Nyírségi Magyar Nép, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-01 / 126. szám
Á. oldal. NYÍRSÉGI magyar nép mm Szerda, 1949. június 1. a Szaktanács felhívása a dolgozókhoz a könyvnapok alkalmából A Szaktanács a következő felívással fordult a dolgozókhoz a könyvnapok alkalmából: Szervezett dolgozók, elvtársak! Júniusban rendezzük a nia- >yar könyv ünnepét, a Könyvnapot. Bátran mondhatjuk, hogy a tudomány, irodaion^ a nemzeti kultúra ez ünnepe, elsőízben maradéktalanul ünnepünk valamennyiünknek, hatalmon lévő munkásosztálynak. Az üzemek és munkahelyek százaiban építik már a sátrakat, ahol árusítani fogják a magyai népi demokrácia termésének legjavát, a könyvnapi könyveket, A múltban a belváros „előkelő” utcáiban, vagy terein kivá/t- ságosok számára rendezték a könyvnapokat és egymást ünnepelték a hatalom bitorlói és az eket kiszolgáló írók s mint min den ilyen ünnepség a múltban, úgy ez is elsősorban üz/et volt, a magánkézen tévő könyvkiadók hatalmas harácsoiására megfelelő alkalom. m Kinek jutott volna eszébe, hogy Angyefö/d, Csepel, Kőbánya, (Óbuda vagy a peremvárosok pro/etáriátusának is könyvre kultúrára van szüksége? Kinek jutott volna eszébe Csepelen, vagy a Ganz gyárban, hivatalokban vagy a falvakban könyv- sátort úfflitani? Senki nem gondolt rá, mert a mu/t sötét bűnei között szerepelt az is, hogy kultúrától, tudománytól és művészettő/ távol ke/I tartani a dolgozó embert, nehogy öntudatra ébredjen, nehogy gondolkozzék, s nehogy ezen keresztül felismerje önmaga sanyarú helyzetét. Pártunk vezetéseve/ a népi demokráciában megváltozott a könyvnap értelme, A választások után rendezett könyvnap már a hatalmon lévő munkásosztály ünnepe, A Párt és a szakszervezet mellett, a legnagyobb kiadók már a nép á/lamának a tulajdonában vannak s kiadványaik nem egyes tőkések magánérdekei, hanem a dolgozó .nép kulturális felemelésének célját szolgálják, íróink, dolgozóink kivették a maguk részét a könyvnap méltó előkészítéséből és most valamennyiünk feladata, hogy a magyar könyv ünnepét a múlt nemes hagyományainak s a jelen épitő irodalmának a nagyszerű találkozáséból valamennyiünk kö zös ünnepévé tegyük. A tu-do meny és a kultúra szerves része hatalmas fegyver a szocializmus építésében, A Szakszervezetek Országos Tanácsa felszólít minden szervezett dolgozót, minden öntudatos munkást, hogy teljes erejével támogassa a magyar könyv ünnepét, hogy az méltó legyen a szocializmust épitő magyar munkás- osztályhoz. Szakszervezetek Országo:- Tanácsa Ex is kiadás • •• Tizenkétmillió dollárt költ az USA évenként arra, hogy az állami alkalmazottak magánéletét baráti körét, olvasmányait. politikai és társadalmi véleményét kikutassa és ellenőrizze. Uj gyógyhely a Káma folyó partján Uszty-Kacska íilubm a Káma folyó partiár, uj gyógyhelyied . építenek bányászok számára. Itt egyidejűleg 1000 ember gyógy icezeltetht ti majd magát. Építenek hat szanatóriumot, egy iszapfürdőt és poliiklinikát. A folyópartot gránittal kövezik ki. Lengyel írók Moszkvában A Moszkvában időző lengyel írók és újságírók tiszteletére a Szovjeí írószövetség 'fogadást rendezett. A fogadáson a Szovjet írószövetség részéről Szofronov, Tyi- honov. Scsipacsov, Gnibacsov, Pervencev, Ani- szimov és még sokan mások