Nyírségi Magyar Nép, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)
1949-08-07 / 182. szám
6. oldal. NYERSEQI MAGYAR N®P VASÁRNAP, 1949 AUGUSZTUS 7. HATFÉLE BÉRLET AZ ÁLLAMI SZÍNHÁZAKBAN Szeptemberben a tőkés színházak helyén állami színházak nyitnak kaput, de már nem a kiváltságos ősz tályok, hanem a széles dolgozó tömegek előtt. Ezeknek az új színházaknak feladatairól számolt be szer dán Losonczy Géza államtitkár ehr társ, Major Tamás elvtárs és több más felszólaló a miniszterelnökségen rendezett sajtóértekezleten, — A színházak államosítása lehetőséget nyújt arra — mondotta Losonczy elvtárs —, hogy a filmet és a színházat fokozottabb mértékben a magyar újjáépítés szolgálatába állítsuk, mint eddig. Nekünk döntő fel. adatunk a színház- cs mozilátogató közönségünk szociális összetételének megváltoztatása. Ma már nem támaszkodhatunk a régi közönségre, hanem elsősorban azokra, akik népi demokráciánk politikai bázisai, a munkásosztályra, a dolgozó parasztságra és a haladó értelmiségre. Major Tamás arról beszélt, hogy míg nyugaton teljes művészeti és erkölcsi csőd jellemzi a színházakat, addig a népi demokráciában, a Szov. jetunió nagy peldamutatasa nyomán^ most válik a színház azzá, aminek lennie kell: harci fegyverré a szocializmusért, a békéért vívott küzdelemben. Az állami színházakban már a múlt évadban sikerült megváltoztatni a közönség szociális ősz. szetételét: 30.000 munkásbérlő látó. gáttá előadásainkat. A legsúlyosabb hiba volt azonban az, hogy a műsorokat nem tudtuk alapvetően megváltoztatni. A nép életével és harcaival foglalkozó új magyar dráma még nem született meg. A jövő évadban minden színház elő fog adni új magyar darabokat. Hiányos a művészek képzettsége. A jövőben a marxizmus-leninizmus fokozott tanulásával és szaktudásuk emelésével fognak segíteni ezen művészeink. Ezek után elmondotta Major elvtárs, hogy a művészeti igazgatók mellett üzemigazgatók állauak az új színházak élén, ezeknek leg. nagyobb része munkás, akik új szellemet, valamint a munkaversenyben szerzett tapasztalataikat viszik a szinházi üzemekbe. Beszámolt Major elvtárs a szovjet színdarabok nagy sikeréről. A Jegor Bulicsovot, az Ifjú Gárdát és a többi szovjet dara. bot 80—100 ezer néző tapsolta végig. Hasonló jelenség mutatkozik a szovjet filmek látogatottsága terén is. Uj bérletrendszert vezetnek be színházainkba. Ez átlagban 40—50 százalékos kedvezményt jelent és a dolgozók hat különböző bérlet között válogathatnak ízlésük és kedvük szerint. így jövőre 70 ezer szer. vezett üzemi munkás és 30.000 egyéb tömegszervezetekhez tartozó dolgozó fogja rendszeresen látogatni a meg- újhodott budapesti színházakat. Szovjet dokumentfilmszínház nyílik jövőre — jelentette be Berczel- ler Antal elvtárs az Országos Film. hivatal nevében. Ezután beszámolt arról, hogy a szovjet filmek látogatottsága nem egészen két év alatt Nagy-Budapesten havi 28.000-ről 763 ezerre nőtt. Országos viszonylatban pedig az a helyzet, hogy ez év májusában 1,093.000 jegyet váltottak szovjet filmekhez. Ez az eredmény méltán nevezhető népi demokráciánk kultúrpolitikája eddigi legnagyobb sikerének. A bejelentett számadatok arról tanús, kodnak, hogy a szovjet film a dolgozó tömegek legszeretetebb szórakozásává vált Magyarországon. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy feladatainkat már teljesítettük, hogy munkánk véget ért. Tovább kell fokozni az elmaradottabb rétegek sorai között a felvilágosító munkát és nevelőmunkát, újabb és újabb híveket kell szereznünk a szovjet filmlátogatók immár milliós táborának. Ezek után Loscnczy elvtárs záró- szavaiban felhívta- a figyelmet arra, hogy augusztusban — a dolgozók kívánságára —- a filmszínházak felújítják a legszebb és legjelentősebb szovjet filmeket. Aki tehát valamilyen okból nem láthatta annakidején a filmeket, most pótolhatja a hiányt. ex Salubcm Évről évre terjed az egészségügyi hálózat a Ívovi kerület falvaiban: jelenleg 24 falusi röntgen-laborató. rium működik. Lvovban kerületi röntgen-állomást létesítettek. Az állomás szakemberei állandóan látogatják a falusi röntgen, intézeteket, hogy ellenőrizzék műkő. désüket s betegvizsgálatot tartsanak. Nemcsak a fiatalok ügye lisjsDhxrs“5' Milliók készülnek szerte a világon —- mintegy hetven országban — ezekre az ünnepi napokra. Az elkövetkező időkben az itt járt fiatalokon keresztül szinte az egész világ kéjret kap a különböző országok ifjainak és népeinek életéről. A világ ifjúságának széles tömegei megismerik közvetlen közelből a leA szovjet film fő alkotó forrása az új embe A marienske-laznei nemzetközi filmfesztiválon hatalmas sikert arattak a szovjet filmek. Bebizonyosodott az, hogy a Szovjetunió filmművészete a világ leghailadottabb, legfejlettebb filmművészete. Scserbina elvtárs filmügyi miniszterhelyettes húsz ország delegátusa, filmszakembere, újságírója előtt számolt be a szovjet filmgyártásról ezen a filmfesztiválon. * „A szovjet film főforrása — mondotta — nem az aprólékos részletekben rejlik, hanem abban, hogy egy felszabadult nép vonásait ábrázolja. A filmművészet újszerű felfogása szolgálja az igazi kultúrát és az emberiség halódását. A szovjet film fő alkotó forrása az új ember élete a szovjet társadalomban. A szovjet művészek teljesen szabadok, szabadon alkotják műveiket, ahogy szívük és lelkiismeretük diktálja. Amellett a szovjet filmművészeknek van gazdája, olyan igazságos bíró áll felettük, amelyet szeretnek és elismernek: a nép. A művészek minden tőkésországban a vállalkozó érdekeit szolgálják. A szovjet művészek számára valamely vállalkozó szolgálata elviselhetetlen volna, csak a népet szolgálják. Az eszme szenvedélyükké, hitükké vált, nem úgy, mint a burzsoá országok művészeinél, akik gyakran minden meggyőződés nélkül alkotják műveiket. Lenin tanítása a művészet szerepéről annyit jelent, hogy a művészek a társadalom és az állam fontos tartozékaivá válnak... ...a szocialista realizmus nem valami merev és művészieden dogma, hanem élő alkotó módszer, amely a valóság művészi és tényleges ábrázolása és útmutatása a jövő fejlődésére• Ezért a szovjet társadalom fejlődésének új időszaka nem cseréli fel a szocialista realizmus módszerét, hanem új elemmel gazdagítja «zt, a fejlődés új fényeivel és jeleivel. A Szovjetunióban eltűnik a különbség a város és a falu között éppúgy, mint a fizikai és szellemi munka között és ennek nyomán a szovjet nép mind magasabb és magasabb színvonalra emelkedik. A művészet feladatta ennek a fejlődésnek az ábrázolása.“ KÖNYV Kritika és önkritika LEONOV A bolsevik kritika és önkritika a szovjet társadalom fejlődésének hatalmas hajtóereje és egyúttal eszköze a szocialista kultúra felvirágzásáért vívott harcnak. Sztálin mondotta : „A Párt elpusztul, ha titkolja hibáit, ha elkendőzi a- kényes kérdé. seket, ha fogyatékosságait a megelégedettség hamis ünnepi külseje mögé rejti, ha nem tűri meg a kritikát és önkritikát, ha átadja magát az önteltség és önimádás érzéseinek 'és elkezd babérain megpihenni.