Nyírségi Magyar Nép, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-01 / 126. szám
Szerda, 1949. Június 1. NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP 5. oldal. Eridig húszán, most 56-an végzünk népneve!! munkát Íz Oncsa-teiep népnevelői uj munkám indulnak A nagy fejlődés éve Amikor a választásokat megelőző vasárnap a nyíregyházi Oncsa-telepi pártszervezet népnevelői Kopócsapátiba indultak, ragyogott a tiszta- kék tavaszi ég. Daluktól voltak hangosak a községek főiutcái, amerre elrobogtak,- Nyírturán, Székelyben, Berkeszen. Nótás kedvük nem ment el hazafelé Jövet sem, pedig a délután eleredt eső alaposan megáztatta a nyári ruhákat. Volt kedvük nótázni az esőben is, hiszen nem volt eredménytelen az útjuk. 60 kopócsapáti házban találtak meghallgatásra a szavazásba felhívó szavak, 60 család ismerte meg, hogy mit tettek a kommunisták négy év alatt a népért és hogy mit akarnak tenni a közeljövőben, öt év alatt. — Épülő és felépített házakat láttam — mondta Her- nádvölgyiné. — Gazdaságunkban megerősödött újgazdákkal találkoztam — beszél munkájáról Hricsovinyi elvtárs. Mindegyik népnevelőnek van valami érdekes tapasztalata, amit gyorsan elmond társainak. — Még laz induló teherautó után is után akiál t-ott valaki: Ne menjenek, mert megáznak út közben. — De megáznak a vetések is és ez a fontos — kiáltották vissza többen is. Dombok és széles árkok (óntöző- csatornák) között vezet az út a> Októberi Forradalom XII. évfordulójáról elnevezett kolhozhoz. Ä völgyben terülnek el a kolhoz föld jei és a hegy lábáig húzódnak legelői. A kolhoznak kb. 500 hektár nagyságú szántó területe van, amelynek nagyrészét a sok munkát adó gya potültetvények takarják. 25 hektáron szőlőgazdaság létesült. Az állat- gazdaságban többszáz tehén és juh van, a lóistállókban tízesével állnak a fajlovak. Gazdasági építkezésekre több mint félmillió rubelt költöttek. Az imént felsorolt gazdaság az Alundzsla nevű kollektívben egyesült 85 paraszt-gazdaság tartozéka. A termelő szövetkezet kezelősé- gén őrzőit számadatok bizonyítják, hogy a kolhoz gazdasága évrői-évre növekszik, gazdasági ereje fokozódik. A termelő szövetkezet elnöke, Mamed Mirzaiijev, ezeket mondotta : — Valamikor, amikor nem voltak még kolhozok, mindenki maga mívelte kis földrészecskéjét és minden a szerencsétől függőt. Elófcr. dúlt, hogy semmi sem termett, min. den erőfeszítés hiábavaló volt. Bizony önállóan gazdálkodó paraszt egyedül* és védtelenül állt a természeti erőkkel szemben. Más a helyzet ma a kolhozban. Vegyük példaképen az elmúlt évet. Mirzaiijev és a jelenlevő koiho- zisták bizonyítják, milyen kedvezőtlen volt az időjárás az elmúlt évben ezen a helyen, tavasszal forróság, nyáron szárazság. Ennek ellenére a kolhoz termelése meghaladta az állam által előirányzott termelési színvonalat. — Nem is lehetett máskép, — mondja meggyőződéssel Mirzaiijev. — Miért? — Az Októberi Forradalom XII. évfordulójáról elnevezett kolhozban, valamint a többi kolhozban szigorúan betartják a többszörös fiives- vetőforgó eljárás előírásait. Gépesí. tették a legfőbb mezei munkákat, öntözőrendszert létesítettek, biztosították az ültetvények vízellátását. két tisztítottak meg és új villanytelepet létesítettek. Újabb gépeket vásároltak a föld megmunkálására, a tenyésztelepeket pedig tenyészállatokkal látták el. A kolhozositák beszámoltak az elmúlt évben végzett munkájukról, de közben nem feledkeztek meg szemrehányásokat tenni a vezetőségnek. Az eredmények még kiválóbbak let. tek volna, ha minden lehetőséget, minden termelési tartalékot felhasználtak volna a termelőszövetkezet munkájában. Ebben az évben a vezetőségnek teljesítenie kell kívánságainkat — mondotta beszédében Zejnalov brigádvezető. — Gazdasági indexünknek jelentékenyen magasabbnak kell lennie. A brigádvezető az összes kolhozisták véleményét fejezte ki. FILM fiiiiiiiimiiiiíiiiiimiim Rio Escondido A mexikói filmgyártásnak Megszerettük est a pártmunkát Munkahelyükön dolgoznak ma a választási küzdelem hősei, a népnevelők. Ki a műhelyben, ki a,, szántóföldön, ki az irodában. De nem csak munkahelyükön. Amikor szóba került, hogy mit fognak csinálni a választás után, egyhangú volt a kérdésre adott válasz:-— Folytatjuk a felvilágosító munkát. Nagyon megszerettük az agitációt. 1 Nagyon megszerették. Teschmayer Gizella elvtársnő, a pártszervezet népnevelő felelőse mondja el: — Húsz népnevelőnk volt mindössze még az év elején is. Amikor 'azonban megkezdődött a választási küzdelem, a kis pártszervezetnek úgyszólván minden tagja, 56-an jelentkeztek esti tanfolyamra, utálnia; pedig részt- /vettek az agitációban valamennyien, még a pártonkívü- liek is. A lelkes csoport új munkára indul. így határoztak és 'amit ők elhatároznak, azt meg is teszik. Vasárnap őkét, meg Nyíregyháza többi népnevelőjét ünnepli az egész város. A sóstói népnevelő ünnep egyben az új munka megindulását jelenti. Tudatosítjuk mindenkivel, hogy níapról-napra végzett jó munkájával, a termelésben való helytállással a hároméves terv befejezését segíti elő — mondja Teschmayer elvtársnő. < Az eredmény nem marad el, Mint ahogy nem maradt ej a választási harc eredménye sem. A népnevelők munkája termékeny lesz ismét, mint a májusi eső. Meghalt három deci fassesstől Pető József demecseri lakost életveszélyes állapotban szállították kórházba. Az orvosok mérgezést állapítottak meg. Kiderült, hogy Pető József egyik rokonánál ■ volt, ahol három deci metilaJko- holt (faszészt) ivott. A fa- szesz, amelyből kisebb meny- nyisóg is megmérgezi az embert, megölte Pető Józsefet. A bűnvádi eljárás megindult. A Petröczi Kata leánygimnázium Vili. osztálya a Szabad Nép házáért A nyíregyházi Petrőczy Kata leánygimnázium érettségiző nyolcadik osztálya lelkes elhatározással 100 forintot ajánlott fel ,a Szabad Nép új otthonának felépítésére. A diáklányok ezzel is megmu- tatjták iszeretetüket, amely összekapcsolja őket a Magyar Dolgozók Pártja központi lapjával. Összeszurkálta menyasszonyát a részeg vőlegény Három évig udvarolt H. Molnár János napkori legény a falujabeli Doleszár Annának. A leány szülei ellenezték az udvarlást, nem akarták vőnek a legényt, aki „keveset hozott volna a konyhára66. H. Molnár Jánosnak ez tudomására jutott. Bánatába?- alaposan Ileitta magát. Hazafelé botorkálva találkozott Dole. szár Annával, aki két barátnőjével sétált és szülei rábeszélésére szóba sem akart állni Moll nárrali Az hirtelen kést rántott és a. sikoltozva menekülő leányt súlyosan összeszurkálta. Doleszár Annát a kórházba, az elkeseredett elhagyott vőlegényt pedig a fogházba, szállították. ^ Arató cséplőgéppel segítik mun kájában a szovjet parasztot. A veté-: kiváló minőségű magvakkal történik, amelyeket laboratóriumokban lelkiismeretesen ellenőriznek. Gyakran trágyázzák a földeket. Az emberek célszerűen használják fel az eszközöknek azt a gazdag tárát, amelyet az állam juttatott a szovjet parasztoknak. Mindezeket megerősíti a termelőszövetkezet vezetőségének beszámo. lója is> amelyet nemrég vitattak meg a kolhozisták közös gyűlésén A beszámoló feltárja azokat a termelési sikereket, amelyeket az elmúlt évben értek el. A száraz évjárat ellenére a kolhoz legkiterjedtebb termelvénye a gyapottermelés 70 százalékkal múlta felül 1940-es, 28 százalékkal az 1947-es évek termelési eredményét. Átlag ban a beültetett területekről 30 gyapotot gyűjtöttek össze hektáron ként. A szomszéd kolhozok közül igen sok jobb eredményt ért el, igy pl. a Kari Marxról elnevezett tér melőszövetkezetben hektáronként 42 q gyapotot termeltek. Jó volt a szőlőtermés az Októberi Forradalom XII. évfordulójárói el nevezett kolhozban, növekedett Az örmény-szovjet köztársaság egyik kolhozában betakarítják az új gyapottermést. tejtermelés és a gyapjúhozam. Ennek eredményeképen a kolhoz bevétele az elmúlt évvel szemben 300 ezer rubellel emelkedett. Hogyan tudta kiterjeszteni a kol hoz a vetőterületeket és megjavítani a földművelési eljárásokat, hiszen ugyanannyi munkáskézzel rendelke zett. mint 1947-bien?' A gép- és traktorállomások segítségével gépesítették a mezei munkák 85 százalékát. Azáltal jelentős mértékben fokozódott a kolhozisták munkatermelékenysége. Újabb építkezések — ióistálió, garázs, gyapotszárító, gabonaraktár építése — járultak hozzá a szövetkezet gazdaságához. Újabb terülcteez az erdekes alkotása nagy meglepetés nekünk, de még nagyobb meglepetés az amerikai aknak. -A mexikói filmművészek a közeli szomszédság és egyéb kapcsolatok ellenére -em Hollywood szellemében és stílusában indították meg nemzeti filmgyártásukat, hanem a valóság feltárását tűzték céljukul. Középkori elmaradottságban, mocsokban és szolgaságban élő népről, butaságról, műveletlen ségről és babonáról, féktelen ' és véreskezű zsarnokokról beszél ez a film. A középkor elevenedik meg — gondolná az ember. De nem az. Amit látunk: a mai Mexikó. Az. amerikai gyarmatosító politika rabságában senyvedő, feudális állapotok között ragadt mexikói parasztok és kézművesek életéről szól ez a fűm. Vannak benne kissé kezdetleges és zavaros elemek is. A film első része vontatott és túlértékeli a mexikói köztársasági elnököt, aki a népet megpróbálja kiemelni r zo cljál i s elmarad ottsjáigából, tanítókat és orvosokat küld a; faivakíb'ai. De bármennyire dicséri is a film szavakkal ezeket a jámbor reformokat, maga a történet — talán nem akarva,, talán akarva azt bizonyítja, hogy a feudális viszonyokat holmi reformokkal nem lehet megváltoztatni. Az egész várost, egész Rió Escondót szolgaságban tartó helyi kiskirály sehogyan sem akar „megjavulni“, bár az elnöknek nyilván ez volt az elképzelése. Végül -mégis* „megjavul“, mégpedig akkor, amikor a végképp elkeseredett nép dühe pribékjeit megfélemlíti, ott magát pedig egy pisztolylövés leteríti. Ha nehezen is, de mégis kibontakozik tehát a filmből az a forradalmi tömegerő, és "hangulat, amely Mexikóban éppúgy, mint a többi gyarmati és félgyarmati országban végül is el fogja seperni a királyokat, kiskirályokat, a puskával és tőkével felfegyverzett rabszolga- tartókat. Pünkösd mindkét napján: nagy zenés és dalos ünnepségek Nyíregyházán
