Nyírségi Magyar Nép, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-24 / 170. szám
VlASARNAP, 1949. JULIUS 24. NYÍRSÉGI MAGYAR FfcP 3. oldal Laskod az első a tavaszi szántási- vetési versenyben Fejlődő kollektiv szellem, a tehnika és tudomány alkalmazása biztosította a sikert A Jaskodi főbíró, Buzy Miklós jelentést ír a községházán. Körű- lőtte beszélgetnek csendes mor- mogással a dül&felelősök. Nagy az izgalom köztük: — Elsők vagyunk emberek. — Még egy kicsit ráhúzni, aztán mintaközség Laskod is. — Nem lesz híjjá — állapítja meg egyikük. Ahogy tavasszal megszerveztük a munkát, megszervezzük a terménybegyűjtést is, az őszi munkák megkezdését is. Buzy Miklós fél-füllel hallja a beszélgetést, az izgatott tárgya, lást és közben írja a jelentést. — Nehéz keze komótosan percegteti a tollat. — Nem nekem találták ki a hivatali munkát — mondja mosolyogva, — de azért most már be- lejö ttem. Negyvenöt óta csinálom. Buzy Miklós maga is tudja, hogy nincs igaza, azért is mosolyog tréfásan. Valamikor tényleg negi a munkásembernek találták ki a hivatali munkát. De mióta a nép ura a nép országának, azóta a munkásember bizony hivatalra is termett. Ha jól dolgozik a földjén, mért ne dolgozhatna éppen olyan jól a község érdekében, mint főbíró? Tárgyalnak a dülőfefelösök Buzy Miklós befejezi a jelentés kását, aztán a dülőfelelősök felé fordul. Megvitatják a behordás, cséplés és terménybegyűjtés feladatait. — Az eső kicsit hátráltat. De nem sürgős, van tartalékunk, várhatunk míg megszárad a termény. Így nem csépelhetünk, mert tönkremegy munkánk eredménye, Ha tavasszal a nehézségek és akadályok ellenére elsők lettünk, akkor *nost sem szabad kapkodnunk. Ha eláll az eső, széfjei a kereszteket, bad szikkadjon, had száradjon. — A cséplési és begyűjtési ütemterv készen van úgy.e? — Már régen. Nem kellet! sokat magyaráznom Újra szóbakerül a tavaszi verseny eredménye. Ez mostanában gyakran szóbeszéd a laskodi dülő- felelősök között. Újra és újra megbeszélik, értékelik. Mit csináltunk jól, mit csinálhattunk volna még jcbban. Vitéz József dűlője az első a községben. Hallgattak rám a dűlőim __ mondja lelkesen. Igaz, jóravaló emberek, nincs köztük kulák. —I Mitndnyájan a Jármyak, a Roch. litz-testvérek, a Fekésházy-testvé- rek, Téglási Béláné cselédei voltak valamikor. Most a maguk urai lettek és felismerték, hogy a termelési terv, a termelési módszerek, amiket mint dülőfelelős magyaráztam nekik, az ő érdeküket szolgálja. Jól tudtuk mindnyájan, mit jelent a Párt, az állam segítsége és azt is tudtuk, hogy ezzel a támogatással szemben kötelességeink vannak. — Emlékeztek rá, hogy dolgozott a dűlő? — szól közbe Molnár János, akinek a dűlője a második. Ha láttuk, hogy gyengül a szomszéd, lemarad, beálltunk négyen- öten egy tagba, úgy szántottunk, kapáltunk. Ment a munka, mint a parancsolat. így értük el a kollek. tív szellem segítségével, hogy egyikünk sem maradt le, ellenben mindnyájan túlteljesítettük az előirány. zatot. A gép és műtrágya — 200 százalékra teljesítjük a terménybegyűjtést. Ez biztos — folytatja Vitéz József. Amit ígér- tünk és fogadtunk, azt álljuk is. — Persze, hogy álljuk. Köny- nyebb volt tavasszal, hiszen ott voltak a traktorok, a műtrágya, a nemesitett vetőmag. Dűlőnként szerveztük meg a géphasználatot, a műtrágyázást. — A dűlő minden egyes dolgozója tudta és ismerte a rá váró feladatot — szól közbe egy har. nadik felelős. — Azt hiszem, ez a nyitja a dolognak. Mindenki ismerte feladatát és így eredményesen tudta használni a gépet és a műtrágyát. Őszre Büszkén .magabiztosan mondják a laskodi dülőfelelősök: — Őszre termelőcsoportunk lesz. A tavaszi munkánál megtanultuk, hogy a kölcsönös segítés, a kollektív munka és szellem, a szervezettség milyen megbecsülhetetlen előnyöket biztosít, — Mi ezt az eredményt fokozni akarjuk —• mondja Buzy elvtárs. megmutatjuk, mit tudnak a laskodi újgazdák. Dolgozó par ászt oh Írják Nyiradonyból: Ipari munkást adtunk a városnak Kiss Zoltán, alig 16 éves nyír- adonyi fiú, addig, míg elhelyezkedik az iparban elszegődött Bodo. gán László Tiszavíz-tanyai kulák. hoz. Úgy állapodtak meg, hogy 300 forint készpénzt, egy öltöny ünneplő ruhát, egy öltöny viselő ruhát, egy pár csizmát és egy pár bakancsot fizet Bodogán. 11 hóna. pig dolgozott Bodogánnál Kiss Zoltán, mire megérkezett Budapestről a válasz: mehet ipari munkásnak, Kiss Zoltán boldogan vette az írást és kérte bérét Bodogántól. A tiszavízi kulák azonban ekkorra hallani sem akart a megállapodásról. Kiss Zoltán nem hiába készült ipari munkásnak, tudta, hol orvosolják panaszát, öntudatos volt és nem szégyelt a DéFOSz földmunkástagozatához jönni panaszra. A földmunkástagozat azonnal kivizsgálta az ügyet és megállapította, hogy Bodogán úr 1151 forinttal adósa a fiatal fiúnak. Meg is fizettettük vele az utolsó krajcárig. De nem engedtük el ezzel Kiss Zoltánt, Fiatal tapasztalatlan fiú. Nem vettük le róla gondunkat, mert attól tartottunk, hogy ha lelkiismeretlen emberek közelébe kerül valahol útközben, elcsalják a pénzét. Ezért nem adtuk ki neki, hanem megbeszéltük vele és felöltöztettük az ő beleegyezésével. — Ruhát, cipőt, fehérneműt, harisnyát vásároltunk neki és még maradt készpénze is az útra. Kiss Zoli hálás szívvel búcsúzott tőlünk. És nekünk, a földmunkástagozat vezetőinek jól esett Kiss Zoltán öntudata, örültünk annak, hogy apjaként fordult hozzánk és bízta ránk pénzét, hogy öltöztessük fel abból. Könnyű szívvel bocsátottuk útjára. öntudatos ipari munkás lesz a Párt nevelésével. A Pártot és a szakszervezetet második édesapjának fogja tekinteni a városban is, bizalommal fog hozzájuk fordulni, ha gondja, baja van. És ahogy bennünk, a földmunkástagozatban nem csalódott, nem fog a városon sem csalódni a Pártban és a szak- szervezetben. Ifj. Varga András Nyíradony. Korszerűsítik az ujfehérléi tűzoltóságot az ötéves terv keretében A közel 16.000 lelket számláló Ujfehértónak mindössze 3 tagból álló „tűzoltósága“ van, amely egy rossz, elhanyagolt hajlyiségbeni húzódik meg. Elképzelhető, hogy a három hivatásos tűzoltó mit tudott csinálni az önkéntesekkel karöltve egy-egy komolyabb tűz esetén. De ki törődött valamikor Ujfehórtó- val? Az úri Magyarország nem sokat. Népi demokráciánk azonban nem megy el szó nélkül a problémák