voltak jelen. Az est a legmelegebb baráti légkörben telt el. A lengyel írók csoportja másnap Leningrádba uta zott. Képzőművészeti kiállítás falén A vladimiri területen lévő Kameskovó faluban képzőművészeti kiállítást rendeztek. Ennek keretében a falusi műkedvelő művészek 60 munkáját állították ki: festményeket. fafaragványokat és hímzéseket. A kiállítás meglepően magas ízlésről és technikai készségről tesz bizonyságot. Hagy tavaszi halászatok a Fekete-tengeren A Fekete-tenger parti vizen;, a keresi öbölben és az Azovi tengerer most folyik legnagyobb lendülettel a tavaszi halászat. A krimi halászok néhány májusi nap folyamán kétszer annyi halat fogtak ki. mint az utolsó négy hónapban. Számos krimi halászkol- hoz teljesítette már az egész félévi munkaprog ramot. Autóklub a kolhozban A Berjozovka kerület- ményezésére autóklubot ben lévő milliomos Bu.. létesített. Ez az első gyonnij-,kolhozba Kom- ilyen klub. az odesszai szomolszervezet kezde. kerületben, A HALHATATLAN PUSKIN 1637 elején életének 38, évétjein,, tragikus körülmények között halt meg Alekander Puskin, a nagy orosz költő, az orosz irodalom egyik legnagyobb alakja. (Puskin történelmi feladatot hajtott végre: megteremtette az orosz irodalmi nyelvet és az uj, nagy orosz művészi irodalmat. Költő és prózaíró volt egyszemólybera. Dramaturgiai müvei ugyancsak nagyjelentőségüek voltak. A „Jevgenyij Anyegin'’ a ,,Borisz Godunov”, valamint sok más műve az írásművészet egész skáláját csillogtatta meg. Példa nélkül álló alkotó ereje, szemléletének sokrétűsége megtestesíti azt a hatalmas alkotó erőt, mely az orosz népben lakik. Puskinban kifejezésre jut az orosz nép minden értékes tulajdonsága. „Benne fejeződik ki az orosz természet, az orosz lélek, az orosz nyelv és jellem valami ofyan tisztasággal’ a szépségnek olyan ragyogásában mint a tájkép jelenik meg a látcső kidomborodó hajlatán — irta ^ Gogoly Puskinról. Puskin forrón szerette hazáját, szerette az orosz tájat, úgy, ahogy a természet megalkotta. Ugyanúgy szerette az orosz kultúrát, azokat a helyeket, amelyek az orosz nemzeti élet halhatatlan emlékeit őrzik. (Puskin realista költő volt. Alkotásaiban előttünk állnak korának, a múlt századeleji Oroszországnak tipikus alakjai, kezdve a fővárosi ficsurtól, egészen a vidéki földbirtokosig, az állami vezető tisztviselőtől a kisiparosig és a jobbágyparasztig. A jellemrajzolás nagy realista mestere volt. Költeményeinek, drámáinak, regényeinek alakjai, mind húsból1 és vérből való igazi figurák. A „Kapitány lánya” című művének'1 szereplője, Pugacsov alakja a maga szigorú valóságában állítja elénk az elnyomás ellen felkelő parasztság vezérét. Pugácsov figurája az igazi orosz figurája, aki megszemélyesíti az orosz nép minden tiszta r|emes, jótuTajdonságát: igazságos, szabadságszerető és hősies. A nagy költő azonban nemcsak az orosz népet szerette és látta meg. Oroszország népűinek nagy családjáról beszélt és műveiben is kifejezésre juttatta ennek a családnak egységét. Az a nép, melynek Puskin örökbe hagyta műveit, nemcsak az orosz nép, hanem valamennyi nemzet, mely a költő soknemzetiségű hazáját lakja. Azok számára, akik valóban meg akarják ismerni az orosz népet, az orosz lelket, a 1/eghűbb vezető Puskin alkotó művészete. Amilyen halhatatlan Puskin művészete az orosz irodalomban, ép úgy beírta nevét a világirodalom aranykönyvébe is. Első romantikus művében, a „Kaukázusi fogolyéban, később pedig a „Ciga- nyok”-ban a tőkés önzését Jjeplezte le, bemutatta azt az embertípust, amely csak önmaga számára követeli a szabadságot és könyörtelenül eltapossa az idegen életet és idegen szerelmet. 