Nyírségi Magyar Nép, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-24 / 170. szám
4. oldal NYÍRSÉGI magyar nép VASÁRNAP, 1949. JULIUS 24. Mit láttunk a Szovjetunióban? Parasztküldöttségünk beszámolója öthetes tanulmányutjáról Láttuk a füves vetésforgót. A szovjet nép vendégszeretetéből öt hetet tölthettünk a Szovjetunióban. Nyolcvan dolgozó paraszt- ember éa parasztasszony első- ízben a magyar parasztság életében kormánysegítségei küllőidre utazott, hogy világot lásson, tanuljon és a látottakat aztán idehaza felhasználja népünk továbbhaladására. Nagy esemény ez a parasztság életében, még iti- káb a mi életünkben. Eészt- vettiink a parasztküldöttségben. Jól tudjuk, hogy a régi világban a dolgozó parasztok nem nagyon tudtak külföldre utazni. Az úri Magyarországon külföldre csak az urak jártak nyaralni, vagy dorbézolni. A munkás, vagy paraszt csak mint katona került ki háború idején külföldi országokba, amikor idegen célokért haj tolták őket vérezni más népek elnyomására, vagy ha nyomora és a földesurak önzése kényszerítette kivándorlásra. flzkigazat mondták és mutatták meg A mostani külföldi tartózkodásunk egészen más volt. Nem nyaralni, hanem tanulmányútra mentünk, a Szovjetunió földművelésügyi minisztériumának meghívására módunkban állt öt héten át közelrőd tanulmányozni a világ legfejlettebb mezőgazdaságát. Módunkban állt, hogy saját szemünkkel lássuk meg a helyszínen, hogy milyen a kolhozgazdálkodás, mire jutott a parasztság a szocialista társasgazdálkodás rendszerében és elmondhassuk idehaza az igazságot, feleletet adjunk azokra a kérdésekre, amelyeket a magyar falu népe tudni akar. Hazatérve el kell mondanunk a magyar népnek, hogy az a fogadtatás, az a vendégszesze retet, amelyben küldöttségünket mind a helyi szovjetek emberei, mind a kolhozok vezetői és tagjai részesítették, örökre felejtehetelen marad mindanyiunk számára. Több helyen a kolhozok lakói teljes számban kijöttek az állomáshoz küldöttségünk elé és virágokkal, nagy szeretettel fogadtak bennünket, Másutt a falu szélén felállított diadalkapú alatt várt bennünket az egész falú népe s a régi orosz szokás szerint a legöregebb kolhozparaszt kenyérrel és sóval fogadta küldöttségünk tagjait. A fogadtatásokban minduntalan éreztük annak a baráti megbecsülésnek meig- nyílvánulásját, amelyet a nagy Szovjetunió a fiatal demokratikus Magyarország dolgozói iránt ére;w Minden igyekezetük arra irányult, hogy jól érezzük magunkat körükben s megmutassanak nekünk mindent. Nem csináltak előttünk sémi titkot, kirakatot sem csináltak számunkra. Megláttunk mindent, amit akartunk. Kérdéseinkre türelmesen válaszoltak. Az igazat mondták és mutatták meg nekünk. A maga valóságában mutatták meg a kolhozok szervezetét, munkáját, a kolhozparasztok házatáját, mindennapi életét. Saját szemünkkel győződtünk meg arról, hogy abból a sok hazúgság- ból, szemenszedett rágalomból, amivel 25 év előtt Hor- thyék és a reakció azóta illette a Szovjetunió mező- gazdaságát, egyetlen szó sem igaz! Meggyőződtünk arról, hogy a kolhozokban nincs „csajka“,, „vályú“ vagy „közös nőhasználat“. Ellenben van művelt, haladó kolhozparasztság, igazi közösségi szellem, becsületes, tiszta családi élet, jómódú, vidám parasztság az önkéntes elhatározásból alakult kolhozokban, amelyekben együtt van az egész dolgozó parasztság. Az egykori nincstelenek és kevésholdú Idsparasztok mellett ott vannak a volt középparasztok és mint öntudatos kolhozgazdák, valamenyien együtt munkálkodnak, lelkesen fáradoznak a szocialista mezőgazdaság felvirágoztatásáért. Segít a gép Saját tapasztalatainkból megállapítottuk, hogy a kolhozokban nincsenek dologtalanul élő emberek, hajcsárok és más munkáján élő dologkerülők. A kolhoz jövedelméből minden kolhoztag az általa évközben becsületesen elvégzett munka mennyisége és minősége arányában részesül, A tisztességes megélhetés mindenütt és minden kolhozparaszt számára biztosítva van. Azt is módunk volt látni, hogy a kolhozparaszt munkája sokkal köhy- nyebb, mint a mi parasztjainké, akik még egyénileg gazdálkodnak. Könnyebb a munkájuk, mert segíti őket a gép. A mezőgazdasági munkák 90 százalékát, kezdve a tarlóhántástól, az arató-cséplőgéppel való betakarításig, , mindent gép végez el. A gép és a villany segíti a szovjet parasztembereket a gazdálkodás minden területén. Saját szemeinkkel látta., kezünkkel tapintottrür, sőt ki is próbáltuk azokat a nagy, korszerű gépeket, amelyek ftársasgazdálkodás keretében a kolhozparasztok munkáját megkönnyítik és életét szebbé, jabbá teszikIdehaza jól tudják a mi parasztjaink, milyen nehéz, derékfájdító munka a fii kaszálás, de méginkább az aratás. Odakánn a kolhozokban láttunk olyan önbajtásos fü- kaszálógépeket, amelyek a réten tíz méter széles sávot vágnak le egy menetben, Napi tíz órai munkával több mint 100 katasztrális hold területet kaszál le ez a gép. Jó kövér réten nádink ennyi terület levágásához legalább ugyanannyi kaszás kellene. Az újtipusú fii kaszálógép kezeléséhez pedig elegendő két ember, a gép vezetője és helyettese. Láttunk a gépállomásokon gabonaarató, traktorvonta- tású arató-cséplőgépeket, a legújabbtipusú „„Sztalinyec 40.“ magánjáró aratócséplő- gópeket is, amelyekben traktor, az arató és cséplőszerkezet egybe van építve, Egyidőben arat, csépel, sőt tárcsaekét is lehet utána akasztani s a gabona betakarításával együtt egy füst alatt elvégzi a tarlóhántást is. Láttunk hatvan-nyolcvan lóerős, hernyótalpas traktorokat előhántóekékkel, kultivá- torokkal, könnyű ' és nehéz boronákkal felszerelve. Gépesített állattenyésztés Láttunk korszerű gépesített tehénistállókat, ahol a jószágoknak sínen hordják be a takarmányt. A tehén betonvályúra szerelt önitató- ból iszik. Elektromos fejőgéppel fejik a tehenet és a tej nem a sajtárba, hanem a tehén tőgyéből egyenesen a hűtőtartályba folyik anélkül, hogy valaki kézzel hozzáérne. A ko 11 >. o zist ál ló k I) a 11 persze megláttuk mindenekelőtt azt is, hogy szép és jó fajtájú állatokat tenyésztenek, vannak jól tejelő tehenek, gyorsfutású, jó teherbíró lovaik, jól szaporodó és köny- nyen hízó sertésfajtáik. Meggyőződi ü n k arról, hogy a nagy, korszerű gépek alkalmazása az apró egyéni parcellákon teljesen Lehetetlen. A parasztember a gépek áldásos előnyét egyedül a nagyüzemi társas gazdálkodás rendszerében képes a maga javára fordítani, munkája megkönnyítésére felhasználni. Meggyőződtünk arról is, hogy a gép a szocialista mezőgazdaságban nem veszi el a dolgozó parasztok kenyerét, mint az egyéni gazdálkodás rendszerében, vagy a kapitalista mezőgazdóságokban szokott lenni. A gép a szocialistái gazdaságban felszabadítja az emberi munkaerőt, a kolhozparaszt több erőt és több időt fordíthat egyéb üzemi ágak kifejlesztésére, Mz állattenyésztésre, stb. A kolhozokban azt láttuk, hogy sehol sincs munkaerőfelesleg, ellenkezőleg mindenütt azt mondották, hogy a fejlett, sokágazatú, magas- színvonalú gazdálkodásihoz ma már kevés a meglévő munkaerő. A munkaerőhiányt újabb gépesítéssel akarják megoldani. II tudsmány a mezőgazdaság szolgálatában A szovjet paraszt munkáját nemcsak a fejlett, korszerű gépek, hanem a fejlett mezőgazdasági tudomány is segíti. A természet erőinek, az időjárás viszontagságainak som olyan kiszolgáltatottja a kolhozparaszt, mint az egyéni kistermelők. A szovjet mezőgazdasági tudomány olyan korszerű eszközöket adott a kolhozparaszt kezébe, amellyel termését nagy mértékben meg tudja védeni az elemi csapásoktól. Küldöttségünk meggyőződött róla, hogy van a szára,zság és a kellemetlen téli hideg ellen is védekezés és lehet a természet felett is győzelmet aratni a tudomány és a technika segítségével. amely a nagy dokutísájeivi intézet veztő tudósainak szavai szerint nem fél semmitől, a legnagyobb ellenségtől, a szárazságtól sem. Bevált a füves vetésforgó És valóban, amerre csak jártunk, egybehangzóan mindenütt azt tapasztaltuk, hogy mióta a kolhozokban bevezették a füves vetésforgót, megkétszerezték a termésátlagot, A rosztovi kerületben lévő Sztálin-kolhoz- ha,u a füves vetésforgó be- veztése előtt öt-hat mázsa volt gabonából a termésátlag katasztrális holdanként, azóta pedig 14—15 métermázsa. A Lenin-Gorkij-faluban lévő Vladimir Iljics nevű kolhozban a füves vetésforgó bevezetése óta tízéves átlagban a búzatermés soha nem esett a 16 mázsa alá