Nyírségi Magyar Nép, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-24 / 119. szám

KEDD, 1949. MÁJUS 84. NYÍRSÉGI magyar nép S. oldal. ...Hogy dolgozó parasztságunk legyen a falu egyedüli erőtényezője... Gyenge Károly elvtárs ünnepélyesen megkezdte az uj kertészeti középiskola építését fiz ország első mérnöknöje tervezte « nyíregyházi új állomást Ünnepijeibe öltözölt ifjak ve­szik körül a feldíszített emel­vényt a Kertészeti Középiskola kísérleti gazdaságában. Itt 'vfamnak a mátészalkai gazda­képző iskola növendékei, a h ód ni ez ő vás á rhelíy i me zőg a z. dasági iskola ifjai és a nyír­egyházi kertészeti középiskola tanulói, valamint igazgatói és legjelesebb tanárai. Lelkes él­jenzéssel fogadják az alapkő- letételre érkező vendégeket. Gyenge Károly elvtársat, az MDP szabolcsmegyei titkárát, Bartlia .Sándor elvtársat, a vá­rosi szervezet képviselőjét, Pálfy Ernő elvtársat, megyénk főispánját, Weltich Sándort, a tiszántúli mezőgazdasági szak­oktatás főigazgatóját. Az iskola mellett hosszú tehervonat dübörög, amikor felcsendül! a hódmezé, vásárhelyi vendégek énekkará­nak diala. Messze szálltak az •ének hangjai tat verőfényéa dél. előttben, a tokaji országúton túlira, ahonnan zöld jegenyesor súgta vissza a Köztársasági in­duló hangjait: „elnyomás, szolgasors, ez volt a rend ezer évig“. Szabad ifjak, új, boldog if­júság énekelte az indulót. Komlóssy László igazgató megnyitó szavai után Gyenge Károly elvtárs mondott ünnepi beszédet. Gyenge Károly elvtárs be­szédében visszapillantást ve­tett az eddig megtett útra, amelyet az építőmunka jel­lemzett. Utak, hidak, iskolák, gyárak kerültek ki a dolgozók szorgos kezei alól'. Az újjá építés nehéz szakasza után hozzáfogtunk az új ország épí­téséhez — mondta ’ Gyenge Károly elvtárs. A dolgozó nép gazda llett saját hazájában es ez lehetővé tette, hogy a fa­siszta háború romjai felett vi­rágzó élet jöjjön létre és né­pünk, ifjiaánk előtt a felemel­kedés olyan hatalmas lehető, ségei álljanak, amelyre nincs pé’lda a magyar történelémben A munkásosztály adja Mintha testamentumot mon. dana. olyan csend és figyelem fogadja Gyenge Károly elv társnak ezeket a szavait: „Hoz­zátok szólok akkor, amikor azt mondom, hogy tekintsétek kölcsönnek ezt az iskolát, ame­lyet az ötéves terv keretében ■a munkásosztály, a dolgozók államától1 kaptok. Ez a köl­csön kötelez benneteket arra, hogy vigyétek ki a néphez az itt tanultakat. Kötelez benne­teket arra, hogy vegyetek ié-zt velünk vállvetve ebben a harc­ban, amely a falun dúl. Vegye­tek részt abban, bogy a kö­zépparasztsággal sziljárd sző. vétségben megszüntessük a ku. lákok kizsákmányoló tevő. kenységét és dolgozó paraszt­ságunk legyen a falu egyedüli erőtényezője.“ Wolicli Sándor tiszántúli szakoktatási főigazgató mon­dott ezután beszédet. Vissza, pillantást vetett az iskola küz- dehnes éveire és hálával emlé­kezett meg arról a támogatás­ról, amelyet a felszabadulás utáni években, Pálfy Ernő elv- társsal az élükön a nyíregy­házi kommunisták nyújtottak. Köszönjük Rákosi Mátyásnak Győri Zoltán, ®z iskola nö­vendéke tanulótársai nevében mondott köszönetét az isko­láért. — Köszönjük a Magyar Dolgozók Pártjának — mon­dotta — és a magyar dolgozd népnek. Elsősorban a Magyar Dolgozók Pártjának és nagy­vezérének, Rákosi Mátyásnak tartozunk köszönettel. Meg fogjuk mutatni munkánkkal, bíogy amit kaptunk, azt meg is érdemeljük. A beszédek és kultúrműsor elhangzása után felemelő pil­Vasárnap bensőséges ünnepség keretében avatták fel az élelmezési ipari szakszervezet nyíregyházi dolgozói díszes selyemzászlójukat. Délelőtt 10 órakor mintegy 600 szakszervezeti dolgozó indult el zászlók alatt a Károlyi tér 7 szám alatti szakszervezeti székházból az Iparosok Székházába, az avatóün­nepség színhelyére. Az MDP megyebizottsága részé­ről Zsurakovszki Mihály elvtárs szólalt fel. Az ünnepségen résztvett Kara- kas László központi kiküldött is, aki az eddig megtett útról és a jövő perspektívájáról mondott ér­tékes felszólalásában kijelentette: ez alatt az uj zászló alatt vonulja­nak egy táborban az élelmezési vasárnapi látogatói örömmel