Nyírségi Magyar Nép, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)
1949-08-24 / 195. szám
|i 'hyteégl k Magyar Nép Megjelent ax Ssxi mexSgaxdaamgi munkákat axabályoxó rendelet VI. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM SZERDA, 1949. AUGUSZTUS 24. AZ URAK HAZUGSÁGÁTÓL A NÉP ALAPTÖRVÉNYÉIG IRTA. DR. BEÉR JÁNOS Megválasztották a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjait A díszmagyaros földesurak, a pénzeszsákokat őrző tőkések a „törvényre” hivatkoztak, ami. kor üldözték a dolgozókat, akik kenyeret, emberi életet követelve harcba indultak az elnyomók ellen. Az úri Magyarország könyv, tárakat megtöltő törvénykönyveiben nem akadt egyetlen olyan törvény sem, amely a dolgozó nép érdekeit védte volna a hatalmasokkal szemben, amely a mun. kás, a dolgozó paraszt mellé állott, ha az összeütközésbe került kizsákmányolóinak rideg osztályönzésével. A dolgozó magyar nép sokat hallott beszélni az „ezeréves aloktmányról” amikor „választáskor” az urak felosztották egymás között a képviselői mandátumokat, és „lelkesednie” kellett azért a hitszegő és szemfényvesztő játékért, vagy amikor esztelen háborúkban ágyútölteléknek vitték őket. Hiába kereste azonban az „alkotmány” rendelkezéseit, ha részt mert követelni saját sorsának intézésében, ha oltalomra lett volna szüksége a pimasz hivatalnokok önkényével és durvaságaival szemben. Hiába kereste, mert Magyarországnak mindmáig a szó igazi és őszinte értelmében nem is volt alkotmánya. A magyar állam a felszabadulásig a kizsákmányolok erőszakszervezete volt, amiről azonban a hatalom haszonélvezői nem akartak nyíltan beszélni. Papíron tehát — ha szűkén mérve is — adtak jogot a népnek, hogy levezessék jogos elkeseredését, de ugyanakkor gondoskodtak arról, — már a jogszabályoknak a megszerkesztésében is — hogy ezeket a jogokat ténylegesen ne lehessen érvényesíteni. Ezért kellett a régi világ egész jogrendsze- rét elködösíteni. Nem írtak átfogó alkotmányt az urak jogászai azért, mert akkor kiderült volna, hogy ez a „jogrend” csak arra jó, hogy a népet gúzsbakösse, ne. kik viszont a szabadrablást biztosítsa. A tőkés-rendszer állama általában igyekszik az elnyomást, a kizsákmányolást takarni, a tőké- sek diktatúráját lászatjogokba, látszatszabadságba burkolni. Ennek a módszernek megfelelően építették fel a tőkésállamok egész jogrendszerét és ezt a képet mutatják azok az alkotmányok is, amelyeket a tőkésállamok létrehoznak. Hiába keressük ezen országok törvényeiben az állam feladatainak meghatározását, az ■uralkodó gazdasági és társadalmi fend leírását. A tőkések törvényszerkesztői óvatosan tartózkodnak attól, hogy jogszabályaikból az állam valóságos berendezkedése, az osztályerők viszonya, az állam célkitűzése érthetően kiderüljön. A zok a milliók, akik a Magyar Népköztársaság alkotmányának tervezetét a napokban olvasták, nyomban felismerték, hogy most nem eYről van szó. Ebben az alkotmányban a dolgozó mép a saját maga számára írt alkotmányt és úgy fogalmazta meg annak mondatait, hogy abból ennek az államnak jellegét, tartalmát és célkitűzéseit mindenkinek félreérthetetlenül és világosan meg kell értenie. A dolgozó nép megértette, hogy ez az alkotmány az ő jogait emeli törvényerőre, az ő hatalmát bástyázza körül, az ő további felemelkedésének biztosítéka és záloga. És az ellenség felé is világosan beszél ez a törvény. Lerögzíti a munkásosztály vezetésével vívott kemény és szívós harcokban elért eredményeket. Megmutatja a harc további irányát. Éles fegyver ez az alkotmány a dolgozó nép kezében min. den ellenséggel szemben. Alkotmányunk, a Magyar Nép- köztársaság alkotmánya a Szovjetunió nagy Sztálini alkotmányának bölcs és határozott útmutatása nyomán készült. Különbözik új alkotmányunk minden tőkésállam alkotmányától, tartalmában, módszerében és formájában egyaránt, Tartalmában különbözik alkotmányunk minden tőkésállam alkotmányától azért, mert amíg a tőkések alkotmányai — a leg- demokratikusabbnak mondott polgári alkotmány is — az elnyomó kisebbség uralmát, szabad kizsákmányolás lehetőségeit biztosítják a dolgozókkal szem. ben, addig a mi alkotmányunk a dolgozó nép hatalmát