Nyírségi Magyar Nép, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-19 / 165. szám

KEDD, 1949. JULIUS 19. NYÍRSÉGI magyar nép 3. oldal Sztálin életéről tartanak előadást szerdán a sajtómunkássk pártszervezetében Július első napjaiban az -egész országban befejeződtek mind az alap, mind a baladó fokú szemináriumok s a hall­gatók az elmúlt héten vizs­gát tettek a tanult anyagból. A tavaszi oktatási idény .be­fejezte után sem szünetel azonban a tanulás: a párt­szervezetek az Országos Ok­tatási Osztály ' útmutatása alapján megkezdték Sztálin elvtárs életének tanulmányo­zását. A nyíregyházi sajiómúnká- sok pártszervezetében (Vay Ádám-utca 5) szerdán este 8 órakor Sztálin életének 1. .és 2. fejezetéből előadás és nyil­vános konzultáció lesz. A sajtómunkások mind az elő­adásra* mind a konzultációra meghívják -a többi pártszer­vezetek tanulóit is. Nyíregyházi festőnövendékek A múltban nem törődtek a tehetséges munkás- és pa- rasijtgyermekekkel, elzárták előlük a tanulás és felemel­kedés útját. Soltész Albert, Óvári László, Berecz András, Matyasovszki István munkásfiuk most gondtalanul tanul­hattak a nyíregyházi Képzőművészeti Népfőiskolán, ősz­szel pedig, a kommunisák vezette népi demokrácia gon­doskodása folytán Pesten, a Képzőművészeti Főiskolán folytathatják tanulmányaikat, gondtalanul élhetnek a Der- kovits-kollégiumhan. A tehetséges munkásfiuk hűséges mű­vészei lesznek a dolgozó nép-nek. Tízezrek ünnepelték Szabolcsban a terménybegyüjtés megkezdését Vasárnap délelőtt Szabolcs vaía mennyi községében falunapot tartott dolgozó parasztságunk. Kis- és kó- zépparasztok, földmunkások és trak. toristák vonultak fel zászlók, felira­tos táblák alatt, felvirágozott utcá­kon és ünnepelték a gabona begyűj­tésének megkezdését. A. szabolcsi fáilunapokon dolgozó parasztságunk hitet tett saját országa mellett és elhatározta, hogy több kenyérrel erősíti a szocialista építés lendületet. I Páva 8 épéhez Tóth Lászlóné |-UutQ 1 országgyűlési képviselő és Kajati Sándor járási titkár elv­társ szóltak. Feldíszített, felvirágo­zott utcák, fellobogózott házak fo­gadták a gávaí falunapot, amelyen egyúttal felavatták a kompot is. A nagygyűlés szónokainak beszéde után Kurátor András középparaszt 2(.)0, Bakler János kisbirtokos 200 száza­lékos teljesítésre hívta ki versenyre a község dolgozóit. I Tj«7«|pb I díszkapuval várta n ll5£ÚIÜ* ■ környező községek fel­díszített szekereken és kerékpárok un felvonuló dolgozóit. Csikós Bálint községi bíró beszéde után az egybe- gyűlt dolgozók óriási lelkesedése közben fogadták el a kunszentmár­toniak versenyfelhívását és hirdet­tek újabb versenyeket a járás közsé­gei Irörütt. I WawkéllB kés falunapon ünnepeltek. Nagykáiló- ban Kovács István elvtárs a gép­állomás részéről mondott beszédet az ünnepségen. — Bökönyben a hal- kányi Eposz-ifjak nagysikerű kultár. eJőndást. snort.iinnenséget rendeztek ll mmalárinttoi | £ kán látott lelkes hangulatban tar­totta meg falunapját. A nagygyűlés résztvevőinek felszólalásából lát­szott, hogy tisztában vannak azzal a kötelességgel, amely községük és já­rásuk boldogabb jövőjének építése terén rájuk vár. Lengyel István MDp helyi titkára beszélt építésünk idő­szerű kérdéseiről, hangoztatva, hogy a terménybegyüjtés sikere egyik alapköve szocialista építésünk síké. rének. Sz Bakti József kisbirtokos felszólalásában 250 százalékos telje­sítésre hívta ki a község dolgozóit. B. Tóth Mihály 220 százalékos ter- mA^xi.Pfrviiíté^re hirdetett versenyt. 1 Kemecsén | Kuhír, tMihá,.y tit­I■■■■!! i ■ i I car elvtars ismer­tette a terménybegyüjtés jelentősé­gét a falunap nagyszámú résztvevő jövel.A pompásan feldíszített Kemecse meghirdette a tcrménybegyüjtési ver. senyt a nyírbogdányi járásban. Ugyanakkor pedig a nyírbogdányi járás községei is sorra csatlakoztak a versenyhez és hirdettek újabb ver. senvt a tárásban. Kkváfílfl dolgozói hatalmas ün. ———i népségét rendeztek. példáját. Eredményük nem fog el­maradni a többi szabolcsi járás mö­gött. Egybekapcsolták a falunapot a TNV helyi kirendeltségének élüzemmá avatásával. Kovács Zoltán elvtárs volt a falunap ünnepi szónoka. A kisvárdai ifjúság kezemunkája és lelkesedése meglátszott a középüle­tek é utcák díszítésén: Kis vár da méltóképpen ünnepelte a kenyéradás kezdetét. i MM»»» i ciSr-r, v dór Lajos mondtak ünnepi beszédet és méltatták a falunap jelentőségét. Mándok és Nyírbátor dolgozói ugyan­csak követték a kunszentmártoniak 11 Szovjet méhtenyésztés fejlődése A szovjet, állam támogatá­sa révén rohamtempóban szü­letnek! újjá a kolhozok méh- tc-nyészetei. Pszkov környé­kén csak az utolsó években 5000 méhcsaládot és több vágón berendezést, felszere­lést adtak a méhészetek szá­mára. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek az állami hitelek segítségével több, mint 500 méhészetet szervez­tek. Minden magyar dslgozó nélkülözhetetlen fegyvere Megjelent magyar nyelven Sztálin beszéde a trockizmusról Az ,,Anyag- és Adatszolgáltatás” legutóbbi száma szemelvényeket közölt Sztálin elvtársnak „A pártmunka fogyatékosságairól s a trockista és egyéb kétkulacsosok likvidálását célzó rendszabályok. ról’1 mondott beszédéből. A Marxizmus—Leninizmus Kis­könyvtára sorozatban most meg­jelent^ egyforintos áron a teljes Sztálin-beszéd. A mű minden té­tele közvetlen tanulság és útmu­tatás nemcsak Pártunk minden egyes tagja, hanem minden ma­gyar dolgozó számára is. A Ma­gyar Dolgozók Pártjába befurako­dott trockista kémek nemcsak az MDP-t akarták szétzülleszteni, de pusztulással fenyegették, ismét rabszolgasorsba akarták taszítani az egész magyar népet. Sztálin elvtárs beszéde megadja a választ az időszerű kérdésekre, hogy hogyan kell a trockizmus el­len harcolni, amikor a Párt poli­tikája helyes. A Párt helyes poli­tikája ugyanis alapvető feltétele a veszély elhárításának, de önmagá­ban nem szünteti meg a veszélyt. Útmutatást kapunk itt Sztálin elv. társtól a pártszervezetek és állami szervek megerősítésére, a politikai éberség fokozására, általában a párton belül megbúvó és ga­rázdálkodó ellenséggel szemben folytatandó harc módjára. Békénket veszélyeztették a trockista kémek Gyűlölettel fordulunk feléjük A Polgár-folyástanyai gépállo­más dolgozói, a folyási és Polgár községi pártszervezet vezetősége, a szövetkezetek, a termelőszövet­kezeti csoport, a Défosz és a Sza­badművelődési Bizottság vezető­sége értekezletet tartott, amelyen szó volt Rajk László és társai al­jas hazaáruló tevékenységéről. Az értekezlet egyhangúlag elítélte a gonosztevőket. Követelik: „Népi demokráciánk törvénye a legna­gyobb szigorral, példás büntetés­sel sújtson le rájuk, mint a Párt és az egész dolgozó nép ellensé­geire. Tudjuk, hogy ötéves ter­vünk nagy célkitűzései csak bé­kénk biztosításával valósíthatók meg, békénk pedig a nagy Szov­jetunió vezette béketáborban van biztosítva. Az imperialisták kémei ezen a táboron akartak rést ütni, hogy kiszolgáltassanak minket gaz­dáiknak, az amerikai imperialis­táknak. Ezért fordulunk gyűlölet­tel és megvetéssel a leleplezett kémek felé Pártunkkal és bölcs vezérünkkel, Rákosi elvtárssal együtt a béke megvédése érdeké­ben. Éljen a Magyar Dolgozók Párt­ja és nagy vezére, Rákosi Mátyás elvtárs! Éljen példaképünk, a Szovjet­unió dicsőséges Bolsevik Pártja! Éljen a népek békéjének legkö­vetkezetesebb harcosa, a Szovjet­unió és nagy vezére, Sztálin elv- társ!” Szabolcsi épitömnnkásobhoz „Az 1949-es beruházások és az öt­éves terv építőipari beruházásai­nak tervszerű és gazdaságos telje­sítése érdekében a minisztertanács megvizsgálta az építőipar helyze­tét” és a minisztertanács megálla­pította azt, hogy „az elért sikerek mellett — melyek jórészt az álla­mosítások és népgazdaságunk egyéb területein végbement fejlő­dés következményei — az építő­iparban, különösen a magasépítés terén komoly hiányosságok ta­pasztalhatók. Az építkezés költsé­gei jóval meghaladják az iparban kialakult árszínvonalat.” A mi­nisztertanács rámutatott a hibák- ra, azok kikiiszöbölési módjára s végül felhívta az építőipar munká­sainak figyelmét a hibákra, a pa­zarlásra, visszaélésré. Vitassák meg az üzemi értekezleteken a ha­tározatot és jelöljék meg a tenni­valókat az építkezésükön folyó munka megjavítására. Vessük ki sorainkból azokat, akik javítha­tatlanok a munkafegyelem meg­szegésében, anyagfelszerelés, gé­pek gondatlan kezelésében. Emel­jék a termelékenységet, alkalmaz­zák az újításokat, vezessék be a Szovjetunió élmunkásainak munka- módszerét, valósítsák meg a szo­cializmus ügye építésének ügye iránti odaadással az építőipar ön­költségcsökkentési tervét.” Nagy és komoly feladatok vár­nak mindezek terén a szabolcsi épitőmunkásokra is. A szabolcsi muhkásoknak is meg kell vitat­niuk a határozatot, figyelemmel kell kísérniük a termelés ügyét. Sokkal nagyobb figyelemmel, mint ezt eddig tették. Néhány nappal ezelőtt tartotta meg a Nyírségi Magasépítő Nemzeti Vállalat terv­ismertető értekezleteit. A köz­ponti telepen a vállalatvezető rá­mutatott néhány hibára: nem for­dítanak gondot a raktárban táro­landó cementanyagra, a segéd­munkásoknak jobban kell takaré­koskodniuk a téglaanyaggal, a lakatosüzemből sokszor értékes vasanyagot dobnak ki hulladék gyanánt — rámutatott ezekbe, azonban mindezt nem követte Visszhang a munkások részéről. A munkások közül egyetlen egy fel­szólaló sem volt. Ugyanez történt a Máv. felvételi épületének érte­kezletén. Egyetlenegy munkás szólt hozzá a felvetett kérdések­hez, az is általánosságban. Jó fel­szólalás csupán a Buzita-tanyai ér­tekezleten volt, az is csak egy __ amikor Fábián szaktárs megfelelő szegeket kért a keményfaépítke. zéshez, mert eddig minden negye­dik, ötödik szeget sikerült be­verni a helyére. Úgy nézett ki a dolog ezeken az értekezleteken, mintha a dolgozókat nem érdekel­né a termelés ügye, nem