Nyírségi Magyar Nép, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)
1949-05-05 / 103. szám
2. oldal. isrrmsEGi magyar nép 1*11. MÁJUS 5. CSÜTÖRTÖK A nyíregyházi dolgozó asszonyok a békére és a jólétre szavaznak Hatalmas lelkesedés közepette mondotta el beszédét Fáj Boris az MNDSz nyíregyházi nagygyűlésén — „Magyar asszony, a békéért, gyermekeid jövőjéért, szavazz a Népfrontra!44 —• hirdették a ma gasraemelt táblák kedden délután a nyíregyházi asszonyok felvonulásában. , Elől fehérblúzos, kékszoknyás MNDSz R gárdisták meneteltek zászlókkal, aztán ott látjuk a nyíregyházi dohánybeváltó munkásasz- szonyait, a demecseri parasztasszo- Tiyokat és sorra Nyíregyháza dolgozó nőit, fiatalt, öreget egyaránt. Fenn, a vármegyeháza nagytermét már zsúfolásig megtöltötték a hallgatók, leim a téren asszonyok, férfiak tömege áll. Énekelnek, élje néznék és a daluk, a szavuk ezt hirdeti: Békét, jólétet akarunk, magunk s gyermekeink számára! Fáy Boris lépett a mikrofon elé, hogy szóljon Nyíregyháza dolgozó nőihez, őszülő hajú munkásasszony, aki fiatal kora óta harcol a nép érdekeiért, most a külügyminisztériumban és az MNDSz központban dolgozik. — A nyíregyházi dolgozó asszonyok is részt kérnek a népi demokrácia építő munkájából — kezdte meg csengő hangon beszédét Fáy Boris. — Bizonyítja ezt, hogy ezen a választási gyűlésen ilyen nagyszámban jelentek meg. — A reakció azt mondja: a mi választásunk nem lesz demokrati kue. Mi erre azt feleljük: annál demokratikusabb egy választás, mi nél kevesebb beleszólása van abba a nép ellenségeinek. Mi nem kérünk a nyugati demokráciák választásaiból, amikor a szavazóknak arról kell dönteniük: ezt, vagy azt a fegyvergyárost, milliomost küldjék a parlamentbe. A mi új páriámén tünkbe munkások, dolgozó parasz tok és a néphez hű értelmiségiek fognak bekerülni ás közöttük 64 dolgozó asszony is. Dübörgő tapsvihar fogadta Fáy Boris bejelentését. A felszabadult, nemcsak papinon egyenragú dolgozó nők lelkesedése volt ez. A béke, az anyák győzelme is lesz a választás Felsorolta Fáy Boris mindazokat a hatalmas eredményeket, amelyeket a nők számára hozott a népi demokrácia : otthonokat, szülési segélyeket, óvodákat, női főispánokat, polgármestereket, jegyzőket, majd így folytatta: — Elsősorban az asszonyokról van szó ezen a választásion, hiszen az előbbiekben éppen az asszonyokat sikerült a reakciónak félrevezetni. Ma már azonban tudják azt a dolgozó asszonyok, hogy kötelességük szavazni arra a Népfrontra, amelyet a magyar nép kipróbált vezetője, a Magyar Dolgozók Pártja, Rákosi Mátyás vezet. Minden asszony szavazata egy-egy tégla saját sorsának újjáépítésében g minden egyes hallgatás saját szeretteit segíti nyomorúságba és háborúba dönteni. — Nyíregyháza dolgozó asszonyai a békére, a jólétre, az ötéves tervre szavaznak és május l5-e a béke, a gyermekeik jövőjéért küzdő anyák hatalmas győzelme lesz Nyíregyházán Énekelve, ujjongva kiált juk majd: Éljen sl Népfront! Éljen a Magyar Dolgozók Pártja! Éljen Rákosi Mátyás! Percekig tartó éljenzés követte Fáy Boris szavait, majd Cinkovszky Mártonné beszámolója után Tenigh László az MDP szaRolcsinegyei bizottsága nevében üdvözölte a nagygyűlést. A tomboló lelkesedés közepette állott fel egy munkásasszony, Lippai Etel a hallgatók sorai között: —• Mi, nyíregyházi dolgozó asszonyok nem engedjük, hogy a\ béke lánca egy pillanatra is meglazuljon. Egy emberként állunk a Népfront, Rákosi Mátyás mellett — ígérte meg mindnyájuk nevében. Jugoszláv határőrök meggyilkoltak két magyar honvédet . A magyar kormány tillakoxójjegyzéke A Magyar Távirati Iroda je'er.t’: A magyar kormány a jugoszláv kormányhoz erá'yeshaagá jegyzéket intézett, amelyben tiltakozik két magyar Határőrnek a jago- szláv-magyar határén .őrtént meggyilkolása ellen. A jegyzék megállapítja, hogy április 25-én délben, a ielsőszolnu. ki határállomás körzetében Saiga József és Molnár József honvédeket jugoszláv határőrök a határvonaltól 4—5 méterre meggyikol- ták. A gyilkosság ügyében közös magyar magyar-jugoszláv vegyesbizottság ült össze és ennek jelentése, valamint a hivatalos boncolási jegyzőkönyv a következőket állapítja meg: A magyar határőrök néhány méterrel átlépték a magyar-jugoszláv határvonalat, amidőn a jugoszláv határőröket és azok jelzését észrevették azonnal visszafordultak a határvonal felé. A jugoszláv katonák követték őket és közvetlenül a magyar határ mentén hat méter távolságról puska- és géppisztolytűzet nyitottak a magyar területre visszatérő honvédek ellen. Majd a már súlyosan sebesült, földön fekvő és segélyért kiáltó katoná. kát újabb puskalövésekkel és géppisztoly-sorozattal aljasul legyilkolták. A magyar jegyzék hangsúlyozza, hogy a jugoszláv határőrség közönséges bosszúvágytól fűtve követte el ezt a katonához különösen nem méltó, embertelen gyilkosságot. E tragikus eseményt a magyar kormány nem tekintheti elszigetelt jelenségnek, mert az beletartozik a jugoszláv provokációknak abba a sorozatába, amely a határszéli magyar lakosság helyzetét egyre inkább elviselhetetlenné teszi. E gyilkosság tényleges kö. vetkezménye annak a rágalmazó és uszító propagandának, amely Jugoszláviában a népi demokráciák és különösképpen Magyarország ellen folyik. A magyar jegyzék ezután megállapítja a jugoszláv kormány felelősségét, amelyet fokoz az a tény is, hogy a jugoszláv kormány a gyilkosságot menteni próbálja es koholt tényekkel a felelősséget az áldozatokra akarja áthárítani. A magyar kormány követeli a tjüntető eljárás haladéktalan megindítását és az áldozatok családja részére méltányos kártérítést. * Farkas Mihály elvtárs, honvédelmi miniszter a kötelességteljesítés közben életét áldozott két határvadászt őrmesterré léptette elő, kitüntetésre terjesztette fel és a hátrahagyott családtagok segélyezéséről intézkedett. Amerikai be nem avatkozás — szavakban és tettekben. Vasárnap avatják a tiszaszalkai gépállomást Guliács községben május elsején avatták fel níagy ünnepség keretében a község állami mezőgazdasági gépállomását. A következő vasárnap, május 8-án újabb gépállomást lavatnak Szatmár dolgozói. Ezalkalommal a tiszaszalkai traktorokat adják áti község dolgozó parasztságának. Megérkezett a Magyar Ifjúság Népi Szövetségének kulturautéja Szerdán érkezett meg Szabolcs vármegye területére a Magyar Ifjúság Népi Szövetségének kultúrautója, amelyik a villannyal nem rendelkező tanyavilágokat és falvakat látogatja meg színjátszókkal, hangos keskeny- fílmekkel és könyvekkel. A kultúrautó a dadai alsó járásban kezdi üreg körútját és sorra felkeresi az Eposz és Szit szervezeteket. A Pedagógus Szakszervezet szintén kultúrkocsít küld le Szabolcsba május hetedikén s ez a kultúrautó azokat a községeket és fal rakat látogatja meg, ahiol már bevezették a villanyt. A ligetaljai járást keresi fel először, utána a kisvárdait, nagykállóit és sorra a többit isMindkét kultúrautónak célja az, hogy a legeldugodtabb helyre is elvigye a kultúra fényét, a haladó művészetet, a szocialista kultúra legszebb remekeit. Inig a Maréthy „urék“ napszámos-cselédjéből főbíró tetL. falusi Gézáméról, a szálkái főbíró asszonyról A Móricz Zsiímond utca szik- |egy.eg7 hamaf raunka jutot, razo homokján székét nyikorog végig. Megkérdezem a gyeplőt tartó parasztembert, tudja-e hol lakik Falusiné? — A mi főbíró asszonyunk? Má’ hogyne tudnám. — Aztán odabök ostorával az ötvenhatos házra: ott ni! Kapuzárásra nagy, lompos kutya tápászkodik fel a hűvösről farkát csóválva. Lehet, hogy nekem szól az üdvözlés, de -inkább a nyíló konyhaajtón kiömlő ebédszagnak. Fekete fejkendős, hatvan körüli néni áll a tornácon. Ha ránéznél, te is azt hinnéd, már láttad valahol. — Tessék beljebb kerülni — invitál és ezt úgy mondja, hogy szinte kiérződik belőle az is, amit ki sem mondott: mindjárt elintézzük ügyes-bajos dolgát. Amikor megtudja, hogy csak beszélgetni jöttem, elmosolyodik: — Azt hittem* hogy... tudja, sokan jönnek ide is hozzám. Mintha szavát igazolná, Fazekas László mjolnársegéd toppan be panaszával, mentegetőzve, hogy nem tudóit hivatalos időre a községházára menni. De sebaj! Leülünk aztán négyen, Fazekas László, Falusi bácsi, Falusiné elvtárs, meg én. Beszélgetni. És az ajsszony főbíró szavaiból kirajzolódik a múlt; amíg Maróthy „urék” napszámos-cselédjéből főbíró lett... Falusi mesterember amolyan ínséges falusi kovács volt Gacsályon az apám. Csak | újat sose csinált. Kicsi koromhA dolgozni kellett testvéreinuöúl együtt, hogy fel ne kopjon aa tolunk. Napszámos-cseléd volta* Maróthy Sándoréknál, meg Mád* rassyéknál. Kutyasor volt a fiatalságom, robotos cseléd sora. Aortán se változott. Mikor férjhez mentem, egy szál ruhám volt, Baki meg cipész mestersége, de aa is 1« volt -bélyegezve egy nagy vönöts pecséttel, üldözték az etlenfore»- dal-márok, mert résztvett a mozgalomban, meg a bőripariak sztrájkjaiban. Horthyék csendőrei elkobozták még azt is, amit öaea* tudtunk kapargatni. Ilyen volt az’életem Kemény cselédmunka az ^uraknak”, otthon ínség, félelem. Ej, ka mi asszonyok már akkor úgy feL ismertük volna, hogy milyen tré rejlik összefogásunkban! De en»efc most is ideje. És össze is fog«*k most mi, akik kétszeresen szaka- dúltunk fel: felszabadult robotos, napszámos-cselédek, félbérért <fo>' gozó munkásasszonyok, üzletháborúk özvegyei és felszabadulta» állunk oda mindannyian a férfiak oldalára a békés építő munkáért, keserves múltat és pusztító háborút akarók ellen. ‘Életem legnagyobb feltüntetése volt áz, amikor főbírónak választottak, hogy intézzem munkás és dolgozó paraszttársaim ügyes-bajos dolgát. Egy asszony, akinek még annyi joga sem volt a' múltban, mint a jogtalan férfinek. De hiszen így .....Hinni iiiiiiiiiiiiti!iiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiMiiiii»iiiiiiiimiimiiiHiiii!tim:iiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiit: van ez rendjén. Miénk az ors’BSfc m* építjük jövőnket, mi irányítjuk sorsunk menetét. Rajtunk múlik, hogyan irányítjuk. Jól fogjuk vi»- ni jövőnk építésének ügyét! hxrsík:- MÁNDOKON a Forgách-féle kastély községi központi iskola lesz. A volt iskolákat tanítói lakásokká alakítják át. __ A NYÍREGYHÁZI törpebérletek kiadását megkezdték. — A bérleteket a város gazdasági hivatala adja ki. — ÉRPATAK községben beleja- zés előtt áli a községháza újjáépítése. — NEVELSIK a neve új, 1W* tonnás tengerjáróhajónknak, an»« lyet május 1. tiszteletére bocsátottak vízre a Ganz hajógyár ban. — 10.800 iát ültettek el Budapest XIV. kerületében; — bűnténynek minősíti egy új törvény Délafrikában a fehérek és színesek közt kötött házasságot. Jellemző ez a magukat a demokrácia bajnokaiként feltüntető angolokra. — NYIRADONYBAN a régi kasznári lakást kéttantermes iskolává és tanítói lakássá alakítják át. — PUSKIN születésének 150-ik évfordulóján országos értekezletet rendezett a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának irodalmi és nyelvészeti osztálya. — AZ ELEKTROTECHNIK A1 Egyesület a nyíregyházi vasas szakszervezet bevonásával elő adást tart 7-én délután 6 órakor az Iparosok Székházában. . — Az előadásra az üzemek, vállalatok, közületek dolgozóit meghívták. _ RICSIKAPUSZTÁN nem győznek elég akáccsemetét nevelni— Dolgozó parasztságunk körébe» soha nem tapasztalt fásítási mozgalom indult. Fásítják a Tiwahát futóhomokos területét. — KENÉZLőN még ebben * hónapban befejezik a kultúrháfe építését. Ugyancsak rövidesen »or kerül a községháza bővítésének a befejezésére is. __ 122 DOLGOZÓ asszony és leány tanul ebben az évben a Pá» mány Péter Túdományegyetei* biilcsészeti karának esti tagozatán. _ BALKáNY orvoslakást ka» a hároméves terv keretében. _ A CSÁSZARSZÁLLÁSI gulya-legelőre való behatást megkezd ték. A nyíregyházi gazdák a városi számvevőségen jelentkezhetnek gazdalapjukkal. — KÍSÉRTETEKET látott egyik budakörnyéki faluban egy korcs mából hazatérő éjféli gyalogos. — Rémülten rohant a rendőrségre. A helyszínre érkező rendőrök nem kísérteteket, csupán fehér ruhába öltözött és fehér lepkehálóval szaladgáló és ugrándozó békés budapesti zoológusokat talállak, akik lepkékre fadá«ztak az er dös faluoskába».