Nyírségi Magyar Nép, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)
1949-08-25 / 196. szám
|| 'ftyikségl * ■ Magyar Nép fl nyírbátori járás vezet a terményüegyüjtési versenyben VI. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM Csütörtök, 1949. augusztus 25. Amerika válságot exportál Nem akadályozhatják haladásunkat az imperialisták Voro§ilov beszéde Románia felszabadulásának évfordulóján Az Egyesült Államok „előrelátó“ vezetői' Marshall-tervvel „ajándékoz, ták“ meg a kapitalista világot, ami. vei az volt a közvetlen céljuk, hogy megakadályozzák az amerikai gaz. dasági életet fenyegető viszonylagos túltermelési válságot és politikai érdekkörükbe vonják a Marshall- tervet elfogadó államokat. Ami a válságot illeti, csúfos ku- darc érte az amerikai imperializmust. Exportjának fokozásával akarta elterelni saját feje felől a gazdasági válság viharfelhőit és az eredmény az lett, hogy a kivitellel csak fokozza a válságot, kiterjeszti a Mar- shall-országokra, válságot exportál Európába. Elsősorban természetesen az Egye. fült Államok érez válságjeleket. Amerikában csökkent az ipar termelése egy év alatt húsz százalékkal, amíg a Szovjetunióban ugyanennyivel emelkedett, az Egyesült Államok csökkentette mesterségesen a vetés- területet, amíg a Szovjetunióban eddig terméketlen vidékeket is mező- gazdasági művelés alá Vontak. Az USA gyárai zárják be a kapukat, bocsátják el a munkásokat, amíg a Szovjetunióban győzelmes befejezés, bez közeledik az újjáépítés ötéves terve, amely a helyreállításon túl új üzemeket is létesít. Amerikában van 15 millió munkanélküli és ez a szám egyre nő, amíg a Szovjetunióban már régen nem ismerik a munkanélküliséget és a népi demokratikus országok is hamarosan felszámolják a munkanélküliséget, a népköztársaságok alkotmányban biztosítják minden állampolgár számára a munkához való jogot. A többi kapitalista országokban Amerikához hasonló helyzet alakul ki. Szaporodik a csődök száma, zuhanásszerűen csökken a termelés és ezzel egyidejűleg kiéleződik a kapitalista országok harca a piacokért. Az egész világgazdaság helyzetéről számol be az Egyesült Nemzetek Szervezete titkárságának jelentése és nem sok örömöt, nem sok bíztatást tartalmaz ez a jelentés a kapitalista országok számára. Bár óvatosan, ködösen ír: „megszűnt a termelés terjeszkedése“, megtudjuk a jelentésből, hogy a munkanélkü. liek száma megnövekedett, csökkentek az árak az összes kapitalista országokban. Truman is hiába igyekszik megőrizni az optimista hangot, a gazdasági helyzetről adott beszámolójában felsorolt tények semmivel sem támasztják alá derűlátását. Kénytelen volt elismerni a „munkanélküliség problémájának kiéleződését“ és bevallotta: „a munkanélküliek számának növekedése nyugtalan, ságra ad okot“ és „az ország gazdasági élete hanyatló irányzatot mutat“. Truman aggódik. Az aggódás okából aztán juttat „szövetségeseinek“ is. Monopolizálni akarja az európai piacokat saját áruinak értékesítésére, ezzel egyidejűleg csökkenteni behozatalát Európából. Különösen csökkentette bevitélét Amerika az angol árukban. Anglia dollárdeficitje en. nek következtében 1949 második negyedében 160 millió fontsterlingre növekedett. Anglia kapálódzik. Ellenrendsza. bályként a dollárokért való vásárlások korlátozását szeretné megvalósítani és olyan területekről szállít, ahol nem kell hozzányúlni a gyorsan apadó dollárkészlethest. . .jj, Ez ismét Trumanéknak nem tetszik. Erre az angol gazdaságpolitikára Amerika a sterlingövezet fel- robbantásával válaszol. Dúl köztük az „egység“. Anglia még vadabbul is ellenállna, azonban Amerikánál is jobban fél saját munkásosztályától, amely egyre erélyesebben lázad fel az életszínvonal csökkenése, a nyo. mór ellen. A munkásosztály ugyani,, tűrhetetlennek érzi azt a gazdasági nyomást, amelyet a „munkáspárti“ kormány indít ellene. Sztrájkok, tüntetések jelzik a ka pitalista országokban a munkások fokozódó aktivitását, újabb és újabb sztrájkhullámok söpörnek végig szír,- le az egész világon. A kanadai dokk- munkások hérmozgalma visszhangra, szimpátiára talált Angliában, Fran ciaországban, Olaszországban. Egymást támogatják a világ proletárjai, egymást segítik győzelemre. Kivívták követeléseiket a finnországi munkások is, bármennyire fáj ez a munkásáruló, szociáldemokrata kormánynak. A kapitalista országok munkásosztályai megtanulták, hogy harcaiknak egyetlen következetes vezetője a Kommunista Párt. Nem vezette félre őket ez a párt egy évtizede, amikor a fasizmus elleni küzdelemre hívta fel a népek figyelmét, a dolgozók érdekeiért harcolt akkor, ami kor ellenállásra hívott fel minden becsületes Hazafit az Atlanti Paktummal szemben. A Kommunista Pártok, amelyek a győztes Bolsevik Párt mintájára alakultak, utat mutatnak a népeknek, hogyan harcolhatnak eredményesen a válsággyáro. sok, a béke ellenségeinek megsem misítéséért. Népszerűek ezek a pártok, persze, hogy népszerűek. Politikájukat milliók követik Francia- országban éppúgy, mint Olaszország ban, A béke megvédésére kész ifjak jöttek hozzánk Budapestre, a több; között a kapitalista országokból Is. Elbeszélték, hogy milyen náluk a helyzet. Marcel Alter, meg Paul Pcompt francia fiatalok elmondták a szabolcsi küldötteknek, hogy milyen szeretettel tekint népük a Francia Kommunista Párt felé, mert csak ez mentheti meg országukat, csak ez szüntetheti meg a munkásnyomort, azt, hogy másfél évig kelljen dolgozni egy öltözet valamirevaló ruháért. Kezet fognak itt a szabad országok fiataljaival, akiknek erejét nem köti le a tőkések elleni harc, a kommunizmus, a szocializmus építésén dolgoznak, egy olyan jövőért, amit kapitalista országban ma még nem i8 álmodhatnának. Tanulnak tőlük, a hős Komszomol küldötteitől, tanulnak a népi demokráciák fiataljaitól is, meglátják itt Magyarországon, hogy mire képes egy nép, ha megszabadul kizsákmányolóitól, mégis, merik gazdasági életünket, amely a tervgazdálkodáson alapul és nem ismer gazdasági válságot, hanem munkásjólétet, tanuláshoz, kultúrához való lehetőséget. Itt voltak ezek az ifjak akkor is, amikor a parlamentben Rákosi elvtárs beszelt. Tudnak alkotmányunkról. Meglátták, milyen boldog, milyen tettrekész az a nép, amely a szocializmust építi. És megfogadják: ők is hű harcosai lesznek a békemozgalomnak, mert ez mutat nekik ntat a jobb élet felé, amelyben nincs válság, nincs munkásnyomor. Az öt évvel ezelőtti eseményekre emlékezik a haladó világ. 1944. nyarán a hős szovjet csapatok elérték, felszabadították Romániát és lehetőséget adtak a román dolgozóknak a népi demokrácia építésére. Az ötödik évfordulóval kapcsolatban hétfőn este a bukaresti Szabadság-parkban nagygyűlést rendeztek, amelyen megjelentek az Elnöki Tanács, a kormány tagjai, a szovjet, magyar, bolgár, csehszlovák, albán és lengyel küldöttségek. Groza Péter miniszterelnök üdvözlő szavai után Gheorghiu-Dej elvtárs, a Román Munkáspárt főtitkára tartotta meg ünnepi be. szádét. Szavai -nyomán az új Románia képe bontakozott ki. — Sztálin elvtárs mondotta: „A szabadság egymagában semmit sem ér, ha nincsenek meg az anyagi alapok.“ A mi román munkásosztályunk, amely a Szovjetunió segítségével a mélyből emelte ki országunkat, megfogadta a bölcs sztálini tanácsot — jelentette ki zúgó taps közepette Gheorghiu-Dej elvtárs. Vorosilov elvtárs beszéde Az új Romániát megteremtő terv ismertetése után Vorosilov elvtárs emelkedett szólsára, — A szovjet kormány, a szovjet nép, valamint a nagy Sztálin nevében forró szerencsekívánatai- mat fejezem ki Romániának a náci rém, az imperializmus igája alól történt felszabadulásának ötödik évfordulója alkalmából. — Az a szoros barátság és azok a testvéri kapcsolatok, amelyek a román népet a Szovjetunió és a népi demokráciák országainak né. peivel összekötik, nem találkoz. nak az európai és amerikai imperialisták tetszésével. A gazdasági zárlat, zsarolás, fenyegetés, provokáció politikáját, a háborús hisztériát mind mozgósítják a ví- lág imperialistái a népi demokráciák ellen. De hiábavalók az imperialisták kísérletezései, hogy a Mar- shalf-teirvvel, az Atlanti Szerződéssé! és más katonai egyezményekkel megakadályozzák a népi demokráciáknak az új, fényesebb élet felé, a szocalizmus f elé történő előrehaladását. Biztosíték erre, hogy a népi demokrácia országai dolgozóinak kapcsolatai a nagy Szovjetunió népeivel egyre szilárdabbá válik. Minden szocialistának, minden igazi demokratának kötelessége, hogy erősítse az állandó testvéri kapcsolatokat a Szovjetunióval, erősítse a szoros és megdönthetetlen barátságot a Szovjetunió és a népi demokráciák között. Vorosilov elvtárs beszéde után a külföldi küldöttségek vezetői szólaltak fel. Farkas Mihály elvtárs üdvözlő beszéde Farkas Mihály elvtárs, a Magyar Népköztársaság kormányküldöttségének vezetője a következőket mondotta: Elvtársak! A Magyar Népköztársa, ság kormánya, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a magyar dolgozó nép szeretett vezére, Rákosi Mátyás elvtárs forró testvéri üdvözletét hozom az öt esztendővel ezelőtt felszabadult Román Népköztársaságnak. Csak Lenin és Sztálin útján járva lehet gyorsan és sikeresen szaFinnország munkásosztálya sikeres harcot vív kapitalistái ellen. Győzelemmel ért véget a nemrég kezdődött bérharc. A finn államtanács kötelezte a Kemi részvénvtársaságo. kát, hogy helyezzék hatályon kívül az általuk elrendelt munkabércsök- kentéseket, így az államtanács széles tömegek nyomására beismerte, hogy a Kemiben kitört sztrájkért a vállalkozók viselik a felelősséget és jóváhagyta a sztrájkolok eredeti követelését. Egyidejűleg a jtormány kénytelen volt megszüntetni az ostromállapotot Kemiben, megengedte a gyűlések tartását, eltávolította a rendőrségi alakulatokat a korábban Paltts-Mils brit alsóházi képviselő jelenleg Lengyelországban tartózkodik. Egy krakkói lapnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a brti nép legszélesebb tömegei a háborús uszítok minden törekvése ellenére nem éreznek semmiféle ellenszenvet a Szovjetunió vagy a népi demokráciák iránt. Ellenkezőleg: Vasárnap vége túr a világ ifjúságának nagy erőpróbája, a Világifjúsági és Diáktalálkozó. A VIT legkiemelkedőbb eseménye a záró nagygyűlés lesz. Ezen a nagygyűlésen J. Iá1' a megjelent ifjúsági tömegek fogadalmat tesznek, hogy minden erejükkel harcolnak az ifjúság egységéért, a békéért, a demokráciáért, a népek függetlenségéért. A zár ónagy gyűlés sóba nem látott nagyarányú felvonulással kezdődik, amelyen a külföldi és a magyar ifjúság vonul fel a Hősök-terére. A felvonulás után a DemoSjzakasits Árpád elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán délelőtt megtekintette a Világ- ifjúsági Találkozó alkalmával rendezett ifjúsági világ- kiállítást. baddá cs boldoggá tenni a népeket. Erről az útról, a győzelem, a szabadság és az emberi boldogság útjáról soha senki le nem térít többé bennünket és ha valaki elvesztené fejét és ezt megkísérelné, akkor nem mi, hanem ő fog elpusztulni. Az üdvözlőbeszédek után a nagy gyűlés Sztálin elvtársnak köszöntő táviratot küldött. lefoglalt munkásházból és egy de. mokratikus lap szerkesztőségéből, ezenfelül a rendőrség szabadonbo- csátotta a törvényellenesen bebörtönzött dolgozókat. A munkásgyilkos kormány kénytelen volt meghajolni a harcot hősiesen megvívó munkásosztály előtt. Finnország munkásosztályának egysége és szolidaritása s a világ közvéleményének támogatása csapást mértek a fasiszta terroristákra és bebizonyították, hogy Finnország munkásosztálya nem engedi meg a fasizmus visszatérését. a brit nép azt kívánja, hogy bizalommal és az együttműködés szellemében építsék ki a kapcsolatokat Nyugat és Kelet között. Az újjáépítés terén Lengyelország és a többi háborúsujtotta keleteurö- pai ország olyan teljesítményt ért el, amelynek nincs párja Nyugaton. kratikus Ifjúsági Világszövetség nevében Boysson, a DlVSz főtitkára, a Nemzetközi Diákszövetség nevében pedig Josef Grohmann mondanak beszédet, majd a magyar kormány és a magyar nép nevében Rákosi Mátyás elvtárs szól a világ ifjúságához. Rákosi elvtárs beszéde elé a világ fiataljai hatalmas érdeklődéssel tekintenek. A beszéd buzdítás lesz a harcra a béke ellenségeivel szemben, a munkára, a demokrácia és a szocializmus építésére. A zárónagygyűlés Rákosi Mátyás elvtárs beszédével méltó befejezése lesz a Világ- ifjúsági Találkozónak. Szakasita elvtárs nagy figyelemmel nézte végig a különböző nemzetek kiállított kepeit éa dokumentumait. Különösen hosszasan időzött ,a hős lenini Komszomol pavilonjában. fl finn munkásosztály meghátrálásra kényszeriSette a munkásgyiikes kormányt A brit nép széles tömegei egvüttmöködés! kívánnak Nyugat és Kelet között A VIT legnagyobb eseménye: Rákosi Mátyás intés beszédet a világ ifjúságéhoz! Szakosíts Árpád megtekintette az ifjúsági világkiállítást ÁRA 6» FILLÉR