1823 tavaszán kezdte írni Puskin a Jevgenyij Anyegint. Ez a mű a világirodalom első nagyjelentőségű és nagyterjedelmű realisztikus verses regénye. Egyetlen regény sem tartalmazza ennek a műnek a megjelenéséig a nemzeti életnek a valósághoz ilyen hű ábrázolását, a mély és sokoldalú jellemek ilyen láncolatát. Puskin kemény harcos volt. Öntudatosan küzdött a realista művészetért. Világjel|entőségü irodalmi küzdelme főképen az uj tragédiáért folytatott harcban csúcsosodik ki. „Mi fejlődik a tragédiáiban? Mi a célja? — irja Puskin —- Az emberi és a népi sors.” j jjj i„ A nép még a jobbágyság igájában, sínylődött, de Puskin már megteremtette népe nemzeti öntudatának alapjait, kidolgozta az államiság eszméjét es a jobbágyfelszabadítás gondolatát. Az elsők között állt ki a személyi szabadság védelmében és az előítéletek alóli felszabadítás gondolata mellett. Tanítványai és követői azon az úton haladtak tovább, amelyet Puskin mutatott meg számukra, Gogoly, Osztrovszkij és Csehov igaz művészetükkel tovább fejlesztették Puskin realista elgondolásait. A nagy szocialista író, Mabim Gorkij mondotta, hogy Puskint senkivel sem lehet összehasonlítani, mert ő olyan zseni, akinek nincs és nem is lehet mása.” Erre a zsenire az orosz és a világirodalom halhatatlan alkotójára emlékszünk most, születésének 150-ik évfordulóján, FÉLK11Q VAJ Még ilyet — mormogta magúban csendesedő haraggal, de azért alaposan bevágta az üvegajtót, hogy belülről ijedten rezzentek össze a pirospettyes függöny ráncai. — Két hete nem bírok egy fél kiló vajat kapni. Még azt sem. Vajat .. . Hangosan mondta ezt. — És akkor azzal jön nekem ez az ipse, hogy így jobb lett, meg ligy jobb lett, yersenyben termelnek a gyárak, meg hidakat építettünk-, utakat, iskolákat . . . Mi közöm nekem a hidakkoz . . . Meghagy a hidak... Egy hete nem bírok egy fél kiló vajat kapni... Dehogy egy hete. Két hete! Ez az élet- színvonalemelkedés? Még va jat sem lehet venni . . . Még Bartosék kapujában is dohogott. __ Hallja Bartosné, hogy felbosszantott az a pasas, aki az előbb nálam járt. — Nafene. Azzal kezdte, hogy eljött beszélgetni. Be-szél-get-ni ... ' Aztán elkezdett a hidakkal heccelni. Képzelje, két hete nem bírok egy fél kiló vajat kapni. Bartosné mosolygott, de ti kezét a szája e'é húzta, mintha le akarna törölni valamit. —Népnevelő volt? — Valami olyan. De hagyjuk. Most azt szeretném magával megbeszélni, a lányomnak mikoira tudná megvarrni az •íj selyemruháját. Olcsón vettem selymet és tudja, kellene is, Irma nyaralni megy az iskolával két hétre és szeretném, ha új ruhába menne . . . Bralosné megint mosolygott. De most mái: nem takarta el mosolyát. — Mondja, Szakolyiné asz- szony, csak nem a félkiló vaj fáj magának? — Hát persze, még teavajat sem lehet kapni, pedig kenyérre milyen jó tízóraira, vagy délutánonként. Már adhatna az az életszínvonal egy kis vajat, dehát ez az élet. Sose lesz már jobb egy kicsit! — Emlékszik Szakolyiné, amikor együtt álltunk sorba a pék előtt, hogy a krumpli, meg a paszuly mellé legyen egy kis barna kenyér is? — Már maga is kezdi, mi? Aztán sorolja csak fel maga is a hidakat, utakat, iskolákat. Mint egy népnevelő, vagy micsoda. Ugyan hagyja! — Látja ez az. Hidakat, vasutakat jis sorolhatnék. Uj vonatokat, amik a maga férje és családja megélhetését biztosítják, Szakolyiné. Meg iskola hat, azt is amelyikbe a lánya jár, amelyik nyaralni viszi a nyáron. És a selymet, amit olcsón vett a lánya ruhájához . . . Bartosné beszélt tovább, Szakolyiné arcán meglepődés lál- rZQtt, aztán ezt is mintha lesimította volna róla valami. A maga életéről hallott Bartosné szavaiban, A férjéről, a leányá- ról és magáról, a mindennapjukról. Aztán Bartosné magukról beszélt. A férjéről, aki élmunkás lett, egy újításról, amivel az üzemrész, ahol a férje v'an, többet termel, jobbat. A fiáról, aki mérnöknek megy az ősszel, Pesten kollégiumban fog lakni és még sok- sok mindenről. Észre sem vették, hogy eltelt az idő, csak amikor Bartosné abbahagyta. — És még valamit. A kereskedővel beszéltem, én is akartam vajat venni. Azt mondta, hogy maga Szakolyiné azért nem kapott már két hete vajat, mert későn ment és a tear vaj akkorra mindig elfogyott. Mindenkinek telik már teavajra is. Dehát a piacon annyit vehet, amennyit akar. — Ugyan, hagyja a vajat. Beszéljen nekem még azokról ri dolgokról. A gyárról, ahol a férje dolgozik. Még soha nem 7áttam olyat, nem is hallottam róla. — Mert szűklátókörű, csak a maga apró problémáival törődik, nem érdekli társainak az ügye, de egyszerű, jóindulatú •asszony, meg lehet változtatni — persze ezt csak magában mondta Bartosné. És beszélt tovább. A tervekről, amiket a kommunisták Pártja adott most a népnek. Az a Párt, amely megmutatta eddig lg az irányt és segített, hogy jobb legyen a Szakolyiék és a Bartosék élete is. A Szakolyiék és a maga életén keresztül mulatta meg, hogyan lett jobb az élet, hogyan dolgoztak ezért a kommunisták. Közben arra gondolt, hogy a Szakolyiék húzás csoportjának népnevelője tapasztalatlanabb volt, általánosságban beszélt, rosszul fogta meg a kérdéseket. Szakolyiné nevetett, amikor búcsúztak. A selyemruha meg- varrásának idejét el is felejtette megbeszélni. — Úgy beszélt maga Bartosné, mint egy kommunista népnevelő. Bartosné megint mosolygott, amikor kezet fogtak.-j- Igen, az vagyok. Kommunista népnevelő.,, A búcsúzó asszony nem szólt semmit, csak erősebben szorította meg Bartosné kezét. Június elsejétől 50 fillér a Szabad Nép Június elsejétől a Szabad Nép példányszámonkéníi ára 50 fillér, egy havi előfizetés lakásra kézbesítve 11 forint. Az üzemi előfizetési rendszer szintén megváltozik: a csakis hétköznapokra szóló egyhavi előfizetés 7.60 forint. A hétvégi munkaszüneti napokra szóló blokkrendszer megszűnik. JEzeken a napokon az új 50 filléres áron vásárolhatják meg olvasóik a Szabad Népet. Kérjük a sajtómegbízott elvtársakat1, hogy a lehetőségekhez mérten a heti előfizetésekről a havi előfizetésekre térjenek át. Szabadságra menő dolgozók részére ezen- tul újfajta blokkot adnak ki és gondoskodnak róla, hogy az üdülőhelyekre 1 elegendő mennyiséig,ü lapot küldjenek.
