Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-17 / 216. szám

SZOMBAT, 1949 SZEPTEMBER 17 SrmSEGI HAÖYAK NÉP 5. oldal A termelés öt százalékos emelésével válaszolnak az imperialistáknak a mátészalkai vaj gyár munkásai Nem akarunk újból rabságot, nyomort- Írja levesében Balogh Jézsefné Tunyogról Négy óra. A vajüzemböl, a gépházból, a hűtőből, a laborató­riumból jönnek a munkások. Röp- gyülés lesz. Alig várták már a gyűlés pillanatát, amióta Kovács elvtárs megjött és ismertette: mi­lyen véres összeesküvést szerve­zett a Rajk.banda a magyar nép ellen, hogyan akarták ismét nyo­morba, imperialista rabságba dön­teni a felbérelt gyilkosok a magyar hazát. A hűtőben lassan, hűvösen cse­peg a tej. Annál forróbb a hangu­lat egy ajtóval arrébb, ahol össze, gyülekzetek az üzem munkásai, — Gyűlölet izzik a szemekben, gyű­löletes szitkok röppennek. Ahogy Kovács Károly elvtárs, az üzemi bizottság titkára szólásra emelkedik, csend lesz a sorok kő. zött. Valahonnan a gép egyenletes búgása hallik. Látszik, hogy Ko­vács Károly elvtárs alig tudja fé. kentartani indulatait, ahogy a vádiratról beszél, a gaz árulók nép ellen tervezett merényleteiről. Az­tán nem is türtőzteti magát. Sza­vai zúgó visszhangra lelnek: — Nem adjuk oda a gyá­rainkat, nem adjuk oda a sza­badságunkat! Nem engedjük gátolni boldog életünk építé­sét senkinek! Ha/ált azokra az imperialistabérenc árulókra, akik e/lenünk törtek! Halált azokra, akik legdrágább kin­csünkre, a Pártra törtek! Ha. Iáit azokra, akik a mí Ieg- szeretettebb vezérünket, Rá­kosi elvtársat akarták meg­ö/ni! Horváth Miklósné ujjainak por- cikái belefehérednek, ahogy gör­csösen megmarkolja a szék tám­láját. — Nem akarunk többet éhsé­get, nyomorúságot. Nem en­gedjük elvenni azt a szabad, boldog életet, aminek a for­múlásán dolgozunk. Öt gyermekem nyomorgott akkor, amikor férjem munkájából tengőd­tünk, Most Béla fiam jegyzőtanfo­lyamra jár. Az egyik vöm most vé­gezte el a Kossuth Akadémiát. — Miklós fiam is tanul. Sose mertem erre gondolni akkor, mikor még a betevő falat sem volt meg otthon. — És mi? — áll fel Jakab Irén. — Parasztember gyermeke va­gyok. Tizennegyedében mentünk a kuláknak aratni, tizenegy ember éhezett nálunk a nyomorúságos bé­ren, Most az apám, meg a bátyám a termelőcsoportba álltak azzal a nyolc hold földdel, amit a munká­sok adtak, Ketten többet keres, nek, mint akkor egy esztendő alatt az egész tizenegytagú csa­lád! A nyomort jólét űzte el. Em­beri életünk /ett, amit nem adunk oda senkinek. Halálnak halálával lakóijának azok a gaz összeesküvők, akik újból rabságot, nyomorúságot akar­tak nekünk. — De lesújt az öklünk, a mun­kásosztály, az egész nép ökle ke­ményen ezekre az ocsmány gyil­kosokra. Úgy, hogy hírmondó se maradjon belőlük —mondja Ceg­lédi Endre. Bede Lajos és Tolnai Géza egy­szerre állnak fel. — Kemény az öklünk, azzal vá­laszolunk az imperialistáknak, hogy könyörtelenül lesújtunk a bitangokra. De ezzel a kemény kézzel másképp is kell válaszolni elvtársak I Ezzel a kemény kézzel még jobban meg kell fogni a munka végét! Meg kel/ mu­tatni, ahogy üzemeink vala­mennyi munkása megmutatja: még hamarabb építjük fel bol­dogabb életünket, még ha­marabb valósítjuk meg a szo­cializmust, amit gáto/ni, aka­dályozni akartak! Viharos lelkesedés közepette születik meg a javaslat: őt százalékkal emeljük az üzem termelését! Kovács elvtárs már írja is a ha­tározatot: a munka termelékenysé­gét emelni fogjuk, a munakfegyel. met még jobban megszilárdítjuk, Hosszú évtizeded Óta nem volt ilyen hatalmas, gazdag gyümölcstermés Szatmar-Be- regben, mint az idén. A szil* vaszedés most fejeződött be, az almaszedés most folyik a megyében. A gyümölcstermés nagyságára jellemző, hogy Szíátim&rököriitó környékéről 120 vagon szilvát szállítottak a szeszfőzdékbe. A matolcs- kömyéki szilvatermelők a termést községükben dolgoz­zák fel és innen kerül piacra az egész országban kedvelt „matolcsi kisüsti pálinkái.“ Matolcson körülbelül 800— 1000 hektoliter szilvapálinká­ra számítanak. A rekordter­més a gyümölcsösökkel ren­delkező termelőcsoportok jó munkájának köszönhető — ez megmutatkozott mindenütt. A sza>mostatárfalvi Ady Endre Hatalmas gyűlölet lobog a munkások között Rajk és al- jaf társai iránt, aikik alávaló módon befurakodva a dolgo­zó nép szívébe, a Pártba. — így akarták megdönteni a munkások és parasztok hatal­mát, porbatipomi mindazokat az eredményeket, amelyeket legnagyobb barátunk, a Szov­jetunió támogatásával, a Párt és Rákosi elvtárs vezetésével elértünk. Ennek a gyűlöletnek adnak hangot Seroszán János és Tóth János nyíregyházi vil­lanytelepi lakatosok. Seroszán János így ír: „Nem vagyok idős ember, azonban ismeretm laizt aj keser­ves munkássorsot, amelyben a múltban részünk volt és él­vezem most a mi országunk nyújtotta szebb életet. Rajk és bandája a mi jobb és szebb életünket akarta megsemmi­síteni és a régit visszahozni. Ez azonban a munkások országa már, a dolgozók ha­zája és aki ebben az ország­ban ellenünk van: az pusztul­jon!“ Tóth János elvtárs é'-mun- kás levele azt a forró ezere- tetet árasztja, amelyet a dol­gozók a felszabadító nagy Szovjetunió iránt, Rákosi elvtárs iránt éreznek és azt a felelősséget, amelyet a munkásosztály bű fiai érez­nek ,a dolgozókkal szemben. „Az aljas kémbanda tevé­javítjuk módszereinket; öt szá­zalékkal többet termelünk... Aztán táviratot szövegednek: Éljen a nagy Szovjetunió, a béke legfőbb őre! Éljen a Párt, amely vezeti harcunkat, amelynek éber­sége megmentett az árulóktól! Él­jen szeretett vezérünk, Rákosi Mátyás elvtárs. És a sorok közt felcsendül, tele tűzzel, izzó lelkesedéssel az Inter. nacionálé. termelöceoportban például 49 vagon almát szedtek le eddig. A jó gyümölcstermés is bizonyítja, hogy a nagy­üzemi gazdálkodás ered­ményei nemcsak a jó ke- nyérgabonátermésben, de a munka minden ágában megmutatkoznak. A szép gyümölcstermés ered­ményeként a szamostatárfal- vai termelőcsoportban már most 49 forintos a munkaegy­ség! A jó termés hatalmasat len­dített a megye .szövetkezeti boltjainak forgalmán is — ír­ják Szatmár-Beregből. Igen sok olyan földművesszövetke­zeti bolt van a megyében, amelynek forgalma 100 szá­zalékkal emelkedett. kenysége a Szovjetunió ellen is irányult. Az ellen a Szov­jetunió ellen, amelyik nekünk szabadságot adott és állandó támaszunk, szabadságunknak, függetlenségünknek és jövőnk nek biztosítéka. Irányult a Pártunk és nagy vezérünk Rákosi elvtársunk ellen... — Én tudom azt, hogy a mostani jó^ életemet nekik kö­szönhetem, a szovjet katonák­nak és Rákosi elvtársnak, a Pártnak. Nemcsak élelemre jut már, hanem jó ruhákra, még könyvekre Is. Ezt is el akarták tőlem venni a troc- kista banditák éppúgy, mint egész hazánk szabadságát. Teljes szívemből gyűlölöm ezt a bandát és most megfo­gadom: ahogy eddig már két segédmunkást képeztem ki szakmunkásnak rövid idő alatt és tapasztalataimat át­adtam nekik, ugyanígy cse­lekszem a jövőben is még fokozottabb mértékben. Ezzel emelem saját munkám terme­lékenységét és többi társaim munkatermelékenységét is. Tóth János élmunkás“ — A D-VITAMINT egyre na­gyobb mennyiségben boesájtja a há­rom éven aluli gyermekek és a ter­hes anyák rendelkezésére a magyar népjóléti minisztérium. Rövidesen ismét közel félmillió forint értékű D-vitamin kerül kiadásra. Egyre érkeznek a levelek szejrkeszjtősiégünkböz, ame-* lyekben Szatmár-Bereg mun­kásai, dolgozó parasztjai, asszonyai, fiataljai izzó gyű­lölettel kiáltanak halált az imperialisták által felbérelt gyilkos összeesküvőkre,, akik újból nyomorúságba, rabság­ba akarták dönteni a népet, az imperialistáiknak adni sza­Tegnap délelőtt ülést tartott Nyíregyháza képviselőtestülete, hogy döntést hozzon a város éle­tét érintő időszerű kérdésekben. Elsőnek a Temetkezési Vállalat ügyét tárgyalták. Bejelentették, hogy a Temetkezési Vállalat ala­pítólevelét jóváhagyta a belügymi­nisztérium. A képviselőtestület Máté Ferenc elvtárs asztalossegé­det választotta meg vállalatvezető­nek, A vállalat könyvelője Czegle László. A vállalatvezető mellett a vállalat 3 dolgozójából alakuló ta­nácsadó testület működik majd. A Temetkezési Vállalat 16 munkás, sál kezdi meg működését és hatás, köre kiterjed a temetőkertészetre is. A tegnap megnyílt őszi Vásár minden téren hű kifejezője a há­roméves terv által újjászületett ma­gyar ipar eddig elért eredményeinek és az ötéves terv nagyszerű lehető­ségeinek. Az államosított ipar csarnokait a Szikra könyvkiadó kiállítása nyitja meg. A Petőfi Csarnokban az Or­szágos Közellátási Hivatal állítja ki élelmezési iparunk legjobb termé­keit. Hatalmas bőségtálcákon kerül, nek a közönség elé az élelmiszer- ipar legjobb termékei, amelyek be­mutatják, hogy a Szovjetunió segit­Uránía filmszínház Szeptembsr 15—18 A lángsió szabagságszeretet és az öafeláidozó hősiesség filmje MARITA bad hazánkat, megölni a Pár­tot és a nép szeretett vezérét, Rákosi elvtársat. Balogh Jézsefné tunyogi munkásasszony levele megrá­zó történetet mond el egysze­rű szavakkal életéről. És a végén felkiált, szava az egész nép hangja: „Nem akarunk újból rabságot-, nyomort!“ így ír Balogh Jézsefné: A Községi Kenyérgyár vállalat- vezetőjét ugyancsak kinevezte a képviselőtestület. A vállalat veze­tője Bozsó László elvtárs pékse­géd, könyvelője pedig Jósvai Irén. A háromtagú tanácsadó testület itt is megalakul. A vállalat 18 fi­zikai és 2 értelmiségi dolgozót foglalkoztat, A KIK helyett Ingatlankezelő Községi Vállalat alakult. Vállalat- vezetője: Horváth József elvtárs, könyvelője Kábái Dezső. A vállalat feladata a közületi ingatlanok ke­zelése, építése, javítása. A három községi vállalat ügyé­nek letárgyalása után folyó ügye­ket tárgyalt a képviselőtestület. ségével mire képes a magyar ipar. A Dohánygyártóipari Központ B helyszínen készíti majd az új „Baj- társ“ cigarettát. Hatalmas freskók mutatják be az ötéves terv ipari és mezőgazdasági része közti összefüggést. A kép alatt jellemző adatok tanúskodnak a terv mezőgazdasági beruházásairól. A kiállítási terem közepén hatalmas terepmodell ábrázolja a tiszalöki víz­lépcsőt lakótelepekkel, ártérrel és árvédelmi berendezésekkel. Bemu­tatásra kerül az ötéves öntözési és vízgazdálkodási terv is. Apolló filmszínház Szeptember 15—18 Falrengető, vidám vígjáték Uborka, a repülőtér gyöngye Hatalmas gyümölcstermés van Szatmár-Beregben Egy élmunkás levele s „Pusztuljon aki ellenünk van" ,x . .. Farkas Bélának hív ták az első férjemet. Nyomo­rúságos életünk volt. . . Egyszer jött a hír, hogy Béla örökölt. Hat hold földet elhalt testvérétől. Azt hittük, olyan az örökség, mint a mentőöv, hogy kikászálódunk a nyomorúságból. Nem így volt. Inszakadtig dolgoztunk, a földet mégis felfalta a bank, meg a kulák. Dobra került a többi eladósodott kisparaszt földjével együtt. . . Újból éhezés, nyomorúság. A férjem és az egyik kislányom be­lebetegedett. A gyerekeket elvitte a tifusz. Az uramat betegen elhurcolták a csendőrök. Nem jött vissza többet. Második férjemmel ismét elkezdtem, inkább folytattam a régi keserves életet. Józsi gyárban dolgozott. Vasmun­kás. Tizennégy órát egy nap. Volt úgy, hogy csak nyolc­van fillért keresett. , . Most boldog életem van. Nemrég jöttünk haza a Bala ionról. A férjem a debreceni vagongyárban dolgozik. Két százötven forintot keres egyhéíen. Kislányom iskolába jár, nyitva áll előtte a jövő. És az idén nyaraltunk... Olyan volt a múlt minden keserve, mint egy rossz álom. De most ú jra elevenen él ben nem és ai húsomba vág a gon dolat: a múltat akarták vissza ezek a bérgyilkosok, a nyomorúságot, imperialista rabigát akartak a nyakunkba tenni, elvenni a gyárainkat, a földet, szabad, boldog éle­tünket. Nem adjuk oda nektek, gyilkosok! Nem akarunk újból rabságot, nyomort! Halált és ezer­szer halált az aljas összeesküvőkre! Éljen a mi nagy vezérünk, Rákosi Mátyás elv társ! Éljen munkánk, harcunk vezetője, a Párt! Éljen védelmezőnk, segítőnk, a nagy Szovjetunió!“ • • Ülést tartott Nyíregyháza képviselőtestülete äb Őszi Vásáron bemutatják m tiszalöki vízlépcsőt

Next

/
Thumbnails
Contents