Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-18 / 217. szám

8. oldal WTOÍW AR NU5P Vasárnap, 1949. szeptember 18, őrség és a honvédség égéssé mint fegyveres alakulatok Tito politikájá­nak befolyása alá kerüljenek, azaz nacionalista, szovjetellenes tartalom­mal, az Egyesült Államok felé való orientálódással telítődjenek. Ennek megvalósítására Rankovics javasolta rendőr- és honvédküldöttségek küldését Ju­goszláviába, ott ellátják őket minden jóval, hogy hazatérve a rendőrségen és honvéd­ségen belül jugoszláv-barát politikát folytassanak. A rendőrküldöttség ki­küldés* meg is történt, csere ala­pon, hogy ne legyen nagyon feltűnő a dolog. Rankovics javasolta, hogy honvéd- és rendőrtiszteket hoz­zak javaslatba a kormánynál ju­goszláv tiszti iskolára való kül­dés végett, hogy ott teljes egészében a Tito- rendszer és Tito-politika számárt megbízható fegyveres vezetőembere­ket faragjanak belőlük. A honvéd- küldöttség megszervezését nem tud­tam megvalósítani a közbejött e*e- mények miatt. „Ne csafe a vezető he­lyekre...“ — Rankovics Brankovon keresztül egy másik alkalommal üzente azt, hogy nemcsak a honvédség és a rendőrség vezetőhelyein, hanem az államapparátus legkülönbö­zőbb területein, minisztériumok­ba, közhivatalokba, üzemekbe,, községi, városi intézményekbe, mindenüvé igyekezzek naciona­lista. soviniszta, szovjetellenes, angol-araerikai-barát elemeket elhelyezni. Meg i* nevezte, hogy erre a célra felhasználhatom Szőnyi Tibort is, aki a Kommunista Párt vonalán ezt a politikát elősegítheti. Egyébként tu­domásom szerint Szőnyi«ek a jugoszláv vonaltól függetlenül az amerikaiakkal mindvégig szoros, közvetlen kapcsolata volt. Szőnyi éntőlem a feladatok ellátá­sára a Rankovics-iizenet alapján az utasítást is megkapta, mint ahogy Pálffynak a honvédséget illető fel­adatok ellátására az utasítást ugyan­csak megadtam. „Támujtafni a jobbol­dalt!" — Ami a rendőrségi részt illeti, azt én mint belügyminiszter magam hajtottam végre. Rankovics üzene­téhez tartozott az is, hogy az 1947-es választásokon igye­kezzek elősegíteni a Baranko- vics és a Pfeiffer-párt választási propagandáját. Az üzenet úgy szólt, hogy a szét- vert kisgazdapárti jobboldal helyett elő kell segíteni a jobboldali erők új tömörítését és növekedését azzal, hogy a Barankovies és Pfeiffer-párt választási propagandája elé akkor se gördítsek akadályokat, ha az a Magyar Köztársaság alkotmányába ütközik, mert hiszen éppen egy ilyen jellegű propaganda alkalmas arra egy választási hadjárat alatt, hogy rövid idő alatt a jobboldali erők hatalmas tömörülése mehessen végbe K5z5s házas a jobbol­dali szaciáldemohrá- ciával — Rankovics egy másik üzenete ebből az időből az Tolt, bogy a Kommunista Párt vezetőségén bellii igyekezzek odahatni, hogy a jobb­oldali szociáldemokratáknak a vá­lasztások alatt kifejtett rendkívül erős népi demokráciaellenes, szovjet­ellenes, angolszászbarát politikáját megtörjük. A Párton belül érvelhe­tek azzal, hogy a kisebbik rossz po­litikájának jelszava alapján enged­jünk szabadabb teret a jobboldali szociáldemokraták működésének. Ez. zel kapcsolatban Rankovics utalt arra, bogy a jobboldali szociáldemo­kraták az ő tudomása szerint a vá­lasztásokat, a választási hadjáratot és majd a választási eredményeket igyekszenek felhasználni zsarolásra a Kommunista Párt ellen, különböző fővezető állami állásoknak az elhó- dítására. Rankovics megmondta: a jobboldali szociáldemokratákkal van egy közö» bázi§9 az, hogy ők is az Egyesült Államokra ég Angliára orientálódnak, tzovjetellenesek ég éppen ezért, ha ők vannak benn » hadseregben, rendőrségnél^ fegyveres alakulatoknál, az államapparátu* kü­lönböző területein^ az megfelel a mi politikai céljainknak is. II beiagyminitziériual pártszervezitifcfelBsz- latása — Végül jött még egy utasítás Tito ég Rankovics részéről 1947 má- sodik felében: a belügyminiszté­riumi pártszervezetek feloszlatására. Rankovics Brankov