érdekel­né őket a saját ügyük, a szemé, lyes ügyük sem. „A munkaverseny, brigád- és újítómozgalom és a tapasztalat- csere messze elmarad a gyáriparé mögött” — írja a minisztertanács határozata. Ezt elmondhatjuk a szabolcsi építkezési vállalatról is. Bár már elhatározták például — több héttel ezelőtt — hogy beindít­ják a párosversenyt a debreceni vállalattal, azonban az indítás a gyakorlatban még mindig késik. A brigádok nagyrésze nem ismeri feladatait,' névleg szerepelnek csu­pán. A gépek rossz kihasználásá­ra is lehetne példát felhozni. A nyírbogdányi petróleumgyár egyik munkáslevelezője írja, hogy az épülőfélben lévő kemecsei hídnál már második hónapja haszná­latlanul hever egy betonkeverő, gép. Odaállították a munkálatok megkezdésekor, azóta szabadon veri az eső, senki nem törődik vele. A . szabolcsi építőmunkások a múltban is kemény harcosai voltak a munkásmozgalomnak, számos harc, sztrájk, tüntetés fűződik ne­vükhöz, s most, amikor szabadon építhetjük a munkások, parasztok, a dolgozók szocialista hazáját, harcos múltjukhoz méltóan kell, hogy résztvegyenek ebben az épí­tőmunkában: „Fejlesszék az építő­ipart népgazdaságunk új erőforrá­Uj hutát építettek Rohodon A hároméves terv kereté­ben új fúrottkút készítését vették tervbe Rohodon, hogy segítsenek a falu dolgozó népének vízellátásában- Amint megkezdték a kút fúrást, a rohodi dolgozók egymás ,után jelentkeztek társadalmi munkára., hogy minél hamarabb részesülhes­senek a jó ivóvízben és ezzel is a kiadásoktól mentesítsék az államot. Ä község dolgozóinak se­gítségével elkészült az új kút és a falu egy részét bő­ven ellátja ivóvízzel. O (Tények fflgjMjjá) Hogyan egyszerűsíthető a lakáskérdés megoldása ? Angliában nagy a lakásínség. Sok­ezer ember, köztük leszerelt katonák is teljesen hajléktalanok. A városi hatóság több esetben ígéretet tett az áldatlan állapot megváltoztatására. A valóságban azonban nem történt semmi. A hajléktalanok egyrészét menedékházakban helyezik cl, ezek a menedékházak azonban nem ingyc nesek, a bérük olyannyira magas, hogy lakói nem képesek megfizetni Egy ilyen menedékhelyen lakott egy Tsserliss nevű férfi feleségével cs két gyermekével. Munkája nem volt, nem tudott lakbért fizetni. A menedékház igazgatója rendőröket hívott s az egész családot bútorostól együtt kirakták az utcára. Ehhez hasonló esetek majdnem mindennaposak Angliában. Az angol „munkáskormány“ „egyszerűen“ oldja meg ezeket a kérdéseket. Per­sze ez sokkal könnyebb megoldás, mint beváltani a legutóbbi választás előtt títtt ígéreteket: egészséges la­kásokat építeni a dolgozók számára. Válságban az amerikai iparfejlesztési terv A súlyosbodó amerikai gazda­sági válság következtében a mo­nopoltőkések kénytelenek lemon­dani iparfejlesztési terveikről. Az Egyesült Államok délnvugati ré­szén fekvő kémiai és petróleum- művek 10 százalékos üzemmsghosz- szabbítást terveztek az elkövetke­zendő egy-két esztendőben. A válság első szelére ezek a tervék dugába dőllek. A Du Pont Művek elhatároz­ták, hogy 7,500.000 dolláros költsé­gen egy hatalmas festék- és vegyiter- mék-gyárat építenek. Ezúttal Du Ponték is szeretnék tudni, hogy mi­kor jön a kedvező alkalom ennek a gyárnak a felépítéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents