Nyírségi Magyar Nép, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-23 / 169. szám
2. oldal SZOMBAT, 1949. JULIUS 23. sa NYÍRSÉGI magyar nép, A% ifjúság Írjas R nyiriugosi fiatalok numkája Ezrek kérnek bebocsátást Még egy hónappal) ezelőtt is úgy beszéltek a nyiriugosi Eposz-szerve- zetről, hogy7 semmi életet nem mti- tató laza ifjúsági szervezet. Az azóta eltelt idő után hatalmas átalakulásról számolhatunk he, arról a nagy változásról, amely a nyiriugosi fiatalok munkájában megmutatkozott,' A változási folyamat a Világ Ifjúsági Találkozóra való előkészületeknél kezdődött. Ahogyan egyre többet hallottak, olvastak a Világ Ifjúsági Találkozóról, annak jelentőségéről, úgy názták lie magukról közönyösségüket, döntötték le maguk körül azokat a falakat, amelyek szinte elszigetelték őket a megye többi falvainak fiataljaitól, az egész ifjúságtól, ismerték fel, hogy ők is egy kis része annak a hatalmas ifjúsági tábornak, amelyre bizton számíthat a világ nagy és erős béketáborára. A nyíregyházi Magasépítő Nemzeti Vállalat dolgozói most kapták m&<r a. vállalat Széohenyi-uteai telepe mellett lévő épületet, amelyben berendezik ríj székházukat. Az emeletes épületet, amelyben székhazuk lesz, átalakítják. A magasépítő vállalat dolgozói kőművesek, lakatosok, ácsok, villanyszerelők, asztalosok tetőfedők valamennyien önkéntes rohammunkával Elsősorban eddig elmaradt mun. kaikat szervezték meg cs hajtották végre. Aratóbrigádokat szerveztek és indítottak munkába. A szervezet aktívái, tagjai mind sűrűbben keresték fel szervezetüket és az arató- brigádok köré, mint a sok új forrásból a patakba, úgy gyűltek egyre többen a dolgozni akaró lelkes fiatalok. EJj lendületet adnak nekik a vakációs diákok is, akik segítségükre vannak mindenben. Munkacsoportjaikkal példát mutatnak, Tanulnak, tanfolyamokat szerveznek, kultúrmunkák terveit dolgozzák ki és hajtják végre. Példájuk a Komszomol, a hős szovjet ifjúság szervezete. A komszomolok példája nyomán indultak lelkes mun. kára, hogy erősítsék a világ ifjúságának hatalmas erejét, erősítsék a nemzetközi béketábort. Szűcs Kálmán végzik el az új székházuk átalakítását, berendezését. A székházat igen hasznosan tudják majd- felhasználni a vállalat dolgozói értekezleteik megbeszéléseik megtartására, termeiben szaktanfolyamokat politikai szemináriumokat folytathatnak majd és a kultúrmunkai területen is széles lehetőségeket teremt az új székház nagyterme. Miisoros kiubdélutáü a Ví! kieitfhelyiségébeii * Ma délután tartja első műsoros klubnapját a nyíregyházi Diákszövetség 6 órai kezdettel a Pet-rőczy Kata leánygimnáziumba áthelyezett városi VIT klubban. Az előadásra- — amit 2 órás Ismerkedő tánc követ — - minden szülőt és minden ifjúsági szervezetet szeretettel vár a Diákszövetség. FILM * Kalózok kincse Merőben más ez a film, mint a múlt „nagy“ kalandorfilmjei, amelyeknek „hősei“ határtalanul naiv cselekményeikkel erkölcstelenségre. lopásra, betörésre, gyilkolásra tani- tották az ifjúságot. Pedig itt is szerepelnek a torzonborz, félszemű tengeri betyárok, az aranyért v,s rumért minden pillanatban ölni kész kalózok: csak megvetésre méltó figurákként, akik a pénzért mindig készek a torkát metszeni azoknak is, akik a népért, a szabadságért küzdenek. Itt nem ők a hősök. A film az igazi arcukat mutatja meg, a pénzéhes árulók arcát. Szatíra és egyben hösköltemény a film, amelynek igazi hősei az ír szabadságharcosok, a népért, a szabadságért harcoló rettenthetetlen hősök, akik győzedelmeskednek minden ármány felett, mert erejük a nép ereje, lelkesedésük a szabadság tüze. A film a múlt század kilencvenes éveiben játszódik, az ír szabadságharcok idején. A szabadságharcosok a kalózok kincseinek megszerzésével jutnak fegyverhez és pénzhez és kapnak új erőt a győzelmek megvívásához. A „Kalózok kincse“ rendkívül érdekes, mozgalmas filmalkotás. Szereplői, a szovjet filmművészek művészi tudással ábrázol, ják alakjait. Különösen kiemelkedő a film fiatal női főszereplője. A „Kalózok kincse“ az Urániában csütörtöki bemutatóján nagy sikert aratott. A „Ludas Matyi“ filmen Megkezdődtek az első, egész estét betöltő színes magyar játékfilm gyártási előkészületei. A színesfilm készítői vidékre utaztak helyszíni szem. lére, hogy a mesében szereplő nagy- vásárhoz megfelelő környezetet keressenek. Valószínűleg a tápiszecsői búcsún készítik el a film nagyjeienetét. A Döbrögi-kastély külső felvételeit egy váckörnyéki kastély kertjében készítik. A kastély a háború előtt egy földbirtokosé volt, ma napközi otthon. „Pártunk ajtaján a szó szoros értelmében százezrek kopogtatnak és kérnek bebocsátást" — állapította meg Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség ülésén, akkor, amikor határozatot hoztak a tag- jelöltfelvételi zárlat feloldásáról. Azóta a dolgozók legjobbjai — ezer és ezer szatmár-beregi és sza- bocsi munkás, dolgozó paraszt és értelmiségi — igyekeznek érdemessé válni a tag jelöltségre. Kik kérik felvételüket? A Vulkánban és a Bóniban újítók, a nyíregyházi villanytelepen egy brigádvezető és brigádtagok. A falvakban a termelésben kivált földmunkások. Barabáson az állami gazdaság, Nagykállóban a gépállomás dolgozói, Nyírcsaholyban a termelőszövetkezet tagjai. Az értelmiségiek közül az üzemi mérnökök .technikusok és a pedagógusok közül azok, akik munkásságukkal már eddig is bebizonyították, hogy céljuk a dolgozó nép szolgálata. A választási harcban és egyéb munkákban kitűnt asszonyok és ifjak kérik felvételüket és ígérnek a jövőben még jobb munkát. Mindannyian készülnek arra, hogy a jövő héten a taggyűlésen elmondhassák szerénységgel, de öntudattal, hogy. a termelés fokozásával, a munkaver- senyben való élenjárással, felvilágosítással, saját maguk képzésével fáradoznak azon, hogy érdemessé váljanak a megtiszteltetésre: a tagjelöltségre. A kitöltött jelentkezési ívek, a mellékelt életrajzok arról tanúskodnak, hogy dolgozó népünknek tudatába ment át: nincs nagyobb tisztesség, mint a szocializmust építő Párt soraiba tartozni. Hogyan nézik a tagjelöltfelve. telt a pártonkíviiliek széles tömegei? Emlékszünk arra, hogy a felülvizsgálat idején taggyűlések alkalmával a párthelyiség előtt csoA Szovjetunióban Petőfi halálának 100. évfordulójára a serdülő ifjúság számára is gyűjteményes Petőfi-kötetet adnak ki. Hamarosan elhagyja a sajtót a János vitéz húszezer példányban megjelenő különkiadása. Petőfi válogatott műveinek ukránnyelvű kiadásához Hidas Antal írta az előszót. Július és augusztus folyamán sok Petőfi-vers jelenik meg a szovjet folyóiratokban, amelyeket a szovjet olvasók még nem ismernek. Július 30-án Moszkvában a Szak- szervezetek Háza oszlopcsarnokáportokban tárgyalták meg a kizárásokat, őszinte örömüknek adtak kifejezést, hogy az ország első pártja képes saját sorainak megtisztítására. Ezzel bebizonyították, hogy a Párt ügyét saját ügyüknek tekintik, hiszen saját felemelkedésüket, emelkedő életszínvonalukat is a kommunisták pártjának köszönhetik. Ma hasonló jelenségeket tapasztalunk. Szabolcs falvaiban arról beszélgetnek a dolgozó parasztok, bogy az egyes