Nyírségi Magyar Nép, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)
1949-05-01 / 100. szám
1949. MÁJUS 1, VASÁRNAP NYÍRSÉGI MAGVAK NÉP 7. (Mai. Dalolva, nótázva kisérték az asszonyok, leányok a legényeket a sorozásra Ünnepnapja volt ex Demeesernek, Kernedének Ereitek 1848. dicsőséges tavasza. mák leheletét? Érzitelc Kossuth, Petőfi, Táncsics szellemét? Jöttek a munkások, parasztok, dolgozók nótázva, dalolva, a lányok, asszonyok virágot hintettek lábuk «ölé. Emlékeztek még a 19-es vörös katoaákra? Nótázva mentek a Karcba, hogy megvédjék a munkások, parasztok hatalmát. Nézzétek, ott jönnek az úton! Már messziről harsog a daluk, a ■muzsikaszó. Kemecse apraja-nagy. ja kinn van az utcán két oldalt és várja őket. A demecseri legényeket, akik sorozásra jöttek, akik a vörössipkások, a vörös katonák xitódjai akarnak lenni, a néphad. sereg katonái, tisztjei, tábornokai. Munkásfiuk, parasztfiuk. Elől a zász lót Batári Sándor, a szegényparaszt főbíró hozza, büszkén vezeti a demecseri legényeket. Nézd ott varrnak a leányok, az asszonyok is •a sorban. Nótáznak ők is és virágokat, zászlókat hoznak. Aztán jönnek ragyogó szemekkel a fiúk. Közöttük lépked Re- viczki ezredes. Bakonyi elvtárs: a vasmunkás sorozóbizottsági elnök, g fiatat sorozóorvos: Szebeni Jó- -zsef, a járási vezetőjegyző, a köz. ség jegyzője. Mienk a hatalom ra: Batári Júlia, Rád Joián... — Nyugodtan dolgozhatunk, a mi fiaink vigyáznak reánk, földünkre, házunkra, tehenünkre, gyárainkra — ezt gondolják magukban. Benya Feri gyári munkás önként jelentkezett, alig várja, hogy felölthesse magára a néphadsereg egyenruháját.— Nagyot harap a virslibe, (mert so. rozás után együtt vigadnak, egy asztalnál) — leöblíti a nyomát egy korsó sörrel, — Ennek a hadseregnek minden tagja büszke lehet — mondja Benya Feri — nemcsak azért, mert jó dolga van a katonáknak, hanem azért főképpen, mert igazi néphadsereg. A tisztek is munkások, parasztok gyermekei. —Én is tiszt leszek, a Kossuth- Akadémiára készülök — szólal meg kotnyelesen egy gyerek, rreú legényke, Forgács Bandi, deine cseri középprraszt fia. Még csak úttörő, általános iskolás, de | máris itt érzi magát a legjobban, ahol katonákról esik szó. Batári Juci a bátyját kísérte el a sorozásra. Nyoma sincs arcán a szomorúságnak, vagy bánkódásnak. Éppen ellenkezőleg; vidámság ragyog a szemében. Nagyon büszke ám a bátyjára! — Az édesanyám se pityerjeit egy pillanatot sem, hanem arra gondolt, hogyha békében akarunk élni, akkor erősnek kell lenni a hadseregnek. És lehet-e erősebb hadsereg a munkások és parasztok, dolgozók hadseregénél? — Nem lehet. Fazekas Miska mondja ezt, hatholdas demecseri legény. Majdnem azt mondták neki, hogy alkalmatlan, de Miska addig erősködött, míg be nem sorozták. Hazafelé indulnak a demecse- riek. Újra szól a zene, a nóta, de mintha a fiúk büszkébben, vidámabban lépkednének az öregebbek, asszonyok és lányok között- /Miért? Mert már a néphadsereg katonái. Hozzájár«!! a képviselőtsslilet a Vasgyár-utcai Mázak jffi-telsske adásait« — így szól Bakonyi dvtárs, a vasas — ebben az országban a dolgozók saját maguk intézik sorsukat. És ezt a hatalmat mi biztosítjuk erős néphadsereggel. — Mi építeni akarunk, boldogan, vidáman élni. Ehhez béke kell. A mi néphadseregünk a békés építőmunkát védelmezi. Eskühöz sorakoznak a fiúk. Mögöttük zászlók lobognak. Dolgozó parasztok tartják, Bodnár György, Lesnánszki György, Szűcs József, Kovács András, Csáki István. Asszonyok, anyák tartják: Teremi Károlyné, leányok emelik magasSelyem ma már mindenkié / Mint egyik lapunkban már megírtuk, a közületi ingatlanok és elhagyott ingatlanok felügyeletét, kezelését a Közületi Inga lián Központ veszi át. így tehát Nyíregyházán a rövidesen elkészülő Vasgyár-utcai bérházakat is a KIK veszi át. Ezzel a város természetesen átadja azokat a terheket is, amelyeket anMár ebben az esztendőben, rövid néhány hónap leforgása alatt is komoly és értékes munkát végeztek a bakt.iló- rantházi Eposz fiatalok. Kul- turmunk'ájuk eredményeképpen helyiséget rendeztek be, rádiót vásároltak, megszervezték a csoportos rádióhallgatásokat. Rohambrigádok dolgoztak több napon keresztül a szövetkezeti olvasókör létesítésén. Pár héttel ezelőtt *i község szívében lévő giz- gazois tér rendbehozás;u, válA borbánytai dolgozók kívánságára. a b e 1 ügy mininszte r foglalkozott, a telep Nyíregyházához való csatolásával. A kérdés áttanulmányozása után indokoltnak látta a kívánságot és leiratot intézett Sza- bolcsvármegye alispánjához, amelyben közölte, hogy kívánatosnak tartaná, ha a bor- bányai kérdést kedvezően megoldanák. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy bár maga Borbánya közigazgatásilag Nyteap'rházához tnrto- :ott, azonban az a földterület, amely a kövesuton túl n.akidején a két bérház építkezésekor magára vállalt A városi képviselőtestület pénteki ülésén tárgyalta a bérházak kezelósbeiadását. A pénzügyi tanácsnok előterjesztése után a képviselőtestület tagjai vita nélkül hozzájárultak a bérháziak KIK lalták el. A szemetet felégették, a teret körülkerítették, a kerítésen belül orgona, és jázminsövényt ültettek, virágokat ültettek el, középen gruppot létesítettek és színes kövekből a köztársaság cime rét rakták ki. Május 1. előestéjén lámpi- onokkal vonultak fel a dolgozó parasztok lányai, fiai a rendbehozott főtérre és ünne pélyes keretek között Béke- térnek nevezték el. terült el és amelyet a borbányaiak a földreform során kaptak, Őröshöz tartozott. Mint értesültünk, a város illetékes ügyosztáya képviselő- testület elé terjesztette az ügyet és rövidesen Nyíregyházához csatolják Borbánya Őröshöz tartozó területét is. Ezen a területen kivül van még egy másik vitás területe is Borbánjának. Ennek megoldásához a nyíregyházi váró si műszaki hivatal most végzi a szükséges munkálatokat a debreceneni földmérési felügyelőséggel karöltve. kezelésbe adásához. Munkáiul! eredményé! ünnepük a listai Eposz fiiak fs Nyiregyháxáhox csatolják Qros-Borhánya telepet NÉPNEVELŐ • A FALUN 1. Városi munkás érkezett a faluba. Kezében a Szabad Nép, ajkán barátságos mosoly. Szóbaegyeledik w hazafelé igyekvő dolgozó parasztokkal. Elbeszélgetnek sok mindenről: arról is, hogy a kulák lókupec kehes lovat adott el nemrégiben az egyik szegényembemek, aki bizony hónapokig kuporgatott, úgy készült a vásárlásra. 2. Egyre többen veszik körül a lelkes népnevelőt. Olyan értelmesen és egyszerűen beszél. Nemcsak úgy elmondja a dolgokat, hanem minden szavát lelkesedé3(fü‘i.. Szó kerül persze a politikáról: hogy a kulá.kok mesterkedései! akkor verheti vissza könnyen úgy juthat előre a dolgozó paraszt, ha szorosan összefog, ha erősiti a munkások és a parasztok épitő szövetségét. Mert óit a traktor: ugye, hogy a munkások küdték? 3. Nem lehet, hogy az asz- szony ne legyen itjt, mikor olyan értelmesen beszél ez a mi munkás barátunk — igy gondolkodnak sokan és küldik is a fiatalokat: hivják ki az 'asszonynépet, elvégre nekik is közük van a politikához. De még mennyire! Hiszen a faluban még dülöfele- lős is akad, aki szoknyát visel nem is egy! Az asszonyokat se kell kétszer hivni: előbb érnek vissza, mint <a gyerek, aki hívta őket. Mire lalkonyodni kezd, inkább barátok lettek a fain parasztjai és a népnevelő, sem mint idegenek. A Népfront, a választás kérdéséről beszélnek, de a népnevelő tanácsot ad ia legkisebb családi ügyben is. Mert azért vagyunk, hogy egymáson segítsünk — igy:mondja. El se akarják engedni, amikor késő est# hazafelé indul. A mi orsxágunk nem rés a béke frontján, hanem erős bástya!