Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)
1949-12-24 / 299. szám
4 *943 DECEMBER 24, SZOMBAT így születnek a kezdesáiyezsssk Versenybe léptek a raagykállót járás egészségügyi dolgozói Az egészségügyi szakszervezet nagykáliói járási csoportja a napokban értekezletet tartott s az értekezleten lelkes versenyfelhívások történtek. — A dolgozó nép iránti hűségünket bizonyítjuk be szocialista munkaversenyünkkel — mondták a versenybe lépő orvosok, gyógyszerészek, egészségügyi dolgozók. Dr. Vadász Ernő OTl körzeti orvos, dr. Szil vasi Ferenc OTI körzeti orvost hívta ki versenyre a következő pontokban: Rendelési idő pontos betartása, takarékosság, a táppénz-betegek kezelésében fokozott gond és ügyelem, hogy azok minél előbb munkába állhassanak, ideológiai és szakmai továbbképzés. Dr. B a r a n y i Barna C o m b a Pált, Borsi István Balog Istvánt, H u d á k i Gyula Tamási Andrási, G ö 111 Tibor Darvas Zoltánt hívta ki versenyre. Feltételek: fertőző betegségek elleni küzdelem, védőoltások határidőben való teljesítése, egészségügyi felvilágosító előadások tartása. Az egészségügyi védőnők is lelkesen csatlakoztak az orvosok versenyéhez. Ivánka Piroska özvegy A1 g a i n é-val kötött szerződést a következőkre: családlátogatások fokozása, tanácsadási idő pontos betartása, terhes védencek felkutatása. P a p p Vilmosné és P a p p Róza az ideológiai és szakmai képzéssel egészítették ki a versenyt. Kocsa Tivadarné és V o n- d o r o s s i Györgyné belevették a versenyekbe a gyermekágyak látogatások fokozását is. Ezek után sorra állottak fel a gyógyszerészek, szülésznők, telepfelügyelőnők s ők is csatlakoztak az egészségügyi dolgozók versenyéhez. ~• A munkások példáját megindult a küzdelem a „járás legjobb orvosa”, „legjobb védőnője”, „gyógyszerésze”. „szülésznője” címért. Uú-pfOH saßiUom ti a Uckwkák ? Irta: Kassai Mihály munkásvállalatvezető Megismétlik a sztálini műsort Nyíregyházán Hatalmas sikerrel ragyogó műsort mutattak be Nyíregyháza kultúrgárdái december 21-én, Sztálin elvtárs 70. születésnapján a Városi Színházban. A legjobb színjátszók, táncosok, énekesek léptek fel, hogy minél hívebben ki tudják fejezni a dolgozók hatalmas örömét és rajongó szere- teiét a nagy Sztálin iránt, akinek felszabadításunkat és felemelkedésünket köszönhetjük. A dolgozók általános kívánságára ezt a sztálini műsort vasárnap délután öt órai kezdettel újra megismétlik a nyíregyházi kultúrgárdák. A színház szűk befogadóképessége sok dolgozót megakadályozott a műsor megtekintésében s ezért kerülnek újra színre a műsorszámok. A nagy siker elé tekintő előadás színhelye a Korona „József Attila“ kuítúr- terme. Szervezett betörőbandáf tett ártalmatlanná a rendőrség Az utóbbi időben Nyíregyházáról, környékéről, sőt még a szomszédos megyékből is számos betörésről, különböző lopásokról érkeztek feljelentések a rendőrséghez, amiből — figyelembe véve a bűncselekményeknél előforduló azonos eljárási módot — arra lehetett következtetni, hogy a lopásokat szervezett betörőbanda hajtja végre. A debreceni főkapitányság VIII. kerületi szakmamezői kiszálltak Nyíregyházára és erélyes nyomozást kezdtek a ;zéles körben működő bűnszövetkezet felszámolására. Példás munkájuk eredményeképpen rövid időn belül 22 betörőt és tolvajt kerítettek kézre, akik közül nyolcat már eddig is körözött a rendőrség. A további nyomozás során előállítottak 36 orgazdát is, akik a lopott