Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1949-12-24 / 299. szám

fiz ipari növények szerződéses serraeltetáse jó jövedelmet biztosít a dolgozó parasztságnak Fejlődő textiliparunknak egy­re több nyersanyagra van szük­sége. Az ipari növények tervsze­rű termesztésere kötött szerződé­sek tehát nagyfontosságúax. Már ebben az évben is jó eredménye volt a kender- és rostlen szerző­déses termelésének. Különöskép­pen a termelőszövetkezeti csopor­tok, — amelyek nagyüzemi gaz­dálkodást folytatnak — tudtak maradéktalanul eleget tenni a szerződéseknek. Az ipari növénye« termesztése gazdaságos és nagyon kifizetődő. Ha összehasonlítjuk a gabonater­mesztés közepes hozamával, ken­dernél holdanként átlagosan 300, lennél 700 forint jövedelemtöbb­let mutatkozik. Volt azonban Bi­har megyében olyan termelőszö­vetkezet Is, ahol a kitűnő kender­termésért holdanként 1800 forint­tal kaptak többet, mint a gabo­náért. A Nemzeti Vállalatok a szerződéses termelőktől minden­kor a legmagasabb piaci áron ve­szik át az ipari növények egész termését. Az új szerződések az előzőnél még kedvezőbb lehetősé­geket biztosítanak a termelőknek. A földmívesszövetkezetek de­cember 27-e és 31. között terme­lési nagygyűléseken rendeznek, amelyeken meghatározzák, hogy az egyes községek dolgozó pa­rasztjai milyen növényekre és mekkora területre kössenek ter­melési szerződést.­..... j ÚJ csúcsok felé [«keim a fc.«', csüskensek az arai, nő a íorgaiom tavai/ karácsony tia A hároméves terv során a dolgozók munkabére jelentő­sen emelkedett, a közszükség­leti cikkek ára pedig csökkent. A dolgozók az idén sokkal ol­csóbban vásárolhatnak, mint pl. egy éve. Tavaly karácsony­kor kenyeret még csak korlá­tozott mennyiségben lehetett vásárolni jegyre, az idén jegy nélkül egy forintos áron kap­ható, de van egyhatvanas fél­barna és 2.60-as fehér, tiszta búzakenyér is. Olcsóbb lett a zsemlye is, 50 fillér helyett 40 fillérért vásárolható. A lisztel­látás terén a havi fejadag 2.5 kg-mal emelkedett és Jegy nélkül vásárolható 0-ás rétes- liszt is. A dió ára a 32 forint­ról 26-ra. a sertéskaraj a ta­valyi 21.30-ról 13.70-re, a füs­tölt karaj és a sonka 31-ről 22 forinttal csökkent és a ser­tészsír is 2 forinttal olcsóbb, mint egy éve volt. Nemcsak az árak olcsóbbodtak, hanem a termelékenység emelkedésével a dolgozók munkabérei is lé­nyegesen emelkedtek tavaly karácsony óta. így pl. a WM dolgozóinak munkabére 18,3, a vasöntő és gépgyárainkká 13 százalékkal emelkedett. A „Vörö* Zászló“-kolhoz ériási gyümölcsöskertjének ha­tárát beragyogja a téli nap. A kert végéből látni a kolhoz­utcát, szép tiszta házaival, hi­bátlan kerítéseivel A lombju­kat vesztett fák közül minden­felé kiemelkednek a villany- oszlopok. Tisztán látszik a ví- lierőmű, a felszerelt rádióköz­pont épülete, a kolhoz új labo­ratóriuma. Mindez háború után jött lét­re. Még nagyobb változás állt be a kolhoz mezőin. Az őszi- búzával bevetett nagy terüle­teket erdőövezetek koszorúzzák fej valósággal átszövi az Öntöző­hálózat A kolhoz mindig előljár a terv teljesítés ben. Már ebben az évben is jóval határidő előtt befejezték az összes őszi mun­kálatokat Sőt azt is tudják már, hogy a termelőszövetkezet ez évi jövedelme 2 millió ru­belnél is többet tesz ki Ez az év megmutatta, hogy nencsak elérték, hanem túl is szárnyal­ták a háborúelőtti életszínvo­nalat Egyes családok elérik az évi 18.000 rubel jövedelmet Hogyan érték el a nagyszerű