holdanként. Megismerkedtünk a védőerdősávok nagy jelentőségével is. Nálunk, ahol a fásításnak még csak a legkezdetén vagyunk, ezen a téren szerzett tapasztalatainkat- is nagy haszonnal tudjuk majd értékesíteni idehaza. A természet átalakítása Nagy meglepetés volt számunkra, hogy a kolhozok népe ma mar olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a természet átalakításának kérdése. Minden kolhozban, amerre csak jártunk, ott láttuk a falon a természet átalakításának nagy sztálini tervét, amelyet a Bolsevik Párt és a szovjet kormány a máit év őszén emelt törvényerőre. Ennek részleteit minden egyes kolhozparaszt ajprólé- kosan ismeri. A kolhozok azon versenyeznek, hogy melyik ültet nagyobb területen véderdősávot, hogy melyik teljesíti határidő előtt az er- dőíiltetési tervet. Amikor Micsurinszkban megkoszorúztuk Micsurin sírját, a fekete márvány- síremléken ezt a bátor mondatot olvashattuk bevésve: , Az ember megteremtheti a növények új formáját, jobban, mint maga a természet.“ A mondat igazi jelentőségét kint a kolhozokban láttuk meg valójában. A voronyezsi kerületben például azt hallottuk, hogy régen ott őszi búzát egyáltalán nem lehetett termelni, mert mindig kifagyott. A szovjet tudomány azonban Micsurin módszereivel olyan új fagyálló őszi búzát nemesített ki, amely kibírja a leghidegebb telet is és ma már termesztik a kerület összes kolhozaiban. A Szovjetunió középső hidegebb területein, ahol azelőtt a déligyümölcs egyálta- ban nem termett meg, ma már Micsurin tudományos módszerével vígan termelnek meggyet, cseresznyét, szőlőt, dinnyét, barackot, stb. A szovjet tudomány segítségével a k o 1 hozparas ztok olyan új, ízletes gyümölcsfajok hasznos mezőgazdasági növényfélék termesztésére térhettek át, amelyek azelőtt ismeretlenek voltak előttük. Ez is szebbé, kellemesebbé teszi életüket. A kolhoszparaszíok életmódja Láttuk saját szemünkkel azt az életmódot, amelyet a Szovjetunió kolhozainak népe ól. Meggyőződtünk arról, ihogy a kolhozparasztoknak igen szép jövedelme van'. Van kielégítő házkörüli egyéni gazdasága is minden kolboztagnak. Van személyes tulajdona: családi háza, tehene, sertése, baromfija és van egyéni használatra véteni ény kert je is. Jövedelmét mind a kolhoz nyereségre^' szesedését, mind a háztáji mezőgazdaságból származó bevételeit úgy használja fel a kolhozparaszt, ahogy maga akarja. Termését, miután az állammal szembeni kötelezettségének eleget tett, bármikor és bárhol szabadon és szabad áron értékesítheti. A beszélgetésekből azt is megtudtuk, hogy a kolhozparaszt a személyes tulajdonát képező házat, tehenet és egyéb jószágát éppúgy, mint ingóságait végrendeleti úton gyermekeire hagyhatja, ahogy ez nálunk is szokás. Beszolgáltatás és aidó a Szovjetunióban is van, de olyan arányú, hogy teljesítése sem a kolhozt, sem annak tagjait nem érinti súlyosan. Ebiek igen. könnyen elviselhető kötelezettségek és a szovjet paraszt szívesen teljesíti az iránt az állam iránt, amelytől olyan sok segítséget kap. Megnéztünk igen sok házat, kertet és háztáját. Láttuk a kolhozparasztok saját háztartását, családi tűzhelyét, láttuk, hogyan élik a családi életet. Láttuk, hogy a szovjet parasztasszony éppúgy saját háztartásában süt, főz, mos, gondozza gyermekeit, mint a mi asszonyaink és még sincs agyonterhelve munkával, mint a mi asz- szonyaink. A kolhozparasztok házában villany ég, rádió szól és szépen berendezett bútorokkal, ágyneműkkel, edényekkel és egyéb háztartási eszközökkel vaíunak ellátva. Udvaraikon saját állataik számára istállókat és ólakat építenek. Pár héttel az aratás előtt több helyen tál ál tűrik 15— 20 mázsa búzát a kolhozparaszt kamrájában, amely még a tavalyi jövedelméből maradt meg neki feleslegként. Meggyőződtünk arról is, hogyan gondoskodnak a kolhozokban u munka és kereset- képtelenekről. Minden kolhoznak van segítőalapja, amelyet az évi összjövedelem 2 százaléka képez. Ebből a tartalékból tartják el a munkaképtelenné vált öreg embereket, a rokkantakat, a hadözvegyeket és az árvákat. A kolhoz gondtalan és nyugodt megélhetést biztosít" a munkában megöregedett és idővel munkaképtelenné vált a szovjet parasztasz-ony ópp- p arasz tokát.