közvetítésével ezt úgy indokolta, hogy nem elég a rendőrségen, a honvédségen belül a jobboldali, nacionalista, soviniszta elemeket elhelyezni, igyekezni kell az egéfz rendőrséget, honvédséget, mint fegyveres erőket kivonni a Kommunista Párt, általában a népi demokrácia politikai befolyása alól. 1*7 én mint belügyminiszter párt­ellenőrzés nélkül teljhatalmú urává és vezetőjévé válhatok a rendőrségi szervezetnek és így az egész alaku­lat alkalmas lesz majd egy kormány- ellenes megmozdulásnál mint telje­sen megbízható^ egységes fegyveres alakulat. Ezt kellett volna a rend­őrség mintájára később a honvédség, nél is végreajtani. Legifagye&b vezérnek kljéré fegadtatés —- 1947 végén került napirendre Jugoszlávia és Magyarország között a barátsági szerződés megkötése. Ezzel kapcsolatban Brankov azt üzente, hogy használjam ki az alkalmat Tito népszerűsítésére, mert Tito népsze­rűsítése Tito politikájának a nép­szerűsítését, vonzóerejének megnöve­kedését jelenti. Azt is üzente, hogy olyan fogadtatásról gondoskod­jam, amely csak a legnagyobb vezérnek jár ki. A részletek megbeszélésére^ hogy a Tito személye körüli propaganda a legszélesebb méreteket öltse. Ranko­vics belügyminiszter leküldte pár nappal a kormányküldöttség érke­zése előtt Milicset, aki tudomásom szerint a jugoszláv UDB-nak egyik ▼ezető tisztviselője volt. — Milics Brankovval együtt kere sett fel engem lakásomon. Előadták, hogy ezt az alkalmat ki kell hasz­nálni egy túlméretezett bizton­sági intézkedésre, hogy ezen ke­resztül Tito vezéri egyénisége kihangsúlyozást nyerjen. Olyan dolgokat javasoltak, hogy, azon az útvonalon, ahol Tito az el­szállásolási helyére megy, vagy ahol itt tartózkodása alatt a különböző hivatalos teendők ellátása véget meg kell hogy forduljon, az összes ntcára néző lakásokból mindenkit! lakoltassanak ki, az összes kanálisokat át kell vizsgál­tatni, leküldeni az embereket a kanálisokba, hogy nincs-e ott pokol­gép é« miután egy-egy ilyen csa­torna nyílását lezárták, a megvizry gálásuk után oda tüntetőén egy- egy őrt kell állítani, hogy mindenki lássa, hogy ez Tito személyi bizton­sága miatt történik. Mrázovics en­gem mint kövéig tehát hivatalosan Is felkeresett és közölte velem a kö­vetkezőket : a magyar kormánynak hivatalosan hozzam tudomására: ha Tito személyéhez méltó villát nem tudunk az ő elszállásolására biztosí­tani és a megfelelő biztonsági intéz­kedéseket nem vagyunk hajlandók megtenni, a jugoszláv kormánykül­döttség le fogja mondani Magyar- országra való utazását. Ez a beje­lentél az érkezés időpontja előtt 36 órával történt. Én ezeket a követe­léseket telje« mértékben igyekeztem végrehajtani. Nem rajtam múlott, hogy nem teljesítettük százszázaléko. un. A magyar kormány beavatkozott a dologba és a túlzott intézkedések megtételét, énnálam, mint belügy­miniszternél, egyszerűen megtiltotta. „átadtam a Tájékoztató Iroda határeset“ — Az üzeneteken keresztül kapott feladatok végrehajtása és korábban az amerikaiaktól kapott feladatok végrehajtása összefolyt. Belügymi­niszteri működésem alatt kémtjevékenvséget fejtettem ki, egyrészt az amerikai hírszerző szervek számára, később, amikor ezek átadtak Jugoszláviának^ csak Jugoszlávia számára. BelügyminLzterségem idejéra esik még egy ilyen adatszolgáltatás, ame­lyet még nem említettem meg: 1948-ban Brankovnak átadtam a Tájékoztató Iroda' határozatát, szóbelileg, mert írásban nekem nem volt meg, hetekkel azelőtt, mielőtt nyilvánosan megjelent volna. Titóék tehát az én révemen sokkal hama­rabb tudtak a Tájékoztató Iroda ha­tározatairól mintsem azt ők meg­kaphatták volna szervezeti úton, vagy nyilvánosságra hozatala útján. *— Kémtevékenységemmel rokon­jellegű a kémeknek az elhelyezése is. Itt azokra a személyekre gondo lók, akiket már említettem: Cseres­nyés Sándor, a jugoszláv hírszerző* ügynök«, Szász Béla, az Intelligence Service ügynöke, Major Frigyes, a CIC amerikai hírszerző ügynökség ember«, Marscball? a francia hír­szerző ügynökség embere. Elleaséps ögyofifeSk elhelyezése Szítnyi Htján — Én részint Szőnyivel az ameri­kaiak révén i* közvetlen kapcsolat­ban voltam, részint pedig Ranko­vics is utasított, hogy Szőnyin ke­resztül dolgozzam. Szőnyi nekem beszámoll arról, hogy na én utasításomra az áll- lamnpparátusba, a Pártba, a fegy­veres alakulatoknál és intéz­ményeknél és mág területen há­nyat, kiket helyezett el. Elnök: Nem tud említeni egy­két jelentősebb nevet? Rajk: Egyetlenegyre emlékszem Major Frigyesre. . . Elnök: Azt már említett«. — Például Oszkó ezredes? Rajk : Oszkó ezredes — legalábbis *z én tudomásom szerint — nem ebbe a kategóriába, azaz a hivatá­sos beszervezett ügynökök kategória, jába tartozik. — Erre én külön ki akartam tér­ni. Én most csak azokról beszélek, akik a jugoszláv, amerikai, angol vagy más nyugati nagyhatalmi ellen­séges hírszerző ügynökségnek Szőnyi útján beszervezett emberei voltak. —1 Szebenyi Endrét én léptettem elő államtitkárrá. Én vittem be ;• minisztériumba Oszkó Gyula rendőr ezredest, akit megtettem éppen azért, mert politikailag a magam szempontjából megbízhatónak tartó? tam, a rendőrségi káderoszály, sze­mélyzeti osztály vezetőjévé. — Ezek mellett az elemek mellett a belügyminisztériumban kifeje­zetten horthysta elemek is vol­tak rendőrségi vonalon, mint például Korondy, akiről tud­tam, hogy csendőrtiszt volt és mim ilyet vettem át Pálffytól. Szőnyi vo nalán ilyen emberek elhelyezése tör­tént honvédségi vonalon és az állam- apparátus különböző területén. A/ államvédelmi osztályra saját befo­lyásomnak növelésére én igyekeztem elhelyezni, kinevezni Kálcsics, Ráth, Kovács, Beck ezredeseket, alezrede­seket, illetőleg századosokat. Nem rajtam múlott, hogy nem sikerült őket ott meggyökereztetnem. Az államvédelmi osztály vezető tisztjei leleplezték és eltávolították őket. Hogyan szökhetett meg Sulyok és Pfeiffer —< Belügyminisztériumi működé­sem alá tartozik azon túl, hogy ilyen jobboldali vagy ellenséges elemeket helyeztem állásba, hogy az amerikai hírszerző szervektől vagy Rankovics tói kapott üzenetek^ utasítások alap. ján igyekeztem elősegíteni más vo­natkozásban is a jobboldali elemek­nek az előretörését a magyar bel politikában. Eleget tettein annak, hogy Magyarországról különböző jobb­oldali vezető politikusok ki­szökhessenek, miután leleplez­ték őket. így Varga Béla, Peyer Károly, Szé. lig9 Sulyok, Pfeiffer mind az én bel- ügyminiszterségem alatt hagyták eJ az országot. Erre én nem kaptam Rankovicstól utasítást. — Valamennyi belügyminiszteri ténykedésem között én a legsúlyo­sabbnak és legfontosabbnak termé­szetesen az összeesküvésben való részvételemet tartom, annak a kor­mányellenes összeesküvésnek, szer- vezkedésnek a vezetését, amelyet magam vállaltam, amelyet Rankovics Kelebián jelölt ki előttem feladatú! Tito nevében. Ezt tudom mondani öszefoglalva belügyminsizteri tény kedésemmel kapcsolatosan. Rajk kiengedi a nóp ellenségeit az inter nálétáhorból * Elnök (felmutat egy iratot): Néz. ze meg ezt! Az ön szignója? Rajk (az emelvényre lép és megnézi az iratot): Igen, az enyém. Elnök: Tehát ön írta alá, ön szignálta a Gayer Imre interná/ásának megszüntetésére vonatkozó okiratot,.. Rajk: Igen. Elnök: őt ismerte. Rajk: Én nemcsak Gayer Imrét he­lyeztem szabadlábra, mint belügyminiszter az internálás­ból, hanem emlékezetem szerint másokat is, így például Dudás Józsefet, Horváthot, akik is. mert trockisták voltak Ma. gyarországon. — Én ezeknek szabadlábra, helyezését szintén azért rendeltem el, hogy ez. ze/ a jobbolri3/í szervezkedé. seket elősegítsem. Elnök: Igen. Felmutatok önnek még valamit. Ez is az ön írása? Tessék megnézni! Rajk: (az emelvényhez lép és megnézi az iratot.) Az én írásom. Elnök: ,,Gischitz Endre a budai pesti területi titkárságra bejárhat.' Meghosszabbítva. Rajk. A Magyar Kommunista ‘Párt Budapesti Bi­zottsága.” Ki ez a Gischitz Endre? Rajk: A Demény-frakció egyik vezető tagja volt. H fcelebial ..találkozó" Elnök: Ezekután térjünk át a ke. •lebiai találkozóra. Rajk: Igen. (Némi hallgatás után) A magyar kormány a Tito veze­tése alatt álló jugoszláv kor­mányküldöttség tiszteletére vadá­szatot rendezett. Rankovics közölte velem Bran, kov révén, hogy a vadászat be. fejezése után az egyik külön, termes bocsiban beszélni akar ve/em. Ez a beszélgetés meg is történt. Brankov volt a tolmács köztem és Rankovics közt, senki más a tér. meskocsiban nem volt. Rankovics a következőket mondotta: Oda kell hatni, hogy a felsza­badulás után keletkezett népi demokratikus országok népi demokratikus kormányzati rendszerét megbuktassuk, szó. etatista fejlődésüket megaka. dályozzuk, a demokratikus forradalmi erőket részint elhódítsuk, elszakítsuk a Szovjetunió oldala mellől, részint pedig ahol ez másképpen nem megy, megsemmisítsük. Mindezekben az országokban a kapitalizmust kell visszaállítani,. Ezek a polgári demokratikus kor­mányok a Szovjetunió helyett az Egyesült Államokra orientálódna-, nak, Jugoszlávia, illetőleg Tito, a jugoszláv kormány vezetése alatt egy államközi szövetséget alkotná, nak, amely államszövetség az: Egyesült Államokra támaszkodna. Ez az államszövetség egyszer­smind egy katonai blokkot is al­kotna az Egyesült Államok oldala mellett a Szovjetunió ellen. Tito eleve nem akart szflcializmust Rajk: Rankovics elmondta: Elő­ször is tisztában kell lennem azzal, hogy sem Tito, sem a jugoszláv kormány többi tagja, a felszabadulás után sem akar. iák a népi demokratikus rend- szert és azon keresztül Jugo. szláviábain a szocializmus építését. Már a kezdet.kezdetétől nagyon fontosnak tartották, hogy a va. lóban forradalmi szocialista ele­mek ne juthassanak hatalomra Ju. goszláviában és hogy az állam- hatalom központilag Tito és az ő kezükben maradjon. Ez a magyarázata annak, hogy Jugoszláviában a Népfrontot na. cionalista alapon szervezték megr a Kommunista Pártnak önálló, független szerepet nem biztosítót, tak és nem engedtek, hanem be­olvasztották a Népfrontba, éppert azért, hogy egy ilyen forradalmi erőket kikristályosító és mozgó, sító önálló, független párt Jugo­szláviában ne legyen, fl jobbéval győzelmé­re számítanak — Neki, mármint Jugoszláviának, kellemetlen feladatokat a Szovjet, unió ellen és a népi demokratikus országok ellen nem kellett vállal­nia, mert minden egyes népi demo­kratikus fejlődésnek induló or­szágban aránylagosan olyan na­gyok voltak még a régi reakciós politikai erők, hogy Iéhetett számí­tani azoknak a győzelmére'és győ­zelmük esetén, ezekben az orszá­gokban polgári demokratikusrend­szerek létrejöttére. Jugoszlávia aktív külpolitikája csak akkor kezdődött volna meg, amikor ezek' a jobboldali erők győzedelmesked­nek az egyes népi demokratikus- országokban és akkor Jugoszlávia ezekkel szövetségben végre tudott! volna hajtani egy ilyen blokk, tömörülést. Ezek után azt mon- dotta: a helyzet azonban annyira- megváltozott, hogy Jugoszláviának' az eddigi tartalékszerepet betöltő- mivoltát fel kell adnia és magá­nak Jugoszláviának kell előtérbe- lépnie. Jugoszlávia kell legyen a szer­vező és irányító a népi demokra­tikus országokban a népi demo­kratikus kormányzati rendszerek megdöntésére és az Egyesült Álla­mokra támaszkodó államszövetség, katonai blokk létrehozására, szem­ben a Szovjetunióval, Miután a jobboldali erők vala­mennyi népi demokratikus ország» ban sorban nagy vereségeket szen­vedtek, Jugoszláviának kell a né­pi demokratikus kormányzati rendszerek megdöntéséért a szer­vező, vezető sezerepet vállalnia. Jugoszlávia azonban — mon­dotta Rankovics — Tito értéke, lése szerint ezt nem hajthatja úgy végre, hogy nyíltan kiáll egy ilyen politika meghirdetésével. Nem pe­dig azért, mert a jugoszláv nép­tömegek között is, a többi népi demokratikus országban is hatal­mas, mély gyökerei vannak a szovjetbarátságnak és hatalmas erői a szocialista tábornak.

Next

/
Thumbnails
Contents