Nyírségi Magyar Nép, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-01 / 100. szám

FTEtStGI MA »TAR NÉP 1949. MÁJUS' 1, VASÁRNAP 6. «Ital HogYsst ülik meg május 1-et az imperialista országok dolgozói Eredményeink büszke tu­data, az ötéves terr, a te­remtő béke megvédésére irá­nyuló lelkes elszántság — ez |az, ami felejthetetlenné a szó legmélyebb értelmében igazi ünneppé teszi az idei május elsejét. Az ünneplésre készülve sze­retettel és hír cos barátsággal fordul népünk a Szovjetunió és a népi demokráciák felé. Ugyanakkor gyűlölettel azok felé az államok felé, ahol az elnyomott dolgozók ma sem ünnepelhetik szabadon május elsejét, mint ahogy mi sem ünnepelhettük a Horthy korszakban, a tőkések, a ban­károk és földesurak világá­ban. Érbe gondolva szere­tettel fordul a magyar dol­gozó azoknak az országok­nak dolgozói felé, ahol azok most is rabságban vannak. Az elnyomás hasonló: Horthy és Bevin, Blum és Truman egyformán a tőkések kiszol­gálói. Egyformán tilos hát a munkások ünnepe. Csak a na­pokban kelt szárnyra a hir, hogy a „demokratikus“ An­gliáiban tilos megünnepelni május elsejét. De nézzük: ho­gyan ünnepelték a tavalyi május elsejét az imperialista országokban? A rövid idézetek önmagu­kért beszélnek: A holland gyarmati hatóságok Nyugat-J áván megtiltották a lakosságnak, hogy megünnepelje május el­sejét. Mindenkit, aki résztvesz a kivonuláson, vagy vörös zászlóit bont, egy évi börtön­re, vagy tízezer hollond forint pénzbüntetésre ítélnek. Trieszt A polgári rendőrség nyomozói elkoboztak egy hang szórós tehergépkocsit, amely a május elsejei ünnep­ség programját adta hirül a lakosságnak. A 'tehergépko­csit az utcán egy fasiszta csoport támadta meg s a benne ülő ölt személyt a rend­őrség letartóztatta. Kairó A rendőrség megelő­zésül min egy 80 munkáské­zért letartóztat ott, hogy meg­akadályozza a május elsejére tervezett munkástüntetéseket. Bital A Reuter Iroda jelentése szerint Brüsszel néptelen utcáin erős rendőri készültség mellett, szakadó esőiben vonult fel 5 ezer belga kommunista és szakszervezeti tag. Boüslsv A városban tízezer rakodómunkás sztrájkolt egy napig, mivel az igazgatóság ncm volt hajlandó ünnepnek nyilvánítani. HtlMia Több városban a hatóságok megtiltották május elsejének ünneplését. Midenütt erős rendőri készült­séggel vették körül * tünte­tőket. Mindamellett a dolgo­zó nép százezrei vonultak fel vörös lobogókkal és jelmon­datokkal. Nápcfy A rendőrség megtá-j madta .a felvonuló kommunis­tákat. Több sebesültet kór­házba kellett szállítani és több embert letartóztattak. India A rendőrség rálőtt a felvonuló tömegre. Hét em­ber meghalt. Folytathatnánk a felsoro­lást — ilyen volt a múl ban náiunk is, la Horthy-világban. És mert a magyar nép tudja, mit jeilent a különbség az el­nyomatás és a szabadság kö­zött, azért tekint még na­gyobb szeretettel a Szovjet­unió és a népi demokratikus országok felé, ezért érez együtt az elnyomott országok dolgozóival. Azért ünnepli örömujjongva az idei május elsejét és szakaid hazájában elért hatalmas eredményeit. 1/I/lájíiM mp&mkábo A májusi népszokások Ró­ma közvetítésével az ókori keletről jöttek Európába é-: Észak-Európában alak uh ah ki abban a formában, ahogy Nyugat-Európában és, nálunk is ismerik. fl tél és a sötétség j legyőzése, a betegség kiűzé­se képezi a népünnepélyek főrészét. A tél jelképét, egy öreget ábrázoló bábut elége­dik, felakasztják vagy vízbe hajítják. Angliában és Német­ország nyugati részében a telet jelképező sárkányt kell legyőzni egy ifjúnak. Angliá­ban a szabadságért küzdő jobbágyfelkelők vezére, Ro­bin Hood a központi figura, a sárkány legyőzője. A