Nyírségi Magyar Nép, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-24 / 195. szám

2. oldal NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP. SZERDA, 1949, AUGUSZTUS 34. Elsajátítjuk a Bolsevik Párt népnevelő módszereit Javít munkáján a „Vulkán“ üzemi pártszervezete Az újonnan épült vasöntő üreg- falai harsogva verték vissza a hang­szóró szavait. Valaki a Magyar Nép- köztársaság alkotmányából olvasott fel részleteket: „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé.** „A Magyar Népköztársaság társa, dalmi rendjének alapja a munka.** Hallották már a munkások, hogy­ne hallották volna, meg olvasták is, nem is egyszer, mégis minden fül valósággal issza a szavakat, ha a félórás ebédidőiben felhangzik a hangszóró. Odafigyelnek a munkások Ez étkezőben, az étkező előtt, a régi öntöde kormos falai mellett: ki hol fogyasztja el ebédjét. A szerelde széles ajtaja előtt be­szélgetés indul az alkotmányról, de a szavakat elvágja az éles csengő­szó, Kulcsár István már ott áll a* öntőszekrény előtt, Bodor elvtárs megindítja a csiszolót, mindenki igyekszik munkahelyére. Hiányzik az üzemi agitáció Tóth Pál elvtárs, a párttitkár mondja: így oldottuk meg az alkot­mány ismertetését, mert a munká­sok több műszakban dolgoznak, ne. héz őket összehívni egy-egy gyű­lésre. — És az üzemi népnevelés? —* Népnevelőink otthonukban ke­resik fel a munkáscsaládokat. Ott biztosan beszélgetnek az alkotmány­ról is . .. Az üzemi népnevelők tehát nem dolgoznak benn az üzemben. Pedig nagy szükség volna rájuk. Ha tar­tanának is rendszeresen műhelyen­ként kisgyfiléseket, az sem pótolná a népnevelők munkáját. Mennyi népnevelő feladat adódott például a közelmúltban is a Vulkán­ban! Amit meg kellett volna magyarázni Az egyik munkás sérelmezte, hogy nem kapott jutalmat (nem is szol­gált rá) A másik azt szerette volna, ha mindenki kap a jutalomból. Meg lehetett volna magyarázni, hogy a jutalom nem fizetéspótlék. Azt csak azok kapják, akik csakugyan a tér. melés élén járnak, Tárkányi István, meg a hozzá hasonlóak. Különben is, semmi értelme nem lett volna, ha mindenki kap 10-10 forintot. A közeljövőben 25 munkást vesz fel az üzem. Nemrég még elbocsátás, tói féltek a munkások. Rá lehet mutatni, hogy hamarosan felszá­molunk minden munkanélküliséget, szakmunkásokat már most tem tu­dunk kapni. Az üzem hirdetőtábláján '.megje­lent a hirdetmény: jelentkezzenek a munkások üdülésre. Jelentkezzenek az ifjak a miskolci műegyetemre. Elég nagy szégyen, de senkisem je­lentkezett! Bizonyára a népnevelők is érzik, hogy rajtuk is múlott. Az üzem júliusban nem teljesí. tette 100 százalékig egyhónapos tér. vét. Igazt a zománcozó 123 százalé­kig teljesített a tervet, a füstcső- üzem azonban csak 96-ra. Sok volt a selejt. Az öntöde, az üzem szíve esak 97 százalékot ért el. A népnevelőknek itt is lett volna munkájuk. És még most sincs ké­sőül Megmagyarázni a lemaradás, okát, kiküszöbölni a további lema­radást, teljesíteni minden részletében váz üzem tervét. Tanulni fogunk A választási harcban nagyszert munkát végzett Vulkán-népnevelők lem hagyják ennyiben a dolgot Látják, hogy az üzemi népnevelés terén elmaradtak más üzemek mö­gött. Behozzák a lemaradást. Bodor elvtárs, a propagandista emlékezik Rákosi elvlárs szavaira : A választási harcban először köze­lítettük meg a Bolsevik Bárt agi­táció» módszereit. — Ezt akarjuk teljesen elsajátí­tani. IJgy akarjuk végezni a nép­nevelést, hogy minden kérdéshez hozzá tudjanak szólni népnevelőink. Előveszi a legújabb Népnevelő füzetet. Más üzemek tapasztalatait használják fel belőle, A multheti Népnevelőben van egy cikk a bolse­vik népevelőről. Kalinin elvtárs könyve is megjelent. Ezeket mind. Az ország egész területén Szatraár vármegye áll első helyen a lucerna és szöszösbükköny terme­lési szerződések megkötése terén. Szabolcsban már befejezték a lu. cernaszerződések kötését. Ebből a növényből 200 hold volt az előirány­zat a dadai alsó járásban. A szöszösbükköny termelési szer­ződéseinek kötése még folyamatban Vasárnap bensőséges ünnepség ke­retében adta át a tagtoborzási ván­dorzászlót Győri László, a SzövOSz országos központjának kiküldöttje, a tiszabüdi földművesszövetkezetnek. A közel fél éve folyó tagtoborzás­ban komoly és szép eredményeket ért el ez a szövetkezet és pillanat, nyilag a tagtoborzás élén áll. 125-ről 965-rc emelték a szövetke­zet tagjainak számát. A SzövOSz nyíregyházi titkársá­gától kapott értesüléseink szerint 3z eredményes agitációs munka és példamutatás eredményeképpen Vaja és Tiszapolgár ugyancsak szép ered­ményeket értek el és jelenleg a leg­jobb tagtoborzási munkát kifejtő Aa elmúlt héten Szabolcs Szatmá.r és Bei eg vármegyék illetékes erdőgazdálkodási szervei értekezletet tartottak a vármegyeházán az erdősí­tési terv előkészítésére. A tervet úgy dolgozzák ki. hogy beleilleszkedjék aa or­szágos fásítási tervbe. A na­pokban ment ki az értesítés a három vármegye községi mind komolyan áttanulmányozzák. Az irodán lévő faliújságon egy néhány ujságlap árváskodik. Mellette a szegedi Kolauch-faiskola árjegyzéke, amely meggyfákat ajánl a munkások­nak. Ez sem marad Így. Hiszen a fali­újság is eszköz« lehet a népnevelés­nek, ha helyesen használják ki. A Vulkán pártszervezete helyesen akarja kihasználni. van. Eddig a 3000 holdas előirány­zatból 2650 katasztrális holdat kö­töttek le. A szerződéskötések terén első helyen Szabolcsban Sényő és Baktalórántháza állnak. Mint értesültünk, rövid néhány na­pon belül az egész előirányzott te­rületre befejezik a szerződések kö­tését. szövetkezetek között állnak. Azonban nemcsak jó, de gyenge szövetkezetek is vannak a tagtobor­zás terén. Ilyenek Anarcs, Zalkod, Bököny községek. Ezekben a köz. ségekben a feltűnő lemaradásnak az az oka, hogy az első helyen álló községekkel ellentétben gyengén, lanyhán végzik a szövetkezeti ági- táció munkáját és ami lemaradásuk legdöntőbb oka: gyenge és laza a kapcsolatuk a Párttal. Ezen közsé­gek földmflvesszövetkezeteinek fel­tétlenül meg kell szilárdítaniuk kapcsolatukat a Párttal és a DéFOSz- szal, meg kell javítaniuk a nép­nevelő és agitációs munkát, ha be akarják hozni elmaradásukat. elöljáróságaihoz: közöljék, mekkora területet tudnak rendelkezésére bocsátani cse­metekertek és erdők létesíté­sére? A jelentések beérkezé­se után állítják össze a ter­vet és terjesztik azt fel a földművelésügyi minisztérium­hoz. A minisztérium dönt vög ső fokon a terv elfogadásá­ról, vagy • módosításáról. Szabolcsmegye az első a tarlihántás elvégzésében Rákosi Mátyás elvtárs még tavaly nyáron, Kecskeméten mondott beszédében hívta lel a magyar dolgozó parasztság figyelmét a tarlóhán­tások elvégzésének nagy fontosságára és előnyeire. Azóta do/gozó pa. rasztságunk körében mozgalommá vált a tarlóbuktatás idejében való elvégzése. Egy év tapasztalatai ékesen bebizonyították^ hogy a termés­átlag növelésében milyen nagy és komoly szerepe van a jó és idejében végzett talaj munkának, Szabolcs falvai ebben az esztendőben — eltérően a tavalyitól _ az aratás megkezdése után azonnal hozzáláttak a tarlóbukíatás elvég­zéséhez, Sokhelyütt Még kint volt a földeken a keresztekbe rakott termény, a traktorok és íogatos ekék azonban már végezték a hán­tást. Ennek eredményeképpen augusztus 15-íg már 70 százalékban végezte el vármegyénk a tarlóhántást. Ez az eredmény annál is in­kább kimagasló, mert a százalékarány megállapításánál nem vették tekintetbe a laza és nem felszántandó területeket. Mint a mezőgazdasági igazgatóságtól értesültünk, az el muH héten Budapesten megtartott országos értekezlet értékelése szerint Szabolcs vármegye áll eddig aa első helyen a tarlóhántás elvégzésében. 2600 hold szöszösbükkönfl kötött 1© eddig Szakelcs Átadták a tiszabüdi földmüuesszövetkezetnek a tagtoborzási vándorzászlót Vaja és Tiszapolgár a tagtoborzási kampány élén Most folyik Szafcsícs, Szatmár és Sereg vármegyék erdisitési tervének elkészítése Titóék a fasizmus utján Alig néhány h«te, hogy a Szovjet­unió jegyzékben közölte nemcsak Jugoszláviával, hanem aa egéía vi­lággal, hogy ellenségnek tartja, nem pedig szövetségesnek Jugoszlá­via mai vezetőit, az áruló, gyilko», imperialistabérenc Tifco-bandát. Alávaló bűnös cselekmény, szov­jet állampolgárok letartóztatása volt a közvetlen ok a szovjet jegyzékre. Titóék ugyanis börtönbe vetettek több szovjet állampolgárt és — amint ők azt már a jugoszláv kom­munisták eseteiben megszokták — a börtönökben embertelenül bántak velük, Tito válaszolt. Jugoszlávia első­számú közellenség« folytatja álszeut, szemforgató politikáját, folytatja a jugoszláv dolgozók becsapását ebben a válaszban is. Ő, Szlovén-Karintia áruba bocsátója, az egész jugoszláv nép árulója. Jugoszlávia gazdasági és politikai tönkretevője aljasul ha­zudik „Szovjetbarát“ színben akar feltűnni, ez azonban az imperializ­mus rohamcsapata vezetőjének sem. mikép sem sikerül. Azt írja válaszá­ban, hogy a letartóztatottak fehér- gárdisták, tehát a Szovjetunió ellen, ségei. Ngyedszázada is van már, hogy Jugoszláviában élnek azok a szov­jet állampolgárok, akiket Titóék most letartóztattak. Ott éltek 1945- ben is, a fasizmus leverésének ide. jén. Sőt: segítettek megsemmisíteni, kiirtani a fasizmust, csatlakoztak a szovjet seregeknek segítő jugo­szláv partizánokhoz. Az biztos, fe­hérgárdisták voltak és leverésük után Jugoszláviába emigráltak a Szovjetunióból. Itt azonban egy ré­szük bebizlonyította hűségét a haladó eszmékhez, jóvátette múlt bűneit. Négy évvel azután, hogy megkap­ták szovjet állampolgárságukat, Tito előszedte őket és a fehérgárdista múlt ürügyén megfosztotta őket szabadságuktól. Éppen azokat, akik szovjet állampolgárságot kaptak. Tito hazugságaira megsemmisítő csapásokat mért az újabb szovjet jegyzék. Az új jegyzék megállapítja: korántsem a fehérgárda múlt aa ül­dözés oka, hiszen vaunak más egy­kori fehérgárdisták is Jugoszláviá­ban, akiknek Tito uraim« alatt a hajuk szála sem görbül meg. Ott van Zsukov, Dzsunkovizkij, Kotlja- rov valamennyien a fasiszták ügy»®, kei Toltak a második világháború után, most pedig jugoszláv intéz- tnénynél szolgálnak. Titóéknak nagy aziikaégük van ezekr« a fasisztákra. Uralmukat vi­lik erősíteni velük, azt az uralhat, amely ma már úgyszólvá» minden­ben hasonlít Hitleréhez. Most is telve vannak a börtönök kommu­nistákkal, most is szípolyozzák, nyúzzák a munkásokat, most is Im­perialista országok szívják el az ország gazdasági erejét, most is ke. gyetlenül megtorolják, ha valaití szovjetbarát véleményt mer nyilvá­nítani, ha valaki bírálni meri ai»t a szégyenteljes rendszert, amely ma Jugoszláviában van. Titóék maguk is látták minapi válaszjegyzékükben, hogy kévéi, ha fehérgárdistáknak nevezik a letar­tóztatott szovjet állampolgárokat. Megírták tehát azt is, hogy az ille­tők a „jugoszláv államrend erősza­kos megdöntésére irányuló politikát folytattak**. És mit jelent ez Titóék nyelvén? Azt, hogy a letartóztatot­tak nem helyeslik a jugoszláviai fa­siszta rémuralmat és a Tájékoztat® Iroda bírálata mellett foglaltak ál­lást, amellett a határozat mellet^, amelyben arról van szó, hogy jugoszláv kommunisták kényszerít­sék a JuKP jelenlegi vezetőségét, hogy változtassa meg politikája irányvonalát, vagy ha ez nem sike­rül, újítsák meg a JuKP vezetőségét, válasszanak új vezetőséget“. Ez nem államellenes tevékenység és meg is fogják tenni a leninizmn*. hoz bű jugoszláv kommunisták. A világ proletáriátusának együttérzése kíséri ei reirányuló harcukat. így tanít a sztahanovista gén gyakran jelennek meg sztahanovista dolgozókhoz Irt leve­lek és a sztahanovisták válaszai. Az ilyen levelezésen át a lakosság szé­les rétegei megismerik az újtípusú szovjet embert, a sztahanovista él­munkást, gondolkozását, munkáról alkotott felfogását, tanító módsze­reit, amelyekkel a maga munka- módszerét igyekszik átadni dolgozó társainak. A „Volgái Kommuna“ e lap ha­sábjain jelent meg Nikolaj Szmir- nov, a kujbísevi „Káték“ gyár mes­tere és Nikolaj Rosszijszkij, az is­mert moszkvai sztahanovista levél­váltása. Ennek eredményeként szé­les körben kezdték alkalmazni a Roszínjszkij-féle kiollektív sztaha­novista munkamódszert. „Már egy éve, hogy megkezdtük egymással a levelezést írta leg­utóbb Roszijszkij — közben On Moszkvában is járt, személyesen meg. ismerhettük egymást és megismer- hette a Kaliber-gyárat, ahol dolgo­zom. Az év alatt nagy változások történtek. A szocialista munkaver. seny ugyanié hatalmas erő, ugyan­ilyen hatalma# erű a kollek­tív sztahanovista munkamódszer is. Egy esztendővel ezelőtt az én műhelyem volt az egyetlen, ahol a kollektív sztahanovista munkamód. szert alkalmaztuk, ma már gyárunk 9 üzemében dfolgoznak ezzel a rend­szerrel. Ezáltal ugyanazzal a felsze- reléssel, ugyanazzal a munkáslét­számmal többet termel már gyárunk. Állandó figyelemmel kísérem az ön sikereit. Örömmel állapítottam meg, hogy a Katek-gyár élére ke­rült, Örülök, hogy levelezésünk ered­ményeként újabb nagy eredménye­ket mutathatunk fel, a szovjet dol­gozók szocialista sikerében." ** f ll”"ltotin"nuliuibis«T* épltümes- ‘ "• U«miU»l,.r és F. Savljugín, híre# moszkvai sztahanovista kőmű­ves levelezése is sikert igazéi, „Mindazok az újítások — írta Savl- jugin — amelyet a sztahanovisták hoztak, megerősítik nagy hazánk ha. talmát, A kiváló mestert nem azért becsülik, mert titkolja tudását, ha­nem azért, mert továbbadja azt ® dolgozó társainak, az ifjúságnak.“ Nina Lukjanova kujbisevi textil­gyári brigádvezetőnő levelező*« Alexander Csutkih-val, a kitűnő mi­nőségi brigádmozgalom Sztálin-díjjal kitüntetett elindítójával, ugyancsak a „Volgái Kommuna“ hasábjain Je­lent meg. „én csak egyszerű takács va­gyok — Irta Csutkih _ aki már több, mint negyedszázada dolgozom textilgyárban. Elgondolásomat mégis azzal tisztelte meg a szovjet kou. mány, hogy rendeletben adta a Szovjetunió dolgozóinak tudatára. A Sztálin-díjat kaptam msg. Ez csak n Szovjetunióban képzelhető el, ahol elmosódik a határ a fizikai és szel­lemi dolgozó között, ahol a szerény, egyszerű munkás elgondolását ilyen magasra értékelik. Tapasztalataink kicserélése a szocialista munkavez- »sny legfontosabb formája.“ — 2000 JAPÁN hadifogoly tét* haza Szibériából. A foglyokat nem engedik partraszállni a japán hatóságok, hanem faggatással, kérdőívekkel zaklatják őket. A foglyok elkeseredésükben tlő- sztrájkot kezdtek. _ MEGTAPOSTA a bika Del­ius István piricsei bikást. Bellus* idejében kiszabadították a felbő­szüli állat térdei alól. — A MAGYAR kórházak ügy­vitelét a betegápolás észszerflsl- tése érdekében egységesíti a nép­jóléti minisztérium. U szovjet sajtóban |

Next

/
Thumbnails
Contents