üdvö­zölték a napról-napra szebb' üdülő­helyet, amely a kint dolgozó mun kások keze nyomán teljesen újjá­született. A parkok, útjain, ahova rövidesen szitált salakot szállítanak, mindenütt sárgállanak a lócák újen nan készült padozatai. A strandfúr' dő előtti parkrészbe áthelyezett fel­szabadulási emlékmű vörös csillaga frissebb színben ragyog. A szállodá­ba és a rendbehozott svájci-lakba napokon belül megérkezik a bérén, dezés, a csónakázók tavára nyolc csónak kerül a csónakhoz mellé. Az építőipari szövetkezet rövidesen be­fejezi a strand kabinjainak rendbe­Száz esztendővel ezelőtt, 184¥ május 21-én foglalta vissza Kossuth honvédsége Budavárát a bitorló osztrák csapatoktól. Az évforduló napján, szombaton délután honvéd­ségünk díszszázadai felvonultak a Várban lévő honvéd-szoborhoz, hogv ünnepélyes keretek között emlékez zenek meg a dicsőségteljes esemény ről. Az 1849-es csapatzászló előtt tör. tént katonai tiszteletadás után Sza- kasits Árpád köztársasági elnök, Dobi István miniszterelnök, Farkas lanatok következtek. A Tárt •negyei titkára, a vasmunkás, i munkásosztály képviselője kezébe vette a csillogó ásót, hogy megkezdje a 3.5 millió forintos építkezés alapjainak kiásását. Fényképezőgépek kattantak, villant az ásó és erőteljesen vágódott a földbe az első ásónyom. Aztán jött a második, a harmadik, majd a negyedik ásóvágás. A munkás- osztály fia megkezdte az épí­tést, hogy iskolája Jegyen a dolgozó parasztság ifjúságá­nak. Iskola, amelyből' képzett szakemberek kerülnek mező. gazdaságunkba, akik segítik, támogatják, vezetik dolgozo népünket a jólétet, virágzó életet jelentő korszerű mező­gazdaság felé. ipar dolgozói az uj diadalok, a jó­lét, boldogulás felé. A zászlóanyai tisztséget Gyenge Károlyné elvtárs, a Magyar Dől-, gőzök Pártja megyei pártbizott­sága titkárának felesége és Pápay Mihályné, az EDOSz helyi elnöké­nek felesége töltötte be, majd a felavatott zászló, nyelébe egymás­után ütötték be a zászlószögeket, kötötték fel a szallagokat a többi szakszervezetek, társadalmi szer­vek képviselői. A zászlószentelési ünnepség egésznapos majálissal folytatódott a Károlyi téri székházban, ahol ebéd után sporttal, játékkal, kul­túrműsorral szórakoztak, vacsora után pedig táncrakerekedtek az ünneplő dolgozók. hozását, amely csak a faanyag le­szállításának kérdése. Mint értesültünk, a város az el­múlt héten a Szakszervezeti Tanács és az IBUSz munkásüdiiltetési híva talállak képviselőivel megkötötte a munkásüdültetési szerződést és jú­nius 12-re 84 munkás jön a Sóstó­gyógyfürdőbe, hogy két tiétig pihen, jenek az újjáépült, újjászületett üdülőhelyen. Az üdültetek akciő keretében kéthetenként jönnek újabb csoportok. Az üdültetés szep­tember 3-ig tart. Az üdülőtelep ünnepélyes megnyi­tására már folynak az ' előkészüle­tek. Mihály honvédelmi miniszter, majd a Párt, a Népfront, a rendőrség, a főváros és a demokratikus tömeg­szervezetek küldöttei helyezték el koszorúikat a honvéd-szobornál. Só­lyom László altábornagy, a honvéd vezérkar főnöke mondott ünnep) beszédet. Sólyom László altábor­nagy beszédében hangoztatta, hogy új honvédségünk őrzi és ápolja a felszabadítók emlékét, akiknek vére 1945-ben ugyanazokat a rögöket öntözte, amelyekért 100 évvel ez­előtt honvédeink vére folyt. A hároméves terv keretében erős ütemben folyik Magyarország egyik legmodernebb pályaudvarának épí­tése Nyíregyházán. A még ebben az évben felépülő felvételi épület alag. sorát már kiásták, nemsokára a be­tonpillérek emelkednek ki a föld­ből, hogy őszre tető alá kerüljön az építkezés. A munka megy, de kevesen tudják, hogy az épülő nyír­egyházi új állomásépület terveit és számításait az ország első női mér­nöke, Domonkos Zsuzsa készítette. A hivatalos lap tegnapi számában megjelent a kormány rendeleté a MOSzK (Magyar Országos Szövetke­zeti Központ) átszervezéséről. Szö­vetkezeti mozgalmunkat új szerv, a Szövetkezetek Országos Szövetsége (SzövOSz) fogja a jövőben össze. Értesülésünk szerint a nyíregyházi MOSzK kirendeltségen már meg is kezdték az átszervezéssel kapcsola­tos tennivalók elvégzését. A nyír­egyházi kirendeltség átalakul sza­bolcsmegyei központtá —• és még fokozottabban látja majd el fal- vaink szövetkezeteinek irányítását, támogatását, egységbe fogását. A nép államában a legfőbb érték az ember — állapította meg- az öt éves tervről hozott emlékezetes határozatában az MDP központi vezetősége. Ebből a megállapítási­ból az következik„hogy ami a nép államában eredménynek számít, az mind a dolgozók érdekében történik. A dolgozók életszínvo­nala emelkedését nemcsak a reál­bérek emelkedése jelzi, hanem a szociális gondoskodás javulása is, amelyből egyre több jut nemcsak a városnak, hanem a falunak is. Az „úri” Magyarország úgyszól­ván semmit sem tett pl. a dol­gozók egészségének védelmére, illetve amit tett, az csak kirakat­politika volt. Az egészségvédelem terén kettős feladatot kell meg­oldani a hároméves terv során. Ki kell építeni a nép legszélesebb ré­tegei számára azokat az intézmé­nyeket, amelyek egyrészt a be­tegség megelőzését szolgálják, más részt pedig a megbetegedettek megfelelő kezelését biztosítják. Ennek a kettős célnak a meg­valósítására egy egészen újtípusu egészségvédelmi intézményt, a já­rási egészségügyi központot léte­sítettük. Ennek az intézménynek az a feladata, hogy a falu lakos­sága számára is hozzáférhetővé tegye a szakorvosokat. A régi rendszerben ugyanis a falu telje­sen el volt zárva a szakorvosi ke­zelés lehetőségétől. Szakorvosokat csak a fővárosban és a megye székhelyén találhattunk. A járási egészségügyi központokban most fogász, szülész, gyermekgyógyász szakorvosok működnek és látják el a hozzájuk tartozó falvak lakosait. Domonkos Zsuzsa nemrég tette la vizsgáit és az Állami Mélyépitéstm- dományi és Tervezőintézet munka­társa. Mérnökök, élvonalbeli embe­rek lesznek ma a magyar asszo­nyokból, akik szabad országunk egyenrangú építői, a békés építi» munka lelkes, öntudatos harcosai, akik új épületeket, gyárakat tér. veznek, munkát vezetnek, közigaz­gatást irányítanak, munkálkodnak az új élet formálásán. A tegnapi nap folyamán Szaholci megyéből a táviratok tömegéi küld­ték a falusi földművesszövetkezetek az országos központnak. Ugyanak­kor a nyíregyházi központ dolgozói is táviratilag üdvözölték az új szö­vetséget. A szövetkezetek táviratai hangsúlyozzák: ez a szövetség való­ban a dolgozó parasztság szövetke­zeti mozgalmának erős szövetsége. Képviselje mindenkor a dolgozó pa. rasztság érdekeit, működjék az öt­éves terv teljes sikere érdekében és legyen harcos tagja a békéért küzdő haladó erők táborának. Minden járási egészségügyi köz­ponthoz központi gépkocsit osz­tottak be, hogy a szakorvosok számára minél szélesebb mozgási lehetőséget biztosítsanak. Az első tervévben négy, a má­sodikban 12, a harmadikban pedig 21, a hároméves terv során tehát összesen 37 járási egészségügyi központot létesítünk. Az 5 éves terv során 112 járási egészségügyi központot építünk még ki, úgy­hogy 1954 végére már összesen 149 központ védi a dolgozók egészségét. Ezekhez a központok­hoz egészségvédelmi körök tar­toznak és minden egészségvédelmi körnek egy vagy több egészséghá­za van, Magyarországon jelenleg 608 egészségvédelmi kör működik, összesen 773 egészségházzal. Az 5 éves terv során természetesen az egészségvédelmi körök és az egészségházak száma is a járási egészségügyi központok növeke­désének arányában emelkedik, hogy minden dolgozó számára biz­tosítsa a minél tökéletesebb szo­ciális gondoskodást. ä Szaboiesi Gyümölcster­melők Szövetkezete nyíregyházi céget ;a cégbíró­ság 1949. Cg. 777 számú vég­zésével hivatalból felszámolta. Felhívjuk a szövetkezet hite­lezőit, hogy követeléseiket egy hónapon belül az elévülés terhe mellett jelentsék be. A felszámolók nevében: f dr. Bozán Jenő Rákóczi-u. 7. Zászlót avattak az élelmezési ipari szakszervezet dolgozói Június 12-én megkezdődik a dolgozók üdültetése a nyíregyházi Sóstó gyógyfürdőn A nyíregyházi Sóstó-gyógy f urdu Budavár visszafoglalásának évferduláiát ünnepelte a honvédség Megjelent a pendelet a MOSzK < _Jew átszervezéséről Egy ujtipusu egészségvédelmi intézmény: a járási egészségügyi központ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents