Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-02 / 203. szám

PÉNTEK, 1949. SZEPTEMBER 2. NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP 3. oldal Szervezzük meg jobban a termelés munkáját, fokozzuk a munka termelékenységét! Kovács István elvtárs beszéde a Nagybudapesti Pártbizottság választmányi értekezletén bizalmiaknak és agitátoroknak ismer­niük kell a termelési tervet és példa, adó, nevelőmunkával kell szervez­niük a harcot végrehajtásáért és túl. Szerdán egésznapos értekezleten tárgyalta meg a Nagybudapesti Párt. bizottság kibővített választmánya iparunk napirenden lévő legfonto. sabb kérdéseit. Nagybudapesti üze­meinek és közületeinek titkárai, a vállalatvezetők és üzemi bizottsági titkárok az Élelmezési Munkások Szakszervezete székhazának előadó­termében gyűltek össze, hogy meg­tárgyalják az ipar időszerű problé­máit. Lelkes taps fogadta az értekezle ten megjelenő Rákosi Mátyás elv. társat. Mellette az emelvényen Sza kasits Árpád, Gerő Ernő, Kováé István. Vas Zoltán, Kossá István Apró Antal, Marosán György, S mon József, Zsofinyecz Mihály éli társak és a pártbizottság többi ta? jai foglaltak helyet. Simon elvtárs megnyitó szavai után Kovács István elvtárs, a Nagy­budapesti Pártbizottság titkára mon dotta el beszámolóját Döntő, központi feladat Bevezetőül kijelentette Kovács elvtárs, hogy a magyar dolgozó nép élni tudott a felszabadító Szovjet Hadseregtől kapott szabadsággal. Is­mertette hároméves tervünk ered menyeit, majd így folytatta beszé dét: — Dolgozó népünk életszínvonal bónapról-hónapra emelkedik. Meg­szűnt a Horthy fasiszták által heve zetett és nyolc éven át fennálló ke nyér jegyrendszer. Amikor megállapítjuk, hogy magyar munkásosztály általába vév jól teljesítette feladatait és enne! eredményeként hatalmas sikereke ért el, nem mehetünk el szó nélkii a még meglévő hiányosságok mellett A munka termelékenysége a legtöb! iparban egyhelyben áll és több ipar ágban visszaesett. Az egész gyáripar ban a 100 forint munkabérre jutó termelési érték februártól júliusi? több, mint 17 százalék visszaesés* mutat. Miközben tehát a bérek ál lagos színvonala ebben az évbe ■ 20.2 százalékkal emelkedett, addig ; munka termelékenysége csökken Pedig a szocialista termelés szigora törvénye, hogy az életszínvonal csakis a munka termelékenységének fokozásán keresztül emelkedhetik Bennünket, kommunistákat terhel elsősorban a felelősség a munka tér melékenységének visszaeséséért. Nem tudatosítottuk eléggé Lenin és S<jtá lin elvtársak tanításait a munka ter­melékenységének fokozásáról. Lenin például ezt írja: „A munka terme- lekenysége az új társadalmi rend győzelme szempontjából a legfonto. sabb, a legfőbb dolog, A kapitaliz mus a munka termelékenységének olyan fokát hozta létre, aminőt a feudalizmus nem ismert. A kapitaliz­must az győzheti le véglegesen, bogy a szocializmus a munkának új, sokkal magasabb termelékenysé gét hozza léire. Pártunk Központi Vezetősége é Rákosi Mátyás elvtárs most döntő központi feladatként állítja a nagy­budapesti kommunisták, a dolgo­zók elé: szervezzük meg jobban a termelés munkáját, fokozzuk a mun. ka termelékenységét. Termeljünk többet, jobbat és olcsóbban, dolgozó népünknek! Mi okozza a visszaesést ? A munka termelékenysége vissza esésének fő oka a munkafegyelem és az egyéni felelősség hiánya. Ezer a téren öntudatos, áldozatvállah munkásainknál javulást tapasztal tunk, de általában véve komoly la­zaság van. Százával fordulnak elő késések. Egyes üzemekben feltűnően és megckolatlanul sok a táppénzes beteg munkás. Előfordulnak még öncsonkítással kapcsolatos OTI-csa lások is. A sok selejtgyártással zavarjuk a terv végrehajtását, mert a termelési teovet csak abban az esetben telje sítjük, ha nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is elérjük az elő­irányzatot. A selejt növeléséhez a munkafegyelem lazulása is hozzájá­rult Ha a fegyelem a munkások közt meglazul, akkor meggyengül a proletárdiktúra is. Minden öntudatos munkásnak, és elsősorban a kommunistáknak köte lességük, hogy felvegyék a harcot a őrizték és szintén nem biztosították a végrehajtást. A munkafegyelem lazulásáért sze­mély szerint felelős a gyár vállalat- vezetője, műszaki vezetője is. A vál­lalatvezetőnek a szocializmus épí­tése, népünk felemelkedése érdeké­ben kötelessége kemény szigorral fellépni mindenkivel szemben, aki megszegi a munkafegyelmet és sérti a termelés érdekéit. Minden egyes műszaki vezetőtől, mestertől megköveteljük, hogy fel. adatukat pontosan végrehajtsák. Biztosítsák a kapitalista munkafe­gyelemnél sokkal fejlettebb szocia­lista munkafegyelmet. Úgy kell meg szervezni a munkát, hogy minden munkás bizonyos megbatározott kon kijét munkáért viselje a felelősséget A vállalatvezetőknek, politikai ká dereknek és a gyári munkásoknak kötelességük elsajátítani a technikát, hogy könnyebben megbirkózzanak az előttük álló feladatokkal. nek róla, de nem mélyülnek el a problémákban. A szakszervezeti ve zetők kezdenek elszakadni a töme­gektől és sok szakszervezeti funkció, náriusnak meglazult a kapcsolata a Párthoz is. A szakszervezeteknek, a> üzemi bizottságoknak munkájuk kö zépontjába a termelés kérdéseivel való foglalkozást kell állítaniuk. teljesítéséért. A termelési munkáért személyesen a pártbizottság titkára és az egész pártbizottság felelős. Különös figyelmet kell pártbizott­ságainknak a vas- és fémipari üze­mek, valamint az építőipar terme­lési munkájának gyors megjavítá­sára fordítaniok. A termelés legyen az üzemi pártszer­vezetek központi kérdése Az egyéni verseny hiányosságai Másik döntő feladatunk: alapve­tően megváltoztatni a munkások vi szonyát a termeléshez, a szocializ­mus építéséhez. A dolgozó tömegek munkához való viszonyának javító ában döntő szerepe van a széles tö megeket átfogó szocialista egyéni versenynek. Ma nálunk a munkások nak csak egy töredéke vesz részt a: gyéni veresnyben, így a mnnkaver seny nem teljesítette hivatását. Az egyéni verseny nem hátráltatja hanem ellenkezőleg: előmozdítja a többi versenyformát, a brigádmoz galmat, a párosversenyt, a műbe- iyek, üzemek és városok közötti gazi versenymozgalmat. Politikaiig átncveli a munkásokat, kifejleszt bennük a felelősségérzetet és a tö­megeket a termelési problémák megoldásába vonja ble. Bár pártbizottságaink, üzemi párt­szervezeteink vezetőségei már fog lalkoznak a termelési kérdésekkel még mindig nem vált döntő központ: kérdéssé. A Nagybudapesti Pártvá lasztmány a kerületi és üzemi párt- bizottságok, üzemi vezetőségek dönti központi feladatává teszi a termeié1 kérdéseivel való rendszeres, állandó foglalkozást. A pártszervezetek politikai nevelő . munkáját meg kell javítani és a téri j végrehajtásának szolgálatába állítani Ezért a pártbizottságok tagjait, első sorban a legjobb nagyüzemi élmun kasokból, vállalati és műszaki veze tőkből kell összeválogatni. A párt Összefog lal va 1. Meg kell szüntetni a mun­kafegyelem terén meglévő laza­ságokat és megerősíteni a szo­cialista munkafegyelmet. Hely­re kell állítani az egyéni veze­tést, az egyéni felelősséget, s hogy ezt megvalósíthassuk, a vállalatvezetőknek is el kell sa- játítaniok a technikát. 2. Rendet kell teremteni a bérfronton, úgy, ahogy azt a termelés érdeke megkívánja. 3. Az egyéni versenyt hatal­mas, tömegeket átfogó mozga­lommá kell fejleszteni. 