természet zsarnokságai elleni iküzdelem jelképe ugyanis mindenütt egy­beolvad az emberi zsar­nokok elleni harc szimbó­lumaival. Ahogyan a sö­tétségen és a halálon győzelmet vesz a nép, úgy larat diadalt a népel­nyomók felett is. il vigágosság, a termákenyHő ers győzelme a sötétség és kopárság felett, vagyis a tavasz eljövetelének ünnepe a május 1. ünnepé­nek a másik fele. A nép, fő­leg az ifjúság, kivonul az ujrazöldelő erdőbe és egy fi­lial nyárfát ás ki. A fal lomb­jait- feldisziti és körülhordja ,a helységben, majd a főtéren elülteti. A francia forradalom óta a májusfa forradalmi fa és körülötte zajlanak le a forradalmi ünnepségek. 1 Májusfál mell Sfí“TÍIl riadó éjszakán a legény a lány ablaka alá. A XVI. század óta e szokás Magyarországon is elterjedt. A fáért való kivo­nulás emlékét látjuk Shakes­peare Szentivánéji álmában is. Az erdei kivonulás emlé­ke a. majális, a népnek kivo­nulása a városerdőbe. Május 1 előestéjén a munkásság ezt nálunk évtizedeken át csele­kedte. Az erdőben a legények zöld lombozatba öltöztek és ezek közül válogatták ki a „Zöld Györgyöt-“ vagy a „Fü Királyt“, a „Retek Ki­rályt“. így a nép fiai a Pa­rancsolok; királyok vagy gró­fok lehettek egy napra. Ná- jlunk *a királyválasztás már pünkösdre tolódott. A válasz­tás előfeltétele lovasjátékban, vagy barom kiterelésében el­nyert elsőség volt. fl zsarnok eíieni I maradványaként nálunk is, mint Robin Hood idejében, a célbalövés volt pl. Hont megyében a főatrak- ció. Májusi szokás volt még a májuifára való felmászás, amelyből ia póznamászás szo­kása maradt fenn, mikoris a póznán szalagok és becses dijak vannak elhelyezve. Történelmi nevezetessé,gü az olasz Lucca-i tnkácslegé- nyek 1531-es május 1-i fel­vonulása, mikoris a munka­idő rövidítéséért és béremelés sért- küzdöttek. A május 1-i májusfa. és má­jus forrása az egészség és termékenység jelképe, az élet győzelme a halálon, mint a karnevál ünnepség a déli né­peknél és egyben a szabad­ság győzelme a zsarnokságon. Ezért választották ezt a na­pot 1889-ben nemzetközi ün­nepüknek a világ dolgozói. Murkses! sáris le Szalmát kizségslí A közoktatásügyi núniszü rium kultü rk öcsi ja is azt a 'élt szolgálja, bogv az orszá legeldugottabb tanyájára, fal vába is elvigyék a kultúrát, művészet remekeit. Május hó napban negyedikétől kezdi Szatmárira érkezik a kultúr- kocsi, a közelegek, falvak dől gazó parasztjai már neheze várják a színjátszókat, filmé, két, könyveket, művészi mu zsikát. Fényes Jövő a magyar fiatalok előtt A régi időkben nagy gond­jai voltak annak a dolgozó fiatalnak, aki utolsó inaséve­it taposta, a napszámosoknál, mint segédmunkás kereste kis darab kenyerét, vagy az iskola befejezése előtt állott. Riadtan számolta a napokat, mikor kezdheti meg ő is vég­telen sorbaállásait a munka­közvetítő sivár kariotékhal- mazai előtt, meg a big leve­sért az ingyenkonyhán, Ha politikai mozgalomban vett részt, hamarosan feketelistára került, behivtákjva hadseregbe, hogy megtörjék gerincét, emberi méltóságát. A tehetsé­ges fiataloknak elérhetetlen ábránd volt a tanulás. A fa­luban a fiatal nem juthatott i villanyfényhez, a munkás­fiatalokat megtizedelte a tü­dőbaj. vagy más népbetegsé­gek. Ilyen gondolatokkal in­dult el néhány évvel ezelőtt életút jár a a fiatal. De így gondolnak ma is jövőjükre 'azok a fiatalok, akik az imperialista orszá­gokban élnek. Kuomintang Kínában, ahol Kanton lakói­nak 40 százaléka, Nyugatné- m©törszágban, ahol egymillió a főként fiatal munkanélkü­liek száma. Es vájjon milyen érzéssel vágnak neki a jövő- iüknek a moniaircho-fasíszta Görögországban élő fiatalok, ahol 20 ezer gyermek sen y ved a koncentrációs táborokban, Indiában, ahol 50 százalékos a, gyermekhalandóság, vagy Olaszországban, ahol 2 millió fiatal’ nem tud az anyagi gondjai miatt. iskolába járni? Népi demokráciánk pálya- választási kérdései mások. Itt a fiatalok azon tanácskoznak, hogy a mérhetetlen lehetősé­gek közül mit válasszanak. Gerő Ernő mondta: „Az uj technikai felszerelés, az uj gépeik, az uj, magasabb szín­vonalú, ipari és- mezőmzda, sági termelés mind több és *übb szakembert követelnek és megkövetelik, hogy ugyan­akkor hat.almas mértékben emeljük az összes dolgozók szaktudását, műveltségét és. fokozottabb mértékben gon­doskodjunk a dolgozók és családtagjaik szükséglétéiről.“ Az uj ötéves tervben 100 ezer uj magaskénzettségü szakemberre lesz szüksége az országnak. Ezek képzéséhez a dolgozó állam minden lehe­tőségről gondoskodik: uj egyetemek és főiskolák épül­nek, 38 ezer kollégium, ösz­töndíjak állanak a. fiatalok rendelkezésére__az uj ötéves terv 2.5 milliárd forintot for­dít a művelődéssel kapcsola­tos beruházásokra. Csak egy példát nézz ink meg abból a beláthatatlan fejlődési lehetőségből, ame­lyet az 5 éves terv nyújt. Mezőgazdaságunkban 14 ezer felsőfokú egyetemet és aka­démiát végzett, 27 ezer kö­zépfokú és 85 ezer alsifoku képzeíítségtf mezőgazdí^agi szakemberre lesz szükség. Csupán Szabolcsban a követ­kező mezőgazdasági szakisko­lák létesülnek az ötéves terv folyamán: növényter­mesztési szakközépiskola,, kertészeti szakközépiskola, gabonatermesztési szakiskola, kapásnövénytermesztési szak­iskola, burgonyatenyésztési szakiskola, ipari növényter­mesztési szakiskola, szarvas­marhatenyésztési szaki »kola, tejipari szakiskola. A vezető szakemberek mel­lett 300 ezer uj szakmunkás fog iparunkban dolgozni az állandóan csökkenő munka­nélküliség pedig teljesen meg­szűnik. Az uj szakmunkások képzését uj tanműhelyek, ipa­ri tanuló iskolák és ottho­nok teszik majd lehetővé. Az ötéves terv egyik köz­ponti gondolata^— a legfőbb érték az ember* — boldog tudattal tölti el a magyar ifjúságot. Érzi, hogy gazdája saját hazájának, részese szü­lőföldje kincseinek, fényes jö­vő vár rá. Hiszen a 65 ezer lakás fiatalok tízezreinek nyújt majd egészséges szál­lást, az egymillió kerékpár 85 lever motorkerékpár „a munká­ból jövő fiait dók kényelmét szolgálja. Az & 240 millió fo­rint, amelyet a terv évente sportcélokra fordít és a 400 új falusi sportpálya pedig min­den fiaital — és főleg i fiata­lok — számán» a rendszeres sportolást biztosítja. De ä kulturális színvonal is ugrás­szerűen fog emelkedni. Ezt segíti elő az 500 ezer uj rá­dió, uj alapokra helyezett könyvkiadásunk és filmgyár­tásunk, m uj szinlh.lzák és az összes többi uj kulturális Lé­tesítmény. Nincsen olyan fia+al idei­nek életét ne érintené és ne javítaná meg lényegesen az uj terv. Ezért % választások alkalmával, amikor a magyar nép felsorakozik az uj 5 éve« .'terv végrehajtására, minden fiatal tudni fogja, hogy » szép és boMog jövőt választ­ja, amikor a Népfrontra sza­vaz. Mátészalkai eerssztfluk készülnek ez ©ssr®t«im,e Közeledik az idei iskoláé vége, i VIII. osztály növendő kei már terveket készítenek: ki merte, miiüyen pályára in dal? A mátészalkai gimnázium érettségiző p arasz tsz árui azásr növendékei közül számosán mennek egyetemre. Igv Tor- dai Imre, Fülesdi Béla, Kus­:os Jenő és Olvasztó Sándor tatarozták el eddig, hogy be­iratkoznak az egyetemre. Nyu­godtan mehetnek, nem kivált­ságosak monopóliuma már a művelődéi1, őket, a dolgozók gyermekeit várják a népi de- niokrniikua Magyarország egyetemei. Éljen májas 1, a világ dolgozóinak harces seregszemléje I

Next

/
Thumbnails
Contents