Nyírségi Magyar Nép, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-07 / 182. szám

2. el dal

NYÍRSÉGI magyar nép

VASÁRNAP, 1949 AUGUSZTUS 7,

25. g.

(1) A Miniszertanáes:

a) irányítja a minisztériumok és a kozyetleniil alája rendelt egyéb saer- Tek munkáját,

b) biztosítja a törvények és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa rendeletéinek végrehajtását,

c) biztosítja a népgazdasági tervek megvalósítását,

d) megoldja mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabályok ha- táskörébe utalnak.

(2) A Minisztertanács feladatának ellátása körében rendeleteket bocsát, hat ki, amelyek azonban a Népköz- társaság törvényeivel, vagy a Nép- köztársaság Elnöki tanácsa által ho. zott rcndeletekkel nem ellenkezhetnek.

(3) A Minisztertanács rendeletéit a Minisztertanács elnöke írja alá, azokat a hivatalos lapban közzé kell tenni.

(4) A Minisztertanács minden más államigazgatási szerv, vagy az államhatalom helyi szervei által hozott minden olyan jogszabályt, hatá. rozatot, vagy intézkedést megsem. misíthet, illetőleg megváltoztathat, amely az. alkotmányba ütközik, vagy a dolgozo nép érdekeit sérti.

26. §.

(1) A Minisztertanács elnöke vezeti a Minisztertanács üléseit, gondoskodik a Minisztertanács rendelke. zéseinek és határozatainak végrehaj. tásáról, irányítja a közvetlenül alája rendelt szervek munkáját.

(2) A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Miniszterta. nács határozatának megfelelően vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait és irányítják az alájuk rendelt szerveket.

(3) A Minisztertanács elnöke és a miniszterek feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki. amelyek azonban a Népköztársaság törvényeivel, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, vagy a Minisztertanács által hozott rendeletekkel nem ellenkezhetnek. A rendeleteket a hivatalos lapban közzé kell tenni.

27. §.

(1) A Minisztertanács működéséért az országgyűlésnek felelős, köteles munkájáról az országgyűlésnek rendszeresen beszámolni.

(2) A Minisztertanács elnöke (he. Iyettese) és tagjai intézkedéseikért és magatartásukért egyénileg is fele. lősek. A felelősségrevonás módját külön törvény szabályozza.

(3) Az országgyűlés tagjai a Minisztertanácshoz, annak elnökéhez, Vagy bármely tagjához feladatkörük, be tartozó minden ügyben kérdése, két intézhetnek, amelyekre azok az országgyűlésen kötelesek felvilágosítást adni.

28. §.

(1) A Minisztertanács az államigazgatás körébe tartozó bármely ügyben közvetlenül, vagy valamely tagja útján intézkedhetik.

(2) A minisztertanács jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni Ó3 ebből a célból külön szerveket létesíteni.

V. FEJEZET

fiz államhatalom helyi szervei

29. §.

(1) A Magyar Népköztársaság te. riilete államigazgatási szempontból megyékre, járásokra, községekre tagozódik A nagyobb városok igazgatási kerületekre oszthatók.

(2) Az egyes igazgatási szervek területi változásait a Minisztertanács határozza meg.

30. §.

(1) Az államhatalom helyi szervei a megyei tanács, a járási tanács, a városi tanács, a községi tanács, a városi kerületi tanács.

(2) A helyi tanácsok tagjait az illető terület választópolgárai négy évi időtartamra választják,

(3) A helyi tanácsok tagjait az illető terület választópolgárai a törvénynek megfelelően visszahívhatják,

31. B(1) A helyi tanácsok működésük

területén alkotmányosan hozott jogszabályok és a felsőbb szervek által meghatározott keretek között gyakorolják államhatalmi tevékeny.

»egüket.

(2) A helyi tanáéi !

a) vezeti a gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet,

b) előkészíti a helyi gazdasági tervet és költségvetést, ellenőrzi ezek végrehajtását,

c) végrehajtja a törvényeket és a felsőbb rendeleteket,

d) irányítja és ellenőrzi az alárendelt államhatalmi és államigazgatási szerveket,

e) elősegíti az állami rend ée a közvagyon védelmét,

f) oltalmazza a dolgozók jogait,

g) irányítja és ellenőrzi a helyi jellegű gazdasági vállalatok munkáját,

h) támogatja a dolgozók szövetkezeteit,

i) intézkedik a jogszabállyal hatáskörébe utalt minden ügyben.

(3) A helyi tanácsok működési körükben helyi rendeleteket hoznak, amelyek nem ellenkezhetnek tör. vénnyel, törvényerejű rendeletekkel, a Minisztertanács, a miniszterek, vagy felsőbb tanácsok rendeletéivel. A helyi tanácsok rendeletéit a szokásoknak megfelelően kell közhírré lenni.

(4) A helyi tanácsok az alájuk tartozó tanácsoknak minden olyan rendeletét, határozatát, vagy intézkedéseit, amely az alkotmányba, vagy alkotmányosan hozott jogszabályba ütközik, megsemmisíthetik, illetőleg megváltoztathatják.

32. §.

(1) A helyi tanácsok munkájuk- ban közvetlenül a lakosságra támaszkodnak, biztosítják a doTSo- zók tevékeny részvételét, kezdeményezését és ellenőrzését az államhatalom helyi gyakorlásában.

(2) . A helyi tanácsok kötelesek választóik előtt évenként legalább két ízben működésükről beszámolni.

33. §.

(1) A helyi tanácsok végrehajtó és intézkedő szervei a végrehajtó bizottságok, amelyeket tagjaik sorából választanak.

(2) A végrehajtó bizottság élén elnök áll, a bizottság ügyvitelét az elnöknek alárendelt titkár intézi. Az elnököt (helyettesét, vagy helyetteseit) és a titkárt a végrehaj. tóbizottság tagjai sorából választja.

(3) A végrehajtó bizottságok közvetlenül felelősek a helyi tanácsoknak és a legfelsőbb tanácsok végrehajtó bizottságainak. Kötele, sek munkájukban az államigazgatási szervek rendelkezéseit betartani.

4) A végrehajtó bizottságokat, vagy azok tagjait a helyi tanácsok visszahívhatják.

34. §.

A végrehajtó bizottságok mel. lett az államigazgatási szervek ágazatonként külön szerveket lé. tesíthetnek, amelyek szakirányítás szempontjából az államigazgatás felsőbb szerveinek közvetlenül, munkájuk tekjnteteben peddig a végrehajtó bizottságoknak vannak alárendelve.

35. §.

A helyi tanácsokra és a végre, hajtó bizottságokra vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg.

VI. FEJEZET Jl bírói szervek

36. §.

(1) A Magyar Népköztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Népköztársaság Legfelső Bírósága, a felsőbíróságok és a járásbíróságok gyakorolják,

(2) A törvény az ügyek meghatározott csoportjaira nézve külön bíróságok létesítését is elrendelheti

37. f.

A bíróságok hivatáso* bfrábból éj népi ülnökökből álló tanácsok, ban ítélkeznek. A törvény s szabály alól kivételt engedhet.

38. §.

A Magyar Népköztársaság leg- felső bírósága elvi irányítást gyakorol az összes bíróságok bírói működése és ítélkezése tekintetében. Evégből a Legfelső Bíróság irányelveket állapíthat meg és elvi döntéseket hozhat, amelyek a bíróságok számára kötelezők.

39. §. '

(1) A Magyar Népköztársaságiban az összes bírói tisztségeket vá. lasztás útján töltik be. A megválasztott bírák visszahívhatók. 1

(2) A Legfelső Bíróság és a felső bíróságok bíróit ötévi időtartamra, a megyei bíróságok és a járásbíróságok bíróit háromévi időtartamra választják.

(3) A Legfelső Bíróság elnökét és bíróit, valamint a felsőbíróságok elnökeit az országgyűlés választja.

(4) A bírák működésükről válasz, tóik előtt beszámolni kötelesek.

(5) A felső bíróságok, a megyei bíróságok, a járásbíróságok bíróinak választásáról külön törvény rendelkezik.

40. §.

(1) A bíróságok tárgyalásai — a törvény által meghatározott kivételektől eltekintve — nyilvánosak.

(2) A vádlottat a bírói eljárás során megilleti a védelem joga.

4L §.

(1) A Magyar Népköztársaság bt. róságai büntetik a dolgozó nép ellenségeit, védik és biztosítják a népi demokrácia állami, gazdasági és társadalmi rendjét, intézményeit,, a dolgozók jogait, nevelik a dolgozókat a szocialista társadalmi együttélés szabályainak betartására.

(2) A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alávetve.

VII. FEJEZET fiz ügyészség

42. §.

(1) A törvényesség betartása felett a Magyar Népköztársaság legfelső ügyésze őrködik.

(2) A legfelső ügyész e jogköré, ben ügyel 1 arra, hogy a miniszté. rjumok, az alájuk rendelt hatóságok, hivatalok, intézmények és egyéb szervek az államhatalom helyi szervei, valamint a polgárok a törvényeket betartsák.

(3) A legfelső ügyész gondoskodik arról, hogy a Magyar Nép- köztársaság rendjét, biztonságát és függetlenségét sértő, vagy veszélyeztető mindennemű cselekmény következetesen üldöztessék.

43. §.

(1) A Magyar Népköztársaság legfelső ügyészét az országgyűlés választja 6 évi időtartamra. Az országgyűlés a legfelső ügyészt visszahívhatja.

(2) A legfelső ügyész az ország- gyűlésnek felelős és működéséről beszámolni köteles.

(3) Az ügyészeket a Magyar Népköztársaság legfelső ügyésze nevezi ki.

(4) . Az ügyészségi szervezetet a Magyar Népköztársaság legfelső ügyésze vezeti és irányítja.

44. §•

Az ügyészek az államigazgatási és a helyi államhatalmi szervektől függetlenül járnak el.

Vili. FEJEZET fiz állampolgáréit jogai és kötelességei

4Ö. §.

(1) A Magyar Népköztársaság biztosítja polgára) számára a munkához való jogot és a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazást.

(2) E jogot a Magyar Népköz- társaság, a népgazdaság termelőerőinek tervszerű fejlesztésével és a népgazdasági terven alapuló munkaerőgazdálkodás valósíthatja meg.

46. §.

(1) A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a pihenéshez és üdüléshez való jogot.

(2) E jogot a Magyar Népköz- társaság a törvényes munkaidő, a fizetéses szabadság és a dolgozók üdülésének megszervezése útján valósítja meg.

47. §.

(1) A Magyar Népköztársaság védi a dolgozók egészségét és segíti a dolgozókat munkaképtelenségük esetén.

(2) A Magyar Népköztársaság ezt a védelmet és segítséget széleskörű társadalombiztosítással és az orvosi ellátás megszervezésével valósítja meg.

48. §.

(1) A Magyar Népköztársaság biz- tosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogot.

(2) A Magyar Népköztársaság ezt a jogot a népművelés kiterjesztésével él általánossá tételével, az in

i gvenes és kötelező általános iskolával, közép- és felsőfokú oktatással; a felnőtt dolgozók továbbképzésévé] és az oktatásban részesülők anyagi támogatása útján valósítja meg,

49. §.

(1) A Magya* Népköztársaság pol. gárai a törvény előtt egyenlők és egyenlő jogokat élveznek.

(2) A polgárok bármilyen hátrányos megkülönböztetését nemek, felekezetek, vagy nemzetiségek szerint a törvény szigorúan bünteti.

(3) A Magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az anyanyelven való oktatásnak és nemz.eti kultúrája ápolásának lehetőségét.

50. §.

(1) A Magyar Népköztársaságban a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek.

(2) A nők egyenjogúságát szol

gálják: munkafeltételeiknek a fér

fiákéval azonos módon taló biztosítása, terhesség esetére a nőknek járó fizetett szabadság, az anyaság és aj gyermek fokozott törvényes védelme, továbbá az anya- és gyermekvédelmi intézmények rendszere.

51. §.

A Magyar Népköztársaság védi a házasság és a család intézményét.

52. §.

A Magyar Népköztársaság különös gondot fordít az ifjúság fejlődésére és nevelésére, következetesen vedel, mezi az ifjúság érdekeit.

53. §.

A Magyar Népköztársaság hatha, tósan támogatja a dolgozó nép ügyét szolgáló tudományos munkát, vala mint a nép életét, harcait, a valóságot ábrázoló, a nép győzelmét hirdető művészetet, s minden rendelkezésére álló eszközzel elősegíti a néphez hű értelmiség kifejlődését.

54. §.

(1) A Magyar Népköztársaság biz tosítja a polgárok lelkiismereti sza. badságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát.

(2) A lelkiismereti szabadság biztosítása érdekében a Magyar Nép. köztársaság az egyházat különválasztja az államtól.

55. §.

(1) A Magyar Népköztársaság a dolgozók érdekeinek megfelelően biztosítja a szólásszabadságot, a sajtószabadságot, a gyülekezési szabadságot.

(2) Az állam e jogok érvényesítésére a dolgozók rendelkezésére bo. csátja a szükséges anyagi eszközöket.

56. §.

^(1) A Magyar Népköztársaság a dolgozók társadalmi, gazdasági és kul'túrális tevékenységének fejlesztése érdekében alkotmányosan biztosítja az egyesülési jogot.

(2) A Magyar Népköztársaság feladatainak ellátásában az öntudatos dolgozók szervezeteire támaszkodik, A népi demokrácia rendjének védelme. a szocializmus építésében való fokozott részvétel, a kul'túrális nevelőmuTika ki- szélesítése, a nép jogainak megvalósítása és a nemzetközi szolidaritás ápolása céljából a 'dolgozók szakszervezeteket, demokratikus női és ifjúsági, valamint egyéb tömegszervezeteket létesítenek és ezek erőit a demokratikus Népfrontban vonják össze. E szervezetekben megvalósul az ipari, mezőgazdasági, s értelmiségi dolgozók szoros együttműködése és demokratikus egysége. A nép demokratikus egységére támaszkodó és élcsapata által irányított munkásosztály az állami ős társadalmi tevékenység ve- zetőere'e.

57. §.

A Magyar Népköztársaság biztosítja a polgárok személyi szabadságát és sérthetetlenségét, a levéltitok és a magánlakás tiszteletben tartását.

58. §.

(1) A Magyar Népköztársaság a szabadságjogokat a területén lakó minden dolgozó számára biztosítja.

(2) Azok az idegen állampolgárok, akiket demokratikus magatartásukért a népek felszabadítása érdekében kifejtett tevékenységükért üldöznek, a Magyar Népköztársaságban menedékjogot élveznek.

59. §.

A Magyar Népköztársaság polgárainak alapvető kötelessége: a nép vagyonának

megvédése, a társadalmi tulajdon megszilárdítása, a Magyar Népköztársaság gazdasági erejének fokozása, a dolgozók életszínvonalának emelése, műveltségük gyarapítása és a népi demokrácia rendjének megvalósítása.

60. §.

A Magyar Népköztársaság polgárainak megtisztelő kötelessége, hogy az általános' védkötelesség alapján katonai szolgál, altot teljesítsenek.

61. §.

(1) A hiaza védelme a Ma-- gyár Népköztársaság minden polgárának szent kötelessége.

(2) A hazaárulást, a katonai eskü megszegését, az ellenséghez való átpáttolásit, a kémkedést, az állam katonai hatalmának minden csorbítását, mint a hazának és a dolgozók ügyének elárulását a

törvény a legszigorúbban

bünteti. I ; ' l

IX. FEJEZET

fi választások alapelvei

62. §.

(1) Az országgyűlési képviselőket a Magyar Népköz- társaság választópolgárai általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján titkos szavazással választják.

(2) A megválasztott képviselők kötelesek választóik előtt működésükről beszámolni.

(3) A választópolgárok a megválasztott országgyűlési képviselőket visszahívhatják.

63. §.

(1) A választójog a magyar népköztársaság minden nagykorú polgárát megilleti.

(2) A dolgozó nép ellenségeit és az elmebetegeket a törvény a választójogból kirekeszti.

«3. 5.

A választásokon minden szavazásra jogosult! polgár- bak egy szavazata van és minden szavazat egyenlő.

65. §.

Országgyűlési képviselővé mindenki megválasztható, akinek. rála*ztójjogosúltságp

VSD, . ■ .w i