Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-18 / 217. szám
8. oldal WTOÍW AR NU5P Vasárnap, 1949. szeptember 18, őrség és a honvédség égéssé mint fegyveres alakulatok Tito politikájának befolyása alá kerüljenek, azaz nacionalista, szovjetellenes tartalommal, az Egyesült Államok felé való orientálódással telítődjenek. Ennek megvalósítására Rankovics javasolta rendőr- és honvédküldöttségek küldését Jugoszláviába, ott ellátják őket minden jóval, hogy hazatérve a rendőrségen és honvédségen belül jugoszláv-barát politikát folytassanak. A rendőrküldöttség kiküldés* meg is történt, csere alapon, hogy ne legyen nagyon feltűnő a dolog. Rankovics javasolta, hogy honvéd- és rendőrtiszteket hozzak javaslatba a kormánynál jugoszláv tiszti iskolára való küldés végett, hogy ott teljes egészében a Tito- rendszer és Tito-politika számárt megbízható fegyveres vezetőembereket faragjanak belőlük. A honvéd- küldöttség megszervezését nem tudtam megvalósítani a közbejött e*e- mények miatt. „Ne csafe a vezető helyekre...“ — Rankovics Brankovon keresztül egy másik alkalommal üzente azt, hogy nemcsak a honvédség és a rendőrség vezetőhelyein, hanem az államapparátus legkülönbözőbb területein, minisztériumokba, közhivatalokba, üzemekbe,, községi, városi intézményekbe, mindenüvé igyekezzek nacionalista. soviniszta, szovjetellenes, angol-araerikai-barát elemeket elhelyezni. Meg i* nevezte, hogy erre a célra felhasználhatom Szőnyi Tibort is, aki a Kommunista Párt vonalán ezt a politikát elősegítheti. Egyébként tudomásom szerint Szőnyi«ek a jugoszláv vonaltól függetlenül az amerikaiakkal mindvégig szoros, közvetlen kapcsolata volt. Szőnyi éntőlem a feladatok ellátására a Rankovics-iizenet alapján az utasítást is megkapta, mint ahogy Pálffynak a honvédséget illető feladatok ellátására az utasítást ugyancsak megadtam. „Támujtafni a jobboldalt!" — Ami a rendőrségi részt illeti, azt én mint belügyminiszter magam hajtottam végre. Rankovics üzenetéhez tartozott az is, hogy az 1947-es választásokon igyekezzek elősegíteni a Baranko- vics és a Pfeiffer-párt választási propagandáját. Az üzenet úgy szólt, hogy a szét- vert kisgazdapárti jobboldal helyett elő kell segíteni a jobboldali erők új tömörítését és növekedését azzal, hogy a Barankovies és Pfeiffer-párt választási propagandája elé akkor se gördítsek akadályokat, ha az a Magyar Köztársaság alkotmányába ütközik, mert hiszen éppen egy ilyen jellegű propaganda alkalmas arra egy választási hadjárat alatt, hogy rövid idő alatt a jobboldali erők hatalmas tömörülése mehessen végbe K5z5s házas a jobboldali szaciáldemohrá- ciával — Rankovics egy másik üzenete ebből az időből az Tolt, bogy a Kommunista Párt vezetőségén bellii igyekezzek odahatni, hogy a jobboldali szociáldemokratáknak a választások alatt kifejtett rendkívül erős népi demokráciaellenes, szovjetellenes, angolszászbarát politikáját megtörjük. A Párton belül érvelhetek azzal, hogy a kisebbik rossz politikájának jelszava alapján engedjünk szabadabb teret a jobboldali szociáldemokraták működésének. Ez. zel kapcsolatban Rankovics utalt arra, bogy a jobboldali szociáldemokraták az ő tudomása szerint a választásokat, a választási hadjáratot és majd a választási eredményeket igyekszenek felhasználni zsarolásra a Kommunista Párt ellen, különböző fővezető állami állásoknak az elhó- dítására. Rankovics megmondta: a jobboldali szociáldemokratákkal van egy közö» bázi§9 az, hogy ők is az Egyesült Államokra ég Angliára orientálódnak, tzovjetellenesek ég éppen ezért, ha ők vannak benn » hadseregben, rendőrségnél^ fegyveres alakulatoknál, az államapparátu* különböző területein^ az megfelel a mi politikai céljainknak is. II beiagyminitziériual pártszervezitifcfelBsz- latása — Végül jött még egy utasítás Tito ég Rankovics részéről 1947 má- sodik felében: a belügyminisztériumi pártszervezetek feloszlatására. Rankovics Brankov közvetítésével ezt úgy indokolta, hogy nem elég a rendőrségen, a honvédségen belül a jobboldali, nacionalista, soviniszta elemeket elhelyezni, igyekezni kell az egéfz rendőrséget, honvédséget, mint fegyveres erőket kivonni a Kommunista Párt, általában a népi demokrácia politikai befolyása alól. 1*7 én mint belügyminiszter pártellenőrzés nélkül teljhatalmú urává és vezetőjévé válhatok a rendőrségi szervezetnek és így az egész alakulat alkalmas lesz majd egy kormány- ellenes megmozdulásnál mint teljesen megbízható^ egységes fegyveres alakulat. Ezt kellett volna a rendőrség mintájára később a honvédség, nél is végreajtani. Legifagye&b vezérnek kljéré fegadtatés —- 1947 végén került napirendre Jugoszlávia és Magyarország között a barátsági szerződés megkötése. Ezzel kapcsolatban Brankov azt üzente, hogy használjam ki az alkalmat Tito népszerűsítésére, mert Tito népszerűsítése Tito politikájának a népszerűsítését, vonzóerejének megnövekedését jelenti. Azt is üzente, hogy olyan fogadtatásról gondoskodjam, amely csak a legnagyobb vezérnek jár ki. A részletek megbeszélésére^ hogy a Tito személye körüli propaganda a legszélesebb méreteket öltse. Rankovics belügyminiszter leküldte pár nappal a kormányküldöttség érkezése előtt Milicset, aki tudomásom szerint a jugoszláv UDB-nak egyik ▼ezető tisztviselője volt. — Milics Brankovval együtt kere sett fel engem lakásomon. Előadták, hogy ezt az alkalmat ki kell használni egy túlméretezett biztonsági intézkedésre, hogy ezen keresztül Tito vezéri egyénisége kihangsúlyozást nyerjen. Olyan dolgokat javasoltak, hogy, azon az útvonalon, ahol Tito az elszállásolási helyére megy, vagy ahol itt tartózkodása alatt a különböző hivatalos teendők ellátása véget meg kell hogy forduljon, az összes ntcára néző lakásokból mindenkit! lakoltassanak ki, az összes kanálisokat át kell vizsgáltatni, leküldeni az embereket a kanálisokba, hogy nincs-e ott pokolgép é« miután egy-egy ilyen csatorna nyílását lezárták, a megvizry gálásuk után oda tüntetőén egy- egy őrt kell állítani, hogy mindenki lássa, hogy ez Tito személyi biztonsága miatt történik. Mrázovics engem mint kövéig tehát hivatalosan Is felkeresett és közölte velem a következőket : a magyar kormánynak hivatalosan hozzam tudomására: ha Tito személyéhez méltó villát nem tudunk az ő elszállásolására biztosítani és a megfelelő biztonsági intézkedéseket nem vagyunk hajlandók megtenni, a jugoszláv kormányküldöttség le fogja mondani Magyar- országra való utazását. Ez a bejelentél az érkezés időpontja előtt 36 órával történt. Én ezeket a követeléseket telje« mértékben igyekeztem végrehajtani. Nem rajtam múlott, hogy nem teljesítettük százszázaléko. un. A magyar kormány beavatkozott a dologba és a túlzott intézkedések megtételét, énnálam, mint belügyminiszternél, egyszerűen megtiltotta. „átadtam a Tájékoztató Iroda határeset“ — Az üzeneteken keresztül kapott feladatok végrehajtása és korábban az amerikaiaktól kapott feladatok végrehajtása összefolyt. Belügyminiszteri működésem alatt kémtjevékenvséget fejtettem ki, egyrészt az amerikai hírszerző szervek számára, később, amikor ezek átadtak Jugoszláviának^ csak Jugoszlávia számára. BelügyminLzterségem idejéra esik még egy ilyen adatszolgáltatás, amelyet még nem említettem meg: 1948-ban Brankovnak átadtam a Tájékoztató Iroda' határozatát, szóbelileg, mert írásban nekem nem volt meg, hetekkel azelőtt, mielőtt nyilvánosan megjelent volna. Titóék tehát az én révemen sokkal hamarabb tudtak a Tájékoztató Iroda határozatairól mintsem azt ők megkaphatták volna szervezeti úton, vagy nyilvánosságra hozatala útján. *— Kémtevékenységemmel rokonjellegű a kémeknek az elhelyezése is. Itt azokra a személyekre gondo lók, akiket már említettem: Cseresnyés Sándor, a jugoszláv hírszerző* ügynök«, Szász Béla, az Intelligence Service ügynöke, Major Frigyes, a CIC amerikai hírszerző ügynökség ember«, Marscball? a francia hírszerző ügynökség embere. Elleaséps ögyofifeSk elhelyezése Szítnyi Htján — Én részint Szőnyivel az amerikaiak révén i* közvetlen kapcsolatban voltam, részint pedig Rankovics is utasított, hogy Szőnyin keresztül dolgozzam. Szőnyi nekem beszámoll arról, hogy na én utasításomra az áll- lamnpparátusba, a Pártba, a fegyveres alakulatoknál és intézményeknél és mág területen hányat, kiket helyezett el. Elnök: Nem tud említeni egykét jelentősebb nevet? Rajk: Egyetlenegyre emlékszem Major Frigyesre. . . Elnök: Azt már említett«. — Például Oszkó ezredes? Rajk : Oszkó ezredes — legalábbis *z én tudomásom szerint — nem ebbe a kategóriába, azaz a hivatásos beszervezett ügynökök kategória, jába tartozik. — Erre én külön ki akartam térni. Én most csak azokról beszélek, akik a jugoszláv, amerikai, angol vagy más nyugati nagyhatalmi ellenséges hírszerző ügynökségnek Szőnyi útján beszervezett emberei voltak. —1 Szebenyi Endrét én léptettem elő államtitkárrá. Én vittem be ;• minisztériumba Oszkó Gyula rendőr ezredest, akit megtettem éppen azért, mert politikailag a magam szempontjából megbízhatónak tartó? tam, a rendőrségi káderoszály, személyzeti osztály vezetőjévé. — Ezek mellett az elemek mellett a belügyminisztériumban kifejezetten horthysta elemek is voltak rendőrségi vonalon, mint például Korondy, akiről tudtam, hogy csendőrtiszt volt és mim ilyet vettem át Pálffytól. Szőnyi vo nalán ilyen emberek elhelyezése történt honvédségi vonalon és az állam- apparátus különböző területén. A/ államvédelmi osztályra saját befolyásomnak növelésére én igyekeztem elhelyezni, kinevezni Kálcsics, Ráth, Kovács, Beck ezredeseket, alezredeseket, illetőleg századosokat. Nem rajtam múlott, hogy nem sikerült őket ott meggyökereztetnem. Az államvédelmi osztály vezető tisztjei leleplezték és eltávolították őket. Hogyan szökhetett meg Sulyok és Pfeiffer —< Belügyminisztériumi működésem alá tartozik azon túl, hogy ilyen jobboldali vagy ellenséges elemeket helyeztem állásba, hogy az amerikai hírszerző szervektől vagy Rankovics tói kapott üzenetek^ utasítások alap. ján igyekeztem elősegíteni más vonatkozásban is a jobboldali elemeknek az előretörését a magyar bel politikában. Eleget tettein annak, hogy Magyarországról különböző jobboldali vezető politikusok kiszökhessenek, miután leleplezték őket. így Varga Béla, Peyer Károly, Szé. lig9 Sulyok, Pfeiffer mind az én bel- ügyminiszterségem alatt hagyták eJ az országot. Erre én nem kaptam Rankovicstól utasítást. — Valamennyi belügyminiszteri ténykedésem között én a legsúlyosabbnak és legfontosabbnak természetesen az összeesküvésben való részvételemet tartom, annak a kormányellenes összeesküvésnek, szer- vezkedésnek a vezetését, amelyet magam vállaltam, amelyet Rankovics Kelebián jelölt ki előttem feladatú! Tito nevében. Ezt tudom mondani öszefoglalva belügyminsizteri tény kedésemmel kapcsolatosan. Rajk kiengedi a nóp ellenségeit az inter nálétáhorból * Elnök (felmutat egy iratot): Néz. ze meg ezt! Az ön szignója? Rajk (az emelvényre lép és megnézi az iratot): Igen, az enyém. Elnök: Tehát ön írta alá, ön szignálta a Gayer Imre interná/ásának megszüntetésére vonatkozó okiratot,.. Rajk: Igen. Elnök: őt ismerte. Rajk: Én nemcsak Gayer Imrét helyeztem szabadlábra, mint belügyminiszter az internálásból, hanem emlékezetem szerint másokat is, így például Dudás Józsefet, Horváthot, akik is. mert trockisták voltak Ma. gyarországon. — Én ezeknek szabadlábra, helyezését szintén azért rendeltem el, hogy ez. ze/ a jobbolri3/í szervezkedé. seket elősegítsem. Elnök: Igen. Felmutatok önnek még valamit. Ez is az ön írása? Tessék megnézni! Rajk: (az emelvényhez lép és megnézi az iratot.) Az én írásom. Elnök: ,,Gischitz Endre a budai pesti területi titkárságra bejárhat.' Meghosszabbítva. Rajk. A Magyar Kommunista ‘Párt Budapesti Bizottsága.” Ki ez a Gischitz Endre? Rajk: A Demény-frakció egyik vezető tagja volt. H fcelebial ..találkozó" Elnök: Ezekután térjünk át a ke. •lebiai találkozóra. Rajk: Igen. (Némi hallgatás után) A magyar kormány a Tito vezetése alatt álló jugoszláv kormányküldöttség tiszteletére vadászatot rendezett. Rankovics közölte velem Bran, kov révén, hogy a vadászat be. fejezése után az egyik külön, termes bocsiban beszélni akar ve/em. Ez a beszélgetés meg is történt. Brankov volt a tolmács köztem és Rankovics közt, senki más a tér. meskocsiban nem volt. Rankovics a következőket mondotta: Oda kell hatni, hogy a felszabadulás után keletkezett népi demokratikus országok népi demokratikus kormányzati rendszerét megbuktassuk, szó. etatista fejlődésüket megaka. dályozzuk, a demokratikus forradalmi erőket részint elhódítsuk, elszakítsuk a Szovjetunió oldala mellől, részint pedig ahol ez másképpen nem megy, megsemmisítsük. Mindezekben az országokban a kapitalizmust kell visszaállítani,. Ezek a polgári demokratikus kormányok a Szovjetunió helyett az Egyesült Államokra orientálódna-, nak, Jugoszlávia, illetőleg Tito, a jugoszláv kormány vezetése alatt egy államközi szövetséget alkotná, nak, amely államszövetség az: Egyesült Államokra támaszkodna. Ez az államszövetség egyszersmind egy katonai blokkot is alkotna az Egyesült Államok oldala mellett a Szovjetunió ellen. Tito eleve nem akart szflcializmust Rajk: Rankovics elmondta: Először is tisztában kell lennem azzal, hogy sem Tito, sem a jugoszláv kormány többi tagja, a felszabadulás után sem akar. iák a népi demokratikus rend- szert és azon keresztül Jugo. szláviábain a szocializmus építését. Már a kezdet.kezdetétől nagyon fontosnak tartották, hogy a va. lóban forradalmi szocialista elemek ne juthassanak hatalomra Ju. goszláviában és hogy az állam- hatalom központilag Tito és az ő kezükben maradjon. Ez a magyarázata annak, hogy Jugoszláviában a Népfrontot na. cionalista alapon szervezték megr a Kommunista Pártnak önálló, független szerepet nem biztosítót, tak és nem engedtek, hanem beolvasztották a Népfrontba, éppert azért, hogy egy ilyen forradalmi erőket kikristályosító és mozgó, sító önálló, független párt Jugoszláviában ne legyen, fl jobbéval győzelmére számítanak — Neki, mármint Jugoszláviának, kellemetlen feladatokat a Szovjet, unió ellen és a népi demokratikus országok ellen nem kellett vállalnia, mert minden egyes népi demokratikus fejlődésnek induló országban aránylagosan olyan nagyok voltak még a régi reakciós politikai erők, hogy Iéhetett számítani azoknak a győzelmére'és győzelmük esetén, ezekben az országokban polgári demokratikusrendszerek létrejöttére. Jugoszlávia aktív külpolitikája csak akkor kezdődött volna meg, amikor ezek' a jobboldali erők győzedelmeskednek az egyes népi demokratikus- országokban és akkor Jugoszlávia ezekkel szövetségben végre tudott! volna hajtani egy ilyen blokk, tömörülést. Ezek után azt mon- dotta: a helyzet azonban annyira- megváltozott, hogy Jugoszláviának' az eddigi tartalékszerepet betöltő- mivoltát fel kell adnia és magának Jugoszláviának kell előtérbe- lépnie. Jugoszlávia kell legyen a szervező és irányító a népi demokratikus országokban a népi demokratikus kormányzati rendszerek megdöntésére és az Egyesült Államokra támaszkodó államszövetség, katonai blokk létrehozására, szemben a Szovjetunióval, Miután a jobboldali erők valamennyi népi demokratikus ország» ban sorban nagy vereségeket szenvedtek, Jugoszláviának kell a népi demokratikus kormányzati rendszerek megdöntéséért a szervező, vezető sezerepet vállalnia. Jugoszlávia azonban — mondotta Rankovics — Tito értéke, lése szerint ezt nem hajthatja úgy végre, hogy nyíltan kiáll egy ilyen politika meghirdetésével. Nem pedig azért, mert a jugoszláv néptömegek között is, a többi népi demokratikus országban is hatalmas, mély gyökerei vannak a szovjetbarátságnak és hatalmas erői a szocialista tábornak.
