Nyírségi Magyar Nép, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-05 / 103. szám

1949. MÁJUS 5. CSÜTÖRTÖK. NYÍRSÉGI magyar nép 3. oldal. Arról kell dönteni, hogy legyen-e traktor, villany és iskola ELÉG EHHEZ EGY LISTA IS — mondja Szilágyi Gyula középparaszt Vég**, a választási nagygyűlésnek K#pócsapatiban. A szónok: Szilágyi Gynla középparaszt messziről jött. Nyírbátorból, de azért »^őz még egy kicsit és a gyűlés után is elbe­szélget a kopócsapati választókkal. Sok kérdésre válaszolt már, ami­kor megszólalt valaki: ~ Úgy hallottuk most a beszé •lekben, hogy csak egy lista lesz a választáson. Ne haragudjék meg, de •aeretnénk, ha megmagyarázná, hogy miért lesz közös lista. Ilyen még veit Magyarországon. Igazsága van, hogy ilyen még nem volt — feleli a kisgazdapárti Szilágyi Gyula. —- De v«h-e olyan választás, ahol a dolgo­zó népnek az ellenségei már nem kerülhettek be az Országgyűlésbe? Ugy-e nem volt? Elsősorban a ma­gyar munkások érdeme, hogy meg­szabadultunk minden reakcióstól, aki visszakívánta volna az újgazdák földjét, a nép gyárait és bankjait. Régi tapasztalat, hogy ahol versen­genek, veszekednek, ott az ellenség győz. így volt ez Magyarországon is. Most ez a veszekedés szűnt meg, ennek következtében tehát csak a aép győzhet ezen a választáson. —* Nem is volt szép az az állandó harc, folytonos tülekedés — veti közbe valaki. — Jól van ez így, kogy egyet akarnak a dolgozók Magyarországon. Miről kell dönteni ? — Mert miről is van szó? — folytatja Szilágyi Gyula. — Arról kell a magyar népnek dönteni má­jus 15-én, hogy legyen-e öt év mnlva húszezer traktor az ország­ban, legyen-e minden faluban — itt Kopócsapatiban is — villany, rádió, legyen-e a parasztgyermekek- nek iskola, ahol tanuljanak és em­ber legyen belőlük, akár főispán is. Ufa a munkásoké, a dolgozó pa­rasztságé és az értelmiségé az or­szág. Az a kérdés, bogy a dolgozó nép meg akarja-e tartani kezében a vezetést, vagy azt visszaadja az uraknak, akiktől semmi jót nem kaptak a parasztok. Elég úgy-e eh­hez egy lista is. A legigazságosabb választás —* És igazságos lesz így a válasz­tás? — kérdi még valaki. — Nézzük csak meg a képviselő­jelöltek névsorát. Szombati újság kerül elő. Onnan •Ivassák a szabolcs-szatmár-beregi listát: Dobi István, Darvas József K*S7 Imre. Lentebb szabolcsi és szatmári ipari munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek. A 17. helyen megtalálják a szomszéd köz­ségbe, Nagyvarsányfca való képviselő­jelöltnek, Szűcs Ferencnek, a 18. helyen meg magának Szilágyi Gyu­lának a nevét is. —Ismerjük őket, nagyon jól is* ■aerjiik — mlondják elégedetten. — Ezek bizony dolgozó emberek. — Akkor hát maguk feleltek sa­ját maguknak. Igazságos lesz ez a választás, a legigazságosabb, mert a parasztok ellenségei a bankárok meg a többiek nem jutnak szóhoz, ■cm lopják el Ígérgetésekkel a ma­gúk szavazatát. A választási gyűlésen először, mest mégegyszer beszél Szilágyi 0’yula az ötéves tervről. Éppúgy Megvalósul ez is, mint a három­éves — mondja. — Boldog ország less a mi hazánk! Elgondolkoztak a hallottakon a kopócsapátiak. Arról, amit a három- éves tervtől kaptak és amit az öt­éves tervtől fognak kapni. Azzal a Nyíregyháza dolgozói -— .az előkészületekből ítélve — méltó keretek között ünnep­ük meg május 8-át, Anyák Napját. Ezt a napot a ma­gyar dolgozók valóban az anyák ünnepévé lavatják. Ma már nemcsak szép szavak jut­nak asszonyainknak ,hanem megbecsülés, egyenrangúság, érvényesülés az élet és a munka minden területén. Ezért ünnepelhetjük mi jog­gal és tesszük naggyá az Anyák Napját. Ä megtisztogatott, kulák- befolyástól mentesített és a dolgozó nép vezetésére bi- zott földmüvesszövétkezeti mozgalomnak egyik célja többek között az is, hogy hozzájáruljon a falu dolgozói kulturális színvonalának fel­emeléséhez. Szabolcs, Szat- már és Bereg szövetkezeti mozgalma felismerte ezt a feladatot, amit bizonyit az is, hogy a szövetkezeti, me­zőgazdasági szakelőadások mellett kultúrműsorokat is rendeznek. Számos szövetke­zet olvasótermet, kulturhiázat is avatott már. A* ötéves terv jelentős fellendü­lést hoz élelmezési iparunkban és ezen belül a húsfeldolgozó iparban is. Az 'ország nyolc városában, kö­zöttük Nyíregyházán is húsfeldolgozó üzemet létesítenek az ötéves terv keretében, amely lehetővé tesji A magyar dolgozók számára leg­szebb májusi ajándékképen jelent meg május 1-re népünk nagy vezé­rének, Rákosi Mátyás elvtársnak új könyve: „Építjük a nép országát“- A nagy érdeklődéssel várt könyv első része: „A következő láncszem1' címmel azokat az elvi jelentőségű cikkeket és beszédeket sorakoztatja fel, amelyek a magyar viszonyok között meghatározzák a szocializ­mus építésének útját és feltételeit. A második rész címe azonos a könyv címével: „Építjük az orszá­got!“ A fordulat évét közvetlen kö­vető hónapokban elmondott öt be­széd, illetve "felszólalás sorakozik itt egymás mellett. „Egyesülési kongresszus“, — ez a címe a könyv harmadik részének, amely az MKP IV. kongresszusán, az egyesülési kongresszuson es az azt megelőző nagygyűlésen elmon­dott bárom beszámolót, illetve k*­gondolatal mentek haza, hogy már régen kellett völna ez az egység. Már eddig is többet haladtunk volna . .. A nyíregyházi póstától kapott értesüléseink szerint a pójsthj isi hozzájárul ahhoz, hogy ezt a napot szépen ünnepelhessék meg a dolgo­zók. Május 7-én, 8-án és 9-én kedvezményes diju üdvözlő- táviratokat adhatnak fel a dolgozók. A távillat 25 sza­vas lehet, amelynek egysé­ges dija mindössze 3 forint. A táviratokát dísztávirat lapon kézbesítik. A fényeslitkei szövetkezeti ttagok most a napokban a megye egyik legszebb kultur- házát avatták fel. 10.000 fo­rintot gyűjtöttek össze egy­más között kölosönképpen, ebből az összegből végezték el az épület átalakításának munkálatait. A kulturházat már át is adták rendeltetésé­nek. Színpaddal, zongorával, olvasóteremmel, asztaltenisz- 'felsaereléssel, folyóiratokkal, hírlapokkal látták el. A fé­nyeslitkei szövetkezeti dol­gozók lelkes örömmel láto­gatják a kulturházukat, ahol jó szórakozást és művelődést 'találnak. majd, hogy a helyszínen dolgozhas­sák fel a levágott állatokat. Meg­takarítják ezzel a szállítási költsé­geket és a várost pedig állandóan friss és egyre javuló minőségű hús­ipari termékekkel látja el az új húsipari üzem. szedet tartalmazza. A könyv negye­dik, legterjedelmesebb része a két munkáspárt egyesülése titán elmon­dott tíz beszédet, beszámolót, fel zólalást, nyilatkozatot sorakoztatja fel, az új kenyér ünnepén, 1948 augusztus 20-án, Kecskeméten el­mondott beszédtől kezdve egészen az angyalföldi választási nagygyűlé­sen, 1949 április 19-én elhangzott beszédig. Napjaink magyar történelmét tár­ja elénk e nagy könyv, de egyszers­mind kijelöli azt az utat is, ame­lyen a magyar népnek pártunk ve­zetésével az elkövetkező években haladnia kell: az ötéves terv, a béke, jólét és függetlenség útját. HIRDESSEN a Nyírségi Magyar Nipbei Kedvezményesdiju üdvözlő­táviratokat vesz fel a posta Anyák Napján A megye legszebb kulMázá! avatták a tényeslitkei szövetkezeti tagok Húsfeldolgozó gyárat ad Nyíregyházának az öléves terv Megjelent Rákosi elvtárs űj könyve Május 1. ünneplése után (MI) Az ünnep elmúlt. Szívünk­ben még visszhangzanak a forra­dalmi dalok, még káprázik sze­münk a dolgozó nyíregyházi nép pompás felvonulásától, még ma­gunk előtt látjuk a Zrínyi ílona- utcán a fáklyásfelvonulást, amely olyan benyomást tett, mintha ben- gálitűz hömpölygött volna az úttesten. Még a fülünkben cseng az úttörők,az ifjúság, az asszonyok ütemes tüntetése: „Békét aka­runk! Békét akarunk!" Nyíregy­háza népe ezzel az ünneppel, ez­zel a felvonulással megtartotta a május 15-i választások főpróbáját. Kivitte az utcára, bemutatta or­szág-világnak azokat az eredmé­nyeket, amelyeket eddig elért, azokat a terveket, amelyeket cé­lul tűzött ki és kimondta akaratát, mint azt már annyiszor tette: bé­két! békét! békét! Békében ér­tük el eredményeinket és céljain­kat, nagy feladatainkat ugyancsak békében érhetjük el. Soha ilyen tömegek nem moz­dultak még meg Nyíregyházán május elsején, a dolgozók, a műn. kasok hatalmas nemzetközi ünne­pén. Nemzeti ünnepünk lett ez a nap, nemcsak hivatalosan, nem­csak naptári színezés szerint, de a valóságban is, a tömegek öntuda­tában is. Erre lehet következtetni nemcsak a nyíregyházi, de a las- kodi, a tiszadobi, baktalórántházi, vajai, kemecsei, nyírbátori, nyír- bogdányi és a többi ünnepségek­ből is, ahol a munkásosztály a dolgozó nép hatalmát jelentő vö­rös lobogó mellett mindenütt ott lengett a Magyar Függetlenségi Népfront Kossuth-címeres nemze­tiszínű zászlaja is. Az egész nem­zet egységesen sorakozott fel ezen az ünnepen. 1949. májusi ünnepe más, több, mélyebbértelmű volt, mint az azt megelőzők bármelyike. Szabad haza szabad emberei ünnepelték szabadságunkat és azokat az ered. rnényeket, amelyek mind ennek a szabadságnak a szülöttei. Ujtípusú emberek vettek részt ezen az ün­nepségen. A díszemelvényen a meghívott vendégek sorában min­denütt ott ültek az élmunkások, mintagazdák, kiváló munkások. A nyíregyházi MNDSz és ifjúság felvonulása, aktív tömegmegmoz- dulása is különös jelentőséget adott ennek a május elsejének. _ Asszonyaink, a dolgozó magyar anyák és ifjúságunk, a jövő re­ménységei hitet tettek ezen a na­pon is az építés, a békés munka, a haladás ügye mellett. A május elsejei ünnepségre Ma. gyarországra érkezett külföldi szakszervezeti küldöttek elragad- 'atással nyilatkoztak a magya- Május 1-ről. Taylor, az angol vas­munkás szövetség titkára például ezeket mondta: „Ea a felvonulás nemcsak tarka színpompájával, pazar látványosságával tett rám nagy hatást, hanem elsősorban azzal a szívbőljövő ,őszinte lelke, sedéssel, amelyet a magyar dolgo­zók tanúsítottak.” Ugyanígy véle­kedett Guglemo, az olasz kikül­dött, Kodzsejkov, a bolgár kikül­dött is. Ez a lelkesedés, ez az egységes kiállás nemcsak ered­ményeinknek, célkitűzéseinknek és békeakaratunknak volt a meg­nyilvánulása, hanem egyben szoli­daritást is jelentett a világ sza­bad és elnyomott dolgozóival, akik ugyancsak ezen a napon ün­nepeltek. És ez a szolidaritás még jobban, még inkább kidomborítot­ta a Május 1. nemzeti ünnep jel­legét, mert kinyilvánították a magyar dolgozók, hogy a mun­kásosztály nemzetköziségét elvá­laszthatatlannak tartják a házas­ságtól. Igaz hazafi csak az lehet, aki hazája függetlenségét, szabad­ságát, haladását összekapcsolja a világ dolgozóinak függetlenségé­vel, haladásával, szabadságával. Május 1. igazi nemzeti ünnepe volt a dolgozó magyar népnek. As olvasó írja... Locsolja mindenki a háza elé ültetett fiatal fákat Nyíregyháza város vezetősége a hároméves terv keretében na­gyobb összegű beruházásból több­száz fát ültetett el a város utcáin és parkjaiban. Az utcák terek és parkok fásításával nemcsak vá- rosszépítési célokat érünk el, de Szociális szempontból is jelentős az utcák lombosodó faszegélye, amely felfogja a port és tisztítja a város poros, egészségtelen levegő, lét. Nem egy utcának a lakói mind­ennek nem igen vannak tudatá­ban, cseppet sem törődve a há­zaik elé ültetett fiatal fákkal, me­lyek nekik tisztítják majd a leve­gőt, nekik adják az árnyékot, _, Ritka helyen fordult elő, hogy a fiatal fák törzseit földbe ütött ka­rókkal védték a kerékpárosoktól és naponta locsolták az új ülte­tést. Nyíregyháza fásított utcái­nak a lakói példát vehetnének a nyírbátoriaktól, akik utcáikon maguk ástak gödröt az elültetem dő fáknak és mindenki rendsze­resen gondozza azokat elültetés után, mint saját tulajdonát. Ná­lunk pedig most csak a fiatal fák öntözéséről van szó! K, J. A fiatalok mondják t A vajai Eposz-szervezetből: A napokban örömünnepet tartottunk szervezetünkben, összegyűlitek a falu Eposz fiataljai, lányok és fiuk egy­aránt. Számos 'dolgozó pa­rasztfiatal most kapta meg szavazó jogát és ta rózsaszínű igazolványokat — úgy gon­doltuk — ünnepélyes kere­tek között kell kiosztanunk, hiszen igen nagy dolog az a mi életünkben, hogy egyen­rangú szavazói, építői lehe­tünk népi demokráciánknak. Büszkén és lelkesen vette át minden fiatal a szavazásra jogosító igazolványt és kö­zösen fogadtuk meg; bebizo­nyítjuk a sziavaízásnál, hogy a népi demokrácia nem csa­lódik a vajai dolgozó pa­raszti iaüal okban. Ha rossz az írógépe, adja szakember kezébe NÉMETH JÓZSEF írógép műszerész specialistának. Bercsényi utca 5. szám. Karbantartást «lesén vállatok

Next

/
Thumbnails
Contents