eredményeket? A kolhozbeli kommunisták munkája mutatja ezt legjobban. Mihail Mihailo- vics Bogacsev, a kolhoz ‘párt- szervezetének titkára mindig szem előtt tartotta, hogy a munka a lehető legjobban menjen. Kialakult az igazi munka­verseny. A párt minden eset­ben meg tudta értetni a kol­hoz parasztjavai ha valameny- nyi brigád és munkacsoport az élenjárók színvonalára emel­kedik, akkor a gazdaság áru­termelése legalább ötszörösére emelkedik. Munkában, szak­képzésben, tanulásban mindig a kommunisták járnak élői Jó munkájuk alapja a terv- szerűség. A terveket mindig közös megbeszélések alapján hozzák létre. A kolhozparasztok, akik na­ponta látogatják a kolhoz­klubot, láthatják, amikor az élenjáró kolhozparasztok meg­beszélik a napirenden levő feladtokat. Nincs az a munka- terület, amelyet ne néznének meg alaposan és mindig ponto­san tudják, ml a tennivaló. Ebben a kolhozban a laborató­riumi munkáktól a fejőnők teljesítményének még maga­sabbra való emeléséig, minden tennivaló közös — a legapróbb részletekig való megbeszélés alapján jön létre. A jó munka eredménye az is, hogy nagymértékben emel­kedett a kolhoz kulturális szín­vonala. Van olyan kolhozpa­raszt, aki ebben az évben 70 könyvet olvasott ki Ezek kö- zül 32 szépirodalmi munka, a többi részben marxizmus-le- ninizmussal foglakozó mű, rész­ben szakkönyv. A „Vörös Zászló“-kolhoz pa­rasztjai a munkaszerető, köte­lességtudó és mindig maga­saiéra törekvő szovjet ember megtestesítői Ma minden tettükben megnyilvánul. A háború alatt, amikor a falu határában váratlanul fel­tűntek a német felderítő őr­sök, a kolhozparasztok első teendője volt, hogy nagy vi­gyázattal leemeljék Sztálin elvtárs szobrát a talapzatáról és elrejtették. Mint legféltet­tebb kincsüket őrizték a ke­serű megpróbáltatások idején. Az emlékmű ma újra a tér közepén emelkedik és minden­nél tisztábban mutatja azt a hatalmas szeretetet, amelyet a szovjet nép érez bölcs vezére iránt, aki a sikerek útját nyi­totta meg előttük. A hároméves terv rendkívül sok segítséget nyújtott a földműves­szövetkezeteken keresztül a dolgo­zó parasztságnak. A szövetkezés nagy előnyeiről meggyőződve, a dolgozó parasztság egyre nagyobb mértékben tömörül a földműves­szövetkezetekbe. Míg 1945 végén még csak 242 földművesszöyetke- zet volt, ma közel 3200 működik az országban. A földművesszövet­kezetek taglétszáma pedig megha­ladja az 1,200.000-et. Az üzemek »orra levonják a sziámii műszak tanulságait A sztálini müszaK nagyszerű teljesítményei megmutatta.«, hogy a munka jó megszervezésével mi­lyen eredményeket lehet elérni. A sztálini műszakokon szerzett ta­pasztalatok jelentős útmutatással szolgálnak ötéves tervünk sikeres elindításához. Az üzemekben egy­másután vonjak le a sztálini mű­szak tanulságait. így pl. a kőbányai fonóban a sztálini műszak alatt alkalmazták először a Budapesten járt szovjet sztahanovista textn munkásnő, Amanyeva módszerét, a „tíz olda­las” módszert. Eddig a fonónők Leuvenhoek nagyon örven­dezett, amikor egy olyan öreg emberre talált, aki soha nem tisztította a fogait. Ennek az öreg embernek a fogkövében »Leuvenhoek rendkívüli meny- nyiségű baktériumot talált és közöttük egy újfajtát is „ame­lyik elsuhant a többiek kö­zött, bájosan kígyózva egész testével, mint a mozgékony kígyók, a szűk csövecskékben lévő víz valósággal nyüzsgött ezektől a kicsiny vadócoktól“. 