Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1949-12-21 / 296. szám

s Építőipari iliunliásoí! a Párt lapaiáian dohánygyár építkezésén dolgozik. De még mennyire brigádtag ! Nem is akármilyen brigád tagja. A leánybrigád 173 százalékra emelte teljesítményét. — Kedden még több lesz — mondja Klára határozottan. — Többnek ken lenni, mint bármi­kor. Mikor mennénk fel kétszá­zig, lia most nem. Hiszen Sztálin eiv-társért ez igazán a. legkeve­sebb, amit megtehetünk. Az ajtón át kihallatszik Sóly­most Mihály elvtárs monoton be­széde. Tanul. Azám ! A tanulás ! A két ifjú­munkásnak a következő percben hire-nyoma sincs már. A Szabad­ság-téren utolérik a többieket (munkaidő után ugrottak fel az ívekért), el is hagyják őket. Biz­tosan a tanulásban, meg a terme­lésben Is el anarják hagyni egyik a másikát. * Van mit építeni. Kommunista munkások, Visnyik elvtárs aoz ha­sonló sztahanovisták javítják a munkát. A pártszervezet jó mun­káját a termelés emelkedése méri. A Magasépítési NV ezért veszi fel tagjelöltnek a legjobb munkáso­kat. Amiért Oroson kevesen voitak a Szabad Föld Téli Estén Falvaink dolgozó parasztjai örömmel vették tudomásul, hogy az idén még szélesebb mozgalommá válik a Szabad Föld Téli Este-mozgalom, még nagyobb lehetőségek nyílnak a tanulásra ezeken az estéken. Örömüket a nagy érdeklődés bizonyította. Csaknem egész községek, tanyák lakossága jött - el a Téli Estékre és figye­lemmel tanultak, hallgatták az előadásokat. Ugyanilyen érdeklődéssel várták a Téli Estét vasárnap Oros községben is, mégis alig harminc fiatal jött el vasár­nap az iskolaterembe, hogy meghallgassák az előadást. Az történt, hogy a Szabad Föld Téli Estével egy időben ren­dezték meg d szülök iskoláját, a helyi MNDSz-szervezet és a helyi EPOSz-szervezet gyűlé­seit. így nem jutott hallgató­ság a Téli Estére. Az orosi DÉFOSz-szervezet Nagykálló, Bököny, Napkor ésSzakoly is Mfejeitek mar a mélyszántás« tizeimet hözaegiinto meg nunaig eimurutlt u muaüavai Az elmúlt hét csütörtökjén, de­cember tizenötödikén elérkezett az Őszi mélyszántást munkák ha­tárideje. hl napra megyénk nem lejezte be a mélyszántást,- mert BüdszentniLuály, Tiszabüd, L jukus, Tiszagyulaháza, gar, uoroehaza, Ujszenímar- gita, Tiszaaob, 'x'iszaiök, Nyír- aüouy, Ui'oe, tíöKuiiy, Nagy­kunig Napkor, eszaüoty es mj- iehértó határában meg javában szántot­tak a földeken. Az elmaradást áz okozta, hogy nem fogtak e községben a méiy- szántásnoz kellő idooen a gyeu- kénb politikai munkának nem volt ereje ahhoz, hogy segítse az őszi mélyszántás smeies ueleje- zését. Az őszi esők beálltával ang voit a kozsegoen telszamoit terü­let, a feiázott talaj pedig tovább akadályozta a munkát Kisebb ja­vulás helyett nem történt gyone- res változás a poiiiuíai munka, a felvilá­gosítás, a kuiakok elleni harc terén, így zsúfolódoti a munka az utolsó napokra, sőt határidő utánra. a határidő, uecemoe tizenötö­dike után kisebb lagyok voitak ejjelente és erősödő szél, amely toobé-Kevésbbe telsziknasbtotta a talaj felületén levő tócsákat. Ha nem is a kellő időben, de javult az elmaradt községekben a mély­szántás gazdasági és politikai je­lentőséget ismertető felvilágosító munka és jórészc sikerült vissza­szorítani a marasztaló kulákníre- ket is. Vasárnap reggelig 96.5 százalékos eredmény Bttdszcniiniuáiy, k jszeutmar- gita, Ny í radon y és Újtikos községek sincsenek már messze a mélyszántás befejeztétöl, a tervet e községek nyolcvan kilencven százalék között teljesített ín. A három utóbb' községben javulás mutatkozott tizenötödike óta Büd­Ezt bizonyítja, hogy szoumac estig az elmaradt tizenhat köz­ségből Nagykálló, Napkor, Bököny és Szakoly községek is beiejeztek a munkát és vasárnap reggelre c teljesíté­sekkel öö.ü százalékot mutatott a mélyszántás eddigi eredményei­nek kiértékelése. Komoly javulás mutatkozott Tiszátok, Oros, Tiszabüd és Ujfehértó községeknél, amelyek határában mindössze pár hold mélyszántása van már hátra, a mélyszántási tervet kilencven százalékon felül teljesítették. szentmiháUyai szembeni, Büdszentmiháiy, annak elle­nére, hogy bü.é százalékos eredménye van, nem javított munkáján, mert egy hetiéi ezelőtt ugyanez volt az eredmenye. Büdszentmi- nály község doigozo parasztjai, CiUKÖn az operatív bízóicsaggai önkritikát gyakoroltak és igye­keztek is Kijavitan a hibákat. így aecemoer tizenegyedikéig be is noztak az elmaradás lágyrészét, ne munkájuk,ián azóta — pár nőid telszaucabán kivid — semmi eredmény nem mutatkozik. Gyökeres íjrauiaua van szük­ség Görbeháza Tiszagyulaháza és rioigár községekben, amelyek még mindig a legelmaradottabbak a munkában, ang teijesn.ettek töb­bet a terv felénél. Az idő is alkalmas most a mun­kára, szikkadtabb a talaj. Mutas­sanak erre rá a felkészültebb nép­nevelők. Mutassanak rá jó politi­kai munkával mi a mélyszántás sikeres befejezésének jelentősége, magyarázzák meg, mit jelent a siker Büdszentmiháiy dolgozó parasztjainak, vezessék őket harc­ra a kuiákok ellen és munkára az ötéves terv megvalósításáért ! semmit sem törődött azxal, hogy hozzájáruljon a Szabad Föld Téli esték sikeréhez. Nem kérte a pártszervezet segítsé­gét ahhoz, hogy támogassa a Téli Esték megszervezésében, megrendezésében. Nem kért segítségei; a falu tömeg szerve­rei tol sem és bizony azok sem igyekeztek, hogy « fontos fel­adat megoldásánál segítséget nyújtsanak. Elkövették azt a súlyos hibát, hogy két szerve­zet is egyszerre hivott ossza gyűlést, a szülök iskoláját is ugyanakkor tartották, holott el lehetett volna osztani úgy az időt, hogy a Szabad Fold Téli Estét utoljára hagyva a gyűlések résztvevőit arra moz­gósították volna. Az orosi DEí'OSz-szervezet­nek sokkal toboet kell törőd­nie a Szabad Föld Téli Esték kérdésével, sokkal szorosabban kell együttműködnie a falusi pártszervezettel és együttdol­goznia a falu tömegszerveze­teivel. Még azt az érdeklődési sem tudták kihasználni a moz­gósításra, amely a Szabad Föld Téli Esték iránt Oroson meg­nyilvánult. Hogyan tudnának akkor harcolni a kuiákok el­len, akik a Téli Esték ellen is támadnak és hazugságaikkal igyekeznek visszatartani a fal­vak dolgozó parasztjait a ta­nulástól, attól, hogy megis­merjék felemelkedésük, boldo­gulásuk útját, attól, hogy fel­ismerjék: milyen ádáz ellensé­gük minden zsírosparaszt, amely boldogulásuk ellen tör. Ezeket keli figyelembe ven­nie az orosi DEFOüz-szervfi­zetnek, ezért kell változtatnia munkáján és sikeresebben vé­gezni azt. KURUCZ JÁNOS DÍCFOSz megyei propagandista. PÁLYÁZAT MARX, ENGELS, LENIN ÉS SZTÁLIN SZOBRÁRA A román művészeti' minisztA, rium