Nyírségi Magyar Nép, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-25 / 196. szám

2. oldal NYÍRSÉGI MAGYAR NEE fl* Csütörtök, 1949. augusztus 25. ir^iirywnfiggBgseagaBWPBMMaegM^BMMaBBW^a-^i ­Ezen a héten is a nyírbátori járás vezet a lerményisegyllllési versenyben Nyírbogát, Piricse, Nyirbéltek, Nyírpilis a legjobb községek Tegnap délelőtt ismét összeült a szabolcsmegyei Operatív Bizott­ság és értékelte' a vármegye tér. ménybegyűjtésének állását. A bi­zottság ülésén elnöklő Bodogán János elvtárs beszámolójában részletesen kitért Szabolcs ter­ménybegyűjtési munkájának elem. zésére, megállapítva a jó közsé­gek eredményeinek okát és az el. maradt községek eredménytelen, ségének hátterét. a népnevelők gárdáját és a neve. lés munkájának kemény csapásai­val semmisítse meg a nép ellensé­geinek állásait. Ugyanez a hiba a többi lemaradt községben és já. rásban is. Mi a feladat? Az Operatív Bizottság ülésén értékelt eredmények és ered- ménytelenségek világosan meg. mutatják a feladatokat. Pártunk népnevelőinek fokozniuk kell a munkát. Az élen járó községek, ben vigyázni kell arra, nehogy fe. jükbe szálljon a siker, az elma­radt községekben pedig minden rendelkezésre álló eszközt meg kell ragadni a népnevelők mozgó­sítására, a terménybegyűjtés fon­tosságának tudatosítására. Pár. tunknak ebben a munkában hű szövetségesei a szegényparasztok, a földmunkások. Ugyanakkor sző. vetségesei a középparasztok is, akik az elmúlt napokban a ter­ménybegyűjtéssel kapcsolatban tanúsított magatartásukkal bebi­zonyították, hogy komolyan ve­szik a munkásosztállyal fennálló szövetségüket. Munkánk fokozása mellett ugyanakkor éberen kell figyelnünk az osztályellenség min­den mozdulatát és az első jelre keményen, könyörtelenül le kell sújtanunk. Nem szabad elfelej­teni, hogy a terménybegyűjtés nem csupán közigazgatási, nem csupán népnevelői feladat, de egyúttal osztályharc kérdése is. A legjobb járások és községek Az elmúlt hét terménybegyűj­tési versenyében változatlanul a nyírbátori járás vezet 110.5 szá­zalékkal, Utána következnek a kisvárdai .tiszai, ligetaljai, dadai felső, nyírbaktai, nyírbogdányi, nyíregyházi, nagykállói és végül a dadai alsó járás. Legjobb közsé­geink sorrendje így alakult: Nyír. bogát 245, Piricse 193.8, Nyírbél­tek 182.6, Nyírpilis lf>7,8, En. csencs 146.8, Jéke 142.5, Kisléta 135.7, Kékese 130.6, Nyírjákó 127.3, iPenészlek 125.5 százalék. A legrosszabb községek között változatlanul Oros, Ujszentmar- gita, Tiszadada, Tiszadob, Nyír­szőlős, Ujfehértó, Tiszalök, Nyír- pazony és Polgár községek szere­pelnek. Ha nem a népnevelő — az osztályellenség dolgozik A terménybegyűjtés eddigi ered. ményei világosan megmutatták, milyen felmérhetetlen jelentősége van Pártunk népnevelő munkájá­nak a cséplőgépeknél, szövetke­zetekben és általában a községek dolgozó parasztsága soraiban. —• Megmutatja ezt legjobb közsé­geink népnevelő munkája. Akár a nyírbátori, akár a kisvárdai já­rás községeit nézzük, azt tapasz­taljuk, hogy a járási pártbizott­sággal karöltve a községi szerve­zetek élénk és eredményes nép­nevelői munkát fejtenek ki. Kis- gyűléseken, összejöveteleken, egyéni beszélgetések során tuda­tosítják dolgozó parasztságunk­kal a terménybegyűjtés teljesíté­sének jelentőségét. Nincs is baj ezekben a járásokban és közsé­geikben. Ezzel szemben azokban a járá. sokban és ezek községeiben, ame­lyekben lanyha és elmaradott a népnevelő.munka, az eredmé­nyek is siralmasak és silányak. Itt van mindjárt példának a nyír­egyházi járás tanyavilága. Népne­velőink egyáltalán nem, vagy csak igen kis mértékben végzik munkájukat. Ezzel szemben an­nál élénkebb és virulóbb az osz­tályellenség. Szervezett uszítás folyik a nyíregyházi tanyabok­rokban a terménybegyűjtés ellen, A járási bizottságra vár most az a feladat, hogy kiragadja a kez­deményezést az osztályellenség kezéből, ellentámadásba lendítse Masica Miklós nősülési segélyt kap, OKÁ tűzhelyet vásárol „A reakció azzal rémít- gette a hiszékenyeket, hogy a szocializmus a házasság és a család intézményének felbomlásával jár. A dol­gozó magyar nép most sa­ját tapasztalatából győződ­hetik meg az ellenkezőjé­ről. A demokrácia fejlődé­se, dolgozó népünk anyagi és kulturális megerősödése a házasság és család intéz­ményénél is eredményesen mutatkozott.’“ (Rákosi) Már házasember Masica Mik­lós, pedig alig töltötte be egy esztendeje a húszat. A nyíregy­házi dohánybeváltóban dolgozik. Mindig vidám fiú volt, de azóta, hogy megesküdtek szüntelen nó­tára és fütyülésre áll a szája. Hát hogyne lenne 'vidám, ami­kor olyan sokat volt egyedül azelőtt. Se apja, se anyja, eddig senki sem viselte gondját, most meg egyszerre megnősülhetett. — Szinte el sem tudja hinni. Pedig valóságos tény. Felesége van, családja van. Fényesebb lesz a szeme, ami­kor erről beszél. —■ Becsülettel el tudom tar­tani. Van havonta 500 forint fizetése és még lakodalmat is tudtak tar­tani, mert házassági segélyt kap az üzemben. Bútoruk még ugyan nincs — az anyósnál laknak — .de azért ez nem okoz számára különösebb gondot. Tűzhelyet az OKÁ-kölcsönnel 18 havi részletre kaphatnak s apránként mindent beszereznek. —■ Én mondom elvtárs, úgy néz ki a dolog, mintha mindenki ve­lünk törődne — sugárzik Miklós arca. A gyerektől sem ,,félnek”. Szü­lési segély, vándorkelengye, böl­csödé van, utána meg napközi otthon. Az asszony nyugodtan dolgozhat, a gyermekével van aki törődjön, van, aki vigyáz­zon rá. Takács Lajosáénak egy idősebb munkásasszonynak eszébe jut a fia szomorú esete, amikor a napközi otthonról hall. Úgy meséli el, küzködve a sírás­sal. — Nem tehettem mást, az er­dőben kellett ásóznom nap mint nap hajnaltól késő estig, a gyér. meket nem vihettem magammal. Otthon kellett hagynom Pistát, pedig remegett mindig a szívem a félelemtől. És az egyik nap meg is történt a szerencsétlenség. Kinn játszott az udvaron és vala. melyik pajkos gyerek kővel ki­ütötte a szemét, megvakult. Szomorú részvéttel állják kö­rül Takácsnét a többiek. — Bizony, akkor még nem volt napközi otthon... Gyöngyösinének is elszorul a szíve, de utána rögtön nyugodt­ság önti el az arcát. Az ő Katicájával, Margitkájá­val már nem történhet ilyesmi. A kis Margitka éppen ebben a pillanatban nyújt­ja a kezét Gerhard Mária óvónéni felé. — Én tudok egy szép verset ovónéni! Aztán máris felviharzik a csöpp lány az egyik nevetős világoskék székre és harsogja József Attilát. — De szeretnék gazdag lenni, egyszer libasültet enni... de erre gondolni sem merek,., Hirtelen közbesipít egy vékony hang, a Kocka Bandié. Ő a leg­élénkebb fiú a napköziben (már az is mutatja, hogy a világ min­den kincséért nem tenné le kezé­ből a gumipuskát). — Nem jól szaval, nem jól sza­val, tegnap is hús volt ebédre... Margitka hirtelen nem tudja mit szóljon, rémülten nézeget körbe, az óvónénire, már talán pityeregne is, olyan haricasan áll szembe vele a Bandi, de az óvó­néni közbelép. — Ezt régen írta a költő, mi­kor a munkásgyerekek éheztek. Bandi gyanúsan pislog, úgy lát­szik nem akarja elhinni. Hát már hogy is lehetne elhinni, amikor most ott párolog a konyhában a finom rizsleves és az Erzsi néni mákoskalácsot szeletel az aszta­lon?!... De nincs ideje gondolkodni, mert az óvónéni máris előszedte a nagy labdát és ennél fontosabb dolog nincs a világon... — SZAKADÉKBA, zuhant egy francia autóbusz Marok­kó és Kairó között. Az au­tóbusz 17 utasa szörnyethalt. Uránia filmszínház J Apolló filmszínház Augusztus 25—31-ig Mozibérlet sablon I Ragyogó kiálliíásu, nagysikerű uj magyar film JANIKA Vidám játék a szerelemről és egyéb komoly dolgokról EGY MUNKÁS LEVELE AZ ALKOTMÁNYRÓL Cssdá!atos oynlcsla, amely egy éviién háremszgr ad gyümölcsöt Régi legendák szerint volt egy olyan gyümölcs, mely a levelekből nőtt ki és sohasem fogyott el, mert a letépett levelek helyén új gyü­mölcs termett. . . Ez a legenda vált szinte valóra, amikor a Szocsi mellett fekvő Tu­dományos Kísérleti Állomás gyü­mölcskertjeit szemléljük. 1849-ben alakult meg, de tulaj­donképen csak az Októberi Forra­dalom után kezdte meg munkáját ez a kísérleti állomás, melynek célja a déli szuibtrópikus növények északi meghonosítása. A micsurini agrobiológia tudósai Liszenko veze­tésével most egy olyan körtefát te­remtettek, mely a vegetatív periódus alatt háromszor hoz gyümölcsöt. Tenyészkanod vásár Nyíregyházán A földművelésügyi kormányzat a magasabb állattenyésztési érdekek elérése céljából a Tenyészállatfor- galmi N. V. (Budapest, VI., Teréz- körút 34) céget bízta meg az állami gazdaságok és a termelőszövetkezeti csoportok részére történő tenyész- kanca felvásárlásokkal. A tenyészkanca vásár Nyíregyházán augusztus 26-án, pénteken lesz a Méntelepen. A Tenyészállatforgalmi melegvérű, törzskönyvezett, vagy arra alkalmas kancákat 3 és fél-tői 8 éves korig, illetve egészen kivételesen törzs­könyvezett minőségben 10—12 éves korig vásárol. Ugyanakkor vásárol hidegvérű kancákat 2 és fél éves, de befo­gásra azonnal alkalmas kortól 7 éves korig. A csikós kancákkal esetleg a még szopós csikók is felvásárlásra kerül­nek. Az eladók a vásárra hozzák el az állatok esetleges származási és minősítési lapjait, fedeztetési je- jegyeit stb. Nyíregyháza, 1949 aug. 23. Dr. Gaál Sándor sk. polg. h. HIRDETMÉNY Mindazok a.z egyéni, vagy termelőcsoportokba tömörült dohánytermelők, akik nem rendelkeznek a dohányszári- táshoz szükséges szárító (paj­ta) helyiségekkel és előre­láthatólag annak vannak ki­téve, hogy termésük emiatt tönkremegy, ezt a körülményt sürgősen jelentsék a nyíregy­házi pénzügyőri szakaszon (Károlyi-tér 23). Nyíregyháza, 1949. augusz­tus 18. Dr. Gaál Sándor s. k. polgármester h. „Napi munkám után újra meg újra előveszem a Szabad Népet, hogy elolvassam az Alkotmányunkat. Boldog megelégedéssel olvasom a paragrafusokat. Rólunk szólnak ezek és tükrözik azokat az eredményeket, amelyeket eddig elértünk. Nekem legjobban az a rész tet­szett, amikor a kötelességeinkről beszél az Alkotmány és azt mondja, hogy mindenkinek becsületbeli ügye a munka. Én brigádvezető vagyok a nyíregyházi Felső Tiszai Sajt- és Vajtermelő Nemzeti Vállalatnál, a munkaversenyek jutalmazása során egy teljes edénykészletet kaptam és akkor is megígértem, hogy továbbra is becsülettel fogok dolgozni. Most ezt az ígéretemet újra megismétlem, hű polgára akarok lenni a Népköz- társaságnak. Nem fogom sohasem elfelejteni, hogy elsősorban a nagy Szovjetunió­nak és bölcs vezérének, Sztálin elvtársnak köszönhetjük ezt az Al. kotmányt és köszönhetjük a Párt­nak, Rákosi elvtársnak. Elvtársi üdvözlettel Zsiga Károly. Ahol két év alatt $0 család épített magának új házat kerékgyártó üzeme, gépkocsi­garázsa van. Középiskola, klub, szép fürdő szolgálják a kolhoz lakosságának kul- túrigényeit. Azelőtt a falu­ban egyáltalán nem volt ír- ni-olvasni tudó ember. Ma már nincs közöttük analfa­béta, sok tanító, orvos és szakképzett mezőgazda kerül ki közülük. Azerbajdzsán legrégibb kol­hozában, a Bagirov kolhoz­ban az utóbbi két év alatt 80 család épített magának új házat. A kolhoz a napok­ban ünnepelte alakításának 25 éves évfordulóját. A szö­vetkezet ma élenjáró kollek­tív gazdaság. Öt állattenyész­tő gazdasága, villanyteíepe, rádióközpontja, kovács- és asztalosműhelye, hordó- és Vince Károlyné példát mutatott doígozo parasztasszony a ter- ménybéiaidásii kötelezettségét 532 százalékra teljesítette. Tisztelet és megbecsülés övezi Vince Károlynét és be­csületet szerzett a Magyar Nők Demokratikus Szövetsé­gének is. A Magyar Nők Demokrati­kus Szövetségében derekas munkát végeznek a dolgozó nők és nemcsak szervezeti munkájukkal mutatnak pél­dát, hanem a termelésben végzett teljesítményeikkel is. Özvegy Vince Károlyné 4 holdas sziabolcsverfesmiaTtl Knltúrest a vérasházán és a villüivieleaen Ugyancsak székhámvató ünnepséggel egybekötött kul- túrestet rendez este hét órai kezdettel a nyíregyházi Vil­lanytelep kultúrcsoportja is. A villajnytelepiek a Vay Ádám-utca 7. szám alatti székházukban rendezik meg az ünnepséget. Szombaton este fél nyolc órai kezdettel a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége nyíregyházi városházi alcso­portja kulftf/nestet rendez „a városháza nagytermében s az értékes műsorszámokból ösz- szeájllított kultúrestet regge­lig tartó tánc követi.

Next

/
Thumbnails
Contents