Nyírségi Magyar Nép, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-25 / 120. szám

1949. május 25. szerda nyírségi magyar nép 8. oldal. Szereti a Párt Mátészalkát és szeretik a Pártot a szálkái dolgozók is A Párt, a Magyar Dolgozók Pártja volt az, amely elkészítette és bejelentette a dolgozók nagy örömét, drága kincsét, az ötéves tervet. Szereti a Párt a dolgozó­kat, szereti a szálkái dolgozókat is. Ki ne ismerné Darabos Iván elvtársat, a megyei titkárt, ki ne ismerné Széles Elemér elvtársat, a városi titkárt, a munkásosztály hűséges fiait, ki ne ismerné a | n párt szorgalmas, cdaadó aktíváit tagjait. Az ő vezetésük alatt az ő irányításukkal jutott diadalra a , „ szálkái hároméves terv, épült fel az állomás, épül a munkásfürdő, kövezik az utcákat, a tereket és ők voltak azok, akik az ötéves tervet elhozták Szálkára is... Emlékeznek még a szálkái dől gozók is a kommunista népneve­lőkre, akik házról házra vitték az örömhírt, az ötéves tervet, akik kisgyüléseken beszéltek büszkesé­günkről, az ötéves tervről. Nincs is olyan becsületes dolgozó Máté­szalkán, akinek szivét ne futná el forró szeretet, amikor a Pártról beszélnek, amikor a Pártra gon­dolnak. És nincs is olyan becsüle­tes dolgozó, aki ne örülne az öt­éves tervnek... Hát hogyne örül­nének! Kovács nénivel a kórház mellett találkoztam, öreg asszony már, szemüveget hord húsz esztendeje. — Hatvan éves vagyok már fiam, meggyengült a látásom, szemüveget kell hordani — mond­ja Kovács néni — hogy, hogy élek? Nincs nekem semmi pana­szom, csak egy dolgon segítsetek I már édes fiam. Azon, hogy ne kelljen még szemüvegért is nyíregyházi Otihoz bejárni. — Nem hallott még Kovács né ni az ötéves tervről? Izgatottan kezd tipegni az öreg anyóka, kifényesedik az arca mintha a ráncok is eltűnnének egy pillanatra. — .Dehogynem, hiszen jártak nálunk is a felvilágosító emberek — így hívja Kovács néni a nép nevelőket — nem is azért panasz­kodtam, mintha nem tudnám, csak azért, hogy siessetek már azzal az Oti-palotával­Nehéz társzekér fordul be a sarkon, nyöszörög a rugója, tele van téglával. — Na Kovács néni, ott hozzák az Oti-székházat, a maga szem­üvegét. Kovács néni úgy nézi a piros téglákat, mintha mindegyiket kü. lön külön megsimogatná szemével. És boldogan hallgatja azt, hogy a szálkái nagy kétemeletes Oti szék­házat már ebben az esztendőben elkezdik építeni 2 millió forintos költséggel a kórház telkén. Nem kell szemüvegért, meg gyógyszer­ért, meg bármi másért bejárni a szatmáriaknak Nyíregyházára. Hát hogyne örülnének a szalkaiak az ötéves tervnek! Hát hogyne sze­retnék a Pártot, amely mindezt hozza neki. Örülnek a szatmári anyák és apák is Három szűk tanteremben szorult sokáig a mátészalkai gimnázium, délután, délelőtt tanul­tak a fiatalok, de Így is nagyon nyomorúságosán ment minden. Az­tán később javult a helyzet, a di­ákok ,,honfoglalást” rendeztek és beköltöztek a volt pénzügyőrség helyére. Most van bőven hely. de még mindég nem elegendő, hiszen sokszáz szatmári fiú és leány akar tanulni, mérnök, tanár, orvos lenni. Az ötéves 1erv mindent megold. Négy és félmillió forinttal felépül az új gimnázium, internátussal együtt; Az internátusbán 100 dol­gozó gyermeke kaphat majd tel­jes ellátást, a gimnáziumban pedig 400—500 fiú és leány tanulhat, bő­ven lesz tantermük, tornatermük, szertáraik, kísérleti termeik min­den, ami csak szükséges. Megoldódik a lakás­kérdés is Ma teherautókaraván indult a fűvárosba a Sóstó berendezéséért Megírtuk, hogy a város ve­zetőiből alakult bizottság bu­dapesti tartózkodása alkalmá­val megvásárolta a Sóstó szálló és .a Svájci lak beren­dezésének nagyrészét. A bú­tort hazaszállítják és a beren­dezési munkák befejezte után a szálló.„.és a Svájci lak a rö­videsen megérkező üdülő dolgozók rendelkezésére áll. Mint értesültünk, ma tiz teherautóból álló karaván in­dult el reggel Nyiregyházá- -ról a fővárosba, hogy haza­szállítsák a megvásárolt szál­lodai berendezést. A teherau­tósok ingyen ajánlották fel szolgálataikat a Magyar Dol­gozók . Pártjának, hogy ők is kivehessek részüket a nyír­egyházi üdülőtelep újjáépíté­séből. Hasonlóan jelenkezett a Pártban a Kertészeti Középis­kola brigádja is, hogy két napot töltsön el a sóstói parkok virágágyainak rende­zésével. A lelkes fiatalok ker­tészetük anyagát is felaján­lották, hogy azzal «^építsék, a gyógyfürdőt és környékét, amely a város büszikesége lesz. Mátészalkán. ,,Hála a Pártnak, az ötéves tervnek!” — teszik hozzá a szálkái dolgozók. Kibővítik az állomást, új bérház épül-az állomás mellett, ahol 40 családnak lesz kényelmes, pompás otthona, felépülnek a tisztviselő­lakások is 20—25 család számára. Befejezik a munkásfürdőt, kor­szerű vágóhid lesz, utcákat kö­veznek, járdákat aszfaltoznak a Széchényi, Rákóczi, Szatmári, Bet­hlen utcán, kulturház épük modern tiizoltószertár, 5 kutat fúrnak és még lehetne sokáig sorolni mind­azt, amit a szalkaiak számára hoz az ötéves terv, ami bizonyltja azt, hogy a magyar dolgozók élenjárói. kommunisták szeretik Szálkát és ami megmagyarázza azt, hogy miért szeretik olyan forrón mátészalkai dolgozók is a Pártot S. I. Székházavatás a nyíregyházi Magyar-Szovjet Társaságban A Magyar-Szovjet Társasás* az el- múlt időszakban teljes erejével a iagtoborzásra törekedett. E térén igen szép eredményt ért el, különö­sen az üzemi dolgozók körében. Ép­pen az üzemek és üzemi dolgozók áldozatkész segítségével sikerült a Társaság Zrínyi-utcai székhazát is rendbehozni A további törekvések most a székház berendezésének biz tosítására, a még hátralévő kisebb munkálatok elvégzésére és főleg a belső, mozgalmi élet kialakítására irányulnak. Máris igen szépen mű­ködik a sakkor, továbbá a zenekar és a most megalakult kamarakórus. A további fejlődés lényeges állo­mása lesz a június 11 -i székházava­tás, amelynek műsorát a vezetőség máris gondosan előkészítette. Rész­letes ismertetésére még visszatér rönk. Több mint 25 millió forint a kisvárdai járás ötéves tervberuházása Készül Szabolcs erdősítési terve Erdősítéssel az aszály ellen Mint ismeretes, az ötéves terv kereti b: n hatalmas alföldfásitúsi tervet hajtunk végre. Nagy ki terjedésű erdőket telepítünk, megkötjük talajunkat^'biztosítjuk szerszám- és tüzifaellátásunkat és kedvezően be­folyásoljuk éghajlatunkat. Az ötéves terv alföldfásítási tervébe Szabolcs vármegyét is bekap­csolják. A mezőgazdasági igazgatóságén éppen most folyik a terv kidob fozása. A régi alföldfásítási tervbe Szabolcs mintegy 16.000 katasztrd. lis hald erdősítését állította be. A» igazgatóságtól kapott éitesiiléseink szerint ezt a területet az ötéves terv előkészítése és végrehajtása so­rán kö?.?l 10 százalékkal emeljük. A felszabadulás utáni három aszá­lyos esztendő különösen nyilvánva­lóvá tette az aszály elleni küzdelem fontosságát. A hároméves terv so­rán ezen a téren szép eredménye­ket értünk el. Az aszály ellen ugyanis az öntözéssel és erdősítéssé lehet eredményesen felvenni a har­cot. Horthyék az erdősítést éppen úgy elhanyagolták, mint az öntöző rendszerek kiépítését. Egy negyed század alatt mindössze 27.000 kát holdat erdősítettek Magyarországon A hároméves terv során összesen 9300 kát. hold új erdőt létesítet tünk, d« több, mint 20.000 holdon folyik a talajelőkészítés és az erdő­művelés. Ez az eredmény annál in­kább értékes, mert a felszabadulás után rendkívül leromlott állapotba kerültek erdőink az állam kezébe. Nemcsak a háború alatt, hanem már évtizedekkel előtte is rablógaz­dálkodást folytattak erdeinkben. Az erdősítés legnagyobb problé­mája az Alföld befásítása. Itt a szá­razság elleni küzdelem mellett a fá­sításnak a futóhomok megkötése is óégű az erdősítés. A korszerű kula tások bebizonyították, hogy az Al. föld őshonos fája a tölgy és ez i fa erős gyökereivel át képes tóra a szikfokon. Az ötéves terv során 240.60 ka» holdat erdősítünk és ehhez több mint másfél milliárd csemeteiát !il »etünk, Horthyék teljesen elhanya golt csemetekerteket hagytak ráiik így hogy ezen a téren is nagy aka Jályokat kellett leküzdenünk a lia rolnéves terv folyamán. A futólio A kisvárdai járás dolgozói I inegetegedéssel