Nyírségi Magyar Nép, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-05 / 103. szám

2. oldal. isrrmsEGi magyar nép 1*11. MÁJUS 5. CSÜTÖRTÖK A nyíregyházi dolgozó asszonyok a békére és a jólétre szavaznak Hatalmas lelkesedés közepette mondotta el beszédét Fáj Boris az MNDSz nyíregyházi nagygyűlésén — „Magyar asszony, a békéért, gyermekeid jövőjéért, szavazz a Népfrontra!44 —• hirdették a ma gasraemelt táblák kedden délután a nyíregyházi asszonyok felvonulásá­ban. , Elől fehérblúzos, kékszoknyás MNDSz R gárdisták meneteltek zászlókkal, aztán ott látjuk a nyír­egyházi dohánybeváltó munkásasz- szonyait, a demecseri parasztasszo- Tiyokat és sorra Nyíregyháza dolgo­zó nőit, fiatalt, öreget egyaránt. Fenn, a vármegyeháza nagyter­mét már zsúfolásig megtöltötték a hallgatók, leim a téren asszonyok, férfiak tömege áll. Énekelnek, élje néznék és a daluk, a szavuk ezt hirdeti: Békét, jólétet akarunk, ma­gunk s gyermekeink számára! Fáy Boris lépett a mikrofon elé, hogy szóljon Nyíregyháza dolgozó nőihez, őszülő hajú munkásasszony, aki fiatal kora óta harcol a nép érdekeiért, most a külügyminisztériumban és az MNDSz központban dolgozik. — A nyíregyházi dolgozó asszo­nyok is részt kérnek a népi demo­krácia építő munkájából — kezdte meg csengő hangon beszédét Fáy Boris. — Bizonyítja ezt, hogy ezen a választási gyűlésen ilyen nagy­számban jelentek meg. — A reakció azt mondja: a mi választásunk nem lesz demokrati kue. Mi erre azt feleljük: annál demokratikusabb egy választás, mi nél kevesebb beleszólása van abba a nép ellenségeinek. Mi nem kérünk a nyugati demokráciák választásai­ból, amikor a szavazóknak arról kell dönteniük: ezt, vagy azt a fegyvergyárost, milliomost küldjék a parlamentbe. A mi új páriámén tünkbe munkások, dolgozó parasz tok és a néphez hű értelmiségiek fognak bekerülni ás közöttük 64 dolgozó asszony is. Dübörgő tapsvihar fogadta Fáy Boris bejelentését. A felszabadult, nemcsak papinon egyenragú dolgozó nők lelkesedése volt ez. A béke, az anyák győzelme is lesz a választás Felsorolta Fáy Boris mindazokat a hatalmas eredményeket, amelye­ket a nők számára hozott a népi demokrácia : otthonokat, szülési se­gélyeket, óvodákat, női főispánokat, polgármestereket, jegyzőket, majd így folytatta: — Elsősorban az asszonyokról van szó ezen a választásion, hiszen az előbbiekben éppen az asszonyokat sikerült a reakciónak félrevezetni. Ma már azonban tudják azt a dol­gozó asszonyok, hogy kötelességük szavazni arra a Népfrontra, amelyet a magyar nép kipróbált vezetője, a Magyar Dolgozók Pártja, Rákosi Mátyás vezet. Minden asszony sza­vazata egy-egy tégla saját sorsának újjáépítésében g minden egyes hall­gatás saját szeretteit segíti nyomorú­ságba és háborúba dönteni. — Nyíregyháza dolgozó asszonyai a békére, a jólétre, az ötéves tervre szavaznak és május l5-e a béke, a gyermekeik jövőjéért küzdő anyák hatalmas győzelme lesz Nyír­egyházán Énekelve, ujjongva kiált juk majd: Éljen sl Népfront! Éljen a Magyar Dolgozók Pártja! Éljen Rákosi Mátyás! Percekig tartó éljenzés követte Fáy Boris szavait, majd Cinkovszky Mártonné beszámolója után Tenigh László az MDP szaRolcsinegyei bi­zottsága nevében üdvözölte a nagy­gyűlést. A tomboló lelkesedés közepette állott fel egy munkásasszony, Lippai Etel a hallgatók sorai között: —• Mi, nyíregyházi dolgozó asszo­nyok nem engedjük, hogy a\ béke lánca egy pillanatra is meglazuljon. Egy emberként állunk a Népfront, Rákosi Mátyás mellett — ígérte meg mindnyájuk nevében. Jugoszláv határőrök meggyilkoltak két magyar honvédet . A magyar kormány tillakoxójjegyzéke A Magyar Távirati Iroda je'er.t’: A magyar kormány a jugoszláv kormányhoz erá'yeshaagá jegyzé­ket intézett, amelyben tiltakozik két magyar Határőrnek a jago- szláv-magyar határén .őrtént meg­gyilkolása ellen. A jegyzék megállapítja, hogy április 25-én délben, a ielsőszolnu. ki határállomás körzetében Saiga József és Molnár József honvéde­ket jugoszláv határőrök a határ­vonaltól 4—5 méterre meggyikol- ták. A gyilkosság ügyében közös magyar magyar-jugoszláv vegyes­bizottság ült össze és ennek je­lentése, valamint a hivatalos bon­colási jegyzőkönyv a következő­ket állapítja meg: A magyar határőrök néhány mé­terrel átlépték a magyar-jugoszláv határvonalat, amidőn a jugoszláv határőröket és azok jelzését észre­vették azonnal visszafordultak a határvonal felé. A jugoszláv kato­nák követték őket és közvetlenül a magyar határ mentén hat méter távolságról puska- és géppisztoly­tűzet nyitottak a magyar területre visszatérő honvédek ellen. Majd a már súlyosan sebesült, földön fekvő és segélyért kiáltó katoná. kát újabb puskalövésekkel és gép­pisztoly-sorozattal aljasul legyil­kolták. A magyar jegyzék hangsúlyozza, hogy a jugoszláv határőrség kö­zönséges bosszúvágytól fűtve kö­vette el ezt a katonához különö­sen nem méltó, embertelen gyil­kosságot. E tragikus eseményt a magyar kormány nem tekintheti elszigetelt jelenségnek, mert az beletartozik a jugoszláv provoká­cióknak abba a sorozatába, amely a határszéli magyar lakosság hely­zetét egyre inkább elviselhetetlenné teszi. E gyilkosság tényleges kö. vetkezménye annak a rágalmazó és uszító propagandának, amely Jugoszláviában a népi demokrá­ciák és különösképpen Magyaror­szág ellen folyik. A magyar jegyzék ezután meg­állapítja a jugoszláv kormány fe­lelősségét, amelyet fokoz az a tény is, hogy a jugoszláv kormány a gyilkosságot menteni próbálja es koholt tényekkel a felelősséget az áldozatokra akarja áthárítani. A magyar kormány követeli a tjüntető eljárás haladéktalan meg­indítását és az áldozatok család­ja részére méltányos kártérítést. * Farkas Mihály elvtárs, honvé­delmi miniszter a kötelességtelje­sítés közben életét áldozott két határvadászt őrmesterré léptette elő, kitüntetésre terjesztette fel és a hátrahagyott családtagok segé­lyezéséről intézkedett. Amerikai be nem avatkozás — szavakban és tettekben. Vasárnap avatják a tiszaszalkai gépállomást Guliács községben május elsején avatták fel níagy ün­nepség keretében a község állami mezőgazdasági gépál­lomását. A következő vasár­nap, május 8-án újabb gép­állomást lavatnak Szatmár dolgozói. Ezalkalommal a tiszaszalkai traktorokat ad­ják áti község dolgozó pa­rasztságának. Megérkezett a Magyar Ifjúság Népi Szövetségének kulturautéja Szerdán érkezett meg Szabolcs vármegye területére a Magyar Ifjúság Népi Szövetségének kultúrautója, amelyik a villannyal nem rendelkező tanyavilágokat és falvakat látogatja meg színjátszókkal, hangos keskeny- fílmekkel és könyvekkel. A kultúrautó a dadai alsó járásban kezdi üreg körútját és sorra felkeresi az Eposz és Szit szervezeteket. A Pedagógus Szakszervezet szintén kultúrkocsít küld le Szabolcsba május hetedikén s ez a kultúrautó azokat a községeket és fal rakat láto­gatja meg, ahiol már bevezették a villanyt. A ligetaljai járást keresi fel először, utána a kisvárdait, nagykállóit és sorra a többit is­Mindkét kultúrautónak célja az, hogy a legeldugodtabb helyre is el­vigye a kultúra fényét, a haladó művészetet, a szocialista kultúra legszebb remekeit. Inig a Maréthy „urék“ napszámos-cselédjéből főbíró tetL. falusi Gézáméról, a szálkái főbíró asszonyról A Móricz Zsiímond utca szik- |egy.eg7 hamaf raunka jutot, razo homokján székét nyikorog végig. Megkérdezem a gyeplőt tartó parasztembert, tudja-e hol lakik Falusiné? — A mi főbíró asszonyunk? Má’ hogyne tudnám. — Aztán odabök ostorával az ötvenhatos házra: ott ni! Kapuzárásra nagy, lompos ku­tya tápászkodik fel a hűvösről farkát csóválva. Lehet, hogy ne­kem szól az üdvözlés, de -inkább a nyíló konyhaajtón kiömlő ebéd­szagnak. Fekete fejkendős, hatvan körüli néni áll a tornácon. Ha ránéznél, te is azt hinnéd, már láttad valahol. — Tessék beljebb kerülni — invitál és ezt úgy mondja, hogy szinte kiérződik belőle az is, amit ki sem mondott: mindjárt elintézzük ügyes-bajos dolgát. Amikor megtudja, hogy csak beszélgetni jöttem, elmosolyodik: — Azt hittem* hogy... tudja, so­kan jönnek ide is hozzám. Mintha szavát igazolná, Fazekas László mjolnársegéd toppan be panaszá­val, mentegetőzve, hogy nem tu­dóit hivatalos időre a községhá­zára menni. De sebaj! Leülünk aztán négyen, Fazekas László, Falusi bácsi, Falusiné elv­társ, meg én. Beszélgetni. És az ajsszony főbíró szavaiból kirajzoló­dik a múlt; amíg Maróthy „urék” napszámos-cselédjéből főbíró lett... Falusi mesterember amolyan ínséges falusi kovács volt Gacsályon az apám. Csak | újat sose csinált. Kicsi koromhA dolgozni kellett testvéreinuöúl együtt, hogy fel ne kopjon aa to­lunk. Napszámos-cseléd volta* Maróthy Sándoréknál, meg Mád* rassyéknál. Kutyasor volt a fiatal­ságom, robotos cseléd sora. Aor­tán se változott. Mikor férjhez mentem, egy szál ruhám volt, Ba­ki meg cipész mestersége, de aa is 1« volt -bélyegezve egy nagy vönöts pecséttel, üldözték az etlenfore»- dal-márok, mert résztvett a moz­galomban, meg a bőripariak sztrájkjaiban. Horthyék csendőrei elkobozták még azt is, amit öaea* tudtunk kapargatni. Ilyen volt az’életem Kemény cselédmunka az ^urak­nak”, otthon ínség, félelem. Ej, ka mi asszonyok már akkor úgy feL ismertük volna, hogy milyen tré rejlik összefogásunkban! De en»efc most is ideje. És össze is fog«*k most mi, akik kétszeresen szaka- dúltunk fel: felszabadult robotos, napszámos-cselédek, félbérért <fo>' gozó munkásasszonyok, üzlethá­borúk özvegyei és felszabadulta» állunk oda mindannyian a férfiak oldalára a békés építő munkáért, keserves múltat és pusztító há­borút akarók ellen. ‘Életem legnagyobb feltüntetése volt áz, amikor főbírónak választottak, hogy intézzem munkás és dolgozó paraszttársaim ügyes-bajos dolgát. Egy asszony, akinek még annyi jo­ga sem volt a' múltban, mint a jogtalan férfinek. De hiszen így .....Hinni iiiiiiiiiiiiti!iiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiMiiiii»iiiiiiiimiimiiiHiiii!tim:iiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiit: van ez rendjén. Miénk az ors’BSfc m* építjük jövőnket, mi irányítjuk sorsunk menetét. Rajtunk múlik, hogyan irányítjuk. Jól fogjuk vi»- ni jövőnk építésének ügyét! hxrsík:- MÁNDOKON a Forgách-féle kastély községi központi iskola lesz. A volt iskolákat tanítói la­kásokká alakítják át. __ A NYÍREGYHÁZI törpebér­letek kiadását megkezdték. — A bérleteket a város gazdasági hiva­tala adja ki. — ÉRPATAK községben beleja- zés előtt áli a községháza újjá­építése. — NEVELSIK a neve új, 1W* tonnás tengerjáróhajónknak, an»« lyet május 1. tiszteletére bocsá­tottak vízre a Ganz hajógyár ban. — 10.800 iát ültettek el Buda­pest XIV. kerületében; — bűnténynek minősíti egy új törvény Délafrikában a fehé­rek és színesek közt kötött házas­ságot. Jellemző ez a magukat a de­mokrácia bajnokaiként feltüntető angolokra. — NYIRADONYBAN a régi kasznári lakást kéttantermes isko­lává és tanítói lakássá alakítják át. — PUSKIN születésének 150-ik évfordulóján országos értekezle­tet rendezett a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiájának irodalmi és nyelvészeti osztálya. — AZ ELEKTROTECHNIK A1 Egyesület a nyíregyházi vasas szakszervezet bevonásával elő adást tart 7-én délután 6 órakor az Iparosok Székházában. . — Az előadásra az üzemek, vállalatok, közületek dolgozóit meghívták. _ RICSIKAPUSZTÁN nem győz­nek elég akáccsemetét nevelni— Dolgozó parasztságunk körébe» soha nem tapasztalt fásítási moz­galom indult. Fásítják a Tiwahát futóhomokos területét. — KENÉZLőN még ebben * hónapban befejezik a kultúrháfe építését. Ugyancsak rövidesen »or kerül a községháza bővítésének a befejezésére is. __ 122 DOLGOZÓ asszony és leány tanul ebben az évben a Pá» mány Péter Túdományegyetei* biilcsészeti karának esti tagozatán. _ BALKáNY orvoslakást ka» a hároméves terv keretében. _ A CSÁSZARSZÁLLÁSI gu­lya-legelőre való behatást megkezd ték. A nyíregyházi gazdák a vá­rosi számvevőségen jelentkezhet­nek gazdalapjukkal. — KÍSÉRTETEKET látott egyik budakörnyéki faluban egy korcs mából hazatérő éjféli gyalogos. — Rémülten rohant a rendőrségre. A helyszínre érkező rendőrök nem kísérteteket, csupán fehér ruhába öltözött és fehér lepkeháló­val szaladgáló és ugrándozó békés budapesti zoológusokat talállak, akik lepkékre fadá«ztak az er dös faluoskába».

Next

/
Thumbnails
Contents