Nyírségi Magyar Nép, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-07 / 182. szám

Szabolcs Operativ Bizottságának felhívása Szabolcs

cséplőmunkásaihoz

VI. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM.

ARA 60 FILLÉR

VASÁRNAP, 1949 AUGUSZTUS 7.

TÖRVÉNYJAVASLAT

a Magyar Népköztársaság Alkotmányáról

A pénteki minisztertanács Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes «15. terjesztésére elfogadta a Magyar Népköztársaság alkotmányáról szóló törvényjavaslatot A törvényjavaslat szövege így hangzik:

A nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunkat a német fasiszták igája alól, szétzúzta n földcsurak és nagytőkések népellc- nes államhatalmát, megnyitotta dől. gozó népünk előtt a demokratikus fejlődés útját. A régi rend urai és védelmezői ellen vívott kemény küz. delmekiben hatalomra jutva, a magyar munkásosztály szövetségben a dolgozó parasztsággal a Szovjetunió önzetlen támogatásával újjáépítette a háborúban elpusztult országunkat. Rvtizedes harcokban megedződött munkásosztályunk vezetésével, az 1919. évi szocialista forradalom tapasztalataival meggazdagodva, a Szovjetuniói a támaszkodva, népünk meg. kezdte a szocializmus alapjainak lerakását és országunk a népi demokrácia útján halad a szociaiizmu' felé. E küzdelem és az országépítő munka már megvalósult eredményeit, országunk gazdasági és társadalmi szerkezetében végbement alapvető változásokat fejezi ki és a további fejlődés útját jelöli meg! a Magyar Népköztársaság alkotmánya.

i. FEJEZET

I magyar népköztársaság

1- §■

Magyarország: népköztársaság.

2- §•

(1) A Magyar Népköztársaság a munkások és a dolgozó parasztok állama.

(2) A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. A város és a falú dolgozói választott és a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják hatalmukat.

3. §.

A Magyar Népköztársaság állama védi a magyar dolgozó nép szabadsá. gát és hatalmát, az ország függetlenségét, harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocialista építésben. A Magyar, Nép- köztársaságban megvalósul a műn. kásság és a dolgozó parasztság szoros szövetsége a munkásosztály vezetésével.

li. FEJEZET A társadalmi rend- ■ * §• . - ■ ■

(1) A Magyar Népköztársaságban

a termelési eszközök zöme társadalmi tulajdonként az állam, a közületik, vagy a sáövetk-ezetek -tulajdonában van. A termelési eszközök magántulajdonban is lehetnek.

(2) A Magyar Népköztársaságban a népgazdaság irányító ereje a nép államhatalma. A dolgozó nép fokozatosan kiszorítja a tőkés elemeket és következetesen építi a gazdaság szocialista rendjét.

5. §•

A Magyar Népköztársaság gazdasági életét állami népgazdasági terv határozza meg. Az államhatalom a társadalmi tulajdonban lévő vállalatokra, az állami bankrendszerre, a mezőgazdasági gépállomásokra támaszkodva irányítja és ellenőrzi a népgazdaságot, a termelőerők fej- esztése, a közvagyon növelésbe, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának állandó emelése és az ország véderejének fokozása érdekében.

6. §.

Az egész nép vagyona, az áliám rs köziiletek tulajdona: a föld méhének kincsei, az erdők, a vizek, a természeti erőforrások, a bányák, a jelentős ipari üzemek, a közlekedési eszközök — vasút, szárazföldi, vízi- és légiutak — a bankok, a posta, a táviró, a távbeszélő, a rá. dió, az állam által szervezett mező- gazdasági üzemek: az állami gazdaságok, a gépállomások, az öntözőművek stb. Az állam vállalatai látják el a külkereskedelmet, valamint a nagykereskedelmet, az állam irányítja az egész kereskedelmi fos. galmat.

1. §•

(1) A Magyar Népköztársaság elismeri és biztosítja a dolgozó parasztok jogát a földhöz és kötelességének tekinti, hogy az állami gazdaságok szervezésével, mezőgazda- sági gépállomásokkal, az önkéntes társulás és a közös munka alapján működő termelőszövetkezetek támo.

atásával elősegítse a mezőgazdaság zocialista fejlődését.

(2) Az állam elismeri és támogatja x dolgozóknak a kizsákmányolás ellen irányuló minden valóságos sző. vetkezeti mozgalmát.

8- §•

(1) A munkával szerzett tulajdont az alkotmány elismeri és védi.

(2) A magántulajdon és a magánkezdeményezés a köz érdekeit nem sértheti.

(3) Az öröklési jogot az alkotmány biztosítja.

9- §•

(1) A Magyar Népköztársaság tár- adalmi rendjének alapja a munka.

(2) Minden munkaképes polgárnak joga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képességei szerint dolgozzék.

(3) A dolgozók munkájukkal, munkaversenyhen való részvételük, kel, a munkafegyelem fokozásával és a munkamódszerek tökéletesítésével a szocialista építés ügyét szolgálják.

(4) A Magyar Népköztársaság meg. valósítani törekszik a szocializmus ’Ivét: „mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája szerint“.

ili. FEJEZET

Hz államhatalom legfelsőbb szervei

10- §•

(1) A Magyar Népköztársaság legfelső 'államhatalmi szerve az országgyűlés.

(2) Az országgyűlés gyakorolja a népszuverénitásból folyó összes jo. gokat, meghatározza a-kormányzás szervezetét, i ránvát és feltételeit.

(3) E jogkörben az országgyűlés

a) törvényeket alkot,

b) meghatározza az állami költségvetést,

ej megállapítja a népgazdasági tervet,

d) megválasztja a Népköztársaság Elnöki Tanácsát,

e) megválasztja a minisztertanácsot,

f> minisztériumokat létesít és szüntet meg, illetőleg meghatározza és megváltoztathatja az egyes minisztériumok feladatkörét,

g) dönt a hadüzenet és a békekötés kérdésében,

h) közkegyelmet gyakorolhat,

11. §.

(1) Az országgyűlést négyévi időtartamra választják.

(2) Az országgyűlés képviselőit az országgyűlés hozzájárulása nélkül letartóztatni, vagy ellene bűnvádi eljárást indítani — a tettenérés esetét kivéve — nem lehet.

(3) Minden politikai, gazdasági, vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a dolgozók érdekével, összeférhetetlen az országgyűlés1’ képviselői megbízatással.

12. §.

(1) Az országgyűlés évenként legalább kétízben ül össze rendes ülésszakra.

(2) Az országgyűlést a képviselők egyharmadának írásbeli kérelmére, vagy a Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata alapján össze kell hívni.

(3) Az országgyűlés tagjai köréből elnököt, két alelnököt és hat jegyzőt választ.

(4) Az országgyűlés üléseinek összehívásáról a Népköztársaság Elnöki Tanácsa gondoskodik.

(5) Az országgyűlés működésének szabályait és tárgyalási rendjét ügyrendben állapítja meg.

13. §.

Az országgyűlés ülései általában nyilvánosak. Rendkívüli esetben az országgyűlés zárt ülés tartását is elhatározhatja.

14. §.

(1) A törvényhozás joga az országgyűlést illeti meg.

(2) , Törvényt a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a minisztertanács, továbbá bármelyik országgyűlési képviselő kezdeményezhet.

15. §.

(1) Az országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek legalább fele jelen van.

(2) Határozatait az országgyűlés szótöbbséggel hozza.

(3) , Az alkotmány megváltoztatásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

16. §.

Az or.szággvülés által elfogadott törvényt, a Népköztársaság Elnöki tanácsának elnöke s titkára írják alá. A törvény kihirdetéséről a Tanács elnöke gondoskodik. A törvényt a Hivatalos Lapban közzé kell tenni.

17. §.

(1) Az országgyűlés a szükséghez képest hármely kérdés megvizsgálására tagjaiból bizottságot küldhet ki.

(2) A hatóságok a hivatalok és intézmények, valamint az állam minden polgára köteles az országgyűlési bizottság által kívánt adatokat rendelkezésre bocsátani, illetőleg a bizottság előtt vallomást tenni.

18. §.

(1) Az országgyűlés megbízatásának lejárta előtt is kimondhatja feloszlását, !; . v*: jg

(2) Háború, vagy egyéb rendkívüli körülmények esetén az országgyűlés megbízatásának meghatározott időre való meghosszabbítását is kimondhatja.

(3) A feloszlott országgyűlést a Népköztársaság Elnöki Tanácsa háború, vagy egyéb rendkívüli körülmények esetén ismét Összehív, hatja. Az ekként összehívott országgyűlés megbízásának meghosszabbítása tárgyában maga határoz.

(4) Az országgyűlés feloszlatásától számított három hónapon belül új országgyűlést kell választani.

(5) A megválasztott országgyűlést a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a választást követő egy hónapon belül hívja egybe,

19. §.

(1) Az országgyűlés első ülésén tagjai sorából megválasztja a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsát, amely elnökből, két helyettes elnökből, titkárból és 17 tagból áll.

(2) A Minisztertanács elnöke, elnökhelyettese és tagjai a Népköz- társaság Elnöki Tanácsába nem választhatók.

20. §.

(1) A Népköztársaság Elnöki Tanácsának hatásköre:

a) kiirja az országgyűlési választásokat,

b) összehívja az országgyűlést,

c) törvényeket kezdeményez,

d) országos jelentőségű kérdésekben népszavazást rendelhet el,

e) . képviseli a Magyar Népköz- társaságot nemzetközi szerződések kötésénél,

f) megbízza és fogadja a követe. ket,

g) megerősíti a nemzetközi szer. zödéseket,

h) kinevezi a törvény által megválasztott fontosabb megbízatású állami alkalmazottakat, valamint a fegyveres erő magasabbrangú tisztjeit,

i) adományozza az országgyűlés által alapított rendjeleket és címeket, valamint hozzájárul a külföldi rendjelek és címek viseléséhez.

j) gyakorolja a kegyelmezési jogot,

k) dönt azokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal.

(2) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az államigazgatási és a helyi államhatalmi szervek által' hozott minden olyan jogszabályt, határozatot és intézkedést megsemmisíthet, illetőleg megváltoztathat, amely az alkotmányba ütközik, vagy sérti a dolgozó nép érdekeit.

(3) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa feloszlathatja az államhatalomnak azt a helyi szervét, amelynek működése az alkotmányba ütközik, vagy a dolgozó nép érdekeit súlyosan veszélyezteti.

(4) Ha az országgyűlés nem ülésezik, az országgyűlés jogkörét a Népköztársaság Elnöki Tanácsa gyakorolja, az alkotmányt azonban nem változtathatja meg.

(5) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa által alkotott jogszabályok, törvényerejű rendeletek, amelyeket az országgyűlés legközelebbi ülésén be kell mutatni,

(6) A Népköztársaság Elnöki Tanácsának minden határozatát és intézkedését az elnök és a titkáé írja alá. Rendeletéit a Hivatalos Lapban közzé kell tenni.

21. §.

(1) A Népköztársaság Elnök: Tanácsának megbízatása akkor szűnik meg, amikor az országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsát újonnan megválasztja.

(2) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlésnek felelős és köteles működéséről az országgyűlésnek beszámolni.

(3) Az országgyűlés jogosult a Népköztársaság Elnöki Tanácsát, vagy bármely tagját visszahívni.

(4Í A Népköztársaság Elnöki Ta. nácsának- határozatképességéhez az elnökön és titkáron kívül 9 tag jelenléte szükséges. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ügyrendjét maga alkotja meg és azt az ország- gyűlésnek bemutatja.

IV. FEJEZET Hz állami igazgatás legfelső szerve

22. §.

Az állami igazgatás legfelsőbb szerve a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa.

23. §.

(1) . A Minisztertanács

a) a Minisztertanács elnökéből,

b) a Minisztertanács elnökhelyetteséből, illetőleg elnökhelyette. seiböl,

c) az államminiszterből, illetőleg az államminiszterekből é9

d) a minisztérjumokat vezető miniszterekből áll.

(2) A Minisztertanácsot, illetőleg egyes tagjait a Népköztársa- ság Elnöki Tanácsának javaslatára az országgyűlés választja meg és menti fel.

(3) Az országgyűlés ülésein «t Minisztertanácsnak azok a tagjai is résztvelhetnek és felszólalhatnak, akjk nem országgyűlési képviselők.

24. §.

A Magyar Népköztársaság minisztériumai: a külügyminisztérium, a belügyminisztérium, a honvédelmi minisztérium, a pénzügyminisztérium, az igazságügyminisztérium, a nehézipari minisztérium, a könnyűipari minisztérium, a földművelésügyi minisztérium, a külkereskedelmi minisztérium, a: belkereskedelmi minisztérium, az építésügyi minisztérium, a közlekedés és postaügyi minisztérium, a népművelési minisztérium, a vallás, és közoktatásügyi minisztérium, a népjóléti minisztérium.

A a 'TlgíXSégia ■

Magyar Nép