Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-19 / 269. szám

2 NÉPLAP 1949 NOVEMBER 19. SZOMBAT Az őszi mélyszántás 40 százalékkal növeli a cukorrépa és tengeritermést Mezőgazdaságunkban eddig sq- na nem látott eredmények igazolják máris a gépi talajműve'.és előnyeit. Csipái Ferenc békésszentand- rási ötholdas gazdálkodó föld­jén az idén a géppel végzett talajmunka nyomán 17.5 má­zsa búza és 22 mázsa árpa termett. Keppel Ernő bodrogközsövény- pusztai gazdálkodó egyik tábla földjét lófogattal, a másikat géppel szántotta fel. A traktorral szántott földben holdanként 25 mázsa kuko­ricával több termett, mint a má­sikon. A példák azt mutatják, hogy az őszi mélyszántás 40 százalék­kal növeli a cukorrépa- és lengeri- termést. A géppel végzett őszi mélyszán­tás holdanként 144 köbméterrel, te­hát 3 ezer mázsa súlyú földtömeg­gel többet forgat meg, ha két es félcentiméterrel mélyebben szánt, mint a lófogatú szántás. Ez azon­ban a legkisebb különbség, mert ál­talában a fogatos szántás mélysége 18 c.m., mig a traktorszántással könnyen elérhető a 25 cm-es mélység. Az ősszel traktorral szántott ta- .aj nagyobb tömege válik légjárha­tóvá, nagyobb tömege fagy át. Az apró talajrészecskék a fagy hatá­sára szétmállanak, a mélyebben megszántott talajban a mállás több minőségi, ásványi és növényi táp­anyagot tár tel. A természetes növényi tápláló anyag mennyisége tehát lé­nyegesen növekedik a traktor­szántotta talajban. A mélyebben meglazított talaj több nedvességet tud magába szív­ni és megtakarítani, mint a törő­dött talaj. A vízmosások okozta talajpusz­tulás a meg nem művelt földterü­leten lényegesen nagyobb, mint az őszi szántással megművelt terüle­ten. Az őszi szántásokat a gépállomá­sok traktorai akkor végzik, amikor a betakarítás és a vetés a gazdák fogaterejét egyébként is túlságo­san igénybe veszi. Az őszi szántással megszántott földterületeken a hó jobban meg­marad, mint a sima talajon. Az ó'sszel megszántott talaj tavasszal korábban művelhető és korábban vethető be. A kártevő rovarok kedvező élet- feltételeit is megszünteti a kellő mélységű őszi mélyszántás, A jól végzett őszi mélyszántás után erőteljesebben fejlődik a kul­túrnövény, meg a gyom is. Ezért nem szereti a maradi gazda az őszi szántást, inkább tavasszal szánt, vagy újra szánt tavasszal, hogy egy kapálást megtakarítson. A ta­vaszi szántással pedig mind a cu­korrépa, mind a tengeri általáno­san 40 százalékkal kevesebb ter­mést hoz, mint az őszi mélyszán­tással. Minél kötöttebb a talaj és mi­nél jobb trágyaerőben van, an­nál jobban meghálálja a nö­vény az őszi mélyszántást. Nagyon kötött szurkos talajon 60 —70 százalékos, kötött talajon 30 —40 százalékos, laza talajon 20— 30 százalékos terméstöbb’.et mutat­kozik az őszi mélyszántással vetett növényeknél. A széihordta futóhomoknál azon­ban óvatosan kell bánni az őszi szántással, mert a fagy málasztó hatására a homok annyira teilazul, hogy belekap a szél és eihordja a talaj felső részét. Ebből nagyobb kárunk származik, mint az őszi szántással elérhető terméstöbbiel haszna. Ezért mellőzzük a tutóho mokon az őszi mélyszáni Osztrák határszervek sorozatos támadásai a magyar iiiztosisági berendezések eben \ magyar jegyzek visszautasítja a#- osztrák kormány rágalmait A francia közvélemény felháborodoifan utasítja vissza Nyugaí-Némefország felfegyverzésének tervét Változatlanul nagy felhábo- met hadsereg felállításáról tár­rodást keltenek a francia köz­vélemény legkülönbözőbb ré­tegeiben a reakciós Nyugat- Németország felfegyverzésére vonatkozó tervek. A jobboldali „France Soir“ hangoztatja, hogy minden cáfolat ellenére az amerikaiak első számú gondja, nyugatnémet hadsereg felállítása. Az egész francia sajtó fel­tűnő helyen ismerteti a „New- york Times“ leleplezését, amely szerint a nyugateurópai vezér­karok megbeszéléseik során „nemhivatalosan“ egyelőre öt hadosztályból álló nyugat-né­gyaltak. A „Ce Soir“ vezér­cikkében George Soria mind­ezekkel a hírekkel kapcsolat­ban megállapítja, hogy mi­közben a nyugati hadvezetés az első öt német hadosztály felállítását készíti elő, a né­met hadiipar nem vesztegeli idejét. Vájjon S c h u m a n kül­ügyminiszter addig a napig fog-e cáfolni, amíg Francia- országot ismét lerohanják a szovjetellenes és franciaelle­nes „SS csapatok“, amelyek­nek felszerelését a nyugati tá­bornokok már gondosan elő­készítik? — fejezi be cikkét a lap. HOGYAN IGAZGATJÁK a szovjet gyárakat és üzemeket A szovjet ipar igazgatásának leglényegesebb elve a demokrati­kus centralizmus, amely a szovjet állam részéről gyakorolt tervszerű irányítás rendszerében fejeződik ki. Az egész országra vonatkozó egységes szocialista terv kiterjed a szovjet gazdasági élet valameny- nyi ágazatának munkájára. .* gaz­dasági gépezet szerkezete — az egyes termelőhelyek, gyárak, üze­mek — és az irányító szervek kö­zötti viszony az egységes vezetés elvére, a fegyelem rzigorú betar­tásán épül, amely egyformán vo­natkozik vezetőkre ée beosztottak­ra. A szovjet ipar központosított gé­pezete demokratikus. A termelés munkája a nép érdekeit és szük­ségleteit szolgálja, a dolgozó tö­£qtf kis im'jZETTUDOItólYí (Folytatás) 4. A NAP — EGY A CSILLAGOK KÖZÜL A Nap naprendszerünk kö­zéppontjában áll. ezt tekint­hetjük a hozzánk legközelebbi csillagnak. A Nap is a csilla­gok is izzó gázokból állanak, melyek a felületen néhány ezer fokra hevültek, Például a Nap felülete 6000 fokra hevített, úgy hogy ott még a legnehezebben olvadó rémek — a vas, a nikkel és másik is gőzalakban vannak. A Nap és a csillagok belsejé­ben a hőmérséklet tízmillió fokot is elér. Ezt a hőmérsék­letet távolról állapítjuk meg a fény összetételét vizsgálva, — melyet az izzó test sugároz. A Nap és a csillagok hőmérsék­letét éppen olyan megbízha­tóan és pontosan határozhat­juk meg, mint a Martin-ke­mence hőmérsékletét. A Nap, mint Földünk is, sa­ját tengelye körül forog, de a Föld forgásától eltérően, a Nap egyes részei különböző idő alatt végeznek teljes for­dulatot. A Napnak egyenlítő­jénél levő részei huszonöt nap alatt fordulnak meg, a Nap sarkaihoz közeleebb fekvő ré­szek lassabban forognak. En­nek a jelenségnek csak egy oka van: a Nap nem szilárd testként forog, részei egymás­sal nincsenek erősen összeköt­ve. Ez ismét bizonyítja, hogy a Nap gázból áll. A Napon majdnem mindig megfigyelhetünk a távcsövön f'homálvos üveoenl keresztül sötét foltokat. Ezek a Nap fe­lületének viszonylag kihűlt ré­szei, melyeknek hőmérséklete mintegy 4 és félezer (fok. Ezek csak a körülöttük lévő még forróbb és éppen ezért még fényesebb részekhez viszonyít­va látszanak feketének. — Ugyanez az oka annak, hogy a fénnyel felvillanó gyufa fe­ketének látszik a még ragyo­góbb fényszóró fényének hát­terében. A Napot izzó légkör veszi körül, amely ritkult gázokból áll. Ezek szakadatlan viharos mozgásban vannak. A Nap fe­lületéről állandóan óriási gáz­kitörések lövellnek szét, me­lyek azután újból a Nap felü­letére hullnak vissza. 5. A CSILLAGOK — TÁVOLI NAPOK A Nap után a hozzánk leg­közelebb eső csillag az, ame­lyet a csillagászok a Kentaur csillagkép Alfájának nevez­nek. A Kentaur Alfája tőlünk 270.000-szer távolabb van, mint a Nap. A fény hozzánk teljes négy év alatt érkezik ide róla. Ha a földről vasutat vezetnének erre a csillagra és száz kilométer óránkénti se­bességű vonatot indítanának útnak, akkor ez a vonat meg­állás nélkül is, csak 40 millió év múlva érne el a Kentaur Alfájára. Különféle módszerekkel és eszközökkel megismerték a tudósok a csillagok természe­tét és rájöttek arra. hogy a mi Napunk semmi különösben nem tér *őlük. A csillagok többsége ugyanúgy izzik, mint a mi Napunk és csak azért látszanak gyöngén világítók­nak, mert nagyon távol van­nak tölünk. Igaz, sok csillag kevesebb fényt sugároz, mint a Napunk, azonkívül sok kö­zülük néhányszor kisebb nála. Vannak a Napnál hidegebb csillagok; ezek vörös színűek s hőmérsékletük alig 3.000 fok körül mozog. Más, forróbb csillagok hőmérséklete a 30.000 fokot is elérheti. Ezek fehér- színűek. A mi Napunk pedig 6.000 fok hőmérsékletű és a sárgaszínű csillagok közé tar­tozik. Van a csillagok között né­hány csillag-óriás is, melyek­nek átmérője a Napnál száz­szor nagyobb. Ezek a csillag- óriások viszonylag hidegek, vörös színűek és nagyon meg­ritkultak, de a Napnál ezer­szer fényesebbek. (Folytatjuk) niegek alkotó munkáján alapszik. ,,z ..a's.óbb gazdasági szervezetet ellenőrzi a fölérendelt szerv, de maguk a dolgozók is tömeges el­lenőrzést gyakorolnak. A tervszerű igazgatás és a fel- adatok teljesítésének leglényege- sebb eszköze a gazdasági elszá­molás, amely a termelési egységek önáJóságára_ épül. Ez nagymérték­ben elősegíti a kezdeményezést az állami terv teljesítése vonalán. A legfőbb szervezési elv a gaz­dasági működés irányításában az egységes vezetés. Minden vezető teljhatalmú a reá bízott rész irá­nyításában. Természetesen, egyben felelős is e munkaterületért Az egységes vezetés elve kizárja, hogy egyidejűleg több személy gyakorolja az irányítást — ez szi­lárdítja a vezető tekintélyéi. Vi­szont az egységes vezetés előfel­tétele a tömegek részvétele a ter­melés irányításában. Ez az üzemi pártszervezet és a tömegszerveze­tek támogatásával történik. A pártszervezet rendkívül fonl- tos szerepet tölt be a termelésben. Kommunista szellemben neveli a dolgozókat, növeli politikai és ter­melő aktivitásukat. A pártszerve­zet tagjai élenjárnak a termelés­ben, de a pártszervezet nem avat­kozik be a vállalatvezető gyakorlati munkájába. Feladata csupán az, hogy az egységes vezetést minden eszközzel megszilárdítsa és a ter­melés állapotának ellenőrzésével állandó segítséget nyújtson a gaz­dasági vezetőknek. Egységes vezeté% elképzelhetet­len a legszigorúbb munkafegyelem nélkül. A szocialista termelésben a fegyelem a dolgozó tömegek ön­tudatos, az egész nép érdekét néző rendszabálya. A vállalat irányítását az illető iparág minisztériuma által kineve­zett igazgató végzi. A vállalat munkaeredményeivel kapcsolatban az igazgatót — aki a nép érdekeit képviseli — terheli a felelősség és így méltónak kell mutatkoznia a nép részéről iránta megnyilvánuló bizalomra. Az igazgató az egységes vezetés megvalósítása mellett az egész termelőegyüttesre támasz­kodik és a termelés irányításába bevonja a munkásokat, mérnökö­ket, mestereket, műszaki alkalma­zottakat és tisztviselőket. A szovjet gyárak és üzemek dolgozóit szoros egységbe tűzi a politikai és gazdasági érdekek kö­zös volta. A termelés minden ágá­ban együttesen harcolnak a lerv teljesítéséért. Tiltakoznak a vi ág do c ozói Sharkey eivtárs törvényié en bebörtönzése e ten A világ közvéleményét mélyen felháborítja Sharkey elv­társnak, az Ausztráliai Kom­munista Párt főtitkárának tör­vényt sértő bebörtönzése. A „Tribüne“ közli, hogy az ausz­tráliai kormány egyre több tiltakozó levelet kap. Több népgyűlésen határozatban kö­vetelték. hosrv érvénvteienít­sék a törvényt, amelynek alap­ján Sharkeyt elítélték. Kül­földről a kínai, angol USA- beli, bolgár, izraeli, újzékndi komunista párttól, a kubai népi szocialista párttól, a cip­rusi haladó dolgozók pártjá­tól és több más szervezet '31 érkezett tiltakozás iák, imperialista kémek garázdálko- 1 dósainak és osztrák hivatalos és nem hivatalos személyek provoká­cióinak nem a magyar kormányhoz • intézett jegyzékekkel, hanem a ha- : társzóién történő erélyes intézkedé­• sekkel kell végetvetni, fejezi be a : jegyzék. A külügyminisztérium tájékozta­tási főosztálya közli: A magyar kormány néhány hétté) ezelőtt visszautasította az osztrák kormány vádaskodásait, amelyek ar"a irányultak, hogy Magyarorszá got tegyék felelőssé a határon elő­fordult egy-két balesetért. A ma­gyar kormány válaszjegyzékében le­leplezi ennek az osztrák p„litikai manővernek valódi céljait. Az oszt- rá kormány ugyanis egyrészt hall­gatólagosan eltűri, sőt támogatja azt, hogy hivatalos szervei lehetet­lenné tegyék a magyar biztonsági berendezések működését, másrészt ugyanaltkor a saját szervei által előidézett kisebb aknarobbanásokat eltúlozza, azokat sajtójában napi­renden tartja és az egészet felhasz­nálja arra, hogy Magyarország ei­len rágalmakat és vádakat terjeszt­hessen. A magyar jegyzék ismét határo­zottan leszögezi, hogy a magyar biz­tonsági berendezés kizárólag ma­gyar területen húzódik. A magyar határszervek az aknazárat nagy kö­rültekintéssel és az osztrák érde­kek messzemenő figyelembevételé­vel létesítették. Így természetesen a magyar biztonsági berendezés csak akkor veszélyeztetheti osztrák ál­lampolgárok életét, ha a magyar határt osztrák részről átlépik, tu. datosan megsértik. A biztonsági be­rendezés az osztrák határtól jelen­tősen távol v ■ elhelyezve. A magyar jegyzék azután a ren­delkezésre álló adatok hosszú so­rából példákat emel ki és ezzel be­bizonyítja, hogy az aknák felrob-. hántását minden esetben a szándé­kos rongálás, vagy illegális határ- átlépés váltotta ki. Így például ez év július 14-én Búcsú falu közelé­ben egy osztrák finánc kampós rúd segítségével aknát robbantott fel. Hasonló erőszakos rongálás történt Sz év július 20-án a 120-as határkő «özeiében. A jegyzék a továbbiakban még számos példát sorol fel az osztrák hatóságok által előidézett aknarobbantásokról. Mindezek a tények világosan bi­zonyítják, hogy osztrák szervek szándékosan hajtanak végre táma­dásokat a magyar határt védelmező biztonsági berendezések ellen. Ilyen körülmények között a magyar kor­mány természetesen a leghatározot­tabban visszautasítja az osztrák kormánynak azt a követelését, hogy t biztonsági berendezéseket helyez­ték át. és a magyar kormány fizes­sen kártérítést. Csemnósiak fasisz-

Next

/
Thumbnails
Contents