Nyírségi Magyar Nép, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)
1949-05-25 / 120. szám
3. OLDAL NYÍRSÉGI MAGYAR TOP 1949, május 25. szerda Bár csak én mehetnék még egyszer... ' mondja a tisenkilenves vörös katona a Szovjetunióba készülő fiának TANÁCSKOZNAK AZ ÜZEMEK Egy hónappal ezelőtt bejelentette Rákosi Mátyás elv- iára az ángy,alföldi beszédben, hogy a Szovjetunió föld- mivelésügyi minisztériumának meghívására 80 dolgozó paraszt megy tanulmányútra a Szovjetunióba. Az elmúlt héten már el is utaztak a tanulmányút résztvevői, dolgozó parasztok, gépállomáson dolgozók, szövetkezeti tagok és egyéni gazdálkodó parasztok, hogy megismerjék a világ legfejlettebb mezőgazdaságát, a világ legtökéletesebb szövetkezeti rendszerét és gépállomáshálózatát. Szabolcsból ketten utaztak el, Szlávik Miklós és Pálvölgyi Sándor. Szemtanúi lesznek mindannak, ami a Szovjunió parasztságát felemelte, mindannak, ami milliomos kolhozokat hozott létre. Ha visszatérnek, elmondják majd az ott látottakat, mindazt, amiről saját maguk győződhettek meg, ooaSjndiazjt, ami a valóság es nem a sötét emberek rosszindulatú és vad képzeletének szüleménye. Pálvölgyi Sándor 24 éves fiatalember. A nyír- bogáti termelőcsoport intéző- bizottsági tagja. Szeretik társai, mert élen jár a munkában, példát mutat, segít. — Hirtelen nem tudtam szóhoz jutni — mondja lihegve, amint az állomásra siet — amikor megtudtam, hogy ilven kitüntetés ért. Mindig arra vágytam, hogy mát egyszer személyesen is elmeiét nék abba az országba, ahol már boldogul a dolgozó parasztság, ahol már régen megvalósították azt, amin mi most fáradozunk Nyírbogáton is. — Lesz mit mesélni, ha visszatérek. Én sohasem hittem a ferde meséknek és ha visszajövök, senki sem mondhatja, hogy hasból beszélek és majd a fejéhez vágom néhány kuláknak, meg sápitozo vénasszonynak az igazságot. Fiatal házas Pálvölgyi Sándor, érthető, hogy az asszony örült is az utazásnak, meg nem is. Meg amúgyis, sok minden motoszkált >a fejében. Hova viszik az embert? Annyi mident sutyorékolnak a népek, különösen akik bejáratosok a módosabb udvarokba. Hátha még valami igaz talál lenni? Itá- esimpajlkózott az ura nyakara: — Ne menj Sanyi, jobb itthon. Sanyi vakarta a füle tövét, most mit csináljon. Tanulni kell, látni, hogy itthon is boldog, békés életet, teremthessünk, nem hallgathat az ember a rosszakaratúakra, meg az általuk megtévesztett asszonyra. —Ne félj asszony, inig en- •em látsz. Nem emberevők üzó megyek én. hanem egy 1 og, szabad ország fiaihoz égségbe. lent az apjához r tizenkilences vörös- oz, aki abban az időben járt Oroszországban, amikor még tartott a nagy forradalom, amikor született a szocialista haza. ö is fegyverrel a kezében segített ennél a születésnél Lenin elvtárs munkásainak, dolgozó parasztjainak. Elmondta Pálvölgyi Sánor édesapjának, hogy milyen vitában van az asz- szonnyal. öreg Pálvölgyi elmerengve nézte a fiát, akinek megadatott az a lehetőség, hogy kimenjen és megnézze a Szovjetuniót. ö bizony nem látta már vagy harminc éve. Jó jlenne másít látni, mivé lett a dolgozó nép szabad hazája.-—Bárcsak én mehetnék még egyszer vissza, megnézni a munkások országát. És azzal eldőlt a vita. Pálvölgyi Sándor elhatározta, hogy megy. Megvigasztaiódott az asszonyka is, az apósnak csak igaza van. . . .• Pálvölgyi Sándor most lihegve siet az állomásra, el ne késsen a vonatról. Csókkal búcsúzik fiatal feleségétől, aki már nem félti, hanem büszke az ő urára. Boldog vidámsággal integet vissza: — Meglátjátok, mi mindent mondok majd, amit kint láttam és hallottam. (_r._n.) Iljm kezdetét veszi a pértokfaiás Szatmárbcm is A Magyar Dolgozók Pártja nagy gonddt fordít arra, hogy a párttagság szakadatlanul emelje elméleti színvonalát, szakadatlanul törekedjék a marxi-lenini-sztálini elmélet elsajátítására. Ez az elmélet tette lehetevő azt, hogy győzedelmesen tudja vezetni Pártunk a dolgozót tömegeit eddigi harcunkban és az elkövetkezendő hatalmas feladattok megoldása követeli azt, hogy minél nagyobb tökéletességet érjenek el a Magyar Dolgozók Pártja tagjai a forradalmi elmélet elsajátításiban. Újra kezdetiét veszi a pártoktatás a választási szünet után, négyhetes alapfokú szemináriumok, öithetes haladó szemináriumok indulnak meg. Szatmár-Beregben július elsejével veszik kezdetüket a szemináriumok és a pártszervezetek már megkezdték az oktatási idény előkészítését. A bolsevik párttörténetet tanuló egyéni tanulók 29-én rendezik Szatmárban is konferenciájukat. Szatmár-Bereg kommunistái eddig is isziwel-lélekkel vettek részt az oktatásban — 55 szemináriumon 2130 párttag tanult— és az elkövetkezendő oktatási idényben még fokozottabb lendülettel látnak hozzá a marxista-leninista elmélet elsajátításához. a Csenki kórus Nyíregyházán A dal- és zenekultúra zászlóhordozói, Keletmagyar- ország legjobb dal és zene egyesületei, valamint több vidéki és fővárosi táncosoport mintegy 2.000 tag részvételé vei rendezi meg a Bartók Béla Szövetsésr uünkösd vasárnap és hétfőn a Rálvineum * i udvarán és a Sóstón az Országos kerületi dalos ünnepélyt. Városunkban még soha nem látott kulturmegmozdu- lás lesz a pünkösdi dalosünnepély, melynek kimagasló eseménye lesz a külföldön is nagy sikert aratott Csenki kórus. HÍREK — ÜGYELETES GYÓGYSZER TAri SZOLGÁLAT Nyíregyházán Ügyeletes szolgálatot tart (május 21—28-ig) a Vaskereszt gyógyszer tár (Szent Ietván-u.), az Ángya: gyógyszertár (Széchenyi-w.). — ILLETÉKES helyről közlik 1919 május 26. (Áldozócsütörtök) rendes munkanapnak tekintendő Ennélfogva ezen a napon mind i közhivatalokban, mind pedig a vál Lalátoknál és egyéb munkahelyekéi a rendes munkanapokra előírt mun hát kell teljesíteni. Ugyanez vonat kozik a nyílt árusítási üzletekre r. fodrászműhelyekre is. — ÖT SZÖLLŐVESSZÖT szapo rító telepet létesítünk az ötéves terv során, hogy fejlődő szöllőgaz daságnnknak ne kelljen külföldről behozni a filoxerával szemben ellen, álló úgynevezett „amerikai“ alanyi ba oltott nemes vesszőket. — a szlovák meghatalmazol tak testületé legutóbbi ülésén jóvá hagyta a Szlovák Nemzeti Tanács elé kerülő törvényjavaslatot, amely nek értelmében Pozsonyiban a közel jövőben képzőművészeti főiskola létesül. — AZ AMERIKAI szenátus meg erősítette Alan G. Kirk tengernagy, nak moszkvai nagykövetté történi kinevezését. — A RIZSTELEPEKET már el árasztották. Az idén 25.380 katas*, trális holdon termelünk rizst. A munkák tervszerűen haladnak, & rizs kikelt és kitűnő terme* vár haló. — A SZOVJETUNIÓBAN meg kezdődtek az é iskolai vizsgálatok. Míg a Nagy Októberi Forradalom előtt Oroszország valamennyi isko Iájában öszesen 7,800.000 diák tanult, a Szovjetunióban az általános? iskolákban és technikumokon 31.5 millió diák végzi tanulmányait. — PÁRATLAN REKORDOT ér tek el a MAORT dolgozói. A ma gyár mélyfúrások történetében elő szőr fordult elő, hogy 3000 méter, nél mélyebbre fúrnak le. a MAORT szabotáló vezetői annakidején kijelentették, hogy a jelenlegi berendezéssel legfeljebb 2400 méter mélységig lehet fúrni. A 3000 métere** mélység nemzetközi viszonylatban is jelentős, mert a kaukázusi 400b méteres fúrások kivételével 3-003 méter az európai rekord. — TÍZEZER TONNA lemezt gyárt évente majd az ötéves terv ben felépülő farostlemezgyár. Ebhei 28.000 köbméter fahulladékot dől goznak fel, amivel 100.000 köbméter fenyőgömbfát takarítanak meg A munkásak lettek a gyárak, üzemek gazdái és a hosszú elnyomás, kizsákmányolás évei után először mondhatta azt a munkás, hogy isajátmagának dolgozik, szabadon és becsülettel. „Minden gyár, amely kidobta, vagy legalábbis valódi munkásellenőrzéssel kordába szorította kapitalistáját... csakis most vált azzá a tevékenységi területté, amelyen a munka embere megmutathatja azt, mi lakozik benne, mikor kissé kiegyenesítheti a hátát, felemelheti a fejét, embernek érezheti magát. Évszázadokon át idegennek végzett munka, kizsákmányoló javára fordított rabmunka után először nyílik lehetőség arra, hogy saját magának dolgozzék és még hozzá úgy dolgozzék, hogy .amellett a modem technika minden vívmányára tá- mas’zkodhatik“ írta Lenin elvtárs az orosz munkásosztály győzelme után. A szovjet emberék lehetővé tették azt, hogy a magyar munkásosztály is tulajdonába vegye a gyárakat és Lehetővé tették azt, hogy kiegyenesített derékkal isajátmaguknaJk, a dolgozó nép felemelkedésére végezhessék munkájukat. Az élenjáró munkásosztály élt Is ezzel a lehetőséggel. Nem szavak, hanem számok bizonyítják ezt. Diadalt és dicsőséget sugárzó számok bizonyítják, hogy tudja és érzi a munkásosztály a gazdák, vezetők, élenjárók felelősségét a termelésben, a munkában is. A gyáripar termelési átlaga 1947. augusztusában a békebelinek csak 81.7 százaléka volít. Egy évvel később 98.8 százaléka, 1949. márciusában pedig már 108 százaléka. Az a tény azonban, hogy a munkások lettek az üzemek gazdái nemcsak azt jelenti, hogy maguknak dolgoznak, hanem azt is, hogy közvetlenül beleszólhatnak a gazdasági élet irányításába, az üzem vezetésébe, .a termelésbe. Kell-e erre ékesebb bizonyíték, mint a napokban lezajló üzemvezetői beszámolók? Ezek az üzemvezetők nem tőkés gyártulajdonosok, vagy azok kiszolgálói, hanem munkások, becsületes dolgozók,, akiket a munkásosztály bizalma állított az üzemek, gyárak élére. Nem kiváltságos' teljhatalmú „urak“, hanem olyan emberek, akikben a munkásosztály felelősségének, élenjáró szerepének, becsületének, forradalmiságának tartalma kell, hogy testet öltsön. S ezek az emberek elmondják most azt, hogy miként töltötték be ezt a szerepet és elmondják azt is hogy aa üzem hogyan teljesítette kötelességét. Beszámolnak eddig végzett munkájukról, az üzem termeléséről a tervről és annak teljesítéséről, a munkaversenyről, az önköltségcsökkentésről, nyereségrészesedés befizetéséről, a nyereségrészesedés visszafizetéséről. A munkások, gyárak gazdái meghallgatják a beszámolói, utána hozzászólnak. Megvitatják az eddig végzett munkát, utána javaslatokat tesznek: hogyan és miként lehet még jobb munkát végezni. A imunkfáisosztály felelősségével, a jó gazda pontosságával vizsgálják meg, hogy becsülettel tettek-e eleget kötelességüknek. Élnek a népi demokrácia adta jogaikkal és ügyéinek, mint ahogy a dolgozók vezetői élni szoktak, kommunista kritkával és önkritikával. Tudják azt, hogy amint a hároméves terv végrehajtásakor a munkásosztályra tekintett bizalommal és várakozással a magyar dolgozó nép, úgy most is az ötéve» terv küszöbén ismét a munkásosztályra vetik bizakodó tekintetüket a dolgozók és a munkások ennek a tudatában tanácskoznak és látnak hozzá új erővel, értékes tapasztalatokkal, fokozottabb lendülettel az új munkához. 370.000 liáz épült Bjelopwsszia falTaifeait A Dnyeper és Nyemen, Brezina és Búg partján!, ezrével születtek újjá a bjelornsz fal- vak és községek. A hlejorusz kolhózp arasztok az elmúlt négy év alatt több, mint 370 ezer lakóházat építettek. A feljcsicki kerület (Polesz- jei kerület) Gluskevicsi nevű faluja újbóli felépült. A falu széles utcáit 350 nagy ház szegélyezi, minden egyes lakóké, zat gyiimöcsötekert vesz körül. A falu közepén emelkedik a falusi tanács, valamint a köb hózvezetőség épülete, a kul- túrház, az iskola, posta és üzletek épületei. A vitebszki terület szirotin- szki kerületéhen mindössze 30 ép ház maradt a német megszállók ldkergetése után. Azóta több mint 6000 házat építettek ebben a kerületben. ,A lakóházakon kívül a falvakban több mint 6.5 ezer iskola- és kórbázépülbtet, olvasótermet, klubot, bölcsődét stb. építettek. A kolhozokban 35 ezer gazdasági épület és istálló épült. Bjelomsszia falvaiban jelenleg 20 ezer lakóház építése folyik. flsszonybirát választott Nyirkosát A nyirbogáti dolgozók egyhangú lelkesedésísel választották a község törvénybiró- jává Pelle Istvánnét. PeUe Istvánná dolgozó paraszt- asszony, aki már eddig is sokat fáradozott a község dolgozói érdekében. Uj beosztásában még fokozottabban képviseli majd a dolgozó népet és kulturális, valamint gazdasági felemelkedésén fáradozik.
