ameiy mindig ? Szovjetúnió külpolitika jának föíeladata It es in:.ad — a- sok inás olyan körülmény, ameiy Pártunk és Sztálin vezetése történelmi ügyé-ék nagyságáról tanúskodik. Sztálin eívíárs, mint az alkotó marxizmus nagy képviselője, sok tekintetben továbbfejlesztette Partunk stratégiájának és taktikájának lenini elveit, aminek rendkívül nagy a jelentősége valamennyi ország kommunista diozgalma szempontjából. Sztálin elvlárs a marxizmus- leninizmus eszméinek fényszórójával világított meg és elméletileg továbbfejlesztett a Párt és a szo- jet állam előtt felmerült már fontos problémákat is. Ezek közé tartoznak pl. a következők: A Kommunista Párt, mint újtipusú toria- dalmi párt s különösképpen vezető szerepének kérdése a proletariátus diktatúrája rendszerében, a szocialista iparosítás a Szovjetunióban és döntő jelentősége a szovjet állam megerősítése szempontjából, a parasztgazdaságok millióinak kollektivizálása és az utolsó kizsákmányoló osztály — a kuíákság felszámolása — mint egész népgazdaságunk szocialista alapokra fektetésének befejezése, a szocialista állam m ti den eszközzel való megerősítése nek problémája a kapitalista kör nyezet teltételei között és az a kérdés, hogy milyen feltételek mel lett hal el az állam, a nemzetiségi kérdés a burzsoá demokratikus tor radalom időszakában és a nemzeti gyarmati kérdés, a szocialista íor radalom feltételei között, különö sen a szocialista nemzetek kérdése, valamint számos más rendkívüli fontosságú időszerű kérdés. A kapitalista országoktól eltérően, amelyekben az alaphangot a spontán gazdasági fejlődés vak törvényei adják meg és ezek uralkodnak, az emellett kikerülhetetlen időszaki gazdasági válságokkal és a társadalmi ellentmondások egyre fokozódó kiéleződésével — a szovjet állam egészen más alapokra került. A mi országunkban a szocialista forradalom és a kizsákmányoló osztályok ezt követő felszámolása következtében biztosítva van az egész népgazdaság tervszerű fellendülése, amiről egyetlen kapitalista állam sem álmodhat. A Szovjetunióban nem egyetlen perspektíva a terv alapján valósul meg az ország gazdasági életének] fejlődése, hanem ‘ rvszerűségett visznek a társadalmi élet ninden, ágába is, ami ana ’lányul hogy meggyorsítsa' a Szovjeíuniób n élő népek kultúrájának általános és sokoldalú fellendülését, fellendítse és felvirágoztassa a tudományt és a művészetet. Csak ebben az ösz- szeíüggesben lehet megérteni * szovjet tudomány és technika egy* re növekvő sikereit, köztük ;iX atomenergia birtoklása terén elért eredményeket. amelyek nyira, meglepték és megdöbbentették a Szovjetunió valamennyi ellenségéi. Naprói-napra egyre nyilvánvalóbba válik az áltudomány elleni harc, mely elvi és gyakorlati jelentősége, amelyet a dialektikus maerializmus- sai félrevezetett szovjet tudósok folytatnak. A mi irodalmunk és művészetünk egyre inkább sztálini korszakunk zászlóvivőjévé válik, sokban járul hozzá a szovjet nép sikereihez, lelkesíti a munkában és a harcban, messze országúik hátárain túlra sugározza a Szovjetunió hatalmát. Még soha egyetlen állam lőtt sem állottak ilyen hatalmas 1 da- tok. Nem véieiien, hogy ezeket a roppant íeiadatokat annak a parinak kellett megoldania, amelyek olyant nagy vezetőt adtak cépiinkn,' es az egész emberiségnek, mint Lenin és Sztálin — az elméleti gondolat és a forradalmi gyakorlat óriásai. Ha Lenin halála után a szovjet nép győzelmesen oldotta meg belső és külső, stratégiai és taktikai feladatat t, olyan hatalmassá tette államát és lelkileg oly közel hozta a világ dolgozóihoz, — akkor ebben a legnagyobb történelmi érdem mindenekelőtt pártunk nagy vezére — Sztálin elvtársé, a sztálini vezetésé. Ezért bíznak országunk doígo* zói olyan határtalanul a bulcs sztálini vezetésben, ezért hisznek oly erősen Sztálin lángelméjében, ezért oly nagy a szovjet nép és a világ dolgozóinak szeretete Sztálin elv- társ iiánt. Ma 70. születésnapján, újra é* újra jó egészséget és hosszú életet kívánunk a drága és nagy Sztálinnak, vezérünknek, tanítónknak és barátunknak, népünk üdve és dicsősége, az egész haladó emberiség boldogsága érdekében. A kisvárdai járás áll a kukoricabegyüjtés élén Kévés javulás mutatkozik az ütemterv teljesítésénél Irtunk arról, hogy megyénk dolgozó parasztjai igen elmaradtak az idei kukoricabegyüjtés teljesítésével és megyénk csaknem az utolsók között jár a megyék kukoricabegyüjtési versenyében. A legutóbbi kiértékelés szerint kevés javulás mutatkozik e téren. A kukoricabegyüjtés teljesítésének százaléka két és féllel 55 százalékra emelkedett. A kukoricabegyüjtésben legjobb járásunk a kisvárdai járás, amely egyetlen járásként túlteljesítette december 18-lg az ütemtervet. (102.9 százalék.! Javulás mutatkozik a tiszai, dadai alsó, dadai felső járásban (85 7, 72.4, illetve 71.5 százalék), de elmaradás látszik a nyírbátori, Itgetaljai, nyírbaktai járásokban, különösképp a nagykállói és nyíregyházi járásban, amelyek utolsó helyen kullognak a kukoricabegyüjtésben és az ütemtervet is mindössze 25.1, illetve 30.5 százalékban teljesítették. Az elmaradásra egyik járásunkban sincs ok, hiszen jó közepe.» volt megyénkben az idei kukorica- termés. Vannak, aki* arra hivatkoznak, hogy párhete azért nem került be a begyüjtöhelyre a kukorica, mert a dolgozó parasztok kiszáradva, szemesen akarták behozni s így maguknak tartani tüzelésre a kukoricacsutkát. Kétségtelen, hogy ilyen szándéka nem egy szegényparasztnak volt. De a kukoricabegyüjtés munkájának elmaradását azokban a kuláktá- madásokban kell keresni, amelyek akadályozni igyekeztek az őszi vetést és mélyszántást is és akadályozni igyekeznek minden olyan munkát, amely a dolgozó parasztok, a nép felemelkedését segítenék és segítik elő. Az elmaradásnak ezek a valódi okai megjelölik falusi pártszervezeteink előtt a tennivalókat, amelyekkel elősegíthetik az elmaradás behozását. Harc kérdésévé kell termi a kukoricabegyüjtést is! Fel kell használni azokat a harci tapasztalatokat, amelyek az őszi rozs- és búzavetés a mélyszántás idején mutatkoztak meg a felvilágosító munkában, a kulákok elleni harcban. Azt híresztelik a kulákok, hogy nem kell most beadni a kukoricát, csak tavasszal, „hiszen tavaszra már nem ugyanaz a pénz ”. Dolgozó parasztjaink jól tudják, hogy a kulákok nem egyszer hirdettek már pénzleértékelést, újabb inflációt, egy-egy közszükségleti cikk árának felemelését. Hiszen legtöbbször a saját kárukon tanultak: amikor felvásárolták a sót, a cukrot, amely nemhogy eltűnt, hanem több lett és olcsóbb. Á begyűjtött kukoricából lett olcsóbb a sertéshús és a zsirozó Hiszen ha arra várnak a dolgozó parasztok, hogy drágább lesz tavasszal a kukorica — hitelt adva a kulákmeséknek —, maguk károsodnak. Legfeljebb még any- nyiért sem adhatják maja el a kukoricát, amennyiért ősszel, vagy a télen eladhatnák. Nem beszélve arról, hogy a begyűjtött kukoricából lett. olcsóbb a sertéshús és a zsírozó is és minden mázsa kukorica, amely a begyűjtő- helyekre kerül, a sertéshúst és a zsírt teszi olcsóbbá ! Tavaly ilyenkor, amikor még kuláksertést árultak c hentesek, 16 forintot kellett egy kilóért fizetni — ha volt hús egy, vagy két héten egyszer. Azóta hatalmas állami malacne”elö telepek és hizlaldák ontják az olcsó sertéshúst és zsirozót, amely most Szabolcsban is olcsóbb lett. A sertéshús ára 13 forintról 11 forintra, a zsírnakvaló szalonna 16 forintról 14.40-re, a zsír pedig 17 forintról 16 forintra kilónként. A kukoricabegyüjtés sikere pedig azt fogja eredményezni, hogy az ötéves terv folyamán 36 százalékkal emelhetjük a hús, 34 százalékkal pedig a zsír fejenkénti mennyiségét, tovább emelhetjük a dolgozó nép életszínvonalát. Ezt akarják megakadályozni a kulákok híreszteléseikkel, amelyek ellen harcba kell szállniuk a doígo zó parasztoknak, harcba kell szállniuk a falusi pártszervezeteit agitátorainak, hiszen az ötéves tervről van szó, az új sikerekről, amelyek soha nem látott mértékben javítják majd meg íalvalnk népének sorsát is. Az új sikerek biztosítéka pedig többek között a kukoricabegvkjtés sikeres befejezése is, elsősorban pedig a szívós harc az előrehaladást, a felemelkedést gátió kulákok eben. Őrizetbe vette a rendőrség Györgyöst Mihály nyírszöllő&i és ifj. Kovács György korcs- máros kótaji lakosokat, akik lakásukon fegyvert rejtegettek. Megindult ellenük az el- iáiás. Harc kérdésévé kell tenni a kukoricabeqyűitést is
