Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-27 / 276. szám

2 NÉPLAP 1949 NOVEMBER 27, VASÁRNAP A pekingi szakszervezeti kongresszus íjból bebizonyította az imperfaiista ellenes demokratikus erük növekedését Pekjngben befejezte tanácskozá­sait az ázsiai és csendesóceáni or­szágok szakszervezeti szövetségei­nek kongresszusa, amelyen 114 íz* k szer vezeti kiküldött vett részt Burmából, Indiából, Sziámból, Viet­namból, ládokínábói, Irakból és más ázsiai országokból. A kongresszus résztvevői több­napos tapasztalatcsere után egy­hangúlag akcióprogrammban álla­podtok meg. Ennek főbb pontjai: 1. A gyarmati és félgyarmati or-* szágok népeinek támogatása, az önrendelkezési jog és teljes füg­getlenség kivívására irányuló küz­delmeikben. 2. Minden hátrányos faji, nem­zetiségi és vallási megkülönbözte­tés megszüntetése. 3. Harc az igazságos munkafel­tételekért és a dolgozók demokra­tikus jogainak védelméért. A pekingi kongresszus a nem­zetközi munkásmozgalom nagyje­lentőségű eseménye volt. Az egész világ színe előtt igazolta az impe­rialistaellenes demokratikus erők növekedését a gyarmati és fél­gyarmati országok dolgozói köré­ben. Egyben lehetővé tette azt is, hogy az ezekben az országokban működő szakszervezeti szövetsé­gek igazi tömegszervezetek lehes­senek. A Pekingben létrejött egyez­mény megsemmisítő csapást mért az ázsiai reakcióra, az imperialis­ták ázsiai ügynökségére. Üjra be­igazolódott a Szakszervezeti Világ- szövetségnek a világ összes dolgo­zóit egybefogó hatalmas és növek­vő befolyása. A Szakszervezeti Vi­lágmozgalom szerves része lett a világ békéjének biztosításáért fo­lyó harcnak. Ma már bebizonyított tény, hogy a Szakszervezeti Világ­szövetség minden szakadár ármá- nyoskodás ellenére a Szakszerve­zeti Világmozgalom döntő ereje, amely százmilliókat képes mozgó­sítani a háborús uszítok és a dol­gozók létérdeke ellen támadó tő­kés monopóliumok megíékezésére. A világ minden nyelvén, (A Pravda cikke) száll a dal SZTÁLINRÓL A népi demokratikus államok lizikai dolgozói, kis- és középpa­rasztjai, értelmisége számára ki­apadhatatlan, lelkesítő forrás a szovjet építés és kultúra minden tapasztalata, kincse. A1 e k s z e j Szurkov író igy ir ezek­ről: Akárhol jártam, bárkivel be­széltem — szófiai öreg munkások­kal, kladnoi szénbányászokkal, ma­gyar parasztokkal, román gépállo­mások dolgozóival, írókkal, vagy színészekkel, tudósokkal, mérnö­kökkel, orvosokkal és tanítókkal — mindig megkapott a szüntelen, szomjas érdeklődés a szovjet or­szág élete iránt. Kérdések özöné­vel árasztják el a szovjet embere­ket. Mindén érdekli őket és legin­kább az, amit összefüggésben van saját életükkel, céljaikkal. Csehszlovákiában egy mezőgaz­dász büszkén beszélte, hogy mi- csurinista értekezleten vett részt, a legújabb szovjet kísérletek és felfedezések iránt érdeklődött. A román falusi tanító a szovjet nép­oktatás rendszeréről, az iskola is szülő viszonyáról és egy sereg más, hivatásával kapcsolatos do­logról akar tudni mindent. Lengyel­országi bányászok ismerik a leg­jobb szovjet bányászok nevét és teljesítményeik számadatait. „Se­gít nekünk a szovjet emberek pél­dája!” — mondja a zlini cipőgyár munkása. Harminckét nagyszerű, önfelál­dozással teli esztendő, a szocializ­mus építésének varázslatos idősza­ka, a nagy tanítók, Lenin és Sztá­lin lángelméje a szovjet népet a történelem magaslatára emelte. A szovjet emberek hősies harcukkal, áradó, alkotó lelkesedésükkel vitat­hatatlan jogot szereztek arra, hogy e korszak élenjáró