jelentkezők érdemesek-e a tagjelöltségre. A munka legjavát, a nyári munkákat végzik, mégis szakítanak maguknak időt, hogy megvizsgálják: alkalmasak-e arra a jelentkezők, hogy az egész magyar nép vezetőinek sorába lépjenek. Megnézik azt is, hogy a jelentkező hogyan műveli meg földjét, példamutató-e a termelésben, a családi életben, miként teljesíti kötelezettségeit a dolgozók államával szemben. Dolgozó népünk eddigi munkánk alapján becsüli, tiszteli és szereti a Pártot magasabbrendű erkölcsi felfogásáért, támogatja a Párt harcát, amely ennek a magasabbrendű erkölcsnek kialakításáért folyik. A maga ügyének tekinti egész népünk a tagjelöltfelvételt. Fontos tehát, hogy párttagságunk még fokozottabb figyelemmel kísérje és ellenőrizze & pártépítés jelenleg legfontosabb kérdését. — Úgy végezzük el ezt a munkát, hogy még jobban növeljük Pártunk tekintélyét és vonzóerejét, Pártunk tagjai emlékeztessenek minden dolgozót a nagy Sztálin szavaira: „Leniin elvtárs arra tanított bennünket, hogy hordozzuk fennen a Kommunista Pártnak, valamennyi elnyomott vezérének zászlaját. Tömörüljetek tehát ekörül a Párt kör-ül. Ez a Párt a ti- Pártotok. ban nagyszabású Petőfi-emlékestet és kiállítást rendeznek, A kiállításon bemutatják Petőfi műveinek régebbi orosz fordításait és a Szovetunióban megjelent Petőfi- könyveket. — Orvosi hír. Dr. Kiss István sebész szakorvos szabadásáról hazaérkezett és Bocskai utca 21. szám alatt fél 11-től 12-ig és délután 3—5-*ig rendel. 3x Megkezdik ■ gépállomások telepeinek építését A .szabolcsi és szatmári gépállomások legnagyobb része ideiglenes helyen van, irodái, gépszínjei és műhelyei nem kapták meg végleges épületeiket. Kormányzatunk rendelkezései értelmében -a nyíregyházi Magasépítő Nemzeti Vállalat rövidesen hozzáfog a szabolcsi éá szatmári gépállomások telepeinek építéséhez illetve meglévő épületeik átalakításához. A munkálatok rövides ?n megindulnak. ófehértón 90.000 forintos beruházással kezdődik a munka, a kis várd ai gépállomás épületeire 104.000 forintot fordítanak. A gulácsi és rics-ei gépállomásokon 217 ezer forintos munkálatok kezdődnek. Romantika és valóság a velencei gondolákon Egyes „előkelő” nyugati házasságok után szép velencei gondolás képeken mutatják be az ifjú pár nászútját. Ezúttal olyan képeket' lehetne csinálni Velencében, amelyet nyilván nem mutogatnának Nyugaton. Ugyanis a nyomor sztrájkra kényszerífette a velencei gondolásokat. A bárkák mozdulatlanul állnak a tengeren, rajtuk a hatalmas felírás: ,,Nem bírjuk tovább a dollár-csatlóskor. mány ránkkényszerített nyomorát...” Székházéi! kaplak a Magasépítő HV dslgezól 9 Szovjetunióban megjelenik a János vitéz különkiadása DZERZSINSZKIJ... Július 20-án volt Dzerzsinszkij halálának 13-ik évfordulója. Dzerzsinszkij Lenin elvtárs egyik legközvetlenebb munkatársa volt. A győzelem Októberi Forradalom után Lenin Dzerzsinszkijre bízta az ellen- forradalom és a szabotázs elleni harc vezetését. Élete —■ az üldözésben és a proletárhataiom megerősítéséért folytatott harc. ban egyaránt — halhatatlan pél. dója a bolsevik életnek. Az alábbiakban részleteket közlünk J. Gorman „Történetek Dzerzsinszkij életéből“ című művéből, mely magyarra fordítva az „Uj Magyar Könyvkiadó“ kiadásában jelent meg. Az erdőben lefogottakat késő éj- szaka a novominszki börtön kapuja, hoz hajtották, ahol, némi zavar után, kiadták a parancsot: — Lehet dohányozni és pihenni. Felekül felháborodott hangok hallatszottak. Zuhogott az eső, az emberek a harmincöt versztes gyaloglástól elfáradtak, már késő éjszaka volt — és most kiadják a parancsot: szabad dohányozni és pihenni. — Nem akarunk dohányozni és pihenni — kiabálták az emberek. — Nyissák ki a kaput! — Mit csináljunk itt az esőben, vigyenek be a börtönbe. — Ha letartóztattak, úgy börtönnek is kell lenni, különben hazamegyünk. — Tényleg, elvtársak, gyerünk haza! Néhányan a lefogottak közül haragudtak, mások tréfálkoztak és nevetgéllek. Az a javaslat, hogy menjenek haza, mindenkinek nagyon tét. szett, még a dragonyos katonáknak is. Egy magas dragonyos, aki eddig egy deres kancán szunyókált Dzerzsinszkij mellett, lehajolt hozzá a nyeregből és azt mondta: — Hallod-e, te, szabadság! Rajta, szaladj innen, az éj sötét és még nem számoltak meg benneteket. Ha megszámolnak, nehezebb lesz elmenni. Szedd a lábad a nyakad közé. Dzerzsinszkij hallgatott. A ló is mintha sóhajtott volna és bársenvos ajkával Dzerzsinszkij tarkóját tapogatta. Útközben vásárolt kenyeréből letört neki egy darabot. — El van kényeztetve a betyár. — mondotta a dragonyos — elké- uyezetettem. Mindent megeszik. Ha káposztaleves marad — megeszi ha kása, kását eszik. Valóságos disznó C3 nem kanca. Az eső még jobban zubogott. Balra a sötétben a fák sötét csúcsai susogtak az esőben, bizonyára ugyan, az az erdő, amelyről az előbb beszélt a dragonyos. A börtön kapujánál a megyefönök esőköpenyben, feltört gallérral ordítozott a börtönfeliigye- íöre, hogy leesukatja. Hallatszott, ahogy az öreg felügyelő köhögve felelte: „Bocsánat, tekintetes uram, bocsánat!“ — Nincs hely a maguk számára! — mondotta a dragonyos Dzerzsin- szkijnek. — Fogd magad és eredj innen. Nem fogok lőni, ha akarod megesküszöm rá. Nem akarok! — mondotta Dzerzsinszkij. — Furcsa ember vagy te, szabadság — szólalt meg hangosan a katona és egészen lehajolt a nyeregből. Itt még egy fél verszt sincs az erdőig. Szökj meg. Én oda se fogok nézni. Nagy szükségem van rá! Lovam alszik és magam is aludt:' fogok. Vess keresztet és rajta. — Most nem szökhetek — mondotta Dzerzsinszkij. — Miért nem lehet? — Nem akarok. — Talán az én kezem alól nem akarsz, vagy mi baj? A dragonyos hangján érzett, hogy meg van sértve és haragszik. Dzerzsinszkij csendesen megkérdezte tőle, hogyan hívják. A katona azt felelte, hogy Percbijnosz a neve. — Régóta szolgálsz? — Negyedik éve. — Nohát Percbijnosz — mondotta egész halkan Dzerzsinszkij. -— Kép. zeld csak el, hogy te két-három újonccal egész fiatal katonákkal harcba kerültél. És egyszeresük körülfogtak benneteket, de úgy, hogy te elmenekülhetsz, de ők — nem. Elmenekülnél? — Isten őrizzen — mondotta a katona ijedten. — Isten őrizzen és kegyelmezzen. Hát hogy volna szabad egy öreg katonának megszökni a fiatalok mellől? — No látod — mondotta Dzerzsinszkij. — Te meg azt mondod, hogy szökjek meg. Nem, nem, a zolgálat az szolgálat és én már régi szolgálatos vagyok, nálam az nincs számításba véve, hogy a társaimat cserben hagyjam. Gyere, jobb lesz, ha rágyújtunk. Félix Edmundovics dohányzacskót húzott ki zsebéből), egy-egy darab cigareUapapírt tépett le magának, meg a katonának és dohányt szórt rá. —Kievi — mondotta a drago- uyos nagyot szippantva, — jó kis dohány. A cigaretta tüze időnként meg. világította esőtől nedves arcát, erős álkapcsát és világos, vágott bajuszát. Hallgatagon dohányoztak, azután a dragonyos megérintette sarkantyújával, a kancát és elügetett a sötétbe. A lefogottakat félóra múlva elvezették a börtönbe. Ekkor már se tréfát, se nevetést nem lehetett hallani, Az emberek fáradtan hallgat, tak, mintha aludnának menetelés közben.