tárgyakat megvették a betörőktől. A 87 esetben elkövetett betörésekből, lopásokból eredő kár meghaladja a 200 ezer forintot, amiből az ideiébe» történt leleplezés folytán 140 ezer forint értékű lopott tárgv megkerült. Az így megkerült értékeket a károsultak legnagyobb örömére, visszaadták eredeti gazdáiknak. A nagyarányú razzia során Breszka János személyében egy körözött gyilkos is kézrekerült. A betörők és tol vaj ok, akik nagyrészt egy családnak a tagjai, a következők: Csordás László, Makula Rostás József, Perjés Mihályné, Makula Mihály, Makula Gusztáv, Balogh János, Makija Gizella, Makula Borbála, Tóth Gusztáv, Tóth János, Tóth Mihály, Horváth János, Makula Mária, Barát Géza, Tóth Lizia, Glon- czi József, Tóth Lajos, Kóczé János, Papp József, Csömör Gusztáv, Sinkó János és Csonka Józsefné, Nyíregyháza és környéki lakosok. Kihallgatásuk után átadták őket a nyíregyházi ügyészségnek. Az elvetemült betörő-' banda felszámolása osztatlan megelégedést és megnyugvást váltott ki Nyíregyháza és környéke dolgozó néue között. „Az a gazdasági vezető, aki nem óhajtja a technikát tanulmányozni, a technikát elsajátítani — Paprika Jancsi, de nem gazdasági vezető” — mondja Sztálin elvtárs és ezek a szavak jutottak eszembe akkor, amikor a Párt, a munkásosztály a nyírbogdányi Ásván., olajipari Nemzeti Vállalat élére állított. A helyzetem nehéz volt, annál is inkább, mert mint kőműves, nem sokat értettem a vegyiparhoz. Sztálin elvtárs erről a dologról azt mondja: „Mondják, hogy nehéz a technikát elsajátítani. Nem igaz ! Nincs az a vár, amelyet a boisevikok ne tudnának bevenni. „Ezek a szavak adtak erőt s újabb lendületet adtak Rákosi elvtárs figyelmeztető szavai, amelyek a Nagybudapesti Pártválaaztmány ülésén hangzottak el. L egelső feladatomnak tartottam, hogy megismerjem a gyár minden keresztmetszetét. Döntő fontosságúnak" tartottam a munkásokkal és műszaki értelmiségiekkel kiépíteni a szoros kapcsolatot. Üzemünk végtermékig dolgozó üzem, nem egy műszakban dolgoznak elvtársaink s így valamennyi műszakkal meg kellett ismerkednem. Sokszor úgy éreztem, hogy menthetetlenül ösz- szegabalyodnak agyamban a számok, a statisztikák, a műszaki rajzok, az adatok, de ilyenkor mindig Sztálin és Rákosi elvtár- sak szavaira gondoltam és arra, hogy felelőségem van a Párt, a munkásosztály, a dolgozó nép iránt. Ha a kapitalisták vezetni tudták a gyárat, ezerszer inkább tudnom kell nekem, a munkásosztály fiának. Le nem írható hatalmas segítséget jelentek számomra Lenin és Sztálin munkáinak tanulmányozása, valamint a szovjet iparvezetés megismerése. A műszaki értelmiséget segítségül hívtam. Műszaki értekezleteket rendszeresítettem hetenként. Itt alaposan megtárgyaltuk a hét folyamán felmerült problémákat a dolgozókkal, csoportvezetőkkel , brigádvezetökkel és a műszaki értelmiséggel. Megvilágítottuk a naponta előforduló hibákat s ez nagyban hozzájárult technikai képzettségem emeléséhez. A hibák kiküszöbölésére öthónapos tervet dolgoztunk ki, bevontuk a terv végrehajtásában az észszerüsítöket, az újítókat s magam is tanulmányoztam a kérdések műszaki irodalmát. Sztálin elvtárs arra tanít: „Tanulnunk kell a munkásoktól. Nem egy esetben éjjel is kimegyek az üzembe, ahol a gépek moraján kívül csend uralkodik. Az elvtársakat egyenként keresem fel munkahelyükön, széleskörűen érdeklődöm náluk s a be- élgetésekröl jegyzeteket készítek. Nagyon jól felhasználom ezeket további munkámban. Természetesen minden probléma megoldásához segítségül hivom az üzemi pártszervezetet és az üzemi bizottságot. „Csak ott van egészséges termelési folyamat, ahol a munkában összhangot teremtenek.” R ájöttem arra is, hogy nem elég az irodában ülni és onnan dirigálni, hanem döntően fontos, hogy a vállalatvezető személyesen győződjön meg erről, vagy arról, Mert ha nem személyesen győződöm meg, ha csupán a papírokra felkerülő adatokra tá- rffStrzkodom, előbb utóbb súlyos hibákat követek el. A szakmai tudás elsajátítása mellett döntő fontosságúnak tartom ideológiai színvonalam emelését. A gyakorlat fabatkát sem ér, ha nem termékenyíti meg a marxizmus - leninizmus - sztálinizmus elmélete. Rákosi elvtárs erre is figyelmeztetett bennünket, amikor az egyes elméletet lebecsülő elvtársakról beszélt: „Nem nehéz megjósolni, hogy az ilyen elvtársak elméleti képzettségük hiányának következtében nem fognak megfelelni azoknak a feladatoknak, amelyek mego’dásáia a Párt küldötte őket.” Előbb vagy utóbb beteljesedik rajtuk Sztálin elvtárs szava: „A gyakorlat vakká lesz, ha nem világosítja meg útját a forradalmi elmélet.” Ezek i megállapítások vonatkozna!: a gazdasági funkcionáriusokra is, ezért vettem most fokozottabban irányt a marxista-leninista elmélet tökéletesebb elsajátítására. Mindenkor meg akarom állni helyemet ott, ahová Pártom és osztályom állított. Nagysikerű kulfúrversenyf" rendeztek a nyíregyházi tömegszervezstek A Magyar-Szovjet Társaság nyíregyházi csoportja munkaver- eeayffelhívást intézett Nyíregyháza tömegszervezeteihez. A ver. senyfehívás kultúrműsorok rendezésére szólította a tömegszerveze- tek színjátszó-, énekes- és tánc- csoportja it Sztálin elvtárs születésnapja megünneplésére. „Tegyük ezzel is felejthetetlenné a világ dolgozóinak nagy ünnepét“ — mondotta a versenyfelhívás. A verseny első szakaszát vasárnap délután rendeztek meg a .,Korona” József Attila kiűtúuc-: hieben. A zsúfolásig megtöltött, tömegszervezet a Magyar-Szovjet Társaság, a KISOSZ és a KIOSZ, Az MSZT műsorából különösen « szánjátszó gárda szereplése es « quintett tűnt ki. A KISOSZ műsorában kedves szín volt az apró úttörő pajtások népi tánca, az orosz párostánc. A KISOSZ kui- túrcsoportjában szintén a színjátszók érték el a legnagyobb sikert: „Az áldozat“ című szovjet drámával. Felejthetetlen ünnep volt szerdán megyénk három gépállomásán ti er ék pár cs motorgumik, alkatrészek legolcsóbban PALOTA I műszaki kereskedőnél Zrínyi llona-u. íj. sz. December huszonegyedikén, Sztálin elvtárs hetvenedik születésnapján bensőséges ünnepsége: rendeztek a nyírmadai és nyiriéti gépállomásokon, valamint & kislé- tai gépállomáson, ahol az egész község központi ünnepségét is tartották. A nyírmadai és nyirtiti traktoristák e nagy napon avatták fel pártházaikat is és ünnepségeikre a két község apraja-nagy- ja eljött, ugyamúgy töltötték meg meg zsúfolásig a termet a kislétai gépállomás kultúrházában is, a Gencsiek volt kastélyában. Felejthetetlen ünnepek voltak ezek mindhárom helyen, amelyeken dolgGzó parasztjaink mele, szeretetüket és hálájukat fejezték ki szabadságukért és egyre javuló életükért Sztálin elvtársnak, a Szovj"túr,iónak. De megmutatták az ünnepségek azt L, hogy dolgozó parasztjaink egyre jobbam tekintik otthonuknak a gépállomásokat, segítőiknek, tanácsadóiknak a gépállomások traktorlstáit, irányt- mutatónak a kommunista traktoristák szavait Az ünneplők nagy tömegei tettek-hitet a gépállomásokon a muckásosztálv oldalán. amely biz:os támaszukat teremtette meg a falusi gépállomásokban ahhoz, hogy edig is és tovább, menőén az ötéves terv és a többi ötéves tervek során termelőszövetkezeteikben, földjeiken emeljék a terméshozamot, haladhassanak a jólét útján.-------o-------Megérkeztek Hyirggyliázára az új iípusrád ük Hároméves tervünk újabb eredménye az olcsó típusrádió. Az új készülékek kicsi, alu- miniumdobozban jelentek meg, aminek előnye, hogy könnyen hordozható és nem olyan kényes, mint a fényezett fadoboz. A készülékben permanensdinamikus hangszóró van ami tisztán, élvezhetőén adja ki a hangot. Az új készülékek megérkeztek az Állami Áruházba. A típusrádiókhoz a dolgozók könnyen hozzájuthatnak, mivel 12 havi részletre kapható és az ára mindössze 380 forint. A kalinini „Pr oletarka“ ssövő-fonógyárban a komszo- molisUi szövőlényok értekezletet tartottak. Nadja Komarova javasolta: hívják ki munkaversenyre a visni-volocki „Ka- ponovics“ gyár szövőnőit. A versenykihívás egyik pontja szerint a verseny eredményét havonta kell kiértékelni. Vitni-volockon elfogadták a kihívást, a verseny megindult. A hónap végén összeegyeztették az eredményeket és bizony, 4 vism-vólockiak győztek. Nadja Komarovát lehangolta az eredmény, de megemberelte magét és így szólt a lányokhoz: >— Gyakrabban kell mérnökeinkhez és technikusainkhoz fordulni. Sok segítséget nyújthatnak nekünk. Utánanéznek annak, helyesen dolgozunk-e és felhívják figyelmünket, ha hibát követünk el. A napokban minden brigádban arról beszéltek, hogyan lehetne elérni a visni-volocki szövőnőket. Nadja Komarova brigádjának régi gépei voltak, gyakran szakadt a fonal. Megkérték a mestereket, legyenek segítségükre. A brigád felett a szerelő-javító osztály vezetője, Kondratyev vállalt gyámságot és bármennyire is el volt foglalva, bármilyen sok munkája gyűlt fel, mindig talált időt arra, hogy benézzen védenceihez. Tanácsokat adott, megmutatta, hogyan kell jobban dolgozni. Sok újszerűség került a brigád munkájába. Megváltozott a munkamódszer, meggyorsult e gépek működése, szívesen segítettek egymásnak, ha szükséges volt. A műszakok után se.Jet nem távozott el, míg meg nem tisztította munkahelyét, illetve a munkapadot. A lányok 15—20 perccel a munkaidő megkezdése előtt érkeztek, hogy mindent idejében elő tudjanak készíteni a munkához. Mikor ismét közeledett a munkaverseny eredményeinek kiértékelése, Nadja Komarova a legkiválóbb eredményt elért szövőlányokkal felkereste a visni-volocki szövőnőket. Minden iránt érdeklődtek. Figyelmes szemmel jártak a műhelyekben, igyekeztek átvenni a visni-volociáak munka tapasztalatait. — Harcos lányok! — mondták az ottaniak elismerően. A kiértékelés során az eredmény megmutatta, hogy a „Proletarka“ szövő-fonógyár szövőnőinek szorgalma nem volt hiábavaló. Bebizonyították, hogy régi gépi felszereléssel is lehet jól dolgozni és kiváló minőségű termékeket gyártani. Golovcsenko a visni-volocki „Kaganovics“ szövőgyár bizottságának titkára a következőket mondotta, amikor a versenyzászlót átadta Nadja Komarova győztes brigádjának: — A mi lányaink is szorgalmasan igyekeztek. Ennek eredményeként az előző havi versenyt megnyertük. Most ti dolgoztatod 'jobban, több kezdeményezést, élénkséget vittetek a munkába és én szívből örülök, amikor átnyújthatom nektek e győzelmi zászlót.
