Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-08 / 208. szám

2. oldal NYKSEGI MAGYAR NEP Csütörtök, 1949. szeptember 8. így gondolkodik és igy cselekszik Tissapolgár első embere Lakatos Bertalan Tiszapol- gár első embere. 600 száza­lékig teljesítette a termény- beadást. Megbecsüléssel te­kintenek erre az emberre a polgáriak, különösen a föld­műves-szövetkezetek tagjai. — Valamikor egy talpalatnyi földjei nem volt, 1945-ben ka­pott nyolc holdat a nép álla­mától, és ma már az elsők közé tartozik, akik híven tel­jesítik népükkel és országuk­kal szemben kötelességüket. Szorgalommal, becsülettel vi- rágoztatta fel az Erdélyi ut­cai kis portáját Lakatos Ber­talan, műtrágyával, traktor­szántással tette termővé a föl­det. A legjobb termésátlagot ő érte -eh Idejében elvégezte a tarlóhántást, az őszi Szántá­sokat, géppel végeztette a munkát és ennek eredménye lett a jó termés és az, hogy első a terménybeadásban. Hogyan lesz még jobb a termés ? Aki tervszerűen gazdálko­dik, az azon töri a fejét: ho­gyan és milyen módszerekkel lehetne emelni a föld termés­átlagát^ a munka termelé­“ “üT“ kenységét. Bár termése a községben a legszebb volt, Lakatos Bertalan mégsincs vele teljesen megelégedve. Valami még mindig hiányzik. Mióta megalakult Polgáron a „Táncsics“ termelőszövet­kezet, már azt is -tudja, ho­gyan fogja eredményesebbé tenni munkáját. Az a terve, hogy rövidesen kéri felvéte­lét a csoportba. Látta az ed­digi eredményeket és tudja Lakatos Bertalan, hogy a föld nagyüzemi megmunkálá­sával érheti el igazán célját: a föld jó megművelését, a munka hasznossá tételét. Már csak azért is részese kiván lenni a terme­lőszövetkezet munkájának, mert az alkotmány biztosítja a dolgozó parasztok jogát a földhöz. A nép állama — mondja az alkotmány — kö­telességének tekinti, hogy ál­lami gazdaságok szervezésé­vel, mezőgazdasági gépállo­másokkal, az önkéntes tár­sulás és közös munka alap­ján működő termelőszövetke­zetek támogatásával elősegít­Eredményes munkát végeznek a Baromfi- értékesítő NV szabolcsi és szatmári telepei A Baromfiértékesítő Nemzeti Vállalat tiszántúli telepei vasár­nap értekezletet tartottak Mező. túron. A mezőtúri értekezleten megjelentek a Nemzeti Vállalat mátészalkai és nyíregyházi tele. peinek vezetői is. Az elhangzott beszámolókból megállapították, hogy az elmúlt idényben a földművesszövetkeze- teknek a felvásárlásba való be­kapcsolása terén a nyíregyházi és mátészalkai telep végezte a leg­eredményesebb munkát. Ugyancsak a mezőtúri értekez­leten ismertették a telepekkel azt a határozatot ,hogy a Baromfiár. tékesítő Nemzeti Vállalat vételárai az új idényben az egész ország­ban egységesek lesznek. Eddig ugyanis mind a tojás, mind a ba­romfi felvásárlásánál eltérés volt a pestkörnyéki és a vidéki átvételi árnál. Az eddigi 2—3 forintos ár. különbözet tehát a most megin­duló új idényben megszűnik. II Termsnv'fargaimi 11? határozatot hozott a mankafegyeiem megjavítására Kedden üzemi értekezletet tartott a Terményforgalmi NV nyíregyházi vállalata. Az értekezleten megbe­szélték a TNV dolgozói a Nagybu­dapesti Pártválasztmány határozatát az üzemek munkájának jobbátételé- ről. Megállapították, hogy bár a vál. lalatot élüzem jelvénnyel és a ,,Munka megbecsülése44 vándorzász­lajával tüntették ki, mégis vannak hiányosságok. Gyakran fordultak elő késések. Az üzemi értekezlet határozatban állapította meg, hogy szigorúan jár el a későn jövők ellen. Míndezideig egyéni verseny nem volt a vállalatnál. Az üzemi érte­kezleten megoldást találtak erre is. A TNV három dolgozója verseny­re hívta ki a vállalat többi alkal­mazottját. Foglalkoztak még az éberséggel és a vállalat költségeinek csökken­tésével. Eljárás isidrali két cséplőgép- tulajdonos ellen, mert nagyobb cséplőrészt szedtek A befejezéshez közeledő cséplé- si idényben ritkán fordult elő, hogy a cséplőgéptulajdonos több gabonát kért volna a csépeltető dolgozó pa­rasztoktól, mint amennyit a rende­let ír elő. Ez elsősorban annak tud­ható be, hogy a cséplőgépellenőrök felelősségük tudatában jól látják el feladataikat. Uránia Mozgó Mátészalka Szeptember 7-8 Észak csillaga Amerikai film a szovjet partizánokról Két eset mégis előfordult, hogy a géptulajdonosok becsapták a csé­peltető dolgozó parasztokat. Bakos Zsigmond nagyecsedi géptulajdonos „bőven“ mérte saját maga részére a gépkeresetet, így sokkal több terményt találtak nála az ellenőrzés során, mint amennyit a könyvekben ki tudott mutatni. Szántó Sándor csaholyi cséplős pedig egyenesen többet követelt a megengedett szá­zaléknál, 4, 6 százalék helyett 5.] százalékot vett el a csépelteiktől Mind a két cséplőgéptulajdonos ellen bűnvádi eljárás indult. se a mezőgazdaság szocialista fejlődését. Lakatos Bertalan maga mondta Nyákon Gyula szövetkezeti elnöknek és Bártfai Bertalan ügyvezető­nek, amikor felkeresték, hogy gratuláljanak neki elsőségé­géhez : — Én mintaképiemnek te­kintem a „Táncsics“ termelő­szövetkezetet. Láttam, hogy milyen, eredményeket értek el, és azt is látom, hogy a csoport minden tagjának a földhöz való jogát az alkot­mány biztosítja. A fekete táblán ott van Lakatos Bertalan neve. Eddig még senki sem adott be ennyi kenyérgabonát mint ő. Lakatos Bertalan büszke az elsőségére. Joggal is lehet büszke, mert bebizonyította, hogy szereti hazáját, országát, azt az országot, amely ma már nem az urak országa és amelytől a földet kapta. (F. Gy.) EGY «0LH0ZELHÖK TUDOMlMYIS MUHKAJA Nyolc esztendeje végezte Sz. Mirzoján a Tudományos Intézetet Jerevánban. Mikor visszatért szülőfalujába, az ottani kolhoz rövidesen el­nökévé választotta, A magas hegyek vidékén, 'ahol a kol­hoz elterül, még senki sem kísérelte meg az őszi vetést. Mirzoján a kolhozparasztok­kal együtt elhatározta, hogy alkalmazni fogják az őszi vetést, méghozzá olyat, amely a hegyes- vidéken is bő ara­tást nyújt. A múlt évben kezdeménye­zésüket- már siker koronázta. Földjük egy kis részén már fagyálló gabonát arattak, ősz- szel 15 hektárt vetettek 2500 méterrel a tenger színe fedett. A kolhozparasztok előzetes becslése szerint hektáronként, mintegy 225 mázsa gabona várható. Mirzoján kolhoz-elnök gya­korlati tapasztalatainak anya­gát összegyűjtötte és tanul­mányt irt „őszi vetés Armé- nia magas hegyvidékén“ cím­mel. A jerováni Mezőgazdaság Tudományos Intézete elhatá­rozta, hogy Mirzojánt a ta­nulmánynak alapján tudós tagjai közé sorojja. A FALVAK ORVOSI ELLÁTÁSA Ukrajna falvaiban 3000 or­vosi segélyhely van, több mint a háború előtt. Minden évben új kórházakat, ambu­lanciákat- és szülőotthonokat építenek. Az idén is száznál több kórház épül, amelynek költségei 17 millión felüli ösz- szeget tesznek ki. A falusi lakosságot szolgáló egészség- ügyi személyzet létszáma is állandóan növekszik. Az idén végzett orvosi főiskolások kö­zül 2000-nél többet irányíta­nak a_falvakha. Csernyik ov dolgozói megígérték, hogy szeptember elsejéig újabb 12 falusi kórházat és 32 segély­helyet hoznak üzembe. Nyírpilis Piricse elé került NyírSsogáí változatlanhI vezet a termény begyűjtési versenyben A szabolcsmegyei Operatív Bi­zottság tegnapi ülésén elhangzott beszámolókból kitűnt, hogy a vár. megye terménybegyűjtése még mindig nem halad a kívánt mérték­ben. Mint kirívó példát említették meg a nyíregyházi, nagykállói és nyírbogdán^i járásokat, amelyek, ben a legjobb a termésátlag, mégis gyengén megy a termény­beadás. A megyei beadásban Nyíregyháza az utolsó a nagy­kállói járás az ötödik, a nyírbog­dányi pedig a nyolcadik helyen áll A kérdés tüzetesebb megvizsgá­lása után kitűnt, hogy ezekben a járásokban gyengén megy a nép­nevelő munka, a tömegszervezetek és a hatóságok nem fordítanak kellő gondot a beadás szorgalma­zására. Ennek következtében a spekuláns basaparasztok befolyá­sa alá került a dolgozó kis. és középparasztság egy része is és arra számít, hogy tavasszal a bú­zaárak emelkedni fognak. Ez a várakozás azonban ke­serves meglepetéssel fog járni, mert a közellátási hatóságok a szabálytalanul megszerzett gabo­nára nem adnak őrlési engedélyt, a hatósági ár pedig nem fog emelkedni, A feketézési lehetőség­nek a gabonafronton tehát befel. legzett. A leglelkesebb és legeredmé­nyesebb munkát kifejtő járás to­vábbra is a nyírbátori járás. Utá­na következnek sorrendben a kisvárdai ,ligetaljai, tiszai, nyír- baktai, dadai felső járások. Az el­múlt hét begyűjtési versenyében a községek sorrendje így alakult; Nyírbogát, Nyírpilis, Piricse, En. csencs, Nyírbéltek, Tiszamogyo. rós, Kisléta, Penészlek, Kenézlő, Nyírbátor. A legrosszabb közsé. gek közt vannak továbbra is Ti- szabüd, Ujszentmargita, Tiszadada, Oros, Tiszadob, Tiszalök, Görbe­háza, Polgár, Büdszentmiháy Uj- fehértó. Számos dolgozó paraszt emelke­dett ki kiváló teljesítményével az elmúlt heti verseny során is. Köz­tük sok a középparaszt, ami azt jelenti, hogy Szabolcs középpa­rasztsága megértette kötelességét és felismerte helyét. Ilyenek Sú­lyúk András Nyírlugos, Novák József Nyírkárász, ifj. Kecsán Ferenc Nyíradony, Fintor Fe­renc Nyírmihálydi, Svelta András Magy, Bodnár László Geszteréd, ifj. Hegyes Sándor Kemecse, Erdei Mihály Napkor, Zsenyei Károly Jéke, Fuhrmann Mihály Tiszadada. A kisbirtokosok közül Jakab András és 'Pósa Sándor nyírbo. gáti, Druhalóczky László nyírlu- gosi, Mikula Gyula pócspetri, Sol­tész István dögéi, Juhász József nyírszőlősi dolgozó parasztok emelkedtek ki. A SAJTGYÁRTÁS ELÉRTE A BÉKEBELI MENNYISÉGET A felszabadulás után a feldúlt, szétzilált mezőgazdaságban a tej­ipar csak óriási nehézségek árán tudott talpraállni. Legfontosabb alapvető tényezője a szarvasmarh i- állomány volt, amelynek több, mint a fele a háború folyamán elpusz­tult. Az 1949. évi földreform tel­jesen új helyzet elé álította ezt a* egyik legfonosabb élelmezési ipar ágat, amely a felszabadulás előtt ren — minden nehézség ellenére —• sikerült elérni a békebeli színvona­lat és sajttermelésünk ma már az 4938. évi termelésnek megfelelő mennyiséget állít elő. A 3 éves terv kezdeti évében, 1917-ben 23f) vagon, 1918-ban pe­dig 335 vagon volt a termelés. 1949- re az előirányzat 270 vagon volt, ebből már az első félévben 183 va­gont teljesítettünk, úgy, hogy a» 1947: 1948:335-­1949: a nagybirtokrendszernek megfelelő­en működött. A 3 éves terv során gyökeres változások mentek végbe az egész tejiparban. Az 1948. évi márciusi, államosítások idején az akkor fenn­állott iparnak kb. 60 százalékál vettük állami kezelésbe, ma viszont már majdnem 100 százalékig álla­mosítva van. A tejipar egyik legfontosabb ágazata a sajttermelés. Ezen a té­év végére előreláthatólag 3^0—380 vagon lesz a termelés. A mezőgazdasági ipar ötéves ter­vének hatalmas keretében — hason­lóan a többi iparágban — a sajtter­melést is fokozzuk évről-évre nö­vekvő mennyiségben. 1954-re az elő­irányzat 594- vagon. Minden re­mény megvan arra, hogy ezt az óri­ási mennyiséget elő is tudjuk állí­tani. Járási értekezleteket tartanak az őszi munkák ütemtervének megbeszélésére Az Operatív Bizottság tegnap: ülésén megtárgyalták a szántás-ve­tési ütemtervet, amelyet a gazdasá­gi felügyelők a napokban megtar­tott értekezletükön készítettek el minden részletében. Szeptember 9-én járási értekezle­teket hívnak össze megyeszerte. Az értekezleteken részt vesznek a köz­ségi főjegyzők, bírók, gazdajegyzők, a népi szervek küldöttei, a gépál­lomások gazdászai, a földművesszö­vetkezetek termelési felelősei. Eze­ken az értekezleteken készítik el a megyei terv alapján az egyes sza- bolcsmegyei járások ütemtervét. A Színművészed főiskola fel­vételi vizsgáira e!őkészi!i F. Nagy And színésznő. Jelentkezés d. u. 5 óráig. Kos suth utca 58. szán?.

Next

/
Thumbnails
Contents