nyilvános pályázatot hirde­tett Marxot, Engelst, Lenint é* Sztálint ábrázoló négy szoborra, A pályázaton a szobrászművészek egyénileg vagy kollektív vehetnek részt. A pályázat december 15-én jár le. Első díj 60.000 lel, második 40.000 lei, a harmadik 25.000 lei, mind a négy szobor után. A gyár legjobb szövőnője — A munkasemoernek jól fel kell készülnie, ha munkába megy. — Igaz, igaz. De csak siess, el ne késs. Azután vigyázz, hogy eredményes legyen a munkád! Dorodnyikova így már egé­szen kicsi korától arról álmo­dozott, hogy szövőnő lehessen. Elvégezte iskolai tanulmányait és felvételre jelentkezett a gyárban. Szinte észrevétlenül emelkedett a legjobb munká­sok közé. Ő volt az első, aki a gyárban először kezelt tíz gé­pet egyszerre. Ennek már ti­zennégy esztendeje. Példája ragadós volt. A munkásnők egymás után tér­tek át több gép kezelésére és Dorodnyikova szívesen segí­tette őket tanácsaival■ Ahogy szinte észrevétlenül vált a legjobb szövőnővé, észrevétle­nül nőtte ki magát a mun­ka pedagógusává is. Megalakította a fiatal szövő­munkásnők tanulókörét, amely­nek taglétszáma rövidesen tizenkettőre emelkedett. A kör tagjai mind kiváló munkások — de mesterüket még -ogyik- neh sem sikerült túlszárnyalnia. uorodnyikova mindenkinél jobban és gyorsabban tölti meg a csévét és váltásonként már ezzel 23 percet takarít meg. Gépkezelő művészetének eredménye, hogy gépeinek állási ideje a legminimálisabbra csökkent és ezzel is egy-egy műszakban értékes negyed- és félórákat takarít meg. A gyár főmérnöke, a mes­terek és a műszaki alkalmazot­tak mindent elkövettek, hogy valamennyi munkás elsajátítsa Dorodnyikova munkamódsze­rét. M.jSt már nemcsak tanuló­körének tagjai, hanem az üzemvezetők jártak hozzá is­kolába. így fejlődött ki a leg­barátibb együttműködés a fizikai és értelmiségifdolgozók között. Dorodnyikova .tanítása nyomán meggyorsították a gé­pek forgási sebességét, csök­kentették a szálszakadást él elérték, hogy a gyár lemara­dók nélkül dolgozik. - Ma már a percekért és í másodpercekért folyik a harc Társnői igyekeznek utána menni Dorodnyikovának, aki ötéves tervét már 1948 novem­berében befejezi* Volt mit építeni. A Vasgyár út­tal kulak átépítés éa a különböző munkálatok egén sora hosszú Időre tartósan lekötötte a Nyíregyházi Magasépítési Néni­mül Vállalat munkáséról! A munkások dolgoztak, régi rnód- •aerekkel és maradt a gyenge ter­melési eredmény, maradt a magas gzorsószáin. A hároméves terv­ben több középület, több lakás Mag kall alakítani ai Megalakult. Mindent elölről kellett kezdeni. Kiépíteni a blz&onl hálózatot, be­állítani a népnevelőket úgy, hogy legalább minden brigádban le­gyen belőlük. Akkoriban volt ez, amikor meg­kezdődött az uj tagjelöltek felvé­tele. Micsoda nagy szükség volt erre ! Hiszen az üzem dolgozóinak tíz százaléka sem tartozott a Ma­gyar Dolgozók Pártjának tagjai, tagjelölljei sorába. Ha az emoer megnézett egy-egy taggyűlést, megragadta rögtón valann a fi­gyelmét; hiányzik a kellő számú fiatal, hiányzónak illetve kevesen vannak a munkásnök. Ma már valami 34 tagjelölt lakja szép sorokba a tég.át az épülő falakon vagy csörgeti a bor­dákat a vasbetonszerelők széles asztalán, vagy hasít a szekercéje- vel a gerendába, hordja az építő­anyagot, keveri a betont: ez az aredménye az eddigi tagjelöltfel­vételnek, A „régi" tagjelöltek jtz a „regi szó ket-naiom hóna­pot jelent) nagyrészt kitünően beváltak. A fiatal Sólymost ebédidőben is az oivasokönyx et lapozgatja. Egy­ből haladó szemináriumra osztot­ták be. Zsebében ott lapui a vö- rösfedelü tagjelöltigazoivány. — Nem akar ra szegyent hozni. Há­rom hónap múlva biztosan meg­kérdezik tőle: „Mit tanultál, eiv- tars, lagjeiöitseged inejen '!” Ez a tagjeiólt-igazoívany, amit most a zseuedoen hordasz, sok-sok kö­telességet jelent. Ha valamit el­mulasztottál, pótold be, akár a termelésre, akar a partmunnárai akár a tanmái ra vonatkozik. Há­rom ’ ónap múlva, ha beadod tag- feivéteü kérelmedet, ezt is meg­kérdik majd.” Solymosi, Priznyicz, Duleba, Balázsi elvtársak csakugyan úgy dolgoznak, hogy márciusban sem­mi ne akadályozza meg tagfelvé­telüket. Houapról-hőnapra újabb mun­kások kérik a tagjelöltfelvételi Űrlapot. Három ifjúmunkás állít be Bosnyák eivtárshoz, a tit­kári szobába. Asztalos Klára, Kertész Pál meg Lipcsei Pista. Az utóbbi csak kíséri őket. A kis Asztalos, az ügyes vasbetonsze­relő tanuló elő Is áll a nagy ké­réssel : — Mi is szeretnénk tagjelölt­felvételi lapot kapni. Kislányos, kissé könyörgő hang bujkál még szaval közt, úgy kéri, hogy Bosnyák elvtárs segítse Kö­épülhetett volna ugyanannyi álla­mi befektetésből. Aztán jepár kritika érte az épí­tőipari.. Előbb a MÉMOSZ-t ösz­tönözte jobb szakszervezeti mun­kára a Pált bírálata. Az.án a Nagybudapesá kibővített Pártvá­lasztmány foglalkozott ipari ter­melésünk hiányosságaival, Ebből is tanult az építőipai:. Az első tanulság vo’.t: üzemi pártszervezetet zelebb egy lépessel a tagjeiöltség- hez, adja ki számára a kérdőívet. — Kérdőív van — magyarázza a párttitkár —, csakhogy azt ki is kell ám tölteni. És van benne egy pár nehéz kérdés. Aztán majd visszahozzák az önéletrajzoknál együtt. A többi a taggyűlés dol­ga... Nehéz kérdések ? A tanuló­lány munkaruhájánoz törli rozs­dás kezét, megfogja a felvételi ív sarkát és elmenöoen is olvassa a „nehéz” kérdéseket: Brlgádtag-e? Versenyben van-e ? Hogyan végzi a termelő munkát ? Hogyan ? A brigádra gondol, amely jelenleg a szomszédban, a mm morniR ti. riiin Közöljük összes vevőinkkel, hogy ÜZLETÜNKBEN , f öl) es oJ-eii AZ ARUSIIAS leltározás miolt SZÜNETEL lyirentiza Tuliliaiyttrtsüielmi i^euueUi^atnaiui A „Krupszkaja“ szövőgyár­ban éppen váltás van. Szerge- jeva szövőnő nem iyyekszik haza. Még ott marad egy fél­órára, tovább is, hogy segítsé­get adjon annak, aki a gépek­nél felváltja. Nincs egyedül. Csizsikova, Krenova, Pánitkina is menet­közben adják át gépeiket és nem hagyják el addig a gyárat, míg az utánuk kővetkezők munkája nem halad zavarta­lanul. E szövőnők mind a „Dorod- nyikova-kör“ tagjai. Élenjáró munkásnők, a legkiválóbb kö­zöttük Dorodnyikova, aki az új munkastílust meghonosította a gyárban. Dorodnyikova a „Krupsz­kaja“ -gyár legjobb szövőnője- Itt született a gyár lakótelepén, anyja szövőnő volt, apja is a gyárban dolgozott. Amikor kis­lány volt és ment a napközi otthonba kis kosarával a kar­ján, mindenkinek feltűnt ko­moly arca, összevont szemöl­döke. — Hova, hova, Lidia? — kérdezték tőle. — mkgyeffiiftunkába. — S mi van a kosaradban?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents