Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-10 / 261. szám

4 NÉPLAP 19«9 KÖVEDBEN 19 CSÜTÖÓT.1K­Rádióriport a szabolcsi szabadművelődési felügyelőség munkáiéról Nemrégiben beszámoltunk ar­ról, hogy a Magyar Rádió munka­társai meglátogatták a Gyárépítö Nemzeti Vállalat sztahánovlsta épitömunkásait és rádióriportot készítettek a nyíregyházi sztahá- noviata mozgalomról. Ugyancsak ezen a napon a szabadművelődési felügyelőség munkájáról is hang- felvételek készültek. A szabolcsi felügyelőség új munkamódszerrel dolgozik, szabadművelődési mun­kacsoportokat szervezett és a ri­port erről az új munkamódszer­ről, az eddigi tapasztalatokról szói és hozzájárul ahhoz, hogy a rá­dión keresztüli tapasztalatcseré­vel más felügyelőségek is beve­zessék ezt az új munkamódszert. „Tü&b gondosságot és udvar tassagoi kérüoh a fcismufék ssvss slkalmaioitaW „örömmel látjuk mi szabolcsi, nyíregyházi dolgozók, hogy népi demokráciánk támogatásával a kisvasúti dolgozók is kimagasló eredményeket értek el a forgalom helyreállításában, biztosításában, növelésében és hogy a kisvasúti dolgozók legjobbjai mindent meg­tesznek a forgalom gyors és pon­tos lebonyolításának érdekében. Mindezek mellett kötelességem­nek tartom, hogy felhívjam az üzemi háromszög figyelmét olyan hibákra amelyek kiküszöbölésével minden valószínűség szerint még jobb eredményeket tudnának el­érni. Meglepve tapasztaltam hétföl Utazásom alkalmávai, hogy az er­dei kitérői kereszteződésnél egy­szerre négy személy- és egy te­hervonat szeretne találkozni, egy­szerre van beállítva ezek keresz­tezése az erdei kitérőnél. Nyilván­való, hogy ez leheteten állapot, a vonatok több mint egy órás ké­séssel közlekedtek, az utasok le­kérték a pesti vonatot. Erre a hi­bára felhívtam az egyik alkalma­zott figyelmét, mire az durván közbevágott: — Ez nem tartozik az utasok­ba! Nos, nekem és azt hiszem a többi dolgozónak Is az a vélemé­nye, hogy nem egészén így áil a dolog. Nemcsak, hogy nem tarto­zik az utasokra, hanem a dolgo­zóknak egyenes kötelessége fel­figyelni és annak kijavítására tö­rekedni. Pártunk és Rákosi elv­társ felhívta figyelmünket az éberségre a munka frontján is és az éberség nemcsak a kommunis­táknak, hanem minden dolgozó­nak becsületbeli kötelessége. Ritz Gyula Nyíregyháza. Be keil jelenteni a direkttermö szőlőt 15.024—1949—218. F. M. sz. rendelet értelmében felhívom minden szőlőtermelő gazdát, akinek közvetlenül (direkt) termő amerikai szőlője, illet­ve ebből bora van. hogy an­nak mennyiségét és tárolási (lepincézési) helyét, a község, utca és házszám pontos meg­jelölésével — hivatalomnak, Városháza, emelet 17. szoba, haladéktalanul jelentse be. Az 1936:V. te. 50. paragrafu­sának 4. pontjába ütköző ki­hágást követ el és 1 hónapig terjedhető elzárással bünte­tendő az, aki e rendeletnek a bor (must) tárolására, megje­lölésére, bejelentésére az irány­adó rendelkezést megszegi, vagy kiiátsza. Kiss Zoltán s. k. polgármester. írók és dolgozó parasztok vitája az irodalomról és a könyvekről Kislétán és Büdszentmiháiyon íróink a szovjet írók példáján haladva azon igyekeznek, hogy al­kotásaikkal népünk szocialista épí. tőmunkáját támogassák. Ezt a ne­mes hivatásukat cs k abban az esetben tudják betölteni, ha szo­ros és eleven kapcsolatokat, tarta­nak fenn u dolgozó néppel, úgy­szólván a dolgozó néppel együtt írják, meg könyveiket, müveiket, íróinknak és dolgozóinknak egy­aránt segítségére sietett a népmű­velési minisztérium akkor, amikor állandó rendszeres ankéfok rende­zését határozta el az. ország terü­leté^ így Szabóiéiban is. Novem­ber hónapban kát írónk látogatja meg a kislétai és büdszerb mihályi dolgozó parasztokat, dolgozókat. Irodalmi estet rendeznek, melyek keretében könyvük 50—100 példá­nyát osztják ki olvasásra a dolgo, zók közö t. Januárban pedig ismét meglátogatják ezeket a községe­ket. ahol újabb vitaesten alaposan megvitatják a falvak népével a könyv eredményeit, hibái1'. A következő hónapokban újabb és újabb községekbe, falvakba lá­togatnak el íróink. A dolgozók igen nagy lelkesedéssel fogadják ezt a kezdeményezést, örömmel üdvösük az írókat, akik a nép írói. örömmel üdvöziik a könyve­ket, amelyek a nép könyvei és ezeket a könyveket, mint sajátju­kat gondosan ég szeretettel olvas­sák, vizsgálják meg majd az iro­dalmi vitaesteken. A REGI: ROSSZ IZ ÚJ MÓ1: gazdagságét, fényes jmt jelent... A tudomány vitágít majd fényesen a nagyiaaiászi Micsurm-kenho^ Ahogy Nyerges Lajos bácsi kényelmesen végigíekszik a lócán, feje mögött összefonva két karját, nem állja meg, hogy ne ékelődjön a fiatalab­bak — Ti csak megjártátok ta­valy azzal a miféle — kerttel — nyomta meg az utolsó szót. — Gaz termett ott mintának. A szél még azt a muharmagoí is odafujta a laposra, amit öt esztendeje széjjelszórt a ha­tárban. Volt minek kikelni a kéthetes májusi esőben ..! Egyid Bandi felkapja a fe­jét, de akkorra az öreg már elnyomta mosolyát és komo­lyan nézett vissza. — Igen, igen. Gaz termett a kertetekben, nem úgy, mint nekünk. — ügy csinál, Lajos bácsi, mintha nem tudná, hogy nem krumplit, meg tengerit vetet­tünk, hanem takarmányfüvet. Úgy beszél, mint a halászi kulákok! Azoknak persze, hogy nem tetszik, ha mi újjal, job­bal kísérletezünk! — pirul bele a vitába a fiatalabb. AZ ÜJ MÓD, GÉPPEL, TUDOMÁNNYAL TÖBBET TERMEL termésében látják majd, mi az a másik örökség, amit azoktól kap­tunk, akik a szabadságot hozták el... Mi is segítünk megismerni a tudományt. Az Eposz fiataljai. Hagymási Gyula, Szappanos Bá­lint, 'lató István, Nagy Erzsi, meg a többiek. Meglátja, hogy a tudomány világit majd fényesen a nagyhalászi Miesurin-kertböl. Az öreg közben felállt. — Szé­pen beszéltél Bandi fiam. Csak így akartam hallani tőled. Egyid András nézte pár percig a nevető arcot, aztán legyintett. — így van — mondta, mintha pontot tenne a „vitára”. Utána egymásra nevettek. Nevettek bizakodó nevetéssel. A TUDOMÁNY VILÁGIT FÉNYESEN Szitáló esőt szív be mohón a főid a régi Folacsek-féle keicben. Saxppinos Bálint kék surcát meg. lebegteti a szél, a csizmák há ra­katra csu-szánnák a kert útján, ahogy Egyid Andrással felfelé igyekeznek. A zöldülő, szépen el- bokrosodott vetésnél megállnak egy kicsit, szemük szeret© tel si­mogatja a széles sortávna vetett gyönyörű kopáeioűzát. Húsz-húsz négyszögöles táblák vannak egy­más mellet!. Az egyikben nedve­sen csávázott, géppel vetett, gon­dosan trágyázott földbe került bű- an van. A másikban csak porcsá- vázot, a harmadikban csak sze- lektorozoti, a negyedikben tisztí- tatlan, kézzel vetett búza. Jövőre majd megláthatják, mit jelent a gondos munka. Megláthatják a termés különféle eredményein, mit j.lent >a tudomány i rányt mutatása. Tavasszal majd ugyanígy kerül a kert földjébe -a krumpli, a tengeri, bebizonyítja, majd. hogy rossz a régi mód, több termés az új mód gyümölcse. Tavassa 1 jönnek az új növények, jön majd a gyapot is kísérletképp. Ha beválik büsz­kén szedik majd a halásziak esz­tendők múlva a felpattant gubók ezüsfehér termését. L ssun jön fel -az úton a két fiú. Beszélgetnek. A hetes iskoláról, ahol a télen sok-sok új munka­módszert ismernek majd meg a kert vezetői, utána a kertben dol­gozó Eposz-aktívák. Szappanos, Bálint széles mozdulattal mutat körül a kerten, hová kerül majd a kertiseprü-szegély, az orgona­bokrok. a virágos-kert. Egyid Bandi gondolatai már a tavaszi munkák körül kalandoznak saját szavai csengenek a fülébtn: a tu­domány világít majd fényesen... a szabolcsi tizenegy közül — a nagyhalász! Miesurin-kertböl is. Megnyílt a Papír és írószer Értékesítő Nemzeti Vállalat A hét elején nyilt meg a Luther» ház Szent István-úti oldalán a Pa­pír- és írószer Értékesítő Nemzeti Vállalat. A város egyre nagyobb forgalma mellett már eddig is hiányzott egy központi papírelosztó, ami ellátja a Népboltokat, Földmű­vesszövetkezeti boltokat és Áruhá­zakat papíranyaggal. Eddig minden rendelést papíráruban Debrecenbe és Budapestre kellett leadni, ami hosszabb időt vett igénybe. Kedden reggel örömmel üdvözöl­ték az új papírellátót a szövetke­zetek és Népboltok rendelői. Az első napon többezer forint értékű papírra adtak le rendelést. A kö­vetkező napon .sem csökkent a for­galom, újabb nagy tétel csoma­goló-, írópapír, szalvéta, szönyeg- és falvédőpapir fogyott el. Az írószer árusítását is megkez­dik a héten. Már kedden reggel megérkezett a szállítmány az állo­másra, nagymennyiségű füzetekké!, tintával és írószerrel. Hároméves tervünk újabb sikerét bizonyítja az új Nemzeti Vállalat megindu­lása, a dolgozók érdekét tartotta szemmel a dolgozók állama, mikor a könnyebb ellátás szempontjából Papír- és Írószer Nemzeti Vállala­tot létesített városunkban. A vállalatot munkásnő: Cerbár Erzsébet vezeti. —-------o----------­„Telefon mellék-állomást kérünk a postától“ „Kéréssel fordulunk a „Nyír­ségi Néplap“ hasábjain keresz­tül a posta dolgozóihoz. Köz­ségünk és termelőcsoportunk messzi kilométerekre esik a legközelebbi postakirendeltség- től, telefonállomástól. Hosszú kilométereket kell megtenni minden esetben amikor tele­fonra van szükségünk. Sok­szor valljuk ennek kárát, kü­lönösen akkor, amikor egy- egy beteg kórházba szállításá­ról, vagy pedig más sürgős halaszthatatlan dologról van szó. Ezért mi, a sényői termelő* szöveíkeztei csoport tagjai kér­jük azt a postától, hogy köz­ségünkben, Sényőn állítson fel egy telefon mellékállomást — Csak beszélj! Így volt, hiába. Tudod, hogy én nyiltan szeretem megmondani. Ne akarjatok ti ben­nünket tanítani. Eleget tapasztal­tunk mi, csináljuk, ahogy apánk, nagyapánk csinálta... Erre azlán Egyid Andrást nem lehet megállítani. — Hiszen éppen ez az, hogy úgy csinálják! Beigazolták azt már má­sok is, hogy nem sokat ér a meg­szokott munka, aminek a módját olyan múlttól örökölték, ami csak szegénységet, nyomorúságot adott. Bebizonyították a szovjet parasz­tok, de bebizonyították a mi állami gazdaságaink és termelőcsoport­jaink is, hogy lyukas krajcárt sem ér ez az örökség, hogy a régi: rossz! Hogy az új mód: gazdagsá­got, fényes, jövőt jelent! Igaz, áll meg néhány pilla­natra, visszagondolva —, nehezen indultunk tavaly. Mint a járni ta­nuló gyerek, úgy voltunk azzal az egyholdacskányi mintakerttel. Hossz volt a föld, amit nagykeservesen adtak, nem segített senki. Ügy kel­lett kunyerálni gépet a vetéshez egyiktől, njásiktól. Mégis sikerült a szudáni fű is, a takarmánymályva is, az angolperje is. MINTÁKÉRT LESZ A BIZONYÍTÉK — De a jövő esztendőre az új földön! Oda jöhetnek majd a min­takertbe. És beszéd sem lehet. Hi­szen ott lesz előttük a bizonyíték! A silány búza, amit úgy vetet­tünk, ahogy megadatott. Meg a tudomány segítségével, gondos munkával vetett, aminek három­szoros termése lesz! És az új nö­vény! A kapásbúza. Nem is lát­tak még olyat. De majd megisme­rik. Megismerik majd a többi új növénnyel együtt, ami itt is fog teremni bőségesen a nagyhalászi határban! Nagy-nagy táblák dús Az iíjnnmDká§ok új erőt adnak a tanuSáshoz I kszgadasági gimnázium diaijainak levele a nyírségi Olajiita munkásaihoz Kéthetes &&NSSZ iskola nyílik Kemecsén A Magyar Nők Demokratkus Szövetségének szabolcsmegyei asszonyai újabb „Asszonykö­Mi legnagyobbrészt munkások és szegényparasztok gyermekei va­gyunk és jól tudjuk azt, hogy dol­gozó népünk iránti kötelességünk a jó tanulás. , Az a látogatás, amelyet az üzem­ben tettünk, újra megérieite ben­nünk azt, hogy a munkásosztály, a Párt jogosan várja el tőlünk, hogy minden erőnkkel törekedjünk el­méleti képzettségünk növelésére. Jól képzett szakemberei kell, hogy legyünk öíéves tervünknek. Ezek a gondolatok merültek fel mindannyiunkban, amikór az elv­társak megmutatták nekünk az újí­tásokat, a kuitúrházat, megismer­tették velünk az üzem munkaver­senyét. Azok a beszélgetések, ame­lyeket az üzem ifjúmunkásaival folytattunk, mind új erőforrásokat jelentenek számunkra. Láttuk azt, hogy milyen öntudatosan dolgoz­nak, milyen lelkesen harcolnak a. termelés frontján. Ezt a lelkesedést akarjuk mi álültetni a tanulás frontjára is. Az üzemlátogatás után megsokszorozódva érezzük jelmon­datunk jelentőségét: A népért dol­gozó értelmiség akarunk lenni! Annak bebizonyítására, hogy az üzemlátogatás jelentős volt szá­munkra, ígéretet teszünk: a tanu­lásban ezentúl még jobb ered­ményt fogunk elérni. Elvtársi üdvözlettel: a közgazdasági gimnázium kollégistáinak nevében: VARGA SÁNDOR ifjúsági titkár. rök‘‘-et indítnak meg szerte a megyében, és mint a jelek mu­latják, hatalmas érdeklődés nyilvánul meg a dolgozó nők részér öl a szemináriumok iránt. Hiszen tudják azt Sza­bolcs dolgozó női, hogy a bé­kéért vívott küzdelemben — csak akkor tudnak eredménye­sen harcolni, ha kezükben van az elmélet fegyvere. A kemecsei járási MNDS2 titkárság is azon igyekszik, — hogy az asszonyok tanulási kedvét kielégíthesse. Kéthetes Egy hét;g tart a Lenm-kiálíítés a Magyar-Szovjet társaságban Asszonykör-vezetőképző isko­lát indít meg a napokban, — ahol a községek kijelölt MN- DSZ tagjai készülnek fel az A Magyar Szovjet Társaság nyíregyházi csoportja a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom emlékünnepén nyitotta meg a Lenin-kiállííást, ame­lyen fénykép- és képsorozat­ban mutatja be a dicsőséges Forradalom eseményeit. Le­nin és Sztálin, az orosz prole­tariátust győzelemre vezető Bolsevik Párt két nagy veze­tőjének életén keresztül előt­tünk áil az egész hősi harc, a nagy erőfeszítések az ellen­forradalom leverésére, az in­tervenciósok kiverésére. Utána jön a felemelkedés. Hozzálát­nak a szovjet munkások és parasztok a szocialista haza felépítéséhez, megindul az első ötéves terv. De mindezt a bé­kés építőmunkát kettészakítja a hitleri Németország orvtá­madása. A dicsőséges Nagy Honvédő Háború harcairól is beszámol a kiállítás anyaga. A kiállítás még ezen a hé­ten tart s a nap bármely sza­kában megtekinthető a Ma­gyar Szovjet Társasáp székhá­zában. Asszonykörök vezetésére. A DOLGOZD NÉP LAPJA: A NT” APÍ Kerékpár és motorgumik, alkatrészek legolcsóbban PALOTAI műszaki kereskedőnél Zrínyi Ilona-n. 8, sz.

Next

/
Thumbnails
Contents