1. Péter orosz cár hollandiai tartózkodása idején megláto­gatta Leuvenhoeket. Leuven­hoek megmutatta Péter cárnak a vér mozgását és más csodá­kat, amelyeket a Leuvenhoek készítette első nagyító üvege­ken, az első kezdetleges mikro­szkópok segítségével látni le­hetett Péter cár elvitte Orosz­országba a Leuv enhoek tói ka­pott nagyító műszert a legegy­szerűbb mikroszkópot Leuven­hoek idejével kezdődött azok­nak a parányi élőlényeknek a mikroszkóp segítségével való vizsgálata, amelyek azelőtt lát­hatatlanok voltak. A legegyszerűbbeknek ezen lények közül a baktériumok látszanak. Testük egyszerű, go­lyó- vagy pálcaalakú, ez lehet egyenes vagy görbe. A bakté­riumok olyan kicsinyek, hogy testűkbe látni nagyon nehéz. Sok baktérium felületén moz­gásra (úszásra) szolgáló szer­vek vannak (bolyhok, vagy szálacskák). A baktériumoknak rendkí­vüli szaporodási képességük van. Osztódással szaporodnak. Mindegyik baktérium ilyenkor két egyenlő részre osztódik. Ez minden félórában megtörtén­het. Ennek a hatalmas szapo­rodási erőnek tulajdonítható, hogy a baktériumok járvány idején gyorsan megfertőzhet­nek rengeteg embert. A baktériumok az embernél ác a háziállatoknál különféle veszedelmes betegségeket okoz­nak. De van sok, az ember szá­mára hasznos baktérium is. Hangsúlyoznunk kell azt is, hogy baktériumok közreműkö­dése nélkül a Földön minden lény élete csakhamar lehetet­lenné válna. A baktérium rend­kívül kicsiny és egyszerű, olyan, mint egy élő porszem. Fel sem tételezhető, hogy a baktériumok a legelső élőlé­nyek, amelyek Földünkön meg­jelentek. Lehetséges-e. hogy a bakté­riumok önnemzés útján jön­nek létre a természetben elő­forduló anyagokból? Lehetséges-e, hogy különféle anyagokat összekeverve vala­milyen módon, mesterségesen állatot vagy növényt nyerünk? Három-négyszáz évvel ez­előtt azt gondolták, hogy ez le­hetséges. így pL akkor a kö­vetkezőket állították: ha kiszá­rítunk egy kígyót, porrádör- zsöljük és beszórjuk ezzel a porral a földet, akkor a föld­ből kígyók kelnek ki. Ha egy piszkos inget és búzalisztet összetesznek, önnemzés útján egerek keletkeznek. Azt is kieszelték, hogy kü­lönböző anyagok keverékéből homunkuluszt. azaz emberkét is lehet csinálni. Ez a kigondolt emberke állítólag egészen ha­sonló a közönséges embergye­rekhez, csak lényegesen ki­sebb annáL így azonban a tá­voli középkorban gondolkod­tak, amikor a tudomány még elmaradt volt és mindenféle mesét és babonát kevertek bele. A távoli időben is megmu­tatta az ezredéves emberi ta­pasztalat, hogy ha rozsot aka­runk aratni, ahhoz előbb rozs­magot kell vetnünk. Végül is természetes, hogy a kígyó a kígvóktól, az egér ege­rektől születik. Az emberek pedig emberektől. Ma már azt is tudjuk, hogy egyes állatokból vagy növé­nyekből keresztezés útján más hozzájuk hasonlók is jöhetnek létre. Felmerül azonban az a kér­dés. amelyet az előző fejezet végén tettem fel: Hát a bakté­riumok? Hiszen azok olyan ki­csinyek és egyszerűek, vájjon azok nem jöhetnek létre ön- nemzéssel? Főzzetek halat és tartsátok néhány napig nyílt levegőn. Megromlik. Pedig a halat a fő­zésnél erősen és - sokáig forral­tuk. Ettől a forralástól mind­azok a baktériumok, amelyek a halba kerülhettek, elpusztul­tak, a romló halban mégis mintha milliónyi lenne! Ezek okozzák a hal rothadását. Vájjon a baktériumok ma­gából a halból születtek? Tegyünk egy másik kísérle­tet. Hevítsük a gőzkatlanban va­lamivel erősebben a leforrasz­tott bádogkosárba helyezett halat. így készítik a gyárakban a különféle konzerveket, nem­csak halból, hanem húsból, rákból és más termékekből is. Vájjon a hal akkor is elrot­had? Nem, nem rothad eL A kon­zerv évekig heverhet és nem romlik meg, ha a dobozba nem hatol levegő. Ebből következik, hogy a baktériumok nem ön- maguktól születnek a halban. Ha pedig a hal elrothad, ez at­tól van, hogy a baktériumok a levegőből kerülnek bele és gyorsan elszaporodnak benne. Ennek a következtetésnek komoly jelentősége van a gya­korlat számára. Valóban, vala­milyen veszedelmes betegség baktériumai nem jelenhetnek meg az emberben önnemzés út­ján, hanem csak külső fertő­zésen keresztül, amelytől min­dig óvakodnunk kell. Tehát eljutunk ahhoz a kö­vetkeztetéshez. hogy a bakté­riumok nem jöhetnek létre önnemzés útján. 3—4 oldalon levő orsókat láttak el, a sztálini műszak alatt 10 ol­dalt. Ennek a rendszernek lénye­ge, hogy a leszedónök. akik eddig csupán a fonónöknea segítettek leszedni az orsókról a kész fona­lat és feltenni az üres hüvelyt, most a fonásnál és a kötésnél is segítenek és így idővel ők maguk is szakmunkások lesznek. Az új módszer eme.i a fonoda termelé­kenységét. Nénány nap múlva az egész gyűrűs fonoda bevezeti a ki­tűnő új módszert. A kőbánya* Cukorgyár NV-ben tanulságképpen az eddiginél tíz­szer gyorsabb csomagolási mód­szert alkalmaznak és űj módszer­rel jelentősen emelik a termelé­kenységet Is. A Ganz-vagongyár Is igen fon­tos tanulságokat vont le. A gyár három nagy részlege, e kohászat, a gépgyártás, és a vagongyártás, eddig ugyanis mindig csak a ve­zetőséggel beszélte meg ütemter­vét s munkája közben felmerült kérdéseket, s így az üzemek kö­zött nem volt kapcsolat. Ezentúl összehangolják munkájukat, az üzemvezetők közösen dolgozzák ki munkatervüket, megismerik egy­más munkáját. Száz kievi üzem határidő előtt teljesítette az évi termelési előirányzatot Körülbelül 100 kievi üzem ha­táridő előtt teljesítette az idei termelési előirányzatot. Decem­berben többmillíó rubel értékű árut termeltek már az 1950. évi előirányzat számlájára. A szovjet élelmiszeripari mi­nisztérium mérőeszközöket előál­lító gyára Is már a jövő évre ter­mel. A kohóipar! minisztérium kievi gyára leszállította a különböző ukrajnai üzemek által megrendelt kohőalkatrészeket. A Bolsevik Gyár Martin-ke­mence műszakának acélöntői ön­feláldozó munkát végeztek; ez a műszak a vállalat műszakai kö­zül elsőnek valósította meg ter­melési előirányzatát. A bjelorussz t aki termelés fejlődése A bjeloruss* szocialista szovjet köztársaságban megkezdődött a téli fakitermelési Idény. A favá­gók ezrei már az erdőkben dol­goznak. A fakitermelés ebben az évben meghaladja a háború előtti mennyiséget. A nehéz testi-mun­kafolyamatok nagyrészét gépesí­tették. A favágók munkáját a sok villanyerőmütelep, traktor, teher­autó, automobil és dan> jelentő­sen megkönnyíti. Tizenkét nagy fakitermelő gazdaságban a gépe­sítés már csaknem valamennyi munkafolyamatra kiterjed Az er­dőkben a fasz állítás megkönnyí­tése céljából szükvágányú vasút­vonalakat létesítettek Ezeknek a vasútvonalaknak hossza több, mint kétszerese a háború előtti­nek. Bjelorusszia ezldő szerint a Don-medence bányáinak, továbbá az ukrajnai kohógyárak legfőbb faszállitója. A köztársaság száz­nál több fafeldolgozó üzeme búto­rokat, összeállítható faházakat és gyufát gyárt. A földmívesszövetkezetek taglétszáma meghaladja az 1.200.000-t jHrtorrruDonínY Cau kis

Next

/
Thumbnails
Contents