Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)
1949-11-29 / 277. szám
A nagyhalász! DEFOSz példái mulat a Szabad Föld jó terjesztési munkájával Vasárnap elindult a nyíregyházi páiyandvarról az 1500. vagon aima 1949 XI 29 KEDD VL évi 277 Ara 50 fillér I NYÍRSÉGI Szovjetunió a békeprogramja leszavazása után is tovább küzd a békéért November 25-én az ENSz politikai bizottsága befejezte annak a szovjet javaslatnak vitáját, amely követeli, hogy az ENSz ítélje el a több országban, mindenekelőtt az Egyesült Államokban és Angliában folyó háborús készülődést, tiltsa be az atomfegyvert és vezessen be szigorú nemzetközi ellenőrzést a tilalom betartására vonatkozóan, továbbá az öt nagyhatalom, a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia, Kína és Franciaország kössön egyezményt a béke megszilárdítására. Visinszkij elvtársnak, a szovjet küldöttség vezetőjének, továbbá a szövetséges szovjet köztársaságok, Ukrajna és Bjelorusszia és a népi demokratikus országok, Lengyelország és Csehszlovákia megbí- zottainak a politikai bizottságban a szovjet javaslatok védelmében elhangzott felszólalásai letépték az álarcot a béke angol-amerikai ellenőrzőiről. Ezek a felszólalások megcáfolhatatlan tényeket és okmányokat idéztek, amelyek leleplezik az angol-amerikai háborús uszítókat és teljes mértékben indokolják a szovjet javaslatok időszerűségét és szükségességét. A történelem meghamisító! A francia megbízott kihívó szovjetellenes célzásaira és a libanoni küldött képtelen állításaira Visinszkij leleplezte, hogy a francia megbízott meghamisította a tényékét és kimutatta, hogy a libanoni küldött a nélkül, hogy a szükséges műveltséggel rendelkezne, kirándult a marxizmus-ieninizmus elméletének területére. Mindezzel az volt a céljuk, hogy eipaiastoi- ják es ,,elméletileg megalapozzak” az angol-amerikai tömb agresszív politikáját. A francia küldött szónoki formában azt kérdezte „Hol volt a Szovjetunió, amikor Hitler 194U- ben megtámadta Franciaországot!*” Abban az időben — folytatta Visinszkij, amikor Hitler támadásra készült Franciaország, I - dia es a Szovjetunió ellen egyaránt, a Szovjetunió javasolta, hogy kössenek angol-írancia-szov jet egyezményt a hitien támadás visszaveréseié, de visszautasításban részesült. — Azok a tárgyalások, amelyek . akkor az angol-francia parancsnoksag megbízottai Moszkvában Vorosi- lov marsalllal tolytattak, csupán angol-trancia spanyolfalat jelentettek, amely mögött valójában tényleges alku ioiyt Hitler, Chamberlain és Daladier megbízottai között. A írancia küldött legalább egy szemernyire lelkiismeretesnek akarna mutatkozni, akkor a Szovjet TI „Történeiemhamisítók” c. brossurá- jához kellene fordulnia. Ebben az okmány gyűjteményben megláthatja saját képmását is, mert amit ő itt elmondott, az történelemhamisítás. Sem az angol, sem a francia kormány nem akart védelmi szövetséget a Szovjetunióval a hitleri támadás ellen. Céljuk az volt, hogy Hitlert mielőbbi támadásr-. ösz-önözzék a Szovjetunió ellen s e támadásért mintegy jutalmul megígérték neki, hogy a legke- vésbbé kedvező feltételeket hozzák létre a Szovjetunió számára egy Németországgal való háború esetére. Vájjon a írancia küldött előtt nem ismeretes-e — folytatta Vi- sínezkij, — hogy miután a Hitler- kormány ilyen körülmények kö- zör- javasolta a Szovjetuniónak, kössenek megnemtámadási szerződést, a Szovjetunió belement ebbe a szerződésbe. Sztálin generalisszimusz, a szovjet kormány feje ezt 1941 július 3-i történelmi beszédében meg is magyuráztu. E szerződés elökészí ése és aláírása során soha egy ^pillanatra sem maradt bennünk kétség afelől, hogy Hitler meg fogja szegni ezt a szerződést és megtámad minket. Nekünk •-zonben szükségünk volt arra, hogy időt nyerjünk, hogy elökészüljünk a tárna, dás visszaverésére, előkészí-sük a hitleri hordák szétverését, előkészítsük Sztálingrádot, a hitleri hordák Berlin alatti szétzúzását, Franciaország és az egész világ megmentését a hitleri iga alól. A francia küldöttnek bírnia kellene a korrektségnek legalább elemi fokával és nem lenne szabad megfeledkeznie ezekről a tényekről és ilyen kihívó kérdéseket feltennie. Ax angol amerikai tömb támadó politikát folytat u népi demokráciák ellen Visinszkij eivtárs ezután leleplezte a libanoni megbízottnak