Nyírségi Magyar Nép, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)
1949-08-07 / 182. szám
VASÁRNAP, 1949 AUGUSZTUS 7. NYÍRSÉGI magyar nép 5. oLdaL Ahol egyszerre fejeződik be a cséplés a begyűjtéssel A káliéi traktoristák jó népnevelő munkájáról Biri. Az út olyan üres, mint az ires tarlók lebuktatott barna barázdái. Pár napja még ugyancsak igyekeztek a megrakott szekerek a szérüskertek felé. Csak úgy feszült a vendégoldal a dús kévék alatt. Jó volt a termés. Most már üresek a mezők. A szövetkezet raktárában ott van a begyűjtött élet. A kövér búza, meg rozs. Már az utolsó szérűben búg a gép. Csak a Kutyaszorítóban csépelnek. — Ma utoljára. A bin dolgozó parasztok valóban „kutyaszorítóba” fogták az elmaradást. Be kellett hozni azt a munkát, amit a tíznapos eső marasztalt el. Sikerült. Szinte egyszerre fejezték be a cséplést a tér- ménybegyűjtéssel, A géptől1 azonnal a raktárba gurult a szekereken begyűjtésre a termés. így volt rendjén. A biri parasztok pontosan teljesítették hazafias kötelességüket. A győzelem útja Seregnyi új ház épült itt a faluvégen. Ujgazdáké. A Bursik-telep. Mellette száll most a sok kis porfelhő a gépek felett. A káliói gépállomás 14.607-es traktora dübörög itt. Jancsika. így becézik a káliói traktoristák. Vezetője, Takács János elvtárs lett az első a tavaszi szántási versenyben. Mellette ott búg az ezerkétszázas cséplő. A tetején Petruska Ferenc alig látszik az etető porától. Varga Manci, az öreg Hrinyu, meg Donka Erzsi kezében szaporán villannak a kévevágók. Uj meg új kévék re- pülnek fel Támba Andri, meg Vajda János villája hegyén. Szaporán megy a munka. Az öreg Balogh rozsa az utolsó. Talán ez volt á százthuszadik huzatás Biriben. Takács elvtárssal, a leállói traktorállomás biri cséplésvezetőjével beszélgetünk a szép biri eredményekről. — Sok kis apró történetet lehetne mondani arról elvtárs, milyen szép volt a biri utunk. Tényleg, a győzelem útja volt. — Ujgazdák, dolgozó parasztok terményeit csépeltük. Tóth Gyuri bandája, meg mi ketten Nyakó Sándorral a gépállomásról. Jó volt a termés mindenütt. Mind tudják, miért. Jó traktorszántást végeztünk nekik, a szövetkezet meg műtrágyát, jó magot adott. Segítettünk. Hogy a föld új gazdái még jobban tudjanak boldogulni. Ez volt az egyik. A másik és az sem maradhat el az előbbi mellől, — hogy jó népnevelő munkával igyekeztünk tudatosítani közöt. tűk: nézzétek meg mennyit változott az életetek, így segít nektek a népet vezető munkásosztály, hogy még jobban boldoguljatok. — És mikor szóbakerült a terménybegyűjtés, hogy most már itt az ideje, mutassátok meg hálátokat a segítségért, megmondták: a begyűjtés pontos teljesítésével, meg túlteljesítésével bizonyítjuk be, hogy milyen mély a hálánk szövetségesünkkel szemben. Meg is mutatták A géptől vitték a terményt a begyűjtőhelyre. BLazsány János, Vislóczki, meg a többiek. Blazsány János nyolcholdas dolgozó parasztnak is több, mint tízmázsás volt a búzaátlagja. Az ebéd alatti kisgyűlésen szóba is került mint mindenütt: látod Blazsány, mennyi sokat ért a munkások segítése?! Háláld meg azzal, hogy időben teljesítsd a begyűjtést! így segítették elő a kállói traktoristák jó népnevelő munkával azt a győzelmet, amely Biriben született. Hogy a csépléssel fejeződött be a terménybegyűjtés. Hetenként kétszer kisgyűlést tartottak.— Minden szérűben. De szóbakerült a termelőcsoport ügye is. Egészségesen. Megvitatták és megmondták: az a felemelkedés útja, a mégjobb termés a nagyüzemi munkával, a mégjobb élet. De még jobban megszerették Biriben a traktoristákat. Lelkesítő szavukra megmozdultak. Közös munkával segítettek egymáson. — Például Tóth József portáján. — Tóth elmaradt a behordássai Egyszerre húsz szekér állt neki a kereszteknek. Egyszerre bent volt minden a szérüskertben. Sok helyen így volt. Igaz szavaikon, lelkesítő beszédükön, de példaadó munkájukon át még jobbén megszerették .a traktoristákat, mint eddig. Blazsány János azt mondta, mikor nem a gépállomás gépéhez osztották be: én bizony nem megyek. Eleget csépeltem már a más gépével, most a magaméva! akarok! így. — És a traktoristákban a kommunista munkásokat szerették meg. A Pártot, a kommunistákat, akik jól irányítják életük folyását. Nyíregyházi zsírosparasztok egész serát leplezte le a földmunkástagozat A nyíregyházi járás Défosz földmunkás tagozata az egyeztető bizottsággal karöltve néhány nappal ezelőtt vizsgálatot tartott a járás néhány tanyáján. A vizsgálat során kiderült, hogy a nyíregyházi ffanyabokrok zsírospárasztjai a visszaélések, a munkásnyú- zások sorozatát követik és követték el. Bukovenszky Józsefről például nemcsak az derült ki, hogy megrothasztotta búzáját, hanem az is, hogy alkalmazottjának. Varró Andrásnak 4.448 forint bérhátralékkal tartozik. Biri József Vadas-bokori zsírosparaszt 12 napig dolgoztatta aratóit és nem adta meg nekik a kollektív szerződésben kiszabott élelmezést. Harmann József felsősijmai baisaparaszt 6.436 forintjával tartozik alkalmazottjának, Veres Tibornak. Cseh József Vajda-bokori kulák 11 hónapig dolgoztatta alkalmazottját 496 forintért. Az egyeztető bizottság a bérek megfizetésére kötelezte a leleplezett kulákokat. Palota az úttörőknek A Szovjetuniónak majdnem minden városában épültek szép kivitelezésű úttörő paloták. Minszkben már a háború előtt ' építettek ilyen gyermekközpontot, de a hitleristák barbár módon teljesen lerombolták. A 'város dolgozói elhatározták, hogy ismét felépítik gyermekeiknek az úttörő palotát. Tervüket meg is valósították. Az ünnepélyes avaÖsszeroncsolta ifj. Bakos Sándor nyírlu- ?osi lakos Kálié István fa- cereskedőnél dolgozott. Mun- caközben elromlott a fűrészgép és Bakos Sándor le akar- a szerelni »a gépről a hajtó- zijat. A forgó kerék elkapta kezében lévő szerszámkultáson a Bjelorussz szovjet szocialista köztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese a kormány és a Párt nevében üdvözölte az egybegyűlteket, majd Kazakov, a köztársaság közoktatásügyi miniszterének helyettese, átadta az úttörőknek a felépült palota kulcsát. Másnap már ffcmét gyermekkacagástól és vidám zsibongástól volt hangos az épület. kezét a fűrész csőt és annyira összezúzta a balkezét, hogy hosszú időre munkaképtelenné vált. A súlyos baleset ügyét a rendőri nyomozás vizsgálja ki és megállapítja, hogy terhel-e valakit felelősség a szere© esetlenségért. Megkezdték Szatmárban az öszi-tavaszi mezőgazdasági munkák tervinek kidolgozását Hatalmas lépést jelent mezőgazdaságunk munkájának tervszerűbbé tételében az. hogy az eddigitől eltérően már idejében megkezdik az őszi-tavrszi munkák tervének kidől gozását. Mint értesültünk, a múlt vasárnap megtartott termelési értekezlet óta teljes ütemben folyik a megye mezőgazdasági igazgatóságán a tervek kidolgozása. A mostani terveknél az ipari és közellátási szem pontok figyelembevétele mellett tekintetbe veszik az elmúlt év terveinek tapasztalatait is. A földművelés- ügyi minisztérium lehetőséget biztosít arra, hogy az edddigi tapasztala, tok alapján egyes községek iparinövény, vagy kenyérmagkereteit a szükséghez és a dolgozó parasztság kívánságához mérten csökkentsék, vagy emeljék. A tervek előkészítése annyira előrehaladott, hogy augusztus 10-én már járási értekezleteket hívnak egybe, aholi a járás községeinek párt- és DéFOSz-vezetőivel, földműves- és termelőszövetkezeti vezetőivel, népi bizottsági kiküldötteivel megbeszélik a járási terveket és megkezdik a járások tervének községenként kidolgozását. A községi tervek elkészítése után augusztu? 20-án, az újkenyér ünnepén terjesztik a községek dolgozó parasztsága elé a véglegesen elkészített és a földművelésügyi minisztérium által jóváhagyott terveket. A tervek elkészítésénél meghall gatják dolgozó parasztságunk véleményét is. Bevonják megbízottait és képviselőit a megbeszélésekbe, a tervek elkészítésébe, figyelembe veszik a községek dolgozóinak kívánságait, így válik a mezőgazdaság termelési terve egész dolgozó parasztságunk ügyévé. A tervek kidolgozása és Ismertetése után a DéFOSz-ra és a helyi népi bizottságokra vár az a feladat, hogy a dülőfclelősökön keresztül minden egyes dűlő minden dolgozójával iemetressék a terv részleteit. ILYEN Ä KOLHOZ! (Képriport parasxtküldöttségünh sxovjetunióbeli látogatásáról) A magyar parasztküldöttség tagjainak egyik legszebb élménye volt a SztáUn-kolhoz megpillantása. Végje a saját szemükkel láthatják a kolhozt a Horthy-urak annyi hazugsága, a reakció és a kulákok oly sok álnok suttogása, rémhírterjesztése után. Ezen a kolhozon van is mit nézni. Minden a jólétről, gazdagságról beszél. A csinos, korszerű lakóházak, a rendezett egyenes utcák, az utat szegélyező gyümölcsfák, a távolban az iskola és a kultúrház. . . Még az istálló is külön látványosság ebben a kolhozban. Küldöttségünk tagjai a kisborjúkat nézegetik az istálló előtti kifutóban. Jól megnézik az istállót is és sokan arra gondolnak, hogy a Horthy-világban amikor annyi hazugságot terjesztettek a Szovjetunióról, sokezer sze- g,ényember örült volna nálunk Magyarországon az ilyen lakásnak! A kolhozban mindenki azt tanulmányozza alaposan, ami a legjobban érdekelte. Pálvölgyi Sándor például, a nyírbogáti termelőcsoport vezetője a gyümölcsfák iránt érdeklődött különösen. A Sztálin kolhoz kertészbrigádjának vezetője válaszolt kérdéseire. ' : A Párt mentette meg a tiszalöki rétet iTfcszialökfcőí jelenei tudósítónk, hogy az elmúlt napok bőséges esőzései miatt a községnél is kilépéssel fenyegetett a Tisza. Azonban nem várták meg, míg a viz kilép a medréből és elárasztja a árterületet, hanem a Magyar Dolgozók Pártja irányításával hozzáfogtak & község lakosai a nyúlgát építéséhez. A Párt mozgósította idejében a lakosságot, ő szervezte és irányította a munkákat. A nyúlgát elhárította a veszélyt és megszabadult a víztől az árterület, amelyVmintegy 1000 hold szántót és 2000 hold kaszálót tesz ki.
