Nyírségi Magyar Nép, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-23 / 169. szám

NYÍRSÉGI MAGYAR MBE

3. oldal

SZOMBAT, 1949. JULIUS 23.

Kiértékelték Szabolcs tavaszi

Első helyen Laskod, második helyen Búj áll

Vármegyénk dolgozó parasztsága eddig nem ismert lendülettel és lelkesedéssel fogott a tavaszi termelési ve{f s-enyhe z. V'éjrs e nymunkában végezte el a tavaszi szántás-vetési munkálatokát, mert tudta,, hogy csak az idejében és jól végzett munka biztosíthatja az idei kenyeret. A versenymunkának meg is lett az eredménye. Akár merre járunk szabolcsi községeinkben, mindenütt megelégedett emberekkel találkozunk. Dolgozóink jó munkája, államunk segítő támogatása és a. jó időjárás következtében olyan termés- kilátásaink vannak, amilyenekhez hasonló már régen volt.

A mezőgazdasági termelési verseny szakasza most z^cuít le. A Défosz megyei titkársága és iát Megyei Népi Bizottság a versenyeredményeket kiértékelte és megállapította, hogy ezideig Laskod község áll az első helyen. Utána következik Búj. a mintaközség, majd sorrendben Kopócs- apáti, Szabolcs, Csaholy, Tinyíregyháza várospiliiíkai kérdéseit tárgyalták meg a csütörtöki pártnapokin

A Magyar Dolgozók Pártja nyíregyházi kerületi szervezetei csütörtök délután pártnapokat tartottak. Az elhangzott előadások alapján értékes viták alakultak ki Nyíregyháza várospolitikájának kérdéseiben.

Örömmel vették tudomásul a pártniapok hallgatói, hogy a közeljövőben községi üzemek, kenyérgyár, szikvlz- gyár, temetkezési intézet — létesülnek a városban és új gépekkel, berendezési tárgyakkal fejlesztik a meglévő mű jéggyárat és vágóhidat. Mindezek ugyanis növelni

fogják a város, végső fokon az állam bevételeit. Ezzel pedig az ötéves terv sikerét mozdítják elő, mert a több közületi bevétel több beruházásit tesz lehetővé.

Érdeklődve hallgatták a pártn-ap résztvevői a város eddigi 1950-es költségvetés- tervezetét és megelégedésüknek adtak kifejezést afelett, hogy a költségvetési terv elkészülése után a: nép széles rétegei elé kerül: kisgyűlé?ek fogják megvitatni az ötéves terv első évének nyíregyházi beruházásait.

a»-'-.« -----.ÁaS—'-f'

Munka síénél esőnk írja, s

Párosversenyre hívtuk ki a

szöregi petróleum gyár dolgozóit

Lapunk egyik legutóbbi számában közöltük a nyírbogdányi petróleumgyár Szit szervezetének levelét, amelyben tudatták, hogy párosversenyre keltek a szöregi pet. róleumgyár fiataljaival. A nyírbogdányi gyár párosversenyfelhívásáról alább számol be munkáslevelezőnk:

A Nyírbogdányi Ásványolajipari NV. dolgozói a közvetlenül megküldött határozattal párosverseny- re hívták ki a Szöregi Petróleumgyár Rt. dolgozóit. A versenytervet műhelyértekezleteinken minden részletében letárgyaltuk és hét pontban tüzetesen körülírtuk. Tervünk szorosan kapcsolódik üzemünk hároméves tervéhez.

Szem előtt tartva a hároméves terv utolsó szakaszának minden részletében való sikeres befejezését, a párosversenyre való kihívással célunk üzemünk műszaki adottságának legmegfelelőbb kihasználása, a minőség javítása, a selejt csökkentése, az önköltség leszorítása.

Külön érdekessége a párosversenyünknek, hogy a két üzemből kölcsönösen cserélődtek át dolgozók a műszaki vonalon és így a versenyző üzemek fejlődési lehetőségeit ismerik.

Üzemünk dolgozói komolyan felkészültek a párosversenyre, mert a verseny feltételei között olyan erős és a dolgozók minden tudását és rátermettségét igénybevevő feltételek is szerepelnek, mint például a fűtőolaj fogyasztásának 4.3 százalékról 3.75 százalékra való csökkentése, paraffinüzemünkben pedig a könnyű wax napi feldolgozásának 10 százalékos felemelése.

A versenyfeltételek között szerepel még az újítási mozgalommal kapcsolatosan az újító és élmun- káskörök kiépítése és azok eredményesebb munkája, a tapasztalatcsere-mozgalomnak a legszélesebb körben való bevezetése, valamint szakmai továbbképző tanfolyamok és szemináriumi előadások tartása is. S. S.

Augusztus elsején kezdődik a munkaversenyjutalmak kiosztása

A gyárakban és üzemekben egy- násután tartják meg a jutalmazási rtekezleteket, amelyeken a dolgn- ók demokratikusan maguk döntik 1: kik azok a társaik, akik jó mun. .ójukkal és példás magatartásukkal iérdemelték a munkaversenyjútal- lakat. A dolgozók felelősségük tel. ;s tudatában bírálják felül, ki ér- emes az erkölcsi és anyagi elismc- isre. A jutalmak kiosztása augusz. is elsején kezdődik s a dolgozók ínzjutalmon kívül értékes tárgyi italomban is részesülnek.

Többek között 200 nagy Orionrádió, 100 konyhabútorberendezés,

többszáz néprádió, 560 tűzhely, többszáz paplan, 1000 kerékpár, valamint többszáz irhabunda kerül kiosztásra. A díjazással egyidejűleg a szocialista munkaverseny győztes üzeme megkapja a Szaktanács vándorzászlóját, amely most a Hofherr- gyárnál van, a legjobb brigádot pádig a köztársasági elnök vándorzászlójával jutalmazzák, amelyet most a Magyar Textilipar Rákosi, brigádja őriz.

szagyulaháza, Sényő, Rohod, Nyírkárász, Kemecse következnek.

Ezideig tehát Laskod áll az első helyen. Azonban az aratási, cséplési versenyben 6s nem utolsó sorban a termény- begyü'itóái versenyben is első helyezést kell elérnie, ha ebben az esztendőben ő is a mintaközségek sorába akar kerülni. Búj község szépen tartja magát és ha eredményei javulnak, akkor könnyen meglehet, hogy ebben az esztendőben is megtartja minta- község kitüntetését.

A ssekér alá esett és meghalt

' Sie Lajos taktakenézi lakos feleségével és vejével a bodrogkereözturi vásárra

ment, hogy egyik lovukat eladják. El is adták az egyik lovat és ahogy a megmaradt lóval hazafelé mentek, a ló az út mentén lévő szakadékba húzta a szekeret. A rajta ülő Sie Lajosné a szekér alá esett. Siénét a miskolci kórházba szállították, de nemsokára belehalt sérüléseibe.

Nagyszabású ünnepségek lesznek Petőfi halálának századik évfordulóján

A magyar nép hatalmas lelkesedéssel készül lánglelkű költőnk, Petőfi Sándor halála századik évfordulójának megünneplésére. A boldog jövőt építő magyar nép forró szeretettel és büszkeséggel emlékezik meg nagy fiáról, aki 100 évvel ezelőtt életét áldozta népe szabadságáért és boldogságáért.

Nemcsak mi ünnepiünk. Együtt ünnepel velünk a világ valamennyi haladó népe, élükön a hatalmas Szovjetunióval. A magyarországi ünnepségekre eljönnek a külföld képviselői is, írók, művészek.

Az ünnepségek 30-án, szombaton kezdődnek meg. Ekkor rendezi nagyszabású ünnepélyét a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége, ekkor emlékeznek meg Petőfiről az ország üzemei és ekkor lesz az írószövetség emlék- ünnepélye.

Vasárnap az ország valamennyi falujában, városában folytatódnak az ünnepségek. Budapesten nagygyűlést tartanak a Petőfi-szobornál, megkoszorúzzák az ország valameny. nyi Petőfi szobrát, emléktábláját emlékművét. Budapesten megnyílik a Petőfi kiállítás, amely bemutatja a nagy magyar költő harcait és azt, hogy hogyan él tovább eszméje a magyar népben.

Az ünnepségek tetőpontja a Petőfi Emlékbizottság nagyszabású Jíszün, népségé lesz.

Július 31-i műsorát a Rádió Is Petőfi emlékének szenteli.

A magyar könyvkiadás is megün- nepli az évfordulót. Uj. nagypéldányszámú kiadások hagyják el a sajtót. Válogatott versei hatalmas példányszámblan, körülbelül 1 forintos áron jelennek meg. Újra kiadják összes költeményeit, Arany Jánossal folytatott levelezését és meg- jelennek a költő válogatott prózai művei is.

Bronzplakett örökíti meg Petőfi nek azt az arcmását, amely az emlékezetes 1942 március 15-i tüntetésen vált a magyar szabadság, függetlenség szimbólumává. Öt nagy képsorozat ismerteti meg a legszéle, sebb tömegekkel, az üzemek és falvak népével Petőfi életét.

1 naiyecsedi fiatalok aratóbrigádja

Mi, a nagyecsedi Eposz szervezet fiataljaiból alakult brigád igyekeztünk eddig is minden munkából kivenni részünket, amelyekkel a közösség érdekeinek tudtunk szolgálni. Pár hete is, mikor megkezdődött falunkban az aratás, megbeszélésünkön elhatároztuk, hogy brigádunk segíteni fog az aratási munkában azoknak az özvegyeknek, akik családfő és munkaerő nélkül nehezen végeznék el az aratási munkákat. —* Brigádunk vidáman dalolva indult neki Szikora Andrásné, Góci Istvánná és még két özvegyasszony földjeinek és vágták a rendeket. Nyolc holdon végeztünk jó munkát. — j Brigádunk munkájává,! meg akarja mutatni, hogy a nagyecsedi fiatalok is tudatában vannak annak, milyen erősnek kell lennie a világ ifjúságának, amely egyik legnagyobb ereje a nemzetközi béketábornak. Meg akarjuk mutatni, hogy mi magvar fiatalok, a Világ Ifjúsági Találkozó házigazdái a hős szovjet kom. szomolokat tartjuk példaképünknek és őket követjük a többi népi demokráciák fiataljaival, a gyarmatokon és elnyomott országokban harcoló hős ifjakkal, az; egész világ ifjúságával. Szántó Lajos brigádvezető.

Egy ország, ahol a gép az ember szolgája...

—Utazás közben Kievtől Moszkváig mindenütt pompás, zöldelő vetések, répaföldek, kukoricatáblák mellett vezetett el az utunk — beszél szovjetunióbeli útiélményeiről Sinyi Imre elvtárs. De akármerre néztünk, embert csak itt-ott lát. tunk a táblák során.

— Hol vannak itt az emberek? Hol vannak az emberek, akik mindezt csinálják — kérdeztük kísérőnktől, a Szovjetunió földművelésügyi minisztériumának egyik kiküldöttjétől. Vagy hát ki csinálja ezt?

— A gép — válaszolta mosolyogva kísérőnk.

— Itt ismertük meg először azt a mérhetetlen segítséget, amit a gép ad az embernek. Beláthatatlan területeken ringó búza- és rozsvetések, kukoricatáblák, amiket mind a gép csinált. Útközben a kolhozok dolgozóinak elbeszéléséből megtudtuk aztán, hogy a Szovjetunióban a mezőgazdasági munka 80—90 százalékát a gép végzi.

legdrágább érték az ember

Ez az elv érvényesül a Szovjetunióban. Nem ember az ember szolgája, hanem gép. Itt már megszűnt az embernek ember által való kizsákmányolása. Az ember nem rabszolgája többé sem egymásnak, sem saját magának. Nem rabszolgája kis parcellájának, amin látástól vakulásig húzza a kapát, ráncigálja kis teheneivel az ekét. A vas, a gép az ember szolgája.

Sinyi elvtárs így beszél a szovjet mezőgazdaság gépeiről:

— Láttam krumplivetőgépet a

kolhozokban, láttam krumplisze. dőt is. Láttam kender és lennyű- vőt. A kolhozparasztok asszonyainak és leányainak nem kell esőre várni, hogy megkezdhessék a Iennyűvést. Nem nyomorodnak bele az embertelen munkába, tenyerükről nem jön le véres cafatokban a bőr lennyűvéskor. _ A

gép nyű. És nem 100 ölet naponta, mint az ember kínos munkával, hanem 5—6 holdat naponta köny. nyűszerrel.

Elmés gép

a répaszedő. Szorgalmasan járja a hatalmas répaföldeket. Kiássa, letisztítja, lefejeli a répát, aztán ötvenkilós halmokba lerakja. Amikor megfordul ugyanezt teszi, és az előző sor ötvenkilós csomóihoz még ötven kilót rak, hogy egymá- zsás csomók legyenek. Amikor felszedte a gép a répát, akkor csak meg kell számolni a kupacokat és már azt is tudjuk, hogy hány mázsa értékesíthető répa termett.

— A gyümölcsösökben gép végzi a permetezést. Láttam permetezni egy kolhoz gyümölcsösében. Valóságos köd borította el a gyümölcsöst. Olyan tökéletes munkát végez a gépi permetezés, hogy a por ,vagy permetlé finom szemcséi teljesen beborítják a gyümölcsfák leveleit és termését.

Sok gépe! láttam

— folytatja Sinyi elvtárs — de megrokkant, összetört testű embert nem láttam. Elmondom erről egy érdekes élményemet.

— Az egyik kolhozban csinos, teltarcú fiatalasszonnyal találkoztam, Néztem úgy 28—30 évesnek. Kisfiút vezetett. Megdicsértem: milyen szép kisfia van. Nagyot néztem, amikor vidáman elnevette magát és azt mondta: Ez nem a kisfiam, hanem a kisunokám. — Hogy-hogy, érdeklődtem tovább. Mert én nagyanya vagyok — válaszolta. Nagyanya? Igen. 45 éves vagyok.

— így szolgálja elvtárs a szovjet embert a gép. Nem megrokkant, elkedvetlenedett, korán megöregedett emberek. Vidám, életkedvvel teli nagyapák, nagyanyák élnek a kolhozokban. Az asszonyok és leányok arcáról nem smirglizi le idejekorán a hamvat az embertelen munka, mint a kapitalista országok mezőgazdasági munkásainak asszonyairól.

—• És ha mindent a gép végez, akkor mit csinálnak az embezrek?

— Nekik is van dolguk. Korszerű tehenészeteik, ménesek, gyümölcsösök, kertgazdaságok vannak. Az egyre fejlődő szovjet iparnak nagyon sok munkásra van szüksége. Itt is elhelyezkednek. A kolhozparasztok gyermekei főisko- Iákon, egyetemeken tanulnak, — Mérnökök, mezőgazdasági szakemberek, képzett kolhozmunkások, technikusok, tervezők és képzett ipari munkások lesznek. (—r. —n.)