iktatja törvénybe már az első fejezetében amikor kimondja: ,,a Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama.” Módszerében alapvetően különbözik az alkotmány minden tőkésállam alkotmányától, azért, mert amíg a tőkések törvényeikben a valóságot elhomályosítják, a törvények tényleges rendelteié- séről nem beszélnek, addig a mi alkotmányunk világosan kifejezi, sőt aláhúzza népi demokráciánk reális tartalmát. Ez az állam nem takarja el osztályjellegét, az állam rendeltetését. Világosan leírja a gazdasági és társadalmi rendet, amelyet építünk, amelynek megvalósítására törekszünk. Kifejezi, hogy dolgozó népünk a szocializmust építi. A mi alkotmányunk Sztálin tanításai alapján híven és érthetően tükrözi azokat a változásokat, amelyek államunk gazdasági, társadalmi és politikai fejlődésében eddig megvalósultak. Ezen alkotmány alapján a dől. gozó nép visszavonhatatlanul maga alakítja sorsát. „Történelmi okmány lesz a szocialista alkotmány” mondotta Sztálin, amikor 1936-ban a Szovjetunió alkotmányát a törvényhozás elé terjesztette — „amely egyszerűen és tömören, szinte jegyzőkönyvi stílusban tárgyalja a szocializmus győzelmének tényeit a Szovjetunióban”. A Magyar Népköztársaság alkotmánya a magyar népi demokrácia történelmi okmánya, amely egyszerűen és tömören, de megdönthetetlen erővel írja le a mi küzdelmeinknek eredményeit, dolgozó népünk eddigi győzelmét ^melyeket a magyar kommunisták vezetésével Sztálin tanítványának, a magyar nép szeretett vezetőjének, Rákosi Mátyás elvtársnak irányi- tása alatt elértünk. A tőkés országok alkotmányainak alapanyaga a hazugság és ezek az alkotmányok a képmuta. tás eszközei. A szocializmust épí. Történelmi jelentőségű ünnepi ülésre ültek össze kedden délelőtt a magyar nép képviselői az ország- gyűlés üléstermében, hogy megválasszák törvénybe iktatott alkotmányunk értelmében a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjait. Az elnöki emelvény felett az aranyozott falat a Népköztársaság címere díszítette. A képviselők ünnepi hangulatban várták az ülés megkezdését. Hirtelen tapsvihar zúgott fel, egymás után léptek be a terembe a kormány tagjai. A képviselők felállva, percekig viharosan ünnepelték Rákosi Mátyást és a betegszabadságról hazatért Révai Józsefet. Az ünneplés után Molnár Imre al- elnök megnyitotta az ülést és bejelentette, hogy a napirend szerint következik a Magyar Népköztársaság alkotmányáról szóló törvény 19. paragrafusa alapján a Magyar Nép, köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, két helyettes elnökének, titká- ránk és 17 tagjának megválasztása. Szabó Piroska jegyző felolvasta Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyet, tes levelét, amely így hangzik: „Az országgyűlés Elnökének! A Magyar Függetlenségi Népfront nevében a Népköztársaság Elnöki Tanácsa sze. mélyi összetételére a mellékelt javaslatot teszem. Tisztelettel Rákosi Mátyás.6* Szabó Piroska felolvasta Rákosi Mátyás javaslatát: Elnök Szakasits Árpád, alelnökök Kiss Károly és Nagy Dániel, titkár Olt Károly. Tagok: Andics Erzsébet, Apró Antal, Balogh István, Donáth Ferenc, Erdei Mihály, Harustyák József, Horváth Márton, Katona ■Jenő, Kovács István^ Mihály fy Ernő, Nánási László, Prieszol József, Rusznyák István, Seregélyi József, Szabó Pál, Szabó Piroska, Víg Pál. Minden egyes tag jelölését hosz- szantartó, lelkes tapssal fogadták az országgyűlés tagjai, akik Rákosi Mátyás javaslatát ünnepélyesen elfogadták. Az elnöklő Molnár Imre ezután bejelentette, hogy az Elnöki Tanács elnökét, alelnökét és titkárát az országgyűlés közfelkiáltással, egyhangú lelkesedéssel megválasztotta, majd bejelentette, hogy Olt Károly, tói, az országgyűlés elnökétől levél érkezett, amelyben az országgyűlés eddigi elnöke az Elnöki Tanács titkárává történt megválasztása folytán az országgyűlés elnöki tisztjéről lemond. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul vette. Feszült figyelem közepette jelen, tette be Molnár Imre, hogy Rákosi Mátyástól, a Magyar Függetlenségi Népfront elnökétől a következő levél érkezett: „Az Országgyűlés Elnökének! A Magyar Függetlenségi Népfront nevében az országgyűlés új elnökéül Drahos Lajos képviselőt ajánlom“. A képviselők a levél ismertetése után ismét viharos lelkesedésben törtek ki és hosszantartó tapssal ünnepelték a képviselőház új elnökét, Drahos Lajost. Molnár Imre elnök ezután kimondta, hogy az országgyűlés a Magyar Függetlenségi Népfront javaslatát magáévá tette és Dra. hős Lajos képviselőt az ország, gyűlés elnökévé közfelkiáltással, egyhangúlag megválasztotta. Végül bejelentette, hogy az országgyűlés üléseit bizonytalan időre elnapolják. Elnök: Szakasits Árpád, titkár: Olt Károly Az országgyűlés új elnöke: Drakos Lajos Rákasi Mátyás távirata Gheorghiu Dej elvtársboz A román nép felszabadításának ötödik évordulója altalmából Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára üdvözlő táviratot intézett Gheorghiu Dej elvtárshoz, a Román Munkáspárt főtitkárához. A távirat szövege így szól: „Kedves Elvtár d A Magyar Dolgozók Pártjának nevében fogadja, forró üdvözletemet abból az alkalomból, hogy a Román Népköztársaság most ünnepli a fasiszta önkényuralom megdön tésén ek és a hatalmas Szovjetunió győzelmes hadserege által történt felszabadításának ötödik évfordulóját. A román dolgozó nép, a Román Munkáspárt vezetésével s közös felszabadítónk, a nagy Szovjetunió támogatásával győzelemről győzelemre haladt, felépítette népi demokráciáját, lerakta a szocializmus szilárd alapjait. A magyar dolgozó nép a legnagyobb örömmel és ro- konszenvvel kíséri a baráti és szövetséges Romániai felszabadult népének hatalmas eredményeit, őszinte szívből kívánja, hogy az eljövendő esztendőkben minden célkitűzését a legjobb siker koronázza. Sikert kívánunk as Román Munkáspártnak, elsö'- sorban a béke megtartásáért vívott harcban, amelyet a Szovjetunióval az élen közösen folytatnák a világ haladó erői. Éljen és virágozzon a Román Népköztársaság! Éljen és erősödjön a román dolgozó nép élcsapata és vezetője, a Román Munkáspárt! Forró elvtársi üdvözlettel Rákosi Mátyás a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára tő népi demokrácia alkotmánya tudatosítása a történelmi fejlődésnek, a munkásosztály vezette munkás és parasztszövetség hatalmának. Fegyver ez az alkotmány a múlt rendszerrel, védelmezőivel és maradványaival szemben, munkaeszköz a szocializmus építéséhez. A tőkésállamok törvényei fo. galmazási módszereikben is a hazugságot, félrevezető céljaikat hordozzák. A tőkésországok törvényhordozói szándékosan teszik érthetetlenné a törvények szövegét, megfoghatatlan és mesterkélt fogalmakkal, áttekinthetetlen szerkezetekkel. Külön „tolvaj, nyelvet” alakítanak ki, amelyet csak a beavatottak értenek meg és persze úgy magyaráznak, ahogy ezt a kizsákmányolok mindenkori érdeke megkívánja. Ezek a törvények idegenek maradnak a néptől. Nem a nép részére, de a nép ellen alkotják ezeket. A Magyar Népköztársaság alkotmányát a dolgozó nép számára írták. A nép nyelvén és úgy, hogy azt mindenki világosan megérthesse. Ez a törvény nem félrevezetni akarja a népet, hanem felvilágosítani, tanítani és megerősíteni öntudatában. E zen a törvényen fel kell ismerni Rákosi elvtárs bölcsességét, tömör kifejezésmódját, határozott állásfoglalását. Testet ölt benne Dimitrov elvtárs figyelmez. tetése: „amikor írsz vagy beszélsz, mindig arra a munkásra gondolj, akinek téged meg kell értenie, akinek hitelt kell adnia felhívásodnak.” A Magyar Népköztársaság alkotmánya valóban a nép-alaptörvénye, amelyet a dolgozó nép máris magáénak tud és szeret. Amelyet a nép nemcsak meg fog tartani, de biztosítani is fogja annak megtartását mindenkivel szemben. A tőkés alkotmány is, a mi alkotmányunk is éles fegyver. Döntő azonban a különbség, mert míg a burzsoá alkotmány a tőkések fegyvere, a Magyar Népköztársaság alkotmánya fegyver a mun. kásosztály kezében. A burzsoá alkotmányok rothadó államokat akarnak megmenteni a pusztulástól ,a mi népi demokratikus alkotmányaink a munkásosztály győzelmét segítik és ezzel az egész emberi haladás eszközéül is szolgálnak. Minden vonatkozásban maga. sabbrendű állam a népi demokrácia állama bármely tőkésország államánál. Magasabbrendfl alkotmány a népi demokrácia alkotmánya, mint bármely tőkésország alkotmánya. jSnoraffit