embereinek ne­vezzék őket. A szovjet emberek a kommuniz­must- építve megtisztítják az em­beriség számára az új élet felé ve­zető utat. Ezért van, hogy a dol­gozók milliói és százmilliói úgy tö­rekszenek a szovjet alkotó tapasz­talatok tárháza felé, mint éltető forráshoz. Ebből merítenek erőt oly tettekhez, amelyek tegnap még elképzelhetetlennek és megvalósít- hatatlannak tűntek előttük. Az imperialista provokátorok, cselszövők és hazug próféták a bőrükből is kiugranának, ha sike­rülne az emberiség előtt befeketí­teni a szovjet népet, a szovjet rendszert. Szégyenkezés nélkül ötölik ki a legaljasabb hazugságo­kat, a legsötétebb rágalmakat. Sor­ra megkísérelték nyíltan beavatkoz­ni azoknak az országoknak bel- ügyeibe, amelyek már lerázták a kapitalizmus jármát. Fegyvert és dollármilliókat adtak a görög és kínai nép ellenségei kezébe, dédel­getik legaljasabb bérencüket, Titót és klikkjét, közben meg szemér­metlenül forgatják szemüket az ég felé és rágalmazzák a Szovjet­uniót. Maguk sem Írisznek saját ha­zugságaikban, de a szovjet embe­rek békés alkotó munkája a szo­cializmus győzedelmes építésére lelkesíti a világ minden népét és az ettől való félelem készteti ka- landorpoitikára a kizsákmányolok hadát. Országok egész sorában, ahol győzött a népi demokrácia és ott ks. aboi a reakció méa bilincsekben tartja a népek alkotó erejét, forró szeretet, lelkes öröm, büszkeség és ! meg ngathatatlan remény gyűl fel! az i :rek szívében, amikor meg- j haliján e szavakat: Szovjetúnió, Moszkva, Lenin, Sztálin. Az impe­rialista világ mindenütt vaskézzel szeretné kiirtani a szovjet ország­ról szóló igazságot és főbenjáró bűnként bünteti a Szovjetúnió iránti szeretetet és tiszteletet. De a föld minden sarkában, ott, ahol az em­berek az új élet vihar utáni friss levegőjét szívják magukba és ott is, ahol még ropognak a csendőrök fegyverei — a világ minden nyel­vén szállnak a dalok Sztálinról és a győzedelmes, legyőzhetetlen szo­cializmusról. A reakció meleg­ágyánál, New-Yorkban is, amelyet válogatott fasiszta gazemberek rá­galomgyűrűje véd, Paul Robeson­nai együtt éneklik a munkások a világ népeinek bölcsődalát: ,,Drága föld, szülőhazámnak föld­je - • -” E dal szeretetüket sugározza az ország felé, amelyről szól, — su­gározza a jövőbe vetett törhetetlen hitüket és ezt a jövőt a Szovjet­únió testesíti meg számukra. Sok bűnt követett el a kapitaliz­mus az emberiség ellen. Sok ere­jét pazarolja el még ma is JTa, hogy megkísérelje megállítani a történelem kerekét. Hiábavaló erő­feszítés! A dolgozók milliói és százmilliói térnek rá az új élet út­jára. S a Szovjetúnió népeinek hősies kezdeményezése, amelyet a nagy Sztálin lángesze vezet újabb és újabb győzelmek felé, utat mutat a világ népeinek. Mao-Ce-Iung elvlárs lei hí via a tibetieket, bogy küzdjenek ielszabaditasu kért Az Clj Kína hírszolgálati iroda jelentése szerint Pan-Csen láma felhívást intézett a népi felszabadító haderők első hadseregének pa­rancsnokához és kérte, hogy szabadítsa fel Tibetet és a tibeti népet. Hasonló felhívások érkeztek más tibeti személyiségek részéről is. Az üzenetekre válaszolva Mao-Ce-Tung és C s u-T e főpa­rancsnok felhívta a tibeti népet, egyesüljön a kínai nemzetek család­jával és felszólította a tibetieket, hogy küzdjenek felszabadulásukért. A francia nemzetgyűlés jobboldali szavazógépe bizalmat szavazott a kormanyna* a nemet Kérdésben Háromnapos rendkívül heves vi­ta után a francia nemzetgyűlés jobboldali szavazógépe a szocia­listáktól a gauHeistákig 334 sza­vazattal 248. ellenében bizalmai: szavazott a kormánynak a német kérdésben. Pierre Cot volt miniszter, hala­dó bailakiali képviselő drámti han­gú felhívásban felszólította a jobb oldali képviselőke-, tegyenek a szavazás során tanúságot arról, hogy nagyobb a haz szereietük, mint szovjetellensségük. Francia­ország és a Szovjetúnió érdekei azonosak a német kérdésben — hangoztatta, — a kormány vi- szom: helyreállítja >i reakciós és bosszúra éhes Nyugatcémetország hatalmát. A jobboldali többség végül is a kormány támogatását határozta el, bár a kormányjavaslat ellen állási foglaló képviselők száma ez úttal lényegesen több volt, mint a ltommunisták és haladó képvise­lők összessége, akiknek száma összesen 181 a nemzetgyűlésben Ausztriában terjed a szirájkmozgalom Ausztriában országszerte erősen terjed a sztrájkmozgalom. A moz­galom oka az, hogy a shilling ér­tékcsökkentése következtében az életszínvonal állandóan csökken. A kormány az élelmiszerárak további emelésére készüL Grázban a vagongyár munkásai­nak kezdeményezésére nagyszabású tiltakozó gyűlést tartottak. A gyű­lésen valamennyi nagyobb grazi gyár munkásai megjelentek. Egy­hangúlag elfogadott határozati ja­vaslatban 600 shilling drágasági pót­lékot követeltek. Ha követelésüket nem teljesítik, a grázi munkások vasárnap általános »trällert kez­denek. Az osztrák parlament ülésén a nyersanyagelosztás ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása során heves vita támadt az árak emelkedésével kapcsolatban. Elser kommunista képviselő megsemmi­sítő bírálatot mondott mindkét kor­mánypárt árpolitikájáról. Rámuta­tott, hogy az osztrák szocialista párt politikája a kormányban és a szakszervezetekben elősegítette a drágulás fokozódását. Az ülésen bizottságot alakítottak, hogy az ' 'vizsgálja a súlyos vissza­éléseket, amelyeket a Marshall- tervvel kapcsolatos amerikai vásár­lások körül követtek eL Az Oi'»zago§ Oktatási Osztály közleménye: A különböző oktatási formák programja a karácsonyig terjedő időszakban a következő: ALAPFOKÚ SZEMINÁRIUMOK: A Politikai Bizottság határozata November 21-től november 28-ig A Párt November 28-tól december 12-ig A Párt Szervezeti Szabályzata December 12-től december 19-ig Sztálin elvtárs, a haladó emberiség vezére December 19-től december 24-ig HALADÓ SZEMINÁRIUMOK: A Politikai Bizottság határozata November 21-től november 28-ig Igaz hazafiság — proletár nemzet­köziség November 28-tól december 5-ig Kommunista éberség — pártszerfl magatartás December 5-től december 12-ig Sztálin elvtárs, a haladó emberiség vezére December 12-től december 19-ig EGYÉNI TANULÁS: A Politikai Bizottság határozata November 27-ig Sztálini ötéves tervek. — Sztálin elvtárs, a haladó emberiség ve­zére November 27-től december 18-ig EGYÉVES ESTI ISKOLÁK: A Politikai Bizottság határozata November 18-tól november 24-ig Sztálini ötéves tervek November 25-től december 1-ig Kommunista éberség — pártszerű magatartás December 2-től december 8-ig Sztálin elvtárs, a haladó emberiség vezére December 8-tól december 15-ig KÖZÉPFOKÚ BOLSEVIK PART TÖRTÉNETI SZEMINÁRIUMOK: Anyaga azonos n haladó szemináriumokéval PARTBIZOTTSAGI SZEMINÁRIUMOK: A Politikai Bizottság határozata November 14-től november 21-ig Bolsevik Párt története VI. feje­zete, Malenkov elvtárs beszé­dének feldolgozása, a háború kérdése November 21-től december '2-ig Sztálin elvtárs, a haladó emberiség vezére December 12-től december 19-ig ORSZÁGOS OKTATÁSI OSZTÁLY ,, - lehat eléggé éber az, akinek nincs meg a kellő szocialista elméleti felkészültsége.” (Rákosi) „Minden szovjet vezető kőteles tervszerűen to­vábbképezni magát.” A marxizmus-lenlnlzmus tanul­mányozása a káderek fejlődésé­nek alapja. Semmisem gazdagítja annyira a Pártot és a dolgozók Jwivücai vezetőit, mint a lenini- sztálini tanítás a társadalomról, a szocialista építés további fejlődé­sének törvényeiről és a szocializ­mus győzelméről. Erőt és tudást ad a környezet jelenségeinek és belső összefüggéseinek megérté­séhez, felismeréséhez. Ennek a tu­dásnak segítségévei világosan lát­ható az ország előrehaladásának teljes távlata. « A Szovjetunióban azért műkö­dik példásan az , államgépezet mert a funkcionáriusok a lenini és sztálini útmutatások alapján pontosan és szigorúan végrehajt­ják a szovjetek munkamódszerei­re és az igazgatásra vonatkozó teendőket, mert a párt a szovjet funkcionáriusok számtalan káde­rét nevelte és felfegyverezte az élenjáró elmélettel A hangsúly azon van, hogy mindazt, amit elméletben megta­nultunk, valósítsuk meg a gya­korlatban . A szovjet emberek — és különösképpen azok, akik ve­zető állásokat töltenek be — meg­teremtették annak lehetőségét, hogy gyarapíthassák elméleti tu­dásukat. Sokat olvasnak, részt- vesznek szemináriumokon, esti marxista-leninista egyetemeken és a Párt felső iskoláinak majránta­ja.-.ax Tanmocsopoiio- kon belül állandóan foglalkozna:; a marxista müvekkel és különö­sen nagy mértékben a Sztálini Alkotmány tanulmányozásával. Na cry gondot fordítanak ezenkí­vül gazdasági ismereteik állandó növelésére. Mindezt úgy tudják keresztülvinni, hogy idejüket terv szerűen osztják be. A számtalan példa közül — hogy a funkcionáriusok mint ve­szik ki részüket az aktív termelő munkából — csak a tambovi te­rület egyik szovjetjét említjük meg. A Végrehajtó Bizottság tag­jai olyanformán vették ki részü­ket az aszály elleni küzdelemben, hogy részletes és alapos, kerületi tervet készítettek, amelynek vég­rehajtásával sikerült túlteljesíte­ni az állami tervet. Ebbe a mun­kába bevonták a kerületi aktívá­kat. A küldöttek, kolhozelnökök, brigádvezetók, kolhozaktivisták értékes tanácsokkal tették még jobbá ezt a tervet. H viíiamosiiás nauv eredmenvei Romániaiján A román népköztársaságban nagy súlyt helyeznek a falvak villamosítására. Eddig több mint 100 községben befejezték a villamosítási munkálatokat. A falvak villamosításának nagy sikere annak köszönhető, hogy a Párt által mozgósított dolgozó parasztság önkéntes munkával és anyagfelajánlás­sal a terv végrehajtásához ér­tékes támogatást nyújtott. A közeljövőben még számos falu­ban fog kigyulladni a fény. 24 ezer dorinninsSi acélipari munkás sztrájkja a külföldi tokefteha oiás elten TANULNI, TANULNI, TANULNI Dortmund három legfontosabb acélüzemének 24 ezer munkása pénteken sztrájkkal tiltakozott a német Iparban történő külföldi tőkebefektetések ellen. A Tägliche Rundschau ezzel kapcsolatban azt írja: A dolgo- zókzók jól tudják, hogy miről van szó. Adenauer mögtt a „nagy árulók húzódnak meg, akik ma ugyanúgy meg akarják ismétel­tein! a német nép árulását, mint ahogy annak idején Htler uralom - rajutásában közreműködtek. Az a „jegyzőkönyv”, amellyel Ade­nauer a Ruhr-vidék Iparát kiszol­gáltatta a monopoltőkéseknek, a dolgozók érdekei ellen intézett ál­talános támadás bevezetője. Ez a „jegyzőkönyv” a francia, brit, amerikai nagytőkések szövetkezé­se a német nagytőkésekkel. Ami­kor a nagytőkések szövetkeznek — Írja a lap —, akkor ütött a ri­adó órája a dolgozók számára.

Next

/
Thumbnails
Contents