Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-18 / 217. szám

Vasárnap, 1949. szeptember 18. NYÍRSÉGI MAGYAR NBR 3. oldal Titónak ezt a politikát éppen azért álcázva, megtévesztő mó­don kell végrehajtania. Hogyan akarták meg démoni a népi demo­kráciákat? — A megtévesztő politikát Ran­kovics szerint Tito a következő­képpen képzelte el. Először Jugo­szláviának a háború, pontosabban Jugoszlávia népeinek nagy hősi partizánharcai alapján nagy a vonzóereje a többi népi demokra­tikus ország felé. Tito tehát arra gondolt, hogy ezt a vonzást, ezt a népszerűséget, külső formában a szovjet barátságot és a népi de­mokratikus országokkal való ba­rátságot hangsúlyozva és aláhúzva, — ki kell használni és elősegíteni, ihogy Jugoszlávia köré tömörülve, különböző szövetségek jöjjenek létre Jugoszlávia és a többi ország között. Tito hangsúlyozta: egyidejűleg lépéseket kell tenni arra — ugyan­csak álcázva szovjetbarátsággal, a ■népi demokráciák iránti barátság. :gal —, hogy a demokratikus erőket kivon­ják a népi demokratikus or. szagokban a szovjet befolyás a/ól és Tito befolyása alá szervezzék. Ezt szolgálta volna a különböző Balkán-szövetségek létrehozása..— Végül egyidejűleg ezzel komoly lépéseket kellett volna tenni min_ Jen népi demokratikus országban, Tito utasítása szerint, a kifejezet­ten jobboldali reakciós erők gyors tömörítésére, készenléti állapotba helyezésére, hogy adott időpontban, akár fegy­veresen, azaz kényszereszkö­zökkel is el lehessen távolí­tani az uralmon levő népi de. mckratikus kormányokat. Tito terve Rákosi, Gerő és Farkas elvtársak meggyilkolására Rajk: Rankovics megjegyezte, hogy természetesen Tito sokkal Jobb stratéga annál, semhogy min. den egyes országra egy kaptafa­módon akarná ezt a programot végrehajtani, figyelembeveszi min­den egyes ország adott speciális “körülményeit, az adott politikai erőviszonyokat. Elnök: És a magyarországi kor­mánytényezőkkel szemben kifej, tendő ténykedésére nem kapott ön valami különös feladatot? Rajk: A feladat az volt, hogy Magyarországon meg kell dönteni a népi demokratikus kormány­zati rendszert, természetesen ■a népi demokratikus kormány. :zat tagjait le kell tartóztatni, -ezen belül a legveszedelme- sebbeket, — ahogy Rankovics mondotta, — végső esetben lik­vidálni is kell. fa tárgyalótermen moraj fut vé­gig-) Elnök: Kik voltak ezek személy szerint? • Rajk: Személy szerint mindenek­előtt Rákosira, Gerőre, Far. kasra gondolt. És megmondta azt, hogy ennek az egész magyarországi program­nak a végrehajtásának felelősévé engem fognak tenni... (Újabb mo­raj) és ezzel kapcsolatban mindjárt közölte velem Titonak Magyaror­szágra vonatkozó helyzetértékelé­sét, az erőket, amelyekre építeni lehet. flz összes reakciós erőkkel Elnök: Szóval az összes reak. ciós erőket sorolta fel? Rajk: Általában véve az összes reakciós erőket. Elnök: És ezzel befejeződött a kelebiai találkozó? Nem mond­ta, hogyan fognak tovább kapcso. latban maradni? Rajk: A kelebiai találkozás azzal fejeződött be, hogy Rankovics egyrészt további utasításokat he­lyezett kilátásba, másrészt pedig külön felhívta figyelmemet arra, hogy én az általa megjelölt fel. adatok elvégzésében ne érezzeni magam elszigeteltnek. Olyan más erők is dolgoznak — mondta —, amelyek majdnem akkora súllyal bírnak, mint amilyent mi fogunk kifejteni. Nyilvánvalóan számításba kell venni — mondotta Rankovics — az Egyesült Államok, általá­ban az angolszászok részéről egy­re inkább fokozódó háborús pro­vokációs politikát, aminek a többi között feltétlenül lesz Magyaror­szágra is és az összes többi népi demokratikus országra is olyan ki­hatása, hogy bizonytalanságot kelt a nolitikadag kevésbbé éréit embe­rekben, akik háborús pánikba es­nek és a pánik miatt inkább Ame. rika felé próbálnak orientálódni. Rankovics fegyveres segítséget ígér Elnök: Tényleges jugoszláv fegy­veres segítséget ígért? Rajk: Igen, ígért. Kihangsúlyozta Rankovics azt is, hogy az erők megfelelő tömö­rítése mellett számíthatok ilyen támogatásra, de aláhúzta azt is: ő döntő súlyt helyez arra, hogy politikai tevékenységemben az erők szervezésénél saját belső bá­zisra támaszkodjak. — Még van egy-két szem. pont, amit fontosnak tartok fel­említeni. Többek között nagyon aláhúzta Rankovics azt, hogy az angol Labour párt, valamint a blumisták és saragatisták részéről, tehát francia és olasz jobboldali szocialisták részéről, az angol jobboldali munkáspárt részéről az Egyesült Államok egész Marshall, tervét és háborús provokációs po­litikáját alátámasztó rendkívül erős propaganda fog megindulni a népi demokra­tikus országok el/en, kihasználva döntően az egyes or. szágokban lévő jobboldali szó. ciáldemokraták csatornahálózatát. Ezt ő azért tartotta igen fontos­nak, mert Tito terve szerint ez lett volna az egyik igen nagy lehető­ség arra, hogy a munkásosztály sorait sikerüljön megbontani, a munkásosztályt is elszakítani a Szovjetuniótól és Tito politikája felé közelíteni. Chapin tűdet! Tito ter­veiről Elnök: A kelebiai találkozás után amerikai hivatalos tényezővel be. szélt őn erről a dologról? Rajk: (vontatottan.) Beszéltem amerikai hivatalos tényezővel. Igen, Ez 1948. tavaszán történt. Chapinnel, az Egyesült Államok budapesti követével beszéltem er­ről. Elnök: Chapin mit szólt? Rajk: Azt mondotta, tudomása van erről a terv­ről és az Egyesült Államok Ju­goszlávia politikájának végre, hajtása elé nem fog akadá­lyokat gördítenL Elnök: Mit hajtott ön végre a kelebiai találkozón kapott utasítá­sokból? Rajk: A kelebiai találkozás után, amit legelőször végre kellett volna hajtanom: az úgynevezett balkáni szövet- ségek létrehozásának előse­gítése. Ezek között pedig legdöntőbb mér­tékben a szakszervezeti szövet­séget arra való hivatkozással, hogy külön szakmai, sajátos pro­blémáik vannak és a munkásosz­tályt Így kivontuk volna a Szov­jetunió befolyása alól. Elnök: Mennyiben sikerült ez? Rajk: Ezt nem sikerült végre- hajtani. A két munkáspárt egye­sülése olyan tisztulást vitt az egész magyar belpolitikai életbe, amely kiszórta, a különböző post, tokról ezeket az erőket, amelyeket eddig elhelyeztünk. fl Tájékoztató Iroda ha tárazata leleplezi Tito politikáját Nem sikerült a Mindszenty ál tál vezetett katolikus reak­ció tevékenysége és propa. gandája sem, amire Tito so­kat épített, mert az iskolák államosításával a megerősödött népi demokratikus központi kormányzat a katolikus reakció kezéből kivette egyik leg­fontosabb eszközét, kivonta az ifjúságot a katolikus reakció be­folyása alól. Döntően nagy csapást mért erre az egész tervre, a Tájé­koztató Iroda határozata, amely leleplezte Tito politiká­ját és ezzel lényegében le is zárult Tito politikájának első szakasza, amikor álcázva, megtévesztő ba. ráti magatartást tanúsítva akarta elérni az egyes országokban a népi demokratikus kormányzat megdöntését. Elnök: De valami ténykedést mégis fejtett ki a közös céljaik érdekében? Rajk: A Rankoviccsal való be­szélgetés után Páiffyval vettem fel az érintkezést. Elnök; Adatszolgáltató tevé­kenységét folytatta? Rajk: Az adatszolgáltató tevé­kenységet mindvégig folytattam. Elnök: A Kominform határoza­tát előre elárultál Rajk: Előre elárultam. Ide tartozik a Szónyivel való beszélgetésem, Szőnyi konkrét uta­sításokat kapott: fokozni a szov­jetellenes nacionalista propagan­dát és a reakciós erők szervezését; de mindezt a már említett politi­kai körülmények alakulása kérész, tűlhúzta. Konkrét tevékenységem; az utasítás értelmében ekkor be­széltem Korondyval, hogy neki a kormány esetleges letartóztatásá­ra már gondolnia kell egy külön rendőrségi különítmény-zászlóalj létrehozásával. Tőlem Korondy az utasítást megkapta azzal, hogy a jövőben minden további