Nyírségi Magyar Nép, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)
1949-08-06 / 181. szám
2. oldal NTmaß&I KA.&YAÄ KÉP SZOMBAT, 1949. AUGUSZTUS 6, Az építőiparban is felszámoljuk az elavult munkamódszereket A DSVSs harca a békéért A hároméves terv feladata elsősoriban az újjáépítés, a háború okozta károk helyreállítása és ebben a munkában építőiparunkra is nagy feladatok hárultak. Ha azonban az ötéves terv hatalmas célkitűzéseit tekintjük, úgy azokban az építkezéseknek eddig Magyarországon még soha nem tapasztalt méretű felada. tesz ki ez az összeg. Az ötéves terv során pedig összesen 14 milliárd fo rintot! A legnagyobb munkáslétszám 1948-ban 20.000 volt, 1949-ben ez a szám 65.000-re, 1950-ben 90.000-re fog emelkedni, tehát 2 év alatt 4 és félszeresére. Komoly, szervezett építőiparról az államosításig nem beszélhettünk. Az tai bontkoznak ki előttünk. De nézzük, mit mutatnak a számok. Magasépítkezésre — gyárak, mezőgazdasági építkezések, lakóházak, szociális és kulturális építkezések — 1948-ban 350 millió forintot költöt- nünk, 1949-ben már 1300 milliót, 1950-ben pedig 1900 millió forintot államosítás óta jelentős előrehaladás történt ez iparág szétforgácsoltsá- gának. megszüntetésére, az építőipar új alapjainak lerakására. Modern, fejlett építőipar gépesítés nélkül nem képzelhető cl, de ahhoz, hogy építőiparunk valóban eleget tegyen a támasztott követelményeknek, tennivalók egész sora vár az építő ipar dolgozóira. A feladatok közép pontjában az önköltségcsökkentés áll Ma még túlságosan drágán építünk és ez komoly veszélyt jelent tér veink végrehajtásában. Gondoljuk el, hogy minden százalék önköltségcsökkentés az 5 éves terv során az építkezéseknél 140 millió megtaka ritást jelent! Rákosi ellvtárs a MDF Központi Vezetőségének május 31- ülésén hivta fel az építőiparban észlelhető hibákra a figyelmet. A mi nisztertanács július 13-án pedig ha tározatot hozott az építőipar döntő kérdéseiről, elrendelte a tervezésnél és kivitelezésnél mutatkozó legszük. ségesebb tennivalókat és ezek alap ján az önköltség 15 százalékos csők kentését. Abban, hogy valóban felszámoljuk az elavult munkamódszereket, még mutatkozó szervezetlenséget, a gépek rossz kihasználását, hogy emeljük a termelékenységet és jelen, tős mértékben csökkenthessük az építkezési költségeket, az építőipa: valamennyi dolgozójának részt kell vennie. A felépülő gyárak, erőművek, gépállomások, iskolák, kultúr házak, lakóházak, mind-mind élet- színvonalunk emelését, az ötéves terv sikerét, a szocializmusért folytatott győzelmes harcot szogálják! Az iljnságlól sem lehel elvenni ezt a jiivenft, amelyet maga altar megépíteni a maga száméra Bereeski Albert református püspök nyilat kosát a a Vilítgifjusági Találkozóról Bereczki Albert református püspök nyilatkozott a Világifjúsági Találkozó jelentőségéről: A magyar református egyliáz élénk figyelemmel és érdeklődéssel kíséri a világ ifjúságának találkozóját, mint minden olyan megmozdulást, amely a béke és a népek együttműködésének ügyét akarja szolgálni. Ez az ifjúság egy elrontott világot kapott örökségül a világ legtöbb helyén. Egyesek ereje, akármilyen odaadó és minden szolgálatra is kész, szétszórtan nem vezethet egy új világ megteremtésére. Ezért nagy Öröm a világifjúság találkozásának ez az új alkalma, mert ebben is kifejeződik, hogy a fiatal nemzedék egymásért akar élni és nem egymás ellen. Az egyház embere szívből kíván a jövendő nemzedéknek békét az alkotó munkára és örül, ha ebben az ifjúság jó és tiszta törekvéseit támogathatja, Az ifjú. ságtól nem lehet elvenni azt a jövendőt, amelyet maga akar megépíteni a maga számára. Dolgozó parasztok írják Nyírszőlősről: Szmslár Mihály „jészívű“ veit Kedves Magyar Nép! Olvastam lapjukban Szmolár Mihály sulyánbokori basaparaszt esetét, aki ,.jószívűségére” hivatkozott, amikor a DéFOSz földmunkástagozata nyakoncsipte az aratók kollektív szerződésének megszegése miatt Eszembe jutott nekem erről1 egy régi esetem Szmolár Mihállyal. Még 1934-ben történt ez, akkor arattam Fábri Mihály alsósóskúti bírónak. Munka közben kegyetlenül erős vihar és felhőszakadás (kapott el bennünket a tarlón. — Délután volt, hazafutni már nem volt időnk, ezért bemenekültünk a legközelebbi tanyába, Szmolár Mihály tanyájába, Harmadmagam- mai voltam. Szállást kértünk a pajtában, vagy az istállóban, ahol meghúzhatnánk magunkat éjszakára a hűvös szél és eső elől. Nem adott Szmolár a „jólelkü” kulák. Kiebrudalt bennünket a tanyáról. Kénytelenek voltunk esőben, szélben átgyalogolni Fábri apósához, ott egy falnélküli juhakolban húz. tűk meg magunkat a csupasz földön. Mert szalmát sem Fábri apósa, sem Szmolár nem volt hajlandó adni. Ez jutott nekem eszembe, amikor olvastam Szmolár „nagylelkű, ségéröl”. Ismerjük mi ezt a „nagylelkűséget’', Nagylelkű, de nem a szegényemberrel, hanem önmagával szemben. Soltész János Nyírszőlős Ma délután jutalomkiosztás a Tejért Nemzeti Vállalatnál Szerte az országban újból jutalmakkal fejezik ki megbecsülésüket a dolgozók azok iránt, akik szó. cialista munkaverseny során a legjobb eredményeket érték el, akik élen jártak a brigádmozgalomban, az újító mozgalomban, a tapasztalatcserében és nemcsak saját munkájuk megjavítására törekedtek, hanem tanították, segf tették elmaradt társaikat is. Sza bolcsban ezen a héten kezdődnek meg a jutalmazások, elsőnek ma délután hat órai kezdettel a Felső Tiszai Sajt és Vajtermelő Nemzeti Vállalatnál. Hétfőn délután ugyan, csak jutalmakat osztanak a deme cseri Ipartelepeknél is. ü verebekre akarta „hárítani“ szabotáiását a kemecsei kulák A kemecsei járási rendőrkapitány ság most vette őrizetbe szabotálásért Kriston Endre hatvanholdas keme, csci kulákot. Kriston Endre ölhetett kézzel nézte, búzaföldjén hogyan pereg el a millió érett szem a kalá szókból, hogyan csipkedi fel a ve rébsereg. Nem aratott. Kriston nem aratta le a búzáját. Hogy ne járul jón hozzá ahhoz az erőfeszítéshez, amellyel a több kenyérért, jobb életért küzd faluja dolgozó parasztjai val együtt a nép. A DcFOSz is későn volt éber Mire észrevették a kulákszahotálást, a búzatáblán már csak üres, kiper. ett kalászok ringatóztak. — Kris. ton a kihallgatása során szemérmetlenül a verebekre hivatkozott. Hogy azok hordták e! a búzát. De Kriston „nem talált verebekre!“ Bíróság elé kerül. Ugyancsak szabotálásért vették őrizetbe Nagy György rohodi kulákot is. Nagy már tavaly is ült két hónapot. Most ismét törött csap. ággyal indította munkára cséplőgépét. A csapágy kiolvadt, a gép megállt, a munka megakadt. Nagy György sem kerüli el büntetését. A Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség megalakulása óta a békéért, szabadságért, a nemzeti függetlenségért, a dolgozók jobb jövőjéért szakadatlan harcot folytat. Az elmúlt négy esztendő alatt az ifjúság elkeseredett ellenségei mindent megtettek, hogy megsemmisítsék a világ -eddig legnagyobb ifjúsági szervezetét, melynek minden támadás ellenére ma már 60 millió tagja van a világ több, mint 70 országában. Elkeseredetten támadták a DlVSz.t a Vatikán ügynökei, akik világszerte azon fáradoznak, hogy a dollármilliomosok számára szervezzék meg az ifjúságot. Velük egy követ fújnak a jobboldali szociáldemokrata if. júsági szervezetek, akiknek egyik vezére — Ottó Strasser vállalta többek között azt, hogy jobboldal szociáldemokrata if jakból kémhá- lózatct szervez az angolszász imperializmusnak a népi demokráciák országaiban. A DIVSz ellen dolgozik a Nemzetközi Cserkész- iroda is, amely megalakulásától kezdve tetszetős formákkal arra törekszik, hogy kémeket neveljen az imperializmusnak. A Demokratikus Ifjúsági Diákszövetség egységét azonban megbontani nem sikerült. A DIVSz ifjúságának mag- vát a Komszomol képezi, mely köré lelkesen csoportosulnak a népi demokráciák, a kapitalista országok, a gyarmati fiatalok milliói. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség ma már komoly erőt képvisel a béketábor oldalán abban a harcban, amelyet a Szovjetunió vezet az egész világ, az egész emberiség és benne az ifjúság békéjéért, szabadságáért, A budapesti találkozónak világ- viszonylatban nagy jelentősége van. A béke híveinek párisi világ- konferenciája és a Szakszervezeti Világszövetség milánói kongresz. szusa után a budapesti Világifjú- sági Találkozó és a DIVSz II. kon. gresszusa a béketábor újabb hatalmas seregszemléje lesz. A magyar ifjúság őszinte köszönettel adózik a Pártnak, szeretett tanítójának Rákosi Mátyás elvtársnak és a magyar kormánynak, mert lehetővé tette azt, hogy a világ fiatalsága Budapesten találkozhasson. A magyar ifjúság a Világifjúsági Találkozóért végzett munkájával példaképének, Petőfi Sándornak szellemét követi. A Szovjetunió győzelme a fasizmus felett, a magyar kommunisták következetes harca, építő és nevelő munkája le- hetővé tette, hogy 100 esztendővel Petőfi halála után a magyar ifjúság szabad országban láthassa vendégül az egész világ szabadságszerető fiataljainak képviselőit. Ennél méltóbban aligha ünnepelhetnénk a hős költő emlékét. Ennek tudatában dolgozik a ma-> gyár Ifjúság a Világifjúsági Találkozó sikeréért, ezért dolgozik, tanul nagyobb szorgalommal, alakítja új munkabrigádjait üzemekben a SzIT, falvakban az E'POSz, — Ezért készülnek éjt-nappallá téve az ifjúsági szervezetek kultúrcso. portjai, sportolói, ezért helyeznek az ifjúsági szervezetek olyan nagy súlyt a napokban lezajló taggyűléseken arra, hogy a legjobbakat válasszák meg küldötteknek a Világifjúsági Találkozóra. Ezért tesznek meg mindent az ifjúsági szervezetek, üzemek, községek, intézmények, hogy fiataljaik minél nagyobb számmal vehessenek részt a felejthetetlen budapesti ünnepségeken A budapesti Világifjúsági Találkozó azonban nemcsak az ifjúság ügye! A Párt, a kormány és az egész magyar társadalom a maga ügyének tekinti a budapesti Világifjúsági Találkozót: A Budapestre jövő fiatalok nemcsak a magyar ifjúság, de az egész magyar nép vendégei. Meg kel! mutatnunk külföldi vendégeinknek, hogy az az ország, amelyben a munkásosztály gyakorolja a hatalmat, egyben az ifjúság országa is. Szerte az országban a Párt, az állami és társadalmi szervezetek minden segítséget megadnak a Világifjúsági Találkozó sikere érdekében. Ez a segítség párosulva a magyár ifjúság áldozatkész munkájával, nem marad eredménytelen. Fiatal vendégeink nem fognak csalatkozni a Párt, a magyar nép, a magyar ifjúság vendégszeretetében. Még mindig a kisrárdsi járás vezet a terménybegyüjtésben Az MNDSz műsoros délutánja A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége nyíregyházi szervezete ma este hét órai kezdettel kultúrműsorral egybekötött fagylaltestet rendez a Szövetség Széchenvi- úti székhazában. Az értékes műsort az Mndsz színjátszó-, ének- és tánccsoport mutatja be. ___________ LUGKÖQLDBTOT IVOTT Romáu Piroska gávai lakos egy nap összeveszett családjával. Apja megdorgálta. A dorgálást a leány annyira szívére vette, hogy este lúgkövet szerzett, feloldotta vízben és lefekvés előtt megitta. Tettét már akkor megbánta, amikor a marólúgot lenyelte cs azonnal segítségért kiabált. Az öngyilkos leányt beszállították a nyíregyházi kórházba. Az esős idők elmúltával egész Szabolcsban teljes ütemmel megkezdődött a bordás és cséplés, ezzel párhuzamosam a terménybegyűjtés. Dolgozó parasztságunk igyekszik mielőbb eleget tenni terménybeadási kötelezettségének, sőt, ezt — mint a begyűjtési versenyben vállalta — többszáz százalékkal túlteljesíteni. Amellett, hogy a nép államával szemben teljesíti hazafias kötelességét, anytagi előnyt is biztosít masának az idejében való terménybeadással, ugyanis, aki augusztus 13-ig adja a ter- ményt, iaz 5 forint mázsánként jutalmat, aki szeptember 3-ig adja be, az 2 forint mázsánként! prémiumot kap. Mint legutóbb értesültünk, még mindig a kisvárdai járás áll élen a terménybeadás- ban. Utána következik a nyírbátori járás. A leggyengébb a nyíregyházi járás. A kisvárdai járás legjobb községe Sz&bolcsbáka. Aj község Anarccsial, Ajakkal. Gyulaházával együtt 10-re befejezi a cséplést. 13-ra Jéke, Nyírkárász, Tiszakanyár, Kékese. 20-ra pedig az egész járás valamennyi községe befejezi a cséplési munkákat. RMlíeHaiás a rétégé mazdanyról A Szovjetunió délkeleti vasútvonala rosszosi fűtőházának főgépésze, Culsin elhatározta, hogy mozdonyá. nak napi teljesítményét 500 kilométerre fokozza. A kezdeményezés or szagos visszhangra talált és Gulsin példájára mozgalom indult az 500 kilométeres napi eredményért. A vasútügyi minisztériumban a moz- donyve'elők országos tanácskozásán az ébaonkások megvitatták tapasz, talalaikat. A megheszélésekeű Gn'- sín felszólalt és elmondotta, hogy a mozdonyok sebessége eléggé esetté! j. -- Mi, mozdonyvezetők ciha. r.'/tnh. hogy harcot indítunk az 500 kiúméterért, — mondotta. — Mind jót az első napon sikerült elérnem 183 kilométert — folytatta beszédét — és a verseny folyamán mar elér. tök a 704 kilométeres átlagteljesítmény I is. Ai egybegyűltek ezután nagy ér. deklődéssel hallgatták meg a moszk. vai rjazani vasútvonal fűtőház veze tőjének, Komarevszkijnek a beszédét, amelyet mer etközben a vjnat. ról rádión mondott el az értekezlet résztvevőinek.