mellett. Ezt bizonyítja az újfehértói tűzoltók esete is. Az ötéves terv első esztendejében 150.000 forintot fordítanak a község t! űzőt óságának korszerűsítésére. Uj épületben helyezik el, kibővítik szertárát és a hivatásos tűzoltók létszámát tizenhétre emelik. Vaján is kedvelik a gépállomás munkáját Vaján július 15-én próba- cséplésekkel kezdték meg a munkát. Ez az első esztendő, hogy a gépállomás traktorai csépelnek Vaján. A vajai dolgozó parasztok örömmel és megelégedéssel távoznak próbacséplés után a gépektől. ügy látják, hogy becsületes, tiszta munkát végeznek a gépek. A nép állama jó gipet ad a vajai dolgozó parasztságnak is. Olyan gépet, amely nem töri össze a szemet, nem hagyja törekben a termést. Jelentkezzenek az állástalan óvónők |Népi demokráciánk gyermekvédelme egyre jobban fejlődik. Sorra nyílnak meg a napközi otthonok és óvodák. amelynek vezetésére képzett óvónőket alkalmaznak. Nyíregyházán és Szabolcsban most hívta fel a képzett, okleveles óvónőket áv tankerületi főigazgatóság, hogy kellően felszerelt kérvényeiket nyújtsák be, ha el akarnak helyezkedni. A gép segít a jó terméshez$ (Képriport parasztküldötteink szovjetuniébeli látogatásáról) Csodaszép a kukorica állapítják meg a magyar parasztküldöttség tagjai a Ciuljonnij kolhozban, ahol kalászosokon kívül ipari- és kapá «növényeket is termelnek. Amerre a szem ellát, jól fejlődik a vetés a földeken. A jó eredmény titka: a közös munka, a gépesítés. íme, a Búd jönni j kolhoz egyik gyönyörű gépe: 24 soros vetőgép. így aztán lehet jól dolgozni ismerik el a magyar parasztküldöttek. A világ legfejlettebb szocialista mezőgazdaságában a legkitűnőbb gépekkel szerelték fel a kolhozokat. Egy embervek soha nem lehetnek ilyen gépei, melyeit megkönnyítik, eredméyesebbé teszik munkáját. A kolhoz, a közös gazdálkodás, az állam segítsége lehetővé teszi a gépi munkát. ( Ez aztán az igazi gép, a kombájn, az önjáratú aratócséplőgép gondolja magában Szűcs Ilona, a fehérme- g.vei traktorvezető a Sisóvói gépállomáson. Ezzel aztán élvezet lehet dolgozni! Meg is kérte a szovjet traktorvezetőket: ismertessék meg vele a gép szerkezetét .magyarázzák el a működését, Szívesen eleget tettek kívánságának és Szűcs Ilona már mint hozzáértő kombájn vezető ült a gép kormánykerekéhez. Jól megismerte a szovjet mezőgazdaságot, a gépállomások munkáját. A tanultakat azóta már tovább is adja a fehérmegyei dolgozó parasztoknak. . . I Szaktanács távirata a harcban álló angol munkásokhoz Az Angol Szállító- és Rakodómunkások Szervezetének London A magyar szervezett munkásság. aj magyar szakszervezeteik nagy rokonszenwel figyelik hősi harcotokat, melyet egy hét óta folytattok elnyomóitok és a munkásosztály árulói ellen a nagyobb darab kenyérért. A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa úgy határozott, hogy jogos harcotokat proletár szolidaritással támogatja. Ezjt azzal is kifejezésre akarja juttatni, hogy szakszervezeteink felajánlását, 50.000 forintot, a harcban állók támogatására elküldi. Kívánjuk, hogy harcotok teljes győzelmet érjen el. A Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében: Apró Antal főtitkár
