Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-29 / 277. szám

A Szovjetunió népei decem­ber 5-ének, a sztálini alkot­mány napjának méltó meg­ünneplésére készülnek. Ezt a napot, az egész nép ünnepét, új termelési sikerekkel ün­nepük. Sok üzem. amely kö­telezettséget vállalt, hogy de­cember 5-ig befejezi ezévi ter­vét máris teljesítette azt. A Szovjetunió összes köztársasá­gaiból érkeznek jelentések ter­melési felajánlásokról a sztá­lini alkotmány napjának tisz­teletére. A sok nemzetiségű szovjet ország városaiban és falvaiban agitátorok ezrei tartanak elő­adásokat a dolgozók gyűlé­sein, a sztálini alkotmányról. A Szovjetunió köztársaságai­nak népei megvalósítják a sztálini alkotmány által biz­tosított jogot a művelődésre és évről-évre növelik iskoláik és főiskoláik hálózatát. Tá­dzsikisztánban pl. ezerszere­sére emelkedett az iskolák szá­ma a szovjet hatalom évei alatt. A sztálini alkotmány zászlaja alatt a 16 szovjet köz­társaságban állandóan fejlődik az ipar, a mezőgazdaság és a kultúra. fi Szev'elAsió küldöttsége Illetéktelennek tartja a ítuonlímang-külíiöiíséget a kínai nép képviseletére az EftSz előtt Vlüinszkij teiszóiatasa u jrOiitioai irizotlság ülésén November 25-én az ENSZ poli­tikai bizottság11 hozzálátott an­nak a rágalmazó vádnak megvizs­gálásához, amelye: a Kuomintang .emelt a Szovjetunió ellen és ame­lyet a Kuomintang-klikk küldött, ségének javaslatára etz Egyesült Államok és -Anglia küldöttségének támogatásával az ENSZ közgyű­lés jelenlegi ülésszakának napi­rendjére tűztek. Az ülés megnyitása után A. J. Visinszkij, a Szovjetúnió Kütíött- ségének vezetője szólásra emelke­dett s többek között ezeket mon­dotta: — Ez év szeptember végén Osian-Dto-Fu Kuomintang küldőit javaslatára napirendre tűzték Kí­na politikai függetlensége és terü­leti épsége, valamint a távolkeletí béke állítólagos veszélyeztetésé­nek kérdését, amely állítólag ez 1945 augusztus 14-1 kínai-szovjet szerződés megszegésének, a Szov- je únió részéről és az ENSZ alap­okmánya megszegőiének követ­kezménye. Természetesen , cppen így nem lehet szó Kína politikai függetlenségének és területi épsé­gének, valamint a távolkeleti bé­kének veszélyezte-őséről a Szov- jetűndó részéről, mint ahogy nem tehet szó olyan állításokról, mint­ha a Szovjetúnió megszegte vol­na az alapokmányt. A Szovjet­unió küldöttsége már annakidején rámutatott, hogy ezt a kérdést egyetlen célból vetették fel, még pedig azért., hogy eltereljék a köz­vélemény figyelmét .i belső reak­ció és t&z idegen Imperialista el­nyomatás ellen hosszú és kemény harcot folytató kínai nép nagy győzelmének eredményeként Kí­nában végbement történelmi ese­ményekről. A Szovjetúnió küldö ttsége tá­mogatja a kínai népköztársaság kormányának nyilatkozatát ille­téktelennek tartja az it.lévő kínai küldöttséget, mert az nem képvi­seli a kínai népet. Teljesen hely­telen volnia megvizsgálni az ENSZ-bon a Kuomintang rágal­mazó vádját, amelyet a Kína ér­dekeinek képviseletére semmiféle joggal nem rendelkező volt kínai Kuomintang kormány terjesztett elő. Összeegyeztethetetlen lenne az ENSZ tekintélyével bármiféle je­lentőséget :s tulajdonítani e fiktív, úgynevezett korinányfikív képvi­selője megnyilatkozásának. A Kuomintang panaszai az lt»45. évi szovjet-kín1 i szerződés, vagy az ENSZ alapokmánya állí­tólagos megszegéséről nem méltók bírálatra. Ez a Kuomintang mes­terkedés nem egyéb, mint politi­kai csel a Kuomint ang klikk és a kínai militaristák csődjét és ösz- szeomiását előidéző igazi okok leplezésére. Ezzel a cselszövéssel igyekeznék elodázni uralmuk el­kerülhetetlen végét Kínában. Enaiek a cselszövésnek az ENSZ elé terjesztését tudvalevőleg né­hány küldöttség támogatta, az Egyesült Államok és Nagybriban- nita delegációjával az élen. Ez ter­mészetesen újabb csapán az Egye- Nemzetek szervezetének te­kintélyére és méltóságára. Tekintettel a fentiekre, a szov­jet küldöttség kijelenti, hogy nem vesz rész. a kínai nép által már minden felhatalmazástól megfosz­tott Kuomintang küldöttség részé­ről előterjesz ett kérdés megvita­tásában és nem ismer el semmi­féle olyan döntést, amelyet a Kuo­mintang klikk kívánságára hoz­nának. Ezután Manwiiszkij, az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság küldöttségének vezetője szólalt fel. Kijelentette, hogy figyelembe véve a kínai népköztársaság kor­mányának közleményét, amely a Kuomintang delegáció felhatal­mazásának érvénytelenítéséről szól, Kína képviseletére az ENSZ- betn, az Ukrán Szociali • a Szovjet Köztársaság küldöttsége nem vesz részt a Kuomintang Küldöttség rágalmazó nyilatkozatának vitájá­ban a politikai bizo-tság ülésén és nem tartja kötél ;zőnek magára nézve a politikai bizottságnak a kínai nép bizalmától megfosztott küldő tség rágalmazó vádjával kapcsolatban hozandó döntést. Klszeljev, a Bjelorutsz Sz:ci - lista Szovjet Köztársaság küldött­ségének vezetője kijelentet1 e, hogy a küldöttség nem képviseli Kk.át és hincs joga a kínai nép nevében beszélni. Wierblowski lengyel küldött ki­jelentette, hogy & lengyel küldő-t- ség nem vesz részt a napirend e pontjának vitájában s nem ismeri el magára nézve kötelezőnek a politikai bizottság esetleges dön­tését a kérdéssel kapcsolatban. dementis, a csehszlovák kül­döttség vezetője kije.entette, hogy Csehszlovákia küldöttsége arra az álláspontra helyezkedik, hogy a Kuomintang küldö.tség rá- galm1 zó nyilatkcza aval & politi­zál bizottság nem foglalkozhat. Pearson kamadii küldött, aki az ülésen elnökölt, ezután forma sze­rint utalt arra, hogy cs-k a köz­gyűlés mandá umbizottsága dönt­het az egyes küldöttségek felha­talmazása kérdésében, majd kije­lentette, hogy -a politikai bízott. Ságnak jogában áll a kérdést megvizsgálni. Ezu án áradta a. szót C.sia;n-Tin- Fu-nak, a Kuomintang-klikk kép­viselőjének, aki a Szovjetúnió el­len irányúié rágalmazó heszéáet mondotta. A kérdés vitáját a Po­litik i bizottság november 28-1 ülésén folyta ták. 1820. november 2S-án született a poroszországi Barmen városban Engels Frigyes, Marx Károly ba­rátja és küzdőtársa. Engels élete a proletáriátus ügyének, a dolgozók és elnyomot­tak ügyének fenntartásnélküli odaadó szolgálatára nyújtott pél­dát. Engels egy textilgyáros fia volt, mégis már ifjú korában ren­delkezett annyi bátorsággal, hogy szakított azzal a környezettel, amelyben született és minden ere­jét, minden tudását, zseniális te­hetségét annak az osztálynak a szolgálatába állította, amelyet a történelem magasztos szerepe rendelt. A munkásosztály magasz­tos szerepe, hogy magát felsza­badítsa, felszabadítja az egész emberiséget is, mindennemű poli­tikai és társadalmi elnyomás alól. A proletáriátus szolgálatának nemes ügyében Engels lángeszű eszmetársat és küzdőtársat talált Marx Károlyban, aki a maga módján ugyanazokra a következ­tetésekre jutott, mint Engels. Marx és Engels felbecsülhetetlen érdeme, hogy tudományosan be­bizonyították a kapitalizmus bu­kásának elkerülhetetlenségét és a szocialista társadalom diadalát. Ezzel a szocializmus a jobb jövő­ről szóló terméketlen ábrándozás­ból tudománnyá vált. Marx és Engels kijelölte az utat a szocialista társadalom megvaló­sítására és rámutatott, hogy ez az út a proletárforradalom és a proletariátus diktatúráján keresz­tül vezet. A marxizmus megalapo­zói azt tanították, hogy a proletá­riátus nem győzhet és nem épít­heti fel az osztálynélküli társa­dalmat, ha nem alakítja meg munkáspártjait, a kommunista pártot. Marx és Engels életét an­nak szentelte, hogy küzdött ilyen párt létrehozásáért és a párt fel­fegyverzéséért a forradalmi elmé­lettel, a tudományos szocializ­mussal. Mint tudós, Engels tudásának rendkívüli sokoldalúságával és gazdagságával tűnt ki. De nem­csak tudós volt, hanem harcos forradalmár Is. Miként Marx, En­gels is szenvedélyesen harcolt a nemzeti elnyomás, minden formá­ja ellen. Engels hatalmas együttérzéssel kísérte a cári önkényuralom ellen küzdő orosz forradalmárok har­cát. Miként Marx, úgy ő is, rend­kívüli érdeklődést tanúsított Oroszország, az orosz nép és tör­ténelme, kultúrája és irodalma iránt. Engels nem érhette meg az orosz forradalmat, de a halála évében alakította meg a fiatal Benin Pétervárott a „Harci szö­vetséget a munkásosztály felsza­badítására”, a forradalmi prole­tárpárt előfutárát. Ez a párt ve­zette az oroszországi győzedelmes forradalmi küzdelmet. Három év­vel később Dél-Kaukázusban Sztá­lin evtárs is megkezdte forradal­mi pályafutását. Annak a magasztos történelmi ügynek, amelyet Marx és Engels kezdett, Benin és Sztálin lett lángeszű fplytatója. Lenin és Sztálin nemcsak tovább fejlesz­tette Marx és Engels forradal­mi elméletét, hanem a földkerek­ség egyhatodán átültette az élet­be a világ első szocialista álla­mának létrehozásával. A második világháború után n Szovjetúnió által megtett útra léptek a demokratikus országok. Napról-napra nő és erősödik a demokrácia és a szocializmus hí­veinek tábora, a béke védőinek tábora, amelynek élén a nagy Szovjetúnió. halad. Bármennyire dühöngenek is az új háborúra uszítók és lakájaik, a Bevinek, Blumok, Schumacherek és Sara- gatok, nem tudják visszafordíta­ni a történelem kerekét és nem tudják feltartóztatni a dolgozó tö­megek győzelmes előrehaladását a magasztos cél, a kommunizmus felé, amelyet Marx, Engels, Le­nin és Sztálin jelölt meg. Cgi/ raníf/ETTUDOÍtt'SIY; Milyen is ez az éggömb? Az előbb leírt gömbfelület vagy pe­dig a Földet körülvevő hatal­mas, sivár és szilárd kagyló, ahogyan a régiek képzelték? Az éggömb persze, valójá­ban nem is létezik. Az éggömb képzelt felület, melyre mintha fel lenne erősítve a Nap, a Hold, a bolygók és a csillagok. Optikai csalódás folytán a Föl­det borító kupolának látjuk. Például úgy tűnik, mintha a Nap, a Hold és a csillagok az égen nem lennének távol a Földtől. De valójában ez nem így van. A megállás nélkül haladó leggyorsabb repülőgép­nek is húsz napig kellene a Holdig repülnie, a Napig húsz évig, a legközelebbi csillagokig pedig — ötmillió esztendeig. A valóságban ilyen repülés nem lehetséges, mert a Föld és az égitestek között nincs le­vegő, ami nélkülözhetetlen a repülőgép pilótája számára. Az égitestek olyan messze van­nak a Földtől, hogy az ember szemmel nem képes megítélni a távolságot és azt képzeli, hogy mind egyenlő távol, az éggömbnek nevezett felületen íelvezkedik eL Évezredeken át azt hitték az emberek, hegy az éggömb fo­rog a Föld körül, de a XVI. században Kopernikusz len­gyel csillagász rámutatott ar­ra, hogy ez nem így van. Va­lójában a Föld forog, egy nap alatt végezve egy fordulatot az Északi Sarkot a délivel ösz- szekötő tengelye körül. Az ég látszólagos forgása hasonló ahhoz a csalóka benyomáshoz, amit a körhintán ülő érez. Ügy érzi, mintha mozdulatla­nul ülne, míg az egész helyi­ség forog körülötte. A körhin­ta rázása és recsegése zavarja a mozdulatlanság érzetét, de a Föld imbolygás és rázás nélkül forog, semmi sem leplezi le mozgását. Évszázadok telnek el, de a csillagok helyzetében szemmel látható változást nem észlelhe­tünk. Csak nagyon pontos mé­rések útján lehet megállapíta­ni, hogy a csillagok nagyon lassan (évek s évtizedek alatt) változtatják egymáshoz viszo­nyított helyzetüket. Ilyen mé­réseket nagyon nehéz végezni. Könnyebb volna a tőlünk egy kilométerre lévő esrv millimé­ter évi sebességgel mászó bo­gárka mozgását észrevenni, mint a csillagok helyzetválto­zását felfedezni. Ezért hívják ezeket a csillagokat állócsilla­goknak. De megfelelő hosszú idő után egyes állócsillagok észrevehetően elmozdulnak és a csillagkép alakja egészen más lesz. Egymillió évvel ez­előtt a Hattyú-csillagkép tá­volról sem hasonlított ahhoz az alakhoá, amilyennek most látszik; egymillió év múlva pedig ismét nem fog hasonlí­tani a mostani alakjához. A csillagokon, a Napon és a Holdon kívül, melyek szabad szemmel láthatók, meg öt égi­testet figyelhetünk meg, ame­lyek aránylag gyorsan mozog­nak a csillagos ég hátterében. Planétáknak nevezték el őket, ami görögül bolygót jelent. A bolygóknak nevet is adtak: Merkur, Vénusz, Mars, Jupiter és Szaturnusz. A bolygók ha­talmas, szilárd és hideg göm­bök és sok tekintetben hason­lóak a mi Földünkhöz, de erő­sen eltérnek a csillagoktól. A Föld is a bolvsók közé tarto­zik. Megkezdődött a téli idény a szibériai üdülőkben Nyugat-Szdbéria üdülőiben je­lenleg 4 ezer bányász, kohómun­kás, gépipari és közlekedési mun­kás kezdte meg téli üdülését. — Egyedül a „Karacsi”-üdülöben — a legrégibb szibériai üdülőhelyen — több mint 500 dolgozó tölti téli szabadságát. Ez évben a nyugat­szibériai szakszervezeti üdülök és szanatóriumok felszerelésére 6.5 millió rubelt forditottak. Több üdülőt új épületszámyakkal egé­szítettek ki. (Právda.) RADIÖÖSSZEKÖTTET« S A KUZNYECKI SZÉNMEDENCE BANYAIBAN A Szovjetúnió rudományoa Akadémiája nyugatszibériaí fiók­jának kezdeményezésére rádió­összeköttetést építettek ki a szén­bányában. A ,,Kirov”-bányában első ízben az elosztó és az akná­ban közlekedő villamosvonat gé­pésze vette fel rádió útján a kap­csolatot. A próba jó eredménnyel járt: a gépész a bánya bármelyik pontjáról beszélhetett az elosztó­val. A földalatti rádióösszekötte­tés jelentős mértékben növeli a bányaközlekedés forgalmi képes­ségét, ezenkívül jobb, mint a táv­beszélő összeköttetés. Nemcsak az egyes munkarészlegek, de a bá- ayaigazgatósúgok épületéből a ve­zetők és a főmérnökök számára is megkönnyíti az érintkezést a tár­nák dolgozóival. (Pravda.) NÉPLAP 29. KFOÖ December 5-én ünnepli a szovjet nép a sztálini alkotmány napját m lm ii —mm- mii«— Engels Frigyes, a proletariátus nagy vezére és tanítója

Next

/
Thumbnails
Contents