azt a kísérletét, amellyel a szovjet főmegbízott felszólalását próbálta elferdíteni és rámutatott arra a sötét zavarosságra és bárdolatlan- ságra, amelyet ez a küldött abban az igyekezetében tanúsított, hogy megrágalmazza a marxizmus-lenin- izmus magasztos tanításait és a kommunizmus filozófiáját ne úgy tüntesse fel, mint az embe.Eég felszabadításának filozófiáját a kapitalista rabszolgaság alól, mint a világon létező valamennyi ideológia közül a legépítőbb ideológiát, hanem mint olyan filozófiát, amelynek alapvető tartalma 'állítólag az erőszak és a háborúra való törekvés. A szovjet küldöttség vezetője a marxizmus-ieninizmus klasszikusainak műveit idézte, amelyek cáfolják ezt a hazugságot és bebizonyítják, hogy a szocialista társadalmi rend tőfeladata egy új társadalom megszervezése, amely a kizsákmányolástól, az éhezéstől, 'a nélkülözéstől és a munkanélküliségtől mentes. Hangsúlyozta, hogy a libanoni megbízott tudatlan kirándulása a marxizmus-ieninizmus elméletének területére azt célozta, hogy elpalástolja és „elméletileg” megalapozza az angol-amerikai tömbnek a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal szemben folytatott támadó politikáját. Ezzel a szovjet javaslatok (eletti vita végétért. A bizottság rátért a szavazásra, a Szovjetúnió javaslatai és az angol-amerikai határozati javaslat felett. Mint várni lehetett, a szovjet javaslatokat a szokásos angolamerikai „többség” elutasította. Ez a „többség” az amerikai utasításnak engedelmeskedve, az ellen a szovjet javaslat ellen szavazott, hogy a közgyűlés Ítélje el az országok egész sorában, különösen az Egyesült Államokban és Angliában folyö új háborús készülődést. Az Egyesült Adamok és Anglia küldöttei nyomán a „többség” felemelte kezét az ellen a szovjet javaslat ellen, hogy a közgyűlés mondja ki, az atomfegyver és más tömegpusztító eszköz eflhasználása ellenkezik a népek lelkiismeretévei és becsületével és összeegyeztethetetlen az ENSz tagságával. Az angol-amerikai tömb elvetette a Szovjetúnió harmadik javaslatát is, amely azt javasolta a közgyűlésnek, szólítson tel minden államot, hogy vitáit és nézeteltéréseit békés eszközökkel oldják meg és ne folyamodjanak erőszak alkalmazásához, vagy erőszakkal való fenyegetődzíshoz. Akik a béke melleit és akik ejtene svaraxiaK Meg keil jegyezni, nogy a szovjet javaslat egyes szakaszainál a szavazástól tartózkodók száma, akik nem kívántak a szovjet javaslatok eiien szavazni, elérte a 2ő-ot. Köztük volt Argentína, Kolumbia, Kuba, Szíria, Szaud Arábia, Pakisztán küldöttsége, stb. A szovjet javaslatok egyes szakaszai melleit 14 küldőre szavazón., köztük a szovjet, az ukrán, a bje- lorussz, a lengyel, a csehszlovák küldöttek. Equador, Guatemala, a Fuíöp szigetek, Izrael, Uruguay, semen küldöttei és mások, az Egyesült Ahamok, Anglia, Franciaország, Belgium, iuoiiandia, üö- loüorszag stb. küldöttei a béke megszilárdítására irányuló szovjet javaslatok ellen szavaztak mmuea részletében. liymódon az angoi-amerikai tömb meghiusi- loua a békeprogramm elfogadását. Ugyanez az angol-amerikai többség elfogadta ezután az angol-amerikai határozati javaslatot, ameiy álta-ános jellegű bizonytalan deklarációk gyűjteménye olyan ártalmas és veszedelmes „eszmékkel“ vegyítve, mint az államok nemzeti szuve- rénitásának korlátozása stb. A szavazás befejezése után Visinszkij elvtárs felszólalt és megmagyarázta, miért tartózkodott a szovjet küldöttség az angol-amerikai határozati javaslatok egyes szakaszánál és miért Szavazott a többi szakasz ellen. A szovjet küldöttség nevében — mondotta — ki akarom jelenteni, hogy azért tartózkodtunk a szavazástól ezekenél a pontoknál, mert ezeknek a pontoknak az angol-amerikai határozatba való felvétele csupán azt célozta, hogy álcázzák a javaslatok más pontjait, amelyek arra hivatottak, hogy törvényesítsék az alapokmány rendszeres megszegését, amely az Egyesült Nemzetek szervezetében az angolamerikai tömb részéről állandóan megtörténik. j A kínai néphadsereg 20 km-re áil Csunitingtól A kínai néphadsereg csapatai négy nap alatt felszabadították Anshun, Pingpa, Csenning és Pu- ting tartományi székhelyeket. — Eszaknyugat-Kvantung tartományban a népi felszabadító hadsereg alakulatai elfoglalták Poitin tartományi székhelyet. A délkínai arcvonalon felszabadították Vucsovot, Kelet-Kvangszi egyik kikötőjét. A néphadsereg egy másik alakulata felszabadította Kincsengkiangot, a font vasúti csomópontot. A délnyugatkínai arcvonalon felszabadították Szecsuan- ban Sihcsu tartományi székhelyet. Mindenütt sok foglyot ejtettek és nagymennyiségű hadiszert zsák' mányoltak. Sangháji jelentés szerint a néphadsereg csapatai már 20 km-re megközelítették Csungking városát. A Kuomintang szervei fejvesztetten menekülnek a városból. A Kuomintang ,,kormány” legtöbb tagja légi úton hagyta el Csung- kingot és a brit megszállás alatt álló Hongkongba menekült. A Kuomintang a Csungkingban tartózkodó külföldi diplomatáknak is azt tanácsolta, hogy hagyják el a várost. Sziálin elvtárs távirata a Mongo! Hepoztarsasag iiiiaisztereínckéiiez Csői bajszán marsall, a Mongol Népköztársaság miniszterelnöke, a Mongol Népköztársaság kikiáltásának 25. évfordulója alkalmából Sztálin elvtárshoz intézett táviratában az egész mongol nép háláját fejezte ki azért az állandó t ámogatásért és segítségért, amelyben Sztálin generalisszimusz, a szovjet kormány és a nagy szovjet nép a Mongol Népköztársaságot részesíti. Sztálin elvtárs a következő táviratban válaszolt: A Szovjetunió kormánya és a magam neveuan üdvözlöm Önt és az Ön személyében a bartái mongol népet, a Mongol Népköztársaság kikiáltásának 25. évfordulója alkalmából. Az elmúlt évek folyamán a mongol nép, miközben megfeszített munkával felszámolta a múlt örökségét — a sok évszázados elmaradottságot, — nagy eredményeket ért el országa anyagi jólétének és kultúrájának fejlesztése terén. További sikereket kívánok a baráti mongol népnek és kormányának a gazdasági építésben. — I. Sztálin Gazdasági kémeket és hazaárulákat tleü ei a prágai állami kírásag A prágai állami bíróság szombaton hazaárulás és kémkedés miatt két személyt halál.., négyet életfogytiglani börtönbüntetésre, többet 2—25 évig tartó börtönbüntetésekre ítélt. A kémcsoport gazdasági kémkedést folytatott. Tagjai részben egy nyugati hatalom kémszervezetének szolgálatában állottak, részben ezeknek segítői voltak. A fővádlottak, Ladislau Lindner, Karel B u s e k, Jaroslaw F a- z o k és Frantisek Soma az 1948 februári politikai események után külföldre szöktek, majd visszatértek Csehszlovákiába, mint az egyik külföldi kémszolgálat ügynökei és kémtevékenységet folytattak különösen az államosított iparban. Fázok és Soma feladata hasonló kémhálózat szervezése volt Szlovákiában. Mind a négyen a nyugati kenyéradóiktól kapott utasítások értelmében azon mesterkedtek, hogy rontsák Csehszlovákia külföldi gazdasági helyzetét, az országon belül pedig az ötéves terv végrehajtásának akadályozására törekedtek. Bűnösségük teljes mértékben beigazolódott. Lindert és Buseket halafra, Fazokot, Frantisek. Somát, Josep Bradecat és Helena Hunno- vát életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Néhány más vádlottal 2—25 évig tartó börtönbüntetésre ítélték. Egy vádlottat felmentettek. 1951 végéig az összes betanított textilipari munkásokat szakmunkássá kepeziu at A pamut-, gyapjú- és szövetiparban 226 szakmunkásképző tanfolyam indul 6800 résztvevővel A tanfolyamokat a nagy textilgyárakban rendezik és az üzemek betanított munkásai vesznek rajtuk részt. A textilipari szakmunkásképző tanfolyamokon a dolgozók megismerik a termelés egész folyamatát, a gépek szerkezetét. Külön tantárgy a munka- elemzés. A munkaelemzési órákon legjobb élmunkások, munkaszer átadók tanítják meg a dolgozókat, a helyes munka- módszerekre, munkamozdulatokra. A terv az, hogy a legközelebbi tanfolyamon már külön e célra készített géprészeken gyakorolják a dolgozók. a szakoktató útmutatása mellett, a helyes munkamozdu- latokat. Nagy segítséget nyújt a szakoktatásban a Szovjetuniótól kapott képsorozat. A legközelebbi tanfolyamok résztvevői már ezeknek az újrendszerű szemléltető képeknek a segítségével ismerik meg alaposan a textilipari gépeket. 1951 végéig valamennyi betanított munkást szakmunkássá képezik át. A papíriparban 11 tani oly a-> mon 273 hallgatót képeznek szakmunkássá ,a gumi- és a szesziparban pedig még ebben az évben 3-3 tanfolyam indul. A bőriparban most indult egy hathónapos továbbképző tanfolyam szakmunkások részére. A szakmunkásokat modern gépi munkára képezik át.
