Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-02 / 203. szám

4. oldal WTTRSTSOI ÜLAGYAB NÉP PÉNTEK, 1949. SZEPTEMBER 2. Hz MDP Politikai Bizottságának határozata A MÉMOSZ MUNKÁJÁRÓL A Politikai Bizottság felszólítja a Szakszervezeti Tanácsot és az Építőmunkás Szövetséget, hogy e határozatokat az építőmunkásság széles köreiben népszerűsítsék és ismertessék. A munka megjaví­tása érdekében még ez év őszén hívjanak össze építőipari konfe­renciát az építőipar vezetőinek, élenjáró munkásainak és munkás- nőinek, újítóinak, brigádvezetői­nek és' szakszervezeti vezetőinek bevonásával. Ezen a konferen­cián vizsgálják meg az elért ered­ményeket és vitassák meg a to­vábbi teendőket. 4 MÉMOSZ Központi Vezetőségének ülése és határozata Az építőiparban mutatkozó hi­ányosságokkal kapcsolatban a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága megvizsgálta az építő­ipari szakszervezet, a MÉMOSz munkáját és az alábbi határoza­tot hozta: Az építőmunkás Szövetség a felszabadulás előtt, az illegalitás legnehezebb esztendeiben egyike volt a munkásosztály legharcosabb szervezeteinek, amelyben mesz- szemenően érvényesült a kom­munisták befolyása. Az építő­munkások tömegharcaikkal, sztrájkjaikkal sokszor mutattak példát egész munkásosztályunk­nak és hervadhatatlan érdemeket szereztek a Horthy-fasizmus ellen vívott nehéz küzdelmekben. A felszabadulás után a MÉy MOSz munkáját megnehezítette az építőipari munkásság súlyos anyagi helyzete, az építőiparban viszonylag nagy-méretű munka- nélküliség, az ipar kézműves jelle. ge és szétaprózottsága. Mindezek a nehézségek hátráltatták a MÉ- MOSz-t abban, hogy megfeleljen az új helyzetben a szakszerveze. tek előtt álló új feladatoknak, A Politikai Bizottság azonban az objektív nehézségeket fi­gyelembe véve megállapítja, hogy azok önmagukban nem magyarázzák meg a MÉMOSz munkájában mutatkozó hiba. kát. A MÉMOSz egyes vezetői a fel- szabadulás után is nagyjában azt a szakszervezeti és bérpolitikát folytatták, ami helyes volt a Horthy.rendszerben a kapitalista vállalkozókkal szemben, de nem volt helyes a népi demokrácia vi­szonyai között, az építőipar jelen­tős részének államosítása után. A MÉMOSz egyes vezetői nem ér­tették meg, mit követelnek tő­lük a megváltozott viszonyok, nem mozgósították a szervezett munkásságot az építőiparban mu­tatkozó hibák és elmaradottságok leküzdésére, a munkafegyelem megszilárdítására, a szocialista munkaverseny kifejlesztésére, új munkamódszerek bevezetésére, az önköltség csökkentésére. Nem fordítottak kellő gondot az építő­ipari munkásság politikai elmara­dottságának megszüntetésére, a faluról felkerülő új építőipari munkásrétegek politikai és szak­mai nevelésére. Nem értették meg, hogy hazánkban ma a terme, lés fokozásán keresztül szolgálják legjobban a dolgozók érdekét. A MÉMOSz vezetői azért kö­vették el ezeket a súlyos hi­bákat, mert a MÉMOSz veze­tőségében dolgozó elvtársak egy része elszakadt a Párt­tól, nem értette meg a Párt politikáját. A Párttó/ való elszakadás jelei mindeneke/őtt a következőkben mutatkoztak meg! a) A MÉMOSz vezetői nem szorgalmazták szakmájukban a Párt szervezeti erejének és befo­lyásának kiszélesítését, az építő­munkásoknak a Párt soraiba való bevonását. b) Lebecsülték az ideológiai, po­litikai nevelő munka fontosságát, elmulasztották az oktatási háló- zat kiépítését. A politikai tömegnevelő munka elhanyagolása nyomán az építő­munkás tömegekbe könnyen beha. toltak az osztáíyellenség hamis és romboló nézetei. c) A MÉMOSz vezetői munká­jukban nem mutattak kellő osz­tályéberséget. Ennek következté­ben számos olyan elem került az építőmunkás mozgalomba és az építőiparban vezető tisztségbe, akiket később, mint az ellenség ügynökeit lepleztünk le. d) Nem értve meg a Párt poli­tikáját a MÉMOSz egyes vezetői maguk is a bérdemagógia uszá­lyába kerültek. e) A MÉMOSz vezetősége nem fordított elég gondot a munkás­ság soraiban jelentkező értelmi­ségellenes hangulat leküzdésére. A Politikai Bizottság megálla­pítja, hogy a MÉMOSz vezetősége által elkövetett hibákért felelős­ség terheli a Szakszervezeti Ta­nácsot is, mert nem adott kellő irányítást és támogatást a MÉ­MOSz munkájában jelentkező hi­bák kiküszöbölésére. A Politikai Bizottság a fenti hi­bák kiküszöbölésére a következő határozatot hozza: I. A POLITIKAI MUNKA TERÉN 1. A MÉMOSz vezetőségének1 2 3 1 a szakszervezet egész munkáját a proletárdiktatúra által megsza. bott feladatokra kell beállítania, a MÉMOSz vezetőségében dolgo­zó kommunistáknak biztosítaniuk kell, hogy a szakszervezetben a Párt politikája érvényesüljön. 2. A MÉMOSz vezetőségében dolgozó kommunisták nyújtsanak segítséget az üzemi pártszerveze­tek kiépítésében, hogy ezzel a Párt szervezeti erejét és politikai befolyását az építőmunkások kö­rében növeljék. Biztosítaniuk kell, hogy az üzemi bizottságok mun­kájában érvényesüljön az üzemi pártszervezetek politikai irányi, tása és ellenőrzése. 3. Az építőmunkások politikai öntudatának emelése érdekében gondoskodni kell arról, hogy a Párt és a Szakszervezeti Tanács napilapjait az építőmunkások rendszeresen olvassák. Az aktuá­lis kérdésekről a MÉMOSz iöő. közönkint adjon ki megfelelő pro­paganda-anyagot. H, AZ OKTATÁS, NEVELÉS ~ TERÉN I. Meg kell javítani a MÉMOSz politikai tömegnevelő munkáját az építőmunkások között. — A vezető kádereknek példamutatóan elől kell járniuk abban, hogy el­sajátítsák a marxizmusJeninizmus ideológiáját, a szocializmus építé­sének elvi és gyakorlati kérdé­seit. 2. A MÉMOSz szervezzen állan­dó iskolát a szakszervezeti káde­rek képzésére. 3. Az építőmunkások politikai színvonalának emelésére ki kell építeni a marxista-leninista ideo­lógiát terjesztő tanfolyamok és szemináriumok széles hálózatát. 4. A MÉMOSz-nak oktatási és nevelő munkájában nagyobb gon­dot kell fordítani az építőmunká­sok kulturális színvonlának eme­lésére. A nagyobb építkezéseken, munkahelyeken tartsanak kultúr- előadásokat, szervezzenek üzemi könyvtárakat, népszerű termé. szettudományos előadásokat. III. A TERMELÉS TERÉN 1. Termelési téren a MÉMOSz legfontosabb feladata az építőipar önköltségcsökkentéséről szóló minisztertanácsi határozat végre­hajtása. E célból dolgozza fel rész. letesen az ebből a határozatból folyó szakszervezeti feladatokat és gondoskodjék e feladatok nép. szerűsítéséről az építőmunkások között, 2. Dolgozza fel a szovjet építő­ipar új módszereit a termelékeny, ség emelése és az önköltség csökkentése terén és hasson oda, hogy ezeket a módszereket ná­lunk is minél szélesebb körben alkalmazzák. 3. Meg kell szervezni a dolgo­zók széles tömegét átfogó mun­kaversenyt. Különös gondot kell fordítani az egyes munkások kö­zötti verseny és a brígádmozga. lom fejlesztésére, de szervezze meg a MÉMOSz a nagyobb épít­kezések közötti munkaversenyt is. 4. Támogatni kell az újító moz­galom kialakulását és biztosítani kell az újítások és észszerűsítések gyors és széleskörű elterjedését. 5. A MÉMOSz folytasson ál­landó küzdelmet a munkafegye­lem megszilárdításáért, az e terü­leten mutatkozó lazaság megszün­tetéséért. 6. Az építömunkások politikai öntudatának fejlesztésével oda kell hatni, hogy az építőmunká­sok végetvessenek az építkezése­ken mutatkozó anyagpazarlásnak és felhívják a figyelmet az épít­kezéseken mutatkozó hibákra és visszaélésekre, IV, A SZAKKÉPZÉS TERÉN 1. Az Építőmunkás Szakszerve­zetnek kötelessége gondoskodni arról, hogy az építőipari munká­sokból nagy számban kerüljenek ki az építőipar új vezetői. E cél­ból minden erővel elő kell mozdí­tania a szakmunkások szakmai is­meretének elmélyítését és fejlesz­tését. Széles körben ismertetni kell a szovjet építőipar tapaszta­latait, 2. Különös gondot kell fordí­tani az építőiparban a faluról fel­jövő új munkásrétegek szakmai és politikai nevelésére. Oda kell hat­ni, hogy a segédmunkások közül mind többen váljanak betanított munkásakká és szakmunkásokká. 3. Minden erővel elő kell moz­dítani a női segédmunkásoknak szakmunkásokká való átképzését. V. A SZERVEZÉS TERÉN 1. Az Építőmunkás Szövetség­ben biztosítani kell a választott vezető szervek jó működését, a Szövetség egyes osztályainak megfelelő együttműködését, az ellenőrzést a vezető szervek ha­tározatainak végrehajtásáról. — Gondoskodni kell arról, hogy. a MÉMOSz vezetői az átképzések­hez s az üzemekhez rendszeresen kijárjanak, hogy közelebb kerülje, nek a munkásokhoz. Meg kell szüntetni a bürokratikus közpon- to. ííást, a körlevelekkel való ve­zetést. A szakszervezeti munka súlypontját a munkahelyre kell áthelyezni, biztosítva az UB.k rendszeres működését. 2. Gondoskodni kell arról, hogy a dolgozók a szakszervezeti tag­díjakat rendszeresen fizessék s a MÉMOSz-nak aktív szervező munkát kell folytatnia a szer­vezetlen építőmunkások beszerve. zéséért. 3. A MÉMOSz a közeli hóna­pokban a Szakszervezeti, Tanács határozatainak megfelelően hajtsa végre az ipari szervezkedést. VI. SZOCIÁLPOLITIKAI TÉREN 1. A MÉMOSz vezetői a jövő­ben foglalkozzanak többet az építőmunkások szociális helyzeté, vei. Gondoskodjanak a maguk te­rületén a kormány által szociális célokra biztosított összegek fel- használásának ellenőrzéséről és törekedjenek arra, hogy az épít­kezéseknél lakó munkások a mun­kahelyeken megfelelő szálláshe­lyet kapjanak. — Biztosítani kell az épületeken az étkezte­tés ellenőrzését, a tisztasági be­rendezések megteremtését és a kulturális nevelőmunka technikai előfeltételeit. A Po/itikai Bizottság felszólítja a Szakszervezeti Tanácsot, hogy a Párt határozatának végrehajtá­sában nyújtson a legmesszebbme­nő segítséget a MÉMOSz vezető­ségének, kísérje állandóan figye­lemmel a MÉMOSz munkáját s a fent megjelölt feladatok eredmé­nyes végrehajtásához elegendő számú, megfelelő munkatársat ad­jon a MÉMOSZ.nak, A MÉMOSz augusztus 28-án tar­tott kibővített Központi Vezető, ségi ülésén vitatta meg a Politikai Bizottság határozatát. Az ülésen Somogyi Miklós elvtárs, a MÉ­MOSz elnöke mondott beszédet. Beszéde elején ismertette a Poli- ikai Bizottság határozatát, majd kijelentette: a Politikai Bizottság megállapításai megfelelnek a té­nyeknek. Az alapvető hibákat a kibőví­tett Központi Vezetőség az aláb­bi határozat végrehajtásával látja kiküszöbölhetőnek : 1. Szakszervezeti munkánkat a nroletárdiktatúra által megszabott feladatokra állítja be és utasítja a Központi Elnökséget: éberen őr­ködjék afelett, hogy az építőmun. kás-mozgalomban érvényesüljön a Párt politikai irányvonala és ve­zetése. 2. A Szakszervezet minden ve- zetőjé és aktívája köteles a vál­lalati és munkahelyi pártszerve­zetek kialakításához kezdeménye­ző javaslataival segítséget nyúj­tani. 3. A párt- és a szakszervezeti sajtó terjesztését az alapszervek aktíváin keresztül kötelesek rend. szeressé tenni, 4. A széles tömegek politikai nevelését fokozva a vezető ká­derek ideológiai oktatását rend­szeressé kell tenni. 5. A tömegek politikai és kul­turális színvonalának emelése ér. dekében a magas- és mélyépítő :pari munkahelyeken rendszeres kultúr- és természettudományi előadásokat, valamint mozgó könyvtárakat kell szervezni. 8. Központi Elnökségünk gon­dosan ellenőrizze a központi ap- parátus négyhónapos munkater­vének végrehajtását, amely nyo­mán az év végéig maradéktalanul végre kell hajtani az önköltség- csökkentésre hozott miniszterta. nácsi határozatot. 7. A központi apparátus minden erejével törekedjék a szocialista munkaverseny, a brigádmozgalom, de különösen az egyéni verseny, valamint az újító- és élmunkás­mozgalom, a tapasztalatcsere és a munkamódszerátadási mozga­lom megszervezésére. Különös gondot fordítson a Szovjetunió építő:para módszerének tanulmá­nyozására, népszerűsítésére és gyakorlati alkalmazására, az anyagpazarlás megszüntetésére, az új gépek, eszközök kezelésének elsajátítására és alkalmaztatására. 8. Központi apparátusunknak a közép -és alapszervek bevonásá­val cselekvő módon kell beavat­koznia a termelőmunka szervezé­sébe, az újszerű vezetés, munka- szervezés, a szocialista munka­verseny kiterjesztése érdekében. 9. A Központi Elnökség szep­tember 10-ig hajtassa végre a Szervező Bizottság, valamint a központi apparátus osztályainak átszervezését, szükséges létszámú és megfelelő káderekkel való fel­töltését. 10. Az üzemi, és területi cső. portok szorosabb összefogása céljából szeptember 15-ig bezáró, lag a Központi Elnökség gondos­kodjék a vidéki területi közép­szervek kiépítéséről. 11. A Központi Elnökségnek gondoskodnia kell arról, hogy mind a központi apparátusban, mind a közép, és alapszervekben érvényesüljön a személyes felelős- ség. 12. Figyelemmel kell kísérni ál­landóan az alapszervek, üzemi bi-l zottságok munkáját, azok hiányzó' kádereinek feltöltését, az ÜB re. szortbizottságai és a bizalmi rendszer kiépítését 13. A jól kiépített bizalmi rend. szer tagszervező és tagdijbesze. dési aktív munkáját haladéktala­nul meg kell szervezni. 14. A Központi Elnökség ez év őszén hívjon össze országos épí­tőkari konferenciát a Központi Vezetőség, központi apparátusban dolgozók, fontosabb vállalatok vezetői, ÜB.titkárok, üzemi párt- titkárok, termelési felelősök, bri­gádvezetők, újítók, él- és kiváló munkások részvételével. A konfe. rencia értékelje ki a miniszterta­nács határozata végrehajtásának eredményeit és a megmutatkozó hiányosságokat, valamint az öt­éves terv végrehajtásához szüksé, ges alapfeltételeket. 15. A Központi Elnökség éberen őrködjék a hozott határozatok kö­vetkezetes végrehajtása felett, mert csakis a határozatok követ­kezetes végrehajtása teremtheti meg a feltételét annak, hogy az építőmunkás-mozgalom, amely a fasizmus ellen folytatott harc ide. jén az élvonalban harcolt, most Pártunk vezetése alatt a szocializ- mus építésében is az első sorok, ban haladhasson. A Központi Vezetőség kéri Pártunkat és vezérünket, Rákosi Mátyás elvtársat: továbbra is fi­gyelje szakszervezetünk munká­ját, hibáinkra hívja fel a figyel­met és útmutatásával adjon se­gítséget azok kiküszöbölésére. Éljen a Magyar Dolgozók Párt­ja, a magyar nép szeretett vezére és tanítója, Rákosi elvtárs! Éljen a szocializmusért folytatott har­cunk nagy példamutatója: a Szov­jetunió! KÖNYV Hz ifjú város Vera Ketlinszkaja regénye Többszáz, ezer ifjúmunkás indul el a Szovjetunió különböző részeiből, Odesszából, Moszkvából, Északról és Nyugatról, Délről Távolkeletre, Hogy az Amur partján a vadon he­lyén felépítsenek egy várost, gyára­kat, villanyt, utat, mert így kívánja a szovjet szocialista haza érdeke, a sztálini ötéves terv. Munkájuk nyo­mán azonban nemcsak a táj válto­zik meg, nemcsak töretlen erdőségek helyén szöknek az ég felé modern lakóházak villannyal és vízvezeték­kel, hanem maguk az építők is át­alakulnak. Uj emberek teremnek itt, a gyengék elhullanak, de azok, akik végig helytállnak, levetkezik ma­gukról egyéniségük minden salak­ját és egyre tisztábbá, s nemesebbé szépül bennük a szovjet ember. A szocialista társadalom, a szocialista építés belső tüze formálja őket ilyenné: „Az ember önmagát is je­lentősebbnek érzi, ha jelentős az ügy, melyet szolgál, a Párt, a kor, melyben él. A hős lenini komszomolnak egyik gyönyörű fejezete ez a könyv, hős­költeménye a szocializmus építésé­nek és az új, szocialista ember ki­alakulásának. Vera Ketlinszkája ne, vés szovjet írónő mesterien oldotta meg feladatát és a Szikra kiadásá­ban megjelent új könyv maradandó élményt jelent minden dolgozó szá­mára.

Next

/
Thumbnails
Contents