Nyírségi Magyar Nép, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-24 / 119. szám

2. OLDAL nyírségi magyar nép KEDD, 1949. MÁJUS 24, Mennyit ér az amerikai nagytőkésnek, ha egy kommunistát kiűehhat A bátor! óvónőképző kollégiumában A bátori Brunsvík Teréz kollé­gium tanulószobájából vidáman csengő énekszó száll ki az abla­kon, hogy a kiugró kövein perce­nő langyos májusi eső hangjaival keveredjék. Munkásindulók, moz­galmi dalok szárnyalnak a kórus hangján, munkás és parasztlányok a kollégium lakói készülnek a holnapi ünnepségekre. A Pártot várják, a Párt kitünteti őket hol­nap jó agitációs munkájukért.- — Készülődésük soha nem látott lel­kesedés, hiszen a munkások és parasztok,. a dolgozó nép pártja tette lehetővé azt, hogy iskola és kollégium nyíljék itt, hogy ők ta­nulhassanak. A Párt minden nap ott volt és ott van velük és ők is ott vannak a Párttal, amelynek elsősorban része volt abban, hogy itt a kollégiumban uj embertípus formálódjék. Munkások, parasztok leányai készülnek a Petőfi, Kos­suth, Táncsics szobák és az uj is­kola ragyogó padjaiban arra, hogy a diadalmas terv uj óvodáiban és napközi otthonaiban dolgozó tár­saik, a munkások és parasztok gyermekeit neveljék... Eszenyi Erzsébet kisari dolgozó paraszt leánya. — Rajtam kívül még három éhes száj kérte a kenyeret otthon. Szeret­tem tanulni és szerettem volna a városba jönni, hogy képezzem ma­gam. De bizony erre nem leheteti! gondolni azelőtt — így mondja. Nevelő szeretett volna lenni. Most az lesz. A Párt javaslatára óvónő­képző létesült Nyírbátorban, tanu­lóinak kollégiumot nyitottak. És Eszenyi Erzsi havonta ötven fo­rint ösztöndíjat is kap... Pável Irén mosolyogva rázza rendbe szőke hajkoszoruját. — Az ötéves terv a napközi otthonok egész sorát létesíti majd járásunkban — tekint bizakodva a jövőbe. Az egyikben én szeretném nevelni a kicsinye­ket. Annyi meleg szeretet van a hangjában, annyi akarás, hogy szinte már odaképzelem egyik fa­lusi napközi tisztán ragyogó szo­bájába pufók, egészséges gyere­kek közé, akiknek az apja anyja éppen munkába indulnak, hogy termelőcsoportjával túlteljesítse a terv ráeső részét. Kolla Juliska a legvidámabb tagja a kollégiumi kollektívának és most, ahogy be­szélgetünk a múltról és a jövős ről, mégis könny csillan a sze­mén. Örömkönnyek. 30 évig volt cseléd az apja Büdszentmihályon. Ma a maguk urai és Kolla Juliska eljött, hogy tanuljon, hiszen most van rá lehetőség. Otthon traktor szánt Kolláék földjén, nagyobb a kenyér, itt pedig Kolla Juliska társaival uj tudományokkal is­merkedik. Kolla Juliska, Juhász Éva, Pável Irén, meg a többi munkás és pa­rasztleány él a lehetőségekkel. Uj emberekké formálódnak, hogy ■maguk is új, öntudatos ifjúságot neveljenek. Jó tanulással és majd jó munkával adóznak a Pártnak, és a népnek, amely uj életet épít, és amelynek a gyermekeit ők fogják nevelni,,. Á szovjet irodalom büszkesége (M. Solohov május 24-i 44-ik születésnapja alkalmából) Nehéz dolog Solohovról Írni. Ne­héz, nemcsak azért, mert szinte le­hetetlen új ékítő jelzőt találni az ihletett művész alkotásaira — hi­szen maga ez az alkotó élet már ré­gen irodalmunk legfőbb ékessége, hanem azért is, mert egy rövid cikk keretei eleve szűknek biznyulnak méltatásához. Solohovb an, az egyszerű paraszt­asszony fiában, aki korunk legna­gyobb írójává lett, szerencsésen egyesült a forradalmi ifjúság lendü­lete a nép szellemi hagyományainak tiszteletével, az emberiséget felsza­badító eszmékben való hit a demo­krácia ellenségeivel szemben érzett kérle lhetetlenséggeí. Solohov az egyszerű dolgozo em­ber belső világának szépségét költői vonásait tárta fel. Előtte is írtak már a parasztokról az orosz irodalomban. De senki sem ismerte ennyire a paraszti lélek leg­titkosabb mélységeit. Senki sem ta­lált ilyen igazi szavakat és színeket annak a szakadéknak az ábrázolá­sára1, amellyel a falun az ellenséges osztályok álltak szembe egymással az Októberi Forradalom után. Sen. ki sem mintázta meg ilyen szinte szobrászi eszközökkel a fáradhatat­lanul dolgozó paraszt alakját; a pa­rasztét, aki évszázados ellenségét győzte le kemény harcban — a kulákot. A polgárháború évei alatt a Don­nál az osztályharc szenvedélyei iz- zottak. Mélységes szakadék nyílt meg a kozákság földbirtokos, ga*- dag félső rétege és a nincstelen, nyomorban sínylődő parasztság kö­zött, amely a füld olthatatlan va­gyát hordozta szívében. De a föld elhódítása egyértelmű volt a szovjet hatalomért vívott barccai, — mint- ahogy azt Lenin is, Sztálin is hang­súlyozta. Erről a drámai harciról Solohov a „Csendes Don4’-ban raj­zol tehetsége fényétől ragyogó ké­pet. Lassan, szélesen bontakozik ki a „Csendes Don44 meséje, mint aho­gyan nem siet maga a Don sem. De vájjon ki látta már, hogyan törneK fel néha a Don legmélyéről kiapad­hatatlan forrásainak örvényei? Ugyanígy kavarognak, forrnak az események a mélyben Solohov regé­nyében is. Akárcsak a forradalom előestéjének eseményei, melyek megrendítették az egész megrögzött patriarchális kozák életet, úgy ci­káznak végig az első repedések a sík felszínén, mint a csendes Do­non, — jégzajlás idején. Hirtelen megmozdul a víz, kiárad, egyre szé. Irta: Anatolij Kaliimin I l'esebbre terül és meg sem all, —- amíg el nem önti tavaszi áradással a kozákföldet, amelyen Solohov bősei élnek. A kivédhetetlen események vihara 'd Tatár-tanya környékén is végig­söpör. Micsoda ereje volt a forra­dalom felkorbácsolta hullámoknak, hogy idezúdultak, azokon a rendi gá­takon keresztül, amelyek a kozáksá got elválasztották az orosz paraszt­ság tömegeitől! A „Csendes Don44-bau a Meljeho. vok története — lényegében annak a története, hogyan omlottak össze a régi falu társadalmi igazságtalan­ságainak pillérei. A Csendes Donon ellentétes áramlatok éledtek fel cs csaptak össze. Beleremegtek a Mel jehovok is. Az öreg Meijehovnak cs fiainak története — művészi meg testesítése mindannak, ami abban az időben a doni földön történt. Ret­tentő csapások döngetik meg a Mel- jehov-házat. Pajitelej Prokofjevies érzi, hogyan tépik el láthatatlan és újszerűségükben ijesztő erők azo­kat a gyökereket, amelyek, — úgy látszott, — örökre egyesítették a kozáksá got a monarchiával és az atamán hatalommal. A Tatár-tanyán, akár egy viz- csöppben, az orosz földet alapjaiban megrendítő vihar tükröződik. A Don-vidéket „kozák- Vendée *- nek nevezték el. Csakhogy az itt tombojó harc tüzet idegen beavat­kozók — németek, angolok, fran ciák — keze gyújtogatta, akiket ré­gen csábított ez a zsíros föld. A monarehista tábornokok: Kornyilov és Denyikin, Kalegyin cg Krásznov, az imperialista országokat szolgál­ták, mikor az orosz nép vérét, cn- tották. A szegénykozákság. nem kö. vette őket, ellenük fordult, felsora­kozott Bugyonnij mögött az Első Lovas Hadseregbe. Solohov a társadalmi igazság mű­vészi befejezésére törekszik. Képe: nem hullanak szét apró külsőségei részletekre, az élet lényegét ábr* zolja hiteles és meggyőző képekben És a költői általánosítás mellett So­lohov sohasem vét a történeti igaz­ság ellen. Viharosan tör he a doni telepekre tanyákra az 1930-as esztendő forra­dalmi tavasza. A kollektivizálásnak az egyéni gazdaságok mesgyéit keresz- tűlszántó ekéje, mely barázdát vá­gott a dolgozó parasztság tudatába is. Solohov „Uj barázdát szánt az eké44-je, irodalmi mű számára írigy- lésreméltó sorsot ért meg: nem csu­pán művészeti, de történelmi doku­mentummá is vált. Abban az időben, amikor az eke szántani kezdte az évszázados pa­raszti szűzföldet, csak a korral együtthaladó, a párt iránti bizalom­tól áthatott művésznek adatott meg, hogy meglássa azt, ami immár nyilvánvalóvá vált. Solohov, ha a pártról, a forrada­lom vörös lobogójáról szól, hangját forró érzés fűti át. „Másfélezer kilométerre a sztyep­pétől Moszkva élete zajlik és éjjel sem pihen : elnyújtott, öblös hangon búgnak a gőzhajók szirénái, mint hatalmas orgona sípjai, szólnak a» autódudák, csörömpölnek, zakatol­nak, csöngetnek a villamosok. A Lenin-mauzol'eum és a Kreml fala fölött, a metszőén hideg szélben, a kivilágított égen lobog, csapkod, örvénylik a vörös lobogó vászna. Alulról, a fehéren izzó villanyfény­től megvilágítva, mintha izzana, mint a kiömlött vér. A kavargó szél ide- oda csavarja a pillantokra súlyosan leomló zászlót, majd újból fellobog, széle hol nyugat, hol kelet felé csat­tan, rajta lázadások bíborvörös lángja ég, harcra hív . . . 41 Minden, ami a Donnál történik, elválaszthatatlan Solohov nevétől, ugyanúgy, mint minden, ami SoId- hovibian él, valamiképen a Donna! kapcsolatos. És amikor a megválto­zott sztyeppén jársz, az ott élő em­berek alakjában, a táj képében, vagy a saját lelkedben, amelyet el­borítanak az emlékek, önkénytele­nül azok a vonások merülnek fel amelyek a világ számára egyet je­lentenek Solohov költészetével. Éve­ken át nem fakul el ez az érzés, nem veszti el frissességét, újszerű­ségét, ifjúi varázsát, mint ahogy if­júnak maradnak azok az alakok, melyeket az ihletett művész képze­lete mintázott meg. A solohovi hősök életét Örök mozgásban, 'változásban érzékeli aj. olvasó. Az író hol belülről világítja meg őket, hol kívülről vetít rájuk fényt, míg feltúrja lényük leglényc gét. Solohov még nem fejezte be nagy művét a szovjet nép Honvédő Há­borújáról. De már a „Gyűlölet tu dományá44-ban megvillantja népünk új vonásait, népünkét, amely a*. emberiség számára a legtudományo sabh kommunista igazságot hozta el. az állásából? A The New Statesman and Na­tion című angol lap szerint az Amerikában folyó „hűség4* fejülvizs. gálás eddig 17,800-000 dollárba ke­rült. A felülvizsgálatnál eddig összesee 200-an lettek „kiszűrve44. Néhányan a szenátorok közül fel­teszik a kérdést, vájjon megér-e 89.000 dollárt egy-egy állami Inra talnok kidobása? Ezeket az adatokat Cushmann egyetemi tanár (Cornell University,» említette az amerikai fizikusoknak tartott beszédében. Az amerikai atomfizikusok kiad­ványa közül néhány kérdést azok közül, amelyeket a „gyanús44 hiva­talnokoknak tettek fel. Például: „Sok könyvet olvas ön?4* „Milyen könyveket olvas?4* „Milyen folyóiratokat olvas *'JnV"* „Milyen újságokat olvas, vagy mi­lyen újságokra fizet elő?4* „Hi z abban, hogy az orosz kon^ munizmus eléri céljait?44 „Hogyan magyarázza azt a tényt, hogy az ön lakásában Paul Robe­son albumát látták?44 „Helyesnek találja, hogy a néger vért külön válasszuk a „Vörös Ke­reszt44 vérgyüjtő állomásain?4* , „Meghív ön négereket is néha la­kására?44 „Igaz, hogy ön az „I. W. W-** (egy már nem létező munkás szerve­zet) egyik tagja mellett lakott és ebből kifoylólag szoros barátságban volt vele?44 A kérdezett erre az válaszotla, hogy e/r igaz ugyan, de ő akkor csak nyolc éves volt. Az inkvizitor erre így felelt: „Gyermekek nagyon befolyásolha­tók.44 Az amerikai „lelkiismereti sza­badság44 lincselő lovagjainak megér 39.000 dollárt, ha egy nyolc eves korában ily módon ,, befolyásolt’4 embert a fekete listára tehetnek. OLCSÓBB LESZ a Szabad Nép A Szabad Nép ma már valóban százezrek és milliók kenyere. A Szabad Nép ma már hétköznap 340.000 vasár- és ünnepnap pedig 400-000 példányszámban jelenik meg, amivel nemcsak az ország leg­nagyobb, legolvasottabb lapja lett, hanem a legnagyobb politikai napi lap, amely valaha Magyarországon megjelent. A dolgozók szeretető, a dolgozók támogatása tette a Párt és a Népszava központi lapját ilyen aagygyá. Június 1-től kezdve a Szabad Nép és a Népszava ára 60 fillérről 50 fillérre csökken, a kézbesített elő­fizetés díja 12 forintról 11 forintra. Olcsóbb lesz az üzemi előfizetés is. a hétköznapi számok havi előfize­tése 7.60-ba kerül, míg a vasárnapi számokat ezentúl példányonként készpénzért vásárolhatják meg az üzemi előfizetők. Megnyílt Mo szilvában a „Szabad Magyarorszáf-kiállitás Szombaton megnyílt Moszkvában a „Szabad Magyarország44-kiállítás. A kiállítás szervezői pénteken saj­tóértekezleten tájékoztatták a szov­jet újságírókat. _ Ezen a kiállításon megmutat­juk — mondta Haász Árpád elvtárs, a kereskedelmi minisztérium képvi­selője, — hogyan teljesíti a magyai nép határidő előtt hároméves nép- gazdaságfejlesztési tervét. A kiállí­tást különösen az a körülmény le- <=zi jelentőssé, hogy eredményeinket a hazánkat fölszabadító nagy Szovjet­unió népe elé tárhatjuk. A moszkvai rádió péntek éjjeli adásában hosszasan foglalkozott a magyar ipari kiállítással. Megállapí­totta, hogy a kiállításon a magyar ipar legkitűnőbb termékei szerepel­nek. '' — A magyar ipari kiállítás a szo­cializmus útján haladó magyar ipar fejlődésének további távlatát u elénk vetíti és szemlélteti azt a ha­talmas önzetlen segítséget is, ame lyet a Szovjetúnió nyújtott az or­szágnak — mondta a moszkvai rádió. immmmii lumisiiiitimiiimiiniHiiimimmiiiniüiiiiüiiHimiiiimssmiimiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiimii r------ HÍREK ------a — ÜGYELETES GYÓGYSZER TArI SZOLGÁLAT Nyíregyházán Ügyeletes szolgálatot tart (május 21—28-ig) a Vaskereszt gyógyszer- tár (Szent István-u.), az Ángyai gyógyszertár (Szécheiiyi-u.). — 300 KOLLÉGIUM várja az őszi beiratkozásokra a dolgozók gyermekeit. — MALÁJÁBAN az angol hatósá­gok több szakszervezeti vezetőt vé­geztettek ki. A Szakszervezeti Világ, szövetség erélyesen tiltakozott az angol hatóságok aljas gaztette ellen. — A SZOVJETUNIÓBAN az tize mek vezetői és dolgozói szakadatla­nul azon fáradoznak, hogy a sok időt és testi erőt igényéi kézi mun­kát gépekkel helyettesítsék. Á mag- nitogorszki kohóműveknél például teljesen automatikussá tették a rtagykohók, a Martin-kemencék és a hengerművek irányítását. — A SIKETNÉMÁK váci orszá- gos irtézötébe az 1949—50. iskolai cvre 5—10—12 éves siketnéma vagy később megsiketült gyermeke két vesznek fel. Vagyontalan szülök gyermekeit ingyenesen helyezik cl az intézetben. Részletes felvilágosí­tást az intézet igazgatósága ad Címe! Vác, Március 15-tér 6. sz. — A KORMÁNY új rendeleti, t intézkedik a kémény seprésének községi vállalatok útján való ellá­tásáról, Budapesten a kéményseprés ellátására községi vállalat alakult. — EDDIG azt tartották, hogy a legveszedelmesebb virág a trópusok húsevő virágaiból kerül ki és nem az orchideák halálos illatú hutájá­ból. Mint kiderült, nem ezek a leg­veszedelmesebb virágok, hanem egy szerény kis virág, a havasi gyopár. Ez a kis virág eddig 8600 esetben okozott halált, vagy súlyos sebesü­lést a hegymászók és kirándulók so. raiban. — A KORDILLERAk legendás ragadozómadara, a madarak óriást:», a kondorkeselyű kipusztul. Az utol só két esztendőben egyet sem lát. tak. Vakmerő természetkutatók végre repülőgépről kerestek meg egyetlen madárpár-t, amely kicsi, nyeit nevelte. A kis kondorkeselyú- ket most egy nemzeti parkban he­lyezik el és megpróbálják továhb- tenyészteni. — AZ ELSŐ MAGYAR patika 1833-ban nyílt meg Pesten. — A FOTÓÜZLETEKBEN meg­jelent a várva-várt magyar tekercs film. A Forte-gyár jelenleg na­ponta 200Q tekercsűimet gyárt.

Next

/
Thumbnails
Contents