“ Leonov tanulmányából a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának tapasztalatait, a bolsevik munkamódszereket ismerjük meg. ü koihszrendszer ereje és életrevalósága LAPTYEV A Szovjetunió Nagy Honvédő Háborúja mutatta meg igazán a kolhoz- rendszer életképességét. A Szovjetunió szocialista mezőgazdasága ha. talmas eredményei nemcsak a béke. ben, hanem a- háborúban is bebizonyította a tőkés-termelési rendszer feletti magasabbrendűségét. És a Scserbina elvtárs ezután a szovjet művészetnek a kozmopolitizmus elleni harcáról szól, amelyet különösen helytelenül magyaráznak. A szovjet nép kultúráját három főcsoportra alapítja. 1. A szovjet haza fiság egyesül a nemzeti hagyományokkal minden dolgozó nép érdekében. 2. Minden nemzetiség, bármilyen kicsiny, részese a közös kulturális kincsnek. 3. A szovjet kultúra formájában nemzeti, tartalmában szocialista. Egyesek eltorzították a Szovjetuniónak a kozmopolitizmus elleni harcát és azt mondják, hogy az elkülönülésre való törekvés, nem akarják más nemzetek kultúráját beengedni és megismerni. Ez közönséges hazugság. A Szovjetunióban hosszú harcot vívtak a sovinizmus, a nacionalizmus ellen és ilyen elkülönülési törekvéseik nincsenek. A kozmopolitizmus ma a nemzetközi reakció törekvése arra, hogy letörje a nemzeti méltóságot, elhárítsa a behatolási akadályokat s absztrakt művészetet alakítson, amelynek hőse jellegtelen ember, jelentéktelen vonásokkal. Nem fogadhatjuk el a nemzeti jellegnek és jellemvonásnak ezt a gyalázatos lenézését. Ellenkezőleg, nagy jelentőséget tulajdonítunk a nemzeti hagyományoknak ,a nemzeti lélektannak és gondolkodásnak, a nemzeti daloknak, táncoknak és szokásoknak. Véleményünk szerint az az ember, aki nem szereti saját nemzetét és kultúráját, nem lehet jó és igazi internacionalistái. A szovjet film fontossága az életrajz-film. Nem szenzációs részletekre és intim titkokra törekszünk az ember ábrázolásában, nem a hálószoba-titkokat akarjuk filmre vinni, hanem azt, hogy ezek a nagy emberek mi újat vittek a világ kidtúrájába, mivel vitték előbbre az emberiséget, mivel szolgálják mai fejlődésünket. Igazi ideálokat állítunk az emberek elé, akik meggyőző példát mutatnak. A reakció megtagadja ezeket az ideálokat, hacsak nem tekintjük annak azokat a banditákat, gengsztereket, férfiakat cserélgető nőket, akikkel a bruzsoá filmen találkozhatunk. háború után a kolhozok élen jártak a szocialista mezőgazdság újjászervezésében és elindultak a további felemelkedés útján. Laptyev ki; könyvéből megismerjük azt a hatal. más erőt, amely a szocialista mező- gazdaságban rejlik. Ezer hófehér galamb A Világifjúsági Találkozó augusztus 14-én 4 Órakor kezdődik az újpesti stadionban. A Találkozón részt, vevő nemzetek fiataljainak felvonulását kürtjei nyitja meg. Az élen ötös sorokban, kezükben hetven nemzet színes lobogójával, a magyar ifjúmunkások haladnak. Majd a nézőtérrel szemben tizennégyes oszlo. pókban sorakozik fel valamennyi felvonuló. Hetven nemzet küldötteinek ajkán csendülnek fel a DlVSz-him nusz hangjai és a pálya szélén álló árbocrúdra felhúzzák a Világifjúsági és Diáktalálkozó lobogóját. A zászlófelvonás után Guy de Boysson, a DIVSz elnöke üdvözli a megjelenteket, majd Josef Grohmann, a Nemzetközi Diákszövetség elnöke beszél Az utána felharsanó kürt a nemzetközi békestaféta befutását jelzi. A staféta fogadása után a szovjet, angol, kínai és amerikai küldöttség vezetői, majd Non György, a magyar ifjúság nevében üdvözlik a külföldi résztvevőket. A pálya felett keringő repülőgépek virágokat szórnak a résztvevő fiatalok és közönség közé. A beszédek befejeztével ismét el- énekiik a DlVSz-himnuszt, közben ezer fehér galambot bocsátanak szabadon, jelképezve a világ népeinek és ifjúságának törhetetlen békeakaratát Azok a fiatalok, akik személyesen nem lehetnek az ünnepség színhelyén, ezalatt a város egész területén zászlós tömegfclvonulásokat rendeznek.. Este Budapest öt legnagyobb terén nagy táncosünnepélyt tartanak. i Súlyos I gendáshírű szovjet ifjúságot, a népi demokráciák, vagy az elnyomás ellen küzdő népek életét, harcait. De legtöbbet a magyar népi demokráciából fognak látni az idesereglő fiatalok. A magyar nép élete nemcsak kiállítási tárgyakon, nemcsak egy küldöttség magatartásán, elbe. szélésein, dalain keresztül tárul clé- bük, hanem a magyar élet egész valóságában, emberek százezrei, üzemek, falvak, városok, hétköznapok és vasárnajrok világán keresztül. Az ittjárt fiatalok szemével ismeri meg tehát a külföld Magyarországot, sőt még ennél is többet: rajtunk keresztül a népi demokráciákat általában, a szocializmust épitő rendet, az állítólagos „vasfüggönv“-ön túli világ valóságát. I F70I1 11 Találkozón a világ ifjú1 Líell ] ágának ezrei kerülnek majd közelebb a demokrácia, a szó. cializmus eszméihez. Ezek a fiata. lók valóságos nemzetközi agitátorai lesznek odahaza a mi eszméinknek, eredményeinknek, szétromboló! a nyugati imperialisták hazug legendáinak. A tízezreken túl, százezrekről és milliókról van tehát itt szó, százezrek, milliók tisztább látásáról, erősebb békeakaratáról. hiba lenne egy ilyen elentőségű ügyet egyszerűen nju.-ági ügynek tekinteni. A Világtalálkozó, a Főiskolai Világ- bajnokságok és a Kongresszus sem előkészítésében, sem lefolyásában, sem következményeiben nem csupán az ifjak, hanem az egész nép, mi több: a demokratikus béketábor ügye. Éppen ezért minden dolgozónak, a béke minden hívének saját ügyének kell tekintenie ezt a hatalmas mozgósítást. Támogatniok kell az ifjakat munkájukban, a világeso. ményre való felkészülésükben és figyelemmel kell kísérni, kik azok, akikre a Találkozón a magyar ifjúság képviseletét bízzák. Akit az a hatalmas megtiszteltetés ér, hogy az egész világ fiataljainak sorában, együtt a hatalmas Szovjetunió ifjúságával, együtt a fehér, barna, fekete, sárgabőrű ifjúság legjobbjaival, résztvehet a Találkozón és itt képviselheti a magyar ifjúságot — az egész magyar népet — annak meg kell ezt becsülnie és e kitüntetéshez méltóan kell viselkednie. a békéről van ____szó! A béke pedig nemcsak a fiatalok ügye! Egész népünk ügye ez a Találkozó, mint ahogy egész népünk ügye a béke megvédése. Népünk széles tömegeinek tisztán kell látnia, miről is van voltaképpen szó, meg kell értenie, hogy a béke megvédése nagy mértékben múlik azon, milyen szoros az ifjúság nemzetközi összefogása, azé a rétegé, amelyet az imperializmus elsősorban akan felhasználni háborús céljaira. E találkozó hivatva van még jobban megnövelni a világ dolgozóinak szeretetét a béke őre, a Szovjetunió és annak fiatalsága iránt. A Találkozó egyik feladata szertesugározni a világon azt a lelkesedést, amellyel a magyar dolgozók — és általában a népi demokráciák dolgozói — országukat építik. Ez a Találkozó erősíteni fogja az elnyomói ellen harcoló ifjúság küzdelmét. Mindez nemcsak a fiatalok ügye. 1 Meg leli érteni 1 ™ndenkin.ek’ B—I, »», 3 uogy mindez nemcsak „külföldi", hanem magyar, nemcsak „ifjúsági“, hanem össz-nem, zeti ügy is. És főleg nem egyszerűen színpompás „látványosság“, — habár az is —, hanem mindenekelőtt a béke ügye, újabb harci esemény ebben a sorozatban, amelynek oly diadalmas állomásai voltak, mint a wroclavi, párisi, prágai, budapesti és más békekongreszusok, mint a nők, a szakszervezetek, a vasasok, textilesek, bőrösök és mások Világtalálkozói. Ehhez méltóan készüljünk fel a megtiszteltetésre, hogy a mi földünkön láthatjuk vendégül az egész világ haladó ifjúságát képviselő fiatalok ezreit. lE Találkozón i:
