Nyírségi Magyar Nép, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-01 / 100. szám

1949. MÁJUS 1, VASÁRNAP NYÍRSÉGI MAGVAK NÉP 7. (Mai. Dalolva, nótázva kisérték az asszonyok, leányok a legényeket a sorozásra Ünnepnapja volt ex Demeesernek, Kernedének Ereitek 1848. dicsőséges tavasza. mák leheletét? Érzitelc Kossuth, Petőfi, Táncsics szellemét? Jöt­tek a munkások, parasztok, dol­gozók nótázva, dalolva, a lányok, asszonyok virágot hintettek lábuk «ölé. Emlékeztek még a 19-es vörös katoaákra? Nótázva mentek a Karcba, hogy megvédjék a munká­sok, parasztok hatalmát. Nézzétek, ott jönnek az úton! Már messziről harsog a daluk, a ■muzsikaszó. Kemecse apraja-nagy. ja kinn van az utcán két oldalt és várja őket. A demecseri legénye­ket, akik sorozásra jöttek, akik a vörössipkások, a vörös katonák xitódjai akarnak lenni, a néphad. sereg katonái, tisztjei, tábornokai. Munkásfiuk, parasztfiuk. Elől a zász lót Batári Sándor, a szegénypa­raszt főbíró hozza, büszkén vezeti a demecseri legényeket. Nézd ott varrnak a leányok, az asszonyok is •a sorban. Nótáznak ők is és virá­gokat, zászlókat hoznak. Aztán jönnek ragyogó szemek­kel a fiúk. Közöttük lépked Re- viczki ezredes. Bakonyi elvtárs: a vasmunkás sorozóbizottsági elnök, g fiatat sorozóorvos: Szebeni Jó- -zsef, a járási vezetőjegyző, a köz. ség jegyzője. Mienk a hatalom ra: Batári Júlia, Rád Joián... — Nyugodtan dolgozhatunk, a mi fiaink vigyáznak reánk, föl­dünkre, házunkra, tehenünkre, gyárainkra — ezt gondolják ma­gukban. Benya Feri gyári munkás önként jelentkezett, alig várja, hogy felölthesse magá­ra a néphadsereg egyenruháját.— Nagyot harap a virslibe, (mert so. rozás után együtt vigadnak, egy asztalnál) — leöblíti a nyomát egy korsó sörrel, — Ennek a hadseregnek minden tagja büszke lehet — mondja Be­nya Feri — nemcsak azért, mert jó dolga van a katonáknak, ha­nem azért főképpen, mert igazi néphadsereg. A tisztek is munká­sok, parasztok gyermekei. —Én is tiszt leszek, a Kossuth- Akadémiára készülök — szólal meg kotnyelesen egy gyerek, rreú legényke, Forgács Bandi, de­ine cseri középprraszt fia. Még csak úttörő, általános iskolás, de | máris itt érzi magát a legjobban, ahol katonákról esik szó. Batári Juci a bátyját kísérte el a sorozásra. Nyoma sincs arcán a szomorú­ságnak, vagy bánkódásnak. Ép­pen ellenkezőleg; vidámság ra­gyog a szemében. Nagyon büszke ám a bátyjára! — Az édesanyám se pityerjeit egy pillanatot sem, hanem arra gondolt, hogyha békében akarunk élni, akkor erősnek kell lenni a hadseregnek. És lehet-e erősebb hadsereg a munkások és parasz­tok, dolgozók hadseregénél? — Nem lehet. Fazekas Miska mondja ezt, hatholdas demecseri legény. Majdnem azt mondták ne­ki, hogy alkalmatlan, de Miska addig erősködött, míg be nem so­rozták. Hazafelé indulnak a demecse- riek. Újra szól a zene, a nóta, de mintha a fiúk büszkébben, vidá­mabban lépkednének az öregeb­bek, asszonyok és lányok között- /Miért? Mert már a néphadsereg katonái. Hozzájár«!! a képviselőtsslilet a Vasgyár-utcai Mázak jffi-telsske adásait« — így szól Bakonyi dvtárs, a va­sas — ebben az országban a dolgozók saját maguk intézik sor­sukat. És ezt a hatalmat mi bizto­sítjuk erős néphadsereggel. — Mi építeni akarunk, boldogan, vidá­man élni. Ehhez béke kell. A mi néphadseregünk a békés építő­munkát védelmezi. Eskühöz sorakoznak a fiúk. Mö­göttük zászlók lobognak. Dolgozó parasztok tartják, Bodnár György, Lesnánszki György, Szűcs Jó­zsef, Kovács András, Csáki István. Asszonyok, anyák tartják: Teremi Károlyné, leányok emelik magas­Selyem ma már mindenkié / Mint egyik lapunkban már megírtuk, a közületi ingatla­nok és elhagyott ingatlanok felügyeletét, kezelését a Kö­zületi Inga lián Központ veszi át. így tehát Nyíregyházán a rövidesen elkészülő Vas­gyár-utcai bérházakat is a KIK veszi át. Ezzel a város természetesen átadja azokat a terheket is, amelyeket an­Már ebben az esztendőben, rövid néhány hónap leforgá­sa alatt is komoly és értékes munkát végeztek a bakt.iló- rantházi Eposz fiatalok. Kul- turmunk'ájuk eredményekép­pen helyiséget rendeztek be, rádiót vásároltak, megszer­vezték a csoportos rádióhall­gatásokat. Rohambrigádok dolgoztak több napon keresz­tül a szövetkezeti olvasókör létesítésén. Pár héttel ezelőtt *i község szívében lévő giz- gazois tér rendbehozás;u, vál­A borbánytai dolgozók kí­vánságára. a b e 1 ügy mininszte r foglalkozott, a telep Nyíregy­házához való csatolásával. A kérdés áttanulmányozása után indokoltnak látta a kívánsá­got és leiratot intézett Sza- bolcsvármegye alispánjához, amelyben közölte, hogy kívá­natosnak tartaná, ha a bor- bányai kérdést kedvezően megoldanák. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy bár maga Borbánya közigazgatá­silag Nyteap'rházához tnrto- :ott, azonban az a földterü­let, amely a kövesuton túl n.akidején a két bérház épít­kezésekor magára vállalt A városi képviselőtestület pénteki ülésén tárgyalta a bérházak kezelósbeiadását. A pénzügyi tanácsnok előter­jesztése után a képviselőtes­tület tagjai vita nélkül hoz­zájárultak a bérháziak KIK lalták el. A szemetet fel­égették, a teret körülkerítet­ték, a kerítésen belül orgona, és jázminsövényt ültettek, vi­rágokat ültettek el, középen gruppot létesítettek és színes kövekből a köztársaság cime rét rakták ki. Május 1. előestéjén lámpi- onokkal vonultak fel a dol­gozó parasztok lányai, fiai a rendbehozott főtérre és ünne pélyes keretek között Béke- térnek nevezték el. terült el és amelyet a bor­bányaiak a földreform során kaptak, Őröshöz tartozott. Mint értesültünk, a város ille­tékes ügyosztáya képviselő- testület elé terjesztette az ügyet és rövidesen Nyíregy­házához csatolják Borbánya Őröshöz tartozó területét is. Ezen a területen kivül van még egy másik vitás területe is Borbánjának. Ennek meg­oldásához a nyíregyházi váró si műszaki hivatal most vég­zi a szükséges munkálatokat a debreceneni földmérési fel­ügyelőséggel karöltve. kezelésbe adásához. Munkáiul! eredményé! ünnepük a listai Eposz fiiak fs Nyiregyháxáhox csatolják Qros-Borhánya telepet NÉPNEVELŐ • A FALUN 1. Városi munkás érkezett a faluba. Kezében a Szabad Nép, ajkán barátságos mo­soly. Szóbaegyeledik w haza­felé igyekvő dolgozó parasz­tokkal. Elbeszélgetnek sok mindenről: arról is, hogy a kulák lókupec kehes lovat adott el nemrégiben az egyik szegényembemek, aki bizony hónapokig kuporgatott, úgy készült a vásárlásra. 2. Egyre többen veszik kö­rül a lelkes népnevelőt. Olyan értelmesen és egyszerűen be­szél. Nemcsak úgy elmondja a dolgokat, hanem minden szavát lelkesedé3(fü‘i.. Szó ke­rül persze a politikáról: hogy a kulá.kok mesterkedései! akkor verheti vissza könnyen úgy juthat előre a dolgozó paraszt, ha szorosan összefog, ha erősiti a munkások és a parasztok épitő szövetségét. Mert óit a traktor: ugye, hogy a munkások küdték? 3. Nem lehet, hogy az asz- szony ne legyen itjt, mikor olyan értelmesen beszél ez a mi munkás barátunk — igy gondolkodnak sokan és kül­dik is a fiatalokat: hivják ki az 'asszonynépet, elvégre ne­kik is közük van a politiká­hoz. De még mennyire! Hi­szen a faluban még dülöfele- lős is akad, aki szoknyát vi­sel nem is egy! Az asszonyo­kat se kell kétszer hivni: előbb érnek vissza, mint <a gyerek, aki hívta őket. Mire lalkonyodni kezd, in­kább barátok lettek a fain parasztjai és a népnevelő, sem mint idegenek. A Népfront, a választás kérdéséről beszél­nek, de a népnevelő tanácsot ad ia legkisebb családi ügy­ben is. Mert azért vagyunk, hogy egymáson segítsünk — igy:mondja. El se akarják en­gedni, amikor késő est# ha­zafelé indul. A mi orsxágunk nem rés a béke frontján, hanem erős bástya!

Next

/
Thumbnails
Contents