feladatra •Pálffytól kap utasítást. Én Koron­dyval azóta nem is beszéltem ilyen dolgokról. a patai találhizó A Tájékoztató Iroda határozata után, ha jól emlékszem, augusz. tusban felkeresett Brankov és kö­zölte velem, hogy Rankovics feltétlenül talál­kozni akar telem az új hely­zet megvitatására és a ielada. tok megbeszélésére. Én mondottam, hogy kész vagyok találkozni vele, de csak úgy, ha Rankovics Magyarországra jön és titokban marad ez a beszélgetés. Ezt a találkozást Rankoviccsal Mrazo- vics hozta létre október első nap­jaiban. Mrázovics a saját autóján vitt le Pakson túlra Klein Antal va­dászterületére, Biritó-pusztára, ahol Rankovics már várt engem egy csőszkunyhóban két kí­sérőjével. Később tudtam meg, hogy Ranko- vicsnak Magyarországra való ille­gális utazását Pálffy, mint a ha- tárvadász.egységek parancsnoka készítette elő, ő segítette át a ha­táron. Rankoviccsal való beszélgetése­met, mivel én szerbül nem tudok, Mrázovics jugoszláv követ tolmá­csolta mindvégig. Rankovics itt a következőkkel kezdte: Uj jugoszláv haflipro- gram A Tájékoztató Iroda határozata semmit nem változtat azon a vég. célon, amelyet már velem Kdebián közölt, vagyis a népi demokratikus kor. mányzatok megdöntésével polgári demokráciák létreho­zása, államszövetség kialakí­tása jugoszláv központtal, az Egyesült Államokra támasz­kodva a Szovjetunió ellen. Változtak azonban a körülmé­nyekkel együtt a módszerek, me- lykkel ezt végre kell hajtani — mondotta Rankovics. A körűimé, nyék arra kényszerítenek bennün­ket, hogy élesen és határozottan lépjünk fel ennek a programnak a végrehajtására. Három döntő feladatot kell el­végezni: az első, ami magára Jugo­szláviára hárul: Jugoszlávia népeinek mozgósítása a Szov­jetunió ellen, A második a népi demokratikus országokban a szovjetellenes erők növelése és megszervezése, a reak­ciós erők készenléti állapotba he­lyezése. A harmadik feladat: ki­használva az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti ellentéteket, adott időpontban fegyveres, erő­szakos úton a népi demokratikus kormányhatalom megdöntése Ma­gyarországon. A három programpont megváló, sítására Rankovics a következőket adta elő: A jugoszláv dolgozó néptöme. gekben pár esztendős Tito.propa- ganda után is sokkal mélyebben él a szovjetbarátság, a Szovjetunió iránti hűség, semmint ők azt fel­tételezték volna, úgyhogy ahhoz, hogy a Szovjetunió ellen tudják fordítani a jugoszláv néptömege, két, külön programot kellett ki­dolgozni. Ezt a programot Ran­kovics Tito „zseniális áthangolási tervének" nevezte; ezen azt ér­tette, hogy a szovjetbarát jugo­szláv dolgozó néptömegeket szov. jetdlenessé kell tenni. Megmon­dotta Rankovics, meg kell érteni azt, hogy ma a döntő hangsúly nemcsak ezen a propagandán van, hanem az összes létező, minden árnyalatú reakciós erőnek az ösz- szefogásán, tehát a nacionalista elemektől, a szovjetellenes elemek­től kezdve egészen a volt fasiszta elemekig. Mert — mint ahogy ő mondotta — minden eszközt, amit csak fel lehet használni a cél ér­dekében, gyorsan harcba kell vet. ni, mielőtt még az egyes népi de­mokráciákban további megszilár­dulás következhetnék. — Éppen ezért ő azt javasolta, hogy a ki­fejtett propaganda mellett határo­zott iránt vegyünk nemcsak a hadseregben és a rendőrségnél meglapuló ellenséges elemekre, hanem a hadsereg kötelékéből el- bocsájtott régi fasiszta, horthysta elemekre is. — Meg is ne­vezte, hogy olyan elemekre is támaszkodhatunk, mint régi ka­tonai tekintélyekre, például Vörös János volt hadügyminiszterre és másokra, akiket fasiszta múltjuk miatt bocsátottak el a honvédség vagy a rendőrség kötelékéből: — Rankovics döntően hangsú­lyozta, hogy ezekre az elemekre kell fordítani most a főfigyelmet, mert ezek potenciálisan adva van­nak, éppen csak össze kell gyűj­teni őket. Ezen az alapon hívta fel figyelmemet, hogy nagyobb aktivi­tást fejtsünk ki a kulák elemek megnyerésére, tömörítésére, mint eddig. fl Vatikán segítségével — Rankovics aláhúzta: Titónak leghatározottabb álláspontja, hogy a Tájékoztató Iroda határozata után többé már nem lehet szó a hatalom ‘■ima, békés úton való átvételéről, a politikai főerők megnyerés© útján, hanem erőszakosan, fegyveres állam- puccsal kell a népi demokrati­kus rendszert megdönteni. Döntően aláhúzta Rankovics: figyel­jek fel arra, hogy már abban az időben, tehát 1948 októberében, amikor én vele beszélgettem. Mind. szenty minden eddiginél sokkal éle­sebb, leplezetlenebb politikai táma­dást vezet a magyar kormány ellen. Rankovics megmondotta, hogy ea nem Mindszentynek a saját feje és terve alapján történik. A népi demokratikus országok­ban a további demokratikus szocialista fejlődés megakadályo­zására n Vatikán minden erejét is harcba kell vinni. Azt is mondotta Rankovics, hogy az iskolák államosítása körül Mind- szenty ki tudott váltani Pócspetrin •rgy „kis parasztzendülést“ a kor­mány intézkedésével izemben. Mind­szenty most különböző nagyhatalmi körök sugallatára, a Vatikán sugal*» latára olyan mindenre elszánt politi­kát fog folytatni, hogy január vé­gére, februárra, 1949-ben odáig ér­jenek az események, hogy rie egy Pócspetri legyen, hanem minden me­gyében, városban, járásban, a fal­vakban hasonló zendülések robban­janak ki a demokratikus kormánnyal szemben. Emellett —1 mondotta Ran­kovics — mindenesetre Tito üzenete alapján aláhúzza, hogy a kormány- hatalom megdöntésénél a legdöntőbb i fegyveres erő. — És itt én ne csak a magyar fegyveres erővel számoljak, ami adva van Magyarországon. Számoljak mindenekelőtt azzal, hogy — eltérd- leg a kelebiai tervtől, — Tito kész arra, hogy számottevő jugoszláv egy­séget bocsásson már azonnal az in­dulásnál rendelkezésemre a kor­mányhatalom megdöntésére. Ki fog­nak válogatni megfelelő embereket és különböző egységeket fognak ala­kítani, amelyeket a magyar-jugoszláv határon fognak elhelyezni. Igyekez­nek jugoszláviai magyarokból meg­alakítani ezeket az egységeket és magyar honvédségi egyenruhában fogják majd a határon áttenni. Lemészárslták volna a demokratikus erü­ket •— Külön felhÍTta a figyelmemet arra: Tito feltétlenül ragaszkodik ahhoz, hogy a puccs idejében, a puca. csal egyidőben őrizetbe kell Tenni a magy3r kormányt és annak három tag­ját, Rákosit, Gerőt. Farkast fi­zikailag mindjárt az első akció­nál meg is kell semmisíteni, ma­gyarul szóira." le kell gyilkolni őket. Elnök: Más fegyveres segítséget nem ajánlott? Rajk: Emellett a fegyveres erő mellett terve kidolgozásánál számításba vette Tito a Nyuga­ton, angol-amerikai zónában tar­tózkodó volt Horthy- és Szálasi- féle katonai, rendőrségi, csend­őrségi fasiszta egységeket. Elnök : Mit gondol, kérem, ha ma­gyar területre kerültek volna ezek a fasiszta és jugoszláv egységek, ak­kor ezek itt mit csináltak volna? Rajk : Mindenesetre a legmesszebb­menő kegyetlenkedés, mészárlás lett volna azokkal a demokratikus erők­kel szemben, melyek őket az ország­ból kiszorították, a kapitalizmust fokozatosan likvidálták, a földeket felosztották, az üzemeket, bankokat államosították és így tovább. Erre nyilvánvalóan gondoltam, hiszen po­litikus ember vagyok, az ABC-jét is­merem a politikának. fl Tito banda provo­kációi — Hogy ezek az erők bármikor átdobhatok legyenek, Tito terve aa volt: Magyarország ellen azt a vádat terjeszti a jugoszláv néptömegek között, hogy Magyarország tá­madó szándékkal lép föl Jugo­szlávia ellen, a többi népi demokratikus ország, sőt a Szovjetuniónak is hallgatóla­gos támogatásával, hogy Jugoszláviá­tól a magyarlakta területet vissza­hódítsa. Tervbevették a határinciden­sek tömegének a kiprovokálását Ma­gyarország és Jugoszlávia között, hogy mindez indokolttá tegye egy-

Next

/
Thumbnails
Contents