4. Törődni kell a műszaki ér­telmiséggel, segíteni kell őket a tiermelésben előttük álló fel­adatok megoldásában, 5. Pártunknak és a szakszer­vezetnek fordulatot kell végre­hajtania a termelés felé. Döntő központi feladattá kell tenni a termelésben előttünk álló fel­adatok megoldását. Vegyünk példát a Szovjetuniótól munkafegyelmet rombolók ellen, szocializmus építése nagyobb és fej ietebb fegyelmet követel, mint kapitalizmus: önkéntes munkafe gyeimet, amely azon alapul, hogy , termelést és a termelékenysége emelve, saját maga, osztálya, nép« és bazíija javát szolgálja, Ne nyúljunk a normákhoz, fizessük ki az elért teljesítményeket A munka termelékenysége stagná lásának és visszaesésének egyik fon tos oka, hogy a normarendezés szer vezeti előkészítése sok hibával járt Több esetben előfordult, hogy munkások jelentékeny mértékbet túlteljesítették a normát és az üzem vezetősége nem fizette azt ki, ha nem újra megváltoztatta a normát Azok a vállalatvezetők. akik néni fizetik meg a tényleges teljesít ményt, súlyos bűnt követnek el, a> osztályellenség malmára hajtják r vizet, mert nem ösztönzik, hanen elkedvetlenítik a munkásokat. D' cnenk ellenkezője, a normalazítások kai elért és elszámolt magasabb te jesítmény méltatlan az öntudaton munkásokhoz és szintén saját kar társainknak, munkásállamunknak be­csapását jelenti. íla a normát túlteljesítették és b.i az tényleges teljesítményen alapul, semmilyen felsőhatárt szabni nen lehet, hanem a munkások többlettel jcsítményét ki kell fizetni. Azokat akik a normán változtatnak, szigo rúan felelőségre kell vonni. Ugyan akkor a leghatározottabban fel kell tépnünk a nem tényleges termelésen alapuló magas százalékok kifizetés ellen. A vállalatvezetők és a műszaki vezetők a termelés paranesuokai Számos vállalatvezetőnek és mű- -szaki vezetőnek rossz a viszonya a szocialista építéshez. A vállalatveze tők és a műszaki vezetők a terme- lés parancsnokai, pártunktól és né­pünktől azt a megtisztelő feladató! kapták, hogy megszervezzék a tér melést, biztosítsák terveink végre hajtását. Ezért szükséges, hogy bát ran és gátlás nélkül lépjenek fe- minden olyan jelenség ellen, amely sérti a termelés érdekeit. Számos üzemi vezetőnknél hiány­zik a felelősségérzet. Népszerűség hajhászás miatt nem biztosítják a munkafegyelmet. Kovács elvtárs itt idézte Rákosi elvtárs szavait arról, hogy a gyá rákban a kellemetlen feladatoknak nem akad gazdájuk. Rákosi elvtárs útmutatása óta —- folytatta Kovács elvtárs —- csaknem egy év telt el és azóta a helyzet igen sok helyen még rosszabbodott. Ez azt jelenti, hogy a vállalatveze­tők nem hajtották végre a Központi Vezetőség határozatait, a Párt és üzemi bizottságok pedig nem ellen­A kommunista munkás mutasson példát Kovács elvtárs példákat sorolt fel arra, hogy a kommunista munká­sok példamutató munkát végeznek a termelés terén is. Kommunista é: rossz, fegyelmezetlen munkás — mondotta — ei a két fogalom össze férhetetlen. A Nagybudapesti Párt választmány felszólít minden nagy budapesti üzemben dolgozó komme nistát, hogy önként és lelkesen ve­gye ki részét a szocialista egyéni versenyből és példamutatásával szer vezze be a versenybe a pártonkívüh munkástömegeket. Csak az lehet jo kommunista és még inkább jó nép nevelő, aki személyesen jó mnnká javai, munkafegyelmével ad példát S félreérthetetlenül meg kell mon dánunk: csak az lehet funkcionárius az üzemben, aki maradéktalanul tel jesíti a termelésben a kötelességét Meg kel! változtatni a műszaki értelmiségnek a munkásokhoz és a termeléshez való viszonyát. Meg keli becsülnünk azokat a műszaki értei miségieket, akik becsületesen szol- gáljúk a szocializmus ügyét, támo­gatni kell őket feladataik eredmé­nyes végrehajtásában. Fővárosi pártszervezeteinkben megvan minden feltétel ahhoz, hogy ezeket a nagy országépítő feladata tokát becsülettel megoldják. A nagy. budapesti munkásokban nagyszerű alkotókészség van. Eddigi ntunká jukkái már ismételten bebizonyítot­ták, hogy tudnak jól dolgozni. Nagy budapest kommunistái, munkásai és műszaki értelmiségei e nagy felada­tok megoldásához vegyenek példát felszabadítónk, a hatalmas Szovjet, unió dolgozóitól, bolsevik pártszer­vezeteitől, bős kommunistáitól. Lel­kesítse őket az a tudat, hogy új tár sadalmi rend megalapításában, s szocializmus rendjének gyakorlati megvalósításában vesznek részt. Az osztályharc súlypontja — első­sorban a városokban —• egyre In­kább a gazdasági vonalra megy át. Az osztáíyellenséget a termelés frontján is meg kell vernünk. A munkatermelékenység fokozásáért vívott harc elsőrendű politikai bare, az osztályellenségnek, a kapitaliz­musnak a termelés frontján való végleges legyőzéséért, egy fejlettebb, osztálynélküli, szocialista társadalom felépítéséért. Végrehajtjuk feladatainkat Ezen a választmányi ülésen a nagybudapesti kommunisták, öntuda tos munkások nevében megfogadjuk, hogy azt a feladatot, amelyet Pár tunk Központi Vezetősége és Rákosi Mátyás elvtárs elénk állított, ke­mény munkával és harccal végre­hajtjuk és példát mutatunk az égés- ország dolgozó népének, hogyan kel- kommunista módra építeni a munka sok államát, a szocialista országot és felhívjuk az egész ország komimi nistáit és dolgozóit: kövessék pél dónkat. Nincs és nem lehet semmi kétség az iránt, hogy most a munka termelékenységének fokozása terét, pártszervezeteink, szakszervezeteink és munkásosztályunk elé állított ha­talmas feladatokat is sikerrel végre­hajtjuk. Pártunk Központi Vezető­sége, szeretett vezérünk, Rákosi Má­tyás elvtárs irányításával gyorsabb ütemben építjük fel a szocialista Magyarországot —• fejezte be beszé. dét Kovács István elvtárs. A nagy tetszéssel fogadott beszé­det követő hozzászólások mind alá­támasztották Kovács István elvtárs megállapításait. Több hozzászólás után Rákosi Mátyás elvtárs szólalt fel. Rákosi elvtárs felszólalását és az értekezlet határozatát lapunk következő számai­ban hozzuk. A szakszervezetek felelőssége A munkatermelékenység vissza, eséséért, a munkafegyelem mcglazu lásáért az egyéni felelősség és üz egyéni munkaverseny fejlesztésének hiányáért a szakszervezet és az üze­mi bizottságok is felelősek. A szak- szervezetek még mindig nem hajtot­ták végre a szükséges fordulatot a termelés terén. Munkájukban sok a formalitás, a munka versenyt nem ányítják megfelelően, sokat beszél­Megkezdődön üss őszi vetés a Szovjetunióban Az Izvesztija egyik leg­utóbbi száma hírül adja, hogy a harkovi területen megindultak az őszi vetési munkálatok. Az egyes kör­zetek szovhozainak és kolho­zainak tapasztalatai azt. bi­zonyítják, hogy az őszi vetés kon3,1 megkezdése biztosítja a .gazdag termést. Ezért az élenjáró kolhozok már au­gusztus első felében rendsze­rint hozzáfognak a munkála­tokhoz. A kolhozok ebben az év­bon feljavított válogatott ve­tőmagot kapak, mivel szokás szerbi az őszi vetés bővebb aratást ad, mint a tavaszi. Ennek az értékes terménynek a vetése a tavalyi évhez ké pest háromszorosára fog nö vekedni. Sok kolhoz saját termesztésű téli .vetőmagot használ fel a munkálataihoz. Az .arhangelszki, kirovi, moüotovi, jiaroszlávi, kosz- romszki és még sok megye mezőgazdasági szövetkezetei téli rozsot is vetnek. A ko­mi köztársaság a mári és tatár köztársaság területén már szintén folynak az őszi vetési munkálatok. Mint ezekről a területekről jelentik, — írja az Izvesztija — az idén a kolhozok lénye gesen jobban készültek feí e munkálatokra, mint tavaly. Az áprilisi és májusi ugaro­kat néhány millió hektárral többre emelték. Az ugarok gondozása jó: feltörték és gyomta-anították. ,j

Next

/
Thumbnails
Contents