Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-17 / 216. szám
SZOMBAT, 1949 SZEPTEMBER 17 SrmSEGI HAÖYAK NÉP 5. oldal A termelés öt százalékos emelésével válaszolnak az imperialistáknak a mátészalkai vaj gyár munkásai Nem akarunk újból rabságot, nyomort- Írja levesében Balogh Jézsefné Tunyogról Négy óra. A vajüzemböl, a gépházból, a hűtőből, a laboratóriumból jönnek a munkások. Röp- gyülés lesz. Alig várták már a gyűlés pillanatát, amióta Kovács elvtárs megjött és ismertette: milyen véres összeesküvést szervezett a Rajk.banda a magyar nép ellen, hogyan akarták ismét nyomorba, imperialista rabságba dönteni a felbérelt gyilkosok a magyar hazát. A hűtőben lassan, hűvösen csepeg a tej. Annál forróbb a hangulat egy ajtóval arrébb, ahol össze, gyülekzetek az üzem munkásai, — Gyűlölet izzik a szemekben, gyűlöletes szitkok röppennek. Ahogy Kovács Károly elvtárs, az üzemi bizottság titkára szólásra emelkedik, csend lesz a sorok kő. zött. Valahonnan a gép egyenletes búgása hallik. Látszik, hogy Kovács Károly elvtárs alig tudja fé. kentartani indulatait, ahogy a vádiratról beszél, a gaz árulók nép ellen tervezett merényleteiről. Aztán nem is türtőzteti magát. Szavai zúgó visszhangra lelnek: — Nem adjuk oda a gyárainkat, nem adjuk oda a szabadságunkat! Nem engedjük gátolni boldog életünk építését senkinek! Ha/ált azokra az imperialistabérenc árulókra, akik e/lenünk törtek! Halált azokra, akik legdrágább kincsünkre, a Pártra törtek! Ha. Iáit azokra, akik a mí Ieg- szeretettebb vezérünket, Rákosi elvtársat akarták megö/ni! Horváth Miklósné ujjainak por- cikái belefehérednek, ahogy görcsösen megmarkolja a szék támláját. — Nem akarunk többet éhséget, nyomorúságot. Nem engedjük elvenni azt a szabad, boldog életet, aminek a formúlásán dolgozunk. Öt gyermekem nyomorgott akkor, amikor férjem munkájából tengődtünk, Most Béla fiam jegyzőtanfolyamra jár. Az egyik vöm most végezte el a Kossuth Akadémiát. — Miklós fiam is tanul. Sose mertem erre gondolni akkor, mikor még a betevő falat sem volt meg otthon. — És mi? — áll fel Jakab Irén. — Parasztember gyermeke vagyok. Tizennegyedében mentünk a kuláknak aratni, tizenegy ember éhezett nálunk a nyomorúságos béren, Most az apám, meg a bátyám a termelőcsoportba álltak azzal a nyolc hold földdel, amit a munkások adtak, Ketten többet keres, nek, mint akkor egy esztendő alatt az egész tizenegytagú család! A nyomort jólét űzte el. Emberi életünk /ett, amit nem adunk oda senkinek. Halálnak halálával lakóijának azok a gaz összeesküvők, akik újból rabságot, nyomorúságot akartak nekünk. — De lesújt az öklünk, a munkásosztály, az egész nép ökle keményen ezekre az ocsmány gyilkosokra. Úgy, hogy hírmondó se maradjon belőlük —mondja Ceglédi Endre. Bede Lajos és Tolnai Géza egyszerre állnak fel. — Kemény az öklünk, azzal válaszolunk az imperialistáknak, hogy könyörtelenül lesújtunk a bitangokra. De ezzel a kemény kézzel másképp is kell válaszolni elvtársak I Ezzel a kemény kézzel még jobban meg kell fogni a munka végét! Meg kel/ mutatni, ahogy üzemeink valamennyi munkása megmutatja: még hamarabb építjük fel boldogabb életünket, még hamarabb valósítjuk meg a szocializmust, amit gáto/ni, akadályozni akartak! Viharos lelkesedés közepette születik meg a javaslat: őt százalékkal emeljük az üzem termelését! Kovács elvtárs már írja is a határozatot: a munka termelékenységét emelni fogjuk, a munakfegyel. met még jobban megszilárdítjuk, Hosszú évtizeded Óta nem volt ilyen hatalmas, gazdag gyümölcstermés Szatmar-Be- regben, mint az idén. A szil* vaszedés most fejeződött be, az almaszedés most folyik a megyében. A gyümölcstermés nagyságára jellemző, hogy Szíátim&rököriitó környékéről 120 vagon szilvát szállítottak a szeszfőzdékbe. A matolcs- kömyéki szilvatermelők a termést községükben dolgozzák fel és innen kerül piacra az egész országban kedvelt „matolcsi kisüsti pálinkái.“ Matolcson körülbelül 800— 1000 hektoliter szilvapálinkára számítanak. A rekordtermés a gyümölcsösökkel rendelkező termelőcsoportok jó munkájának köszönhető — ez megmutatkozott mindenütt. A sza>mostatárfalvi Ady Endre Hatalmas gyűlölet lobog a munkások között Rajk és al- jaf társai iránt, aikik alávaló módon befurakodva a dolgozó nép szívébe, a Pártba. — így akarták megdönteni a munkások és parasztok hatalmát, porbatipomi mindazokat az eredményeket, amelyeket legnagyobb barátunk, a Szovjetunió támogatásával, a Párt és Rákosi elvtárs vezetésével elértünk. Ennek a gyűlöletnek adnak hangot Seroszán János és Tóth János nyíregyházi villanytelepi lakatosok. Seroszán János így ír: „Nem vagyok idős ember, azonban ismeretm laizt aj keserves munkássorsot, amelyben a múltban részünk volt és élvezem most a mi országunk nyújtotta szebb életet. Rajk és bandája a mi jobb és szebb életünket akarta megsemmisíteni és a régit visszahozni. Ez azonban a munkások országa már, a dolgozók hazája és aki ebben az országban ellenünk van: az pusztuljon!“ Tóth János elvtárs é'-mun- kás levele azt a forró ezere- tetet árasztja, amelyet a dolgozók a felszabadító nagy Szovjetunió iránt, Rákosi elvtárs iránt éreznek és azt a felelősséget, amelyet a munkásosztály bű fiai éreznek ,a dolgozókkal szemben. „Az aljas kémbanda tevéjavítjuk módszereinket; öt százalékkal többet termelünk... Aztán táviratot szövegednek: Éljen a nagy Szovjetunió, a béke legfőbb őre! Éljen a Párt, amely vezeti harcunkat, amelynek ébersége megmentett az árulóktól! Éljen szeretett vezérünk, Rákosi Mátyás elvtárs. És a sorok közt felcsendül, tele tűzzel, izzó lelkesedéssel az Inter. nacionálé. termelöceoportban például 49 vagon almát szedtek le eddig. A jó gyümölcstermés is bizonyítja, hogy a nagyüzemi gazdálkodás eredményei nemcsak a jó ke- nyérgabonátermésben, de a munka minden ágában megmutatkoznak. A szép gyümölcstermés eredményeként a szamostatárfal- vai termelőcsoportban már most 49 forintos a munkaegység! A jó termés hatalmasat lendített a megye .szövetkezeti boltjainak forgalmán is — írják Szatmár-Beregből. Igen sok olyan földművesszövetkezeti bolt van a megyében, amelynek forgalma 100 százalékkal emelkedett. kenysége a Szovjetunió ellen is irányult. Az ellen a Szovjetunió ellen, amelyik nekünk szabadságot adott és állandó támaszunk, szabadságunknak, függetlenségünknek és jövőnk nek biztosítéka. Irányult a Pártunk és nagy vezérünk Rákosi elvtársunk ellen... — Én tudom azt, hogy a mostani jó^ életemet nekik köszönhetem, a szovjet katonáknak és Rákosi elvtársnak, a Pártnak. Nemcsak élelemre jut már, hanem jó ruhákra, még könyvekre Is. Ezt is el akarták tőlem venni a troc- kista banditák éppúgy, mint egész hazánk szabadságát. Teljes szívemből gyűlölöm ezt a bandát és most megfogadom: ahogy eddig már két segédmunkást képeztem ki szakmunkásnak rövid idő alatt és tapasztalataimat átadtam nekik, ugyanígy cselekszem a jövőben is még fokozottabb mértékben. Ezzel emelem saját munkám termelékenységét és többi társaim munkatermelékenységét is. Tóth János élmunkás“ — A D-VITAMINT egyre nagyobb mennyiségben boesájtja a három éven aluli gyermekek és a terhes anyák rendelkezésére a magyar népjóléti minisztérium. Rövidesen ismét közel félmillió forint értékű D-vitamin kerül kiadásra. Egyre érkeznek a levelek szejrkeszjtősiégünkböz, ame-* lyekben Szatmár-Bereg munkásai, dolgozó parasztjai, asszonyai, fiataljai izzó gyűlölettel kiáltanak halált az imperialisták által felbérelt gyilkos összeesküvőkre,, akik újból nyomorúságba, rabságba akarták dönteni a népet, az imperialistáiknak adni szaTegnap délelőtt ülést tartott Nyíregyháza képviselőtestülete, hogy döntést hozzon a város életét érintő időszerű kérdésekben. Elsőnek a Temetkezési Vállalat ügyét tárgyalták. Bejelentették, hogy a Temetkezési Vállalat alapítólevelét jóváhagyta a belügyminisztérium. A képviselőtestület Máté Ferenc elvtárs asztalossegédet választotta meg vállalatvezetőnek, A vállalat könyvelője Czegle László. A vállalatvezető mellett a vállalat 3 dolgozójából alakuló tanácsadó testület működik majd. A Temetkezési Vállalat 16 munkás, sál kezdi meg működését és hatás, köre kiterjed a temetőkertészetre is. A tegnap megnyílt őszi Vásár minden téren hű kifejezője a hároméves terv által újjászületett magyar ipar eddig elért eredményeinek és az ötéves terv nagyszerű lehetőségeinek. Az államosított ipar csarnokait a Szikra könyvkiadó kiállítása nyitja meg. A Petőfi Csarnokban az Országos Közellátási Hivatal állítja ki élelmezési iparunk legjobb termékeit. Hatalmas bőségtálcákon kerül, nek a közönség elé az élelmiszer- ipar legjobb termékei, amelyek bemutatják, hogy a Szovjetunió segitUránía filmszínház Szeptembsr 15—18 A lángsió szabagságszeretet és az öafeláidozó hősiesség filmje MARITA bad hazánkat, megölni a Pártot és a nép szeretett vezérét, Rákosi elvtársat. Balogh Jézsefné tunyogi munkásasszony levele megrázó történetet mond el egyszerű szavakkal életéről. És a végén felkiált, szava az egész nép hangja: „Nem akarunk újból rabságot-, nyomort!“ így ír Balogh Jézsefné: A Községi Kenyérgyár vállalat- vezetőjét ugyancsak kinevezte a képviselőtestület. A vállalat vezetője Bozsó László elvtárs péksegéd, könyvelője pedig Jósvai Irén. A háromtagú tanácsadó testület itt is megalakul. A vállalat 18 fizikai és 2 értelmiségi dolgozót foglalkoztat, A KIK helyett Ingatlankezelő Községi Vállalat alakult. Vállalat- vezetője: Horváth József elvtárs, könyvelője Kábái Dezső. A vállalat feladata a közületi ingatlanok kezelése, építése, javítása. A három községi vállalat ügyének letárgyalása után folyó ügyeket tárgyalt a képviselőtestület. ségével mire képes a magyar ipar. A Dohánygyártóipari Központ B helyszínen készíti majd az új „Baj- társ“ cigarettát. Hatalmas freskók mutatják be az ötéves terv ipari és mezőgazdasági része közti összefüggést. A kép alatt jellemző adatok tanúskodnak a terv mezőgazdasági beruházásairól. A kiállítási terem közepén hatalmas terepmodell ábrázolja a tiszalöki vízlépcsőt lakótelepekkel, ártérrel és árvédelmi berendezésekkel. Bemutatásra kerül az ötéves öntözési és vízgazdálkodási terv is. Apolló filmszínház Szeptember 15—18 Falrengető, vidám vígjáték Uborka, a repülőtér gyöngye Hatalmas gyümölcstermés van Szatmár-Beregben Egy élmunkás levele s „Pusztuljon aki ellenünk van" ,x . .. Farkas Bélának hív ták az első férjemet. Nyomorúságos életünk volt. . . Egyszer jött a hír, hogy Béla örökölt. Hat hold földet elhalt testvérétől. Azt hittük, olyan az örökség, mint a mentőöv, hogy kikászálódunk a nyomorúságból. Nem így volt. Inszakadtig dolgoztunk, a földet mégis felfalta a bank, meg a kulák. Dobra került a többi eladósodott kisparaszt földjével együtt. . . Újból éhezés, nyomorúság. A férjem és az egyik kislányom belebetegedett. A gyerekeket elvitte a tifusz. Az uramat betegen elhurcolták a csendőrök. Nem jött vissza többet. Második férjemmel ismét elkezdtem, inkább folytattam a régi keserves életet. Józsi gyárban dolgozott. Vasmunkás. Tizennégy órát egy nap. Volt úgy, hogy csak nyolcvan fillért keresett. , . Most boldog életem van. Nemrég jöttünk haza a Bala ionról. A férjem a debreceni vagongyárban dolgozik. Két százötven forintot keres egyhéíen. Kislányom iskolába jár, nyitva áll előtte a jövő. És az idén nyaraltunk... Olyan volt a múlt minden keserve, mint egy rossz álom. De most ú jra elevenen él ben nem és ai húsomba vág a gon dolat: a múltat akarták vissza ezek a bérgyilkosok, a nyomorúságot, imperialista rabigát akartak a nyakunkba tenni, elvenni a gyárainkat, a földet, szabad, boldog életünket. Nem adjuk oda nektek, gyilkosok! Nem akarunk újból rabságot, nyomort! Halált és ezerszer halált az aljas összeesküvőkre! Éljen a mi nagy vezérünk, Rákosi Mátyás elv társ! Éljen munkánk, harcunk vezetője, a Párt! Éljen védelmezőnk, segítőnk, a nagy Szovjetunió!“ • • Ülést tartott Nyíregyháza képviselőtestülete äb Őszi Vásáron bemutatják m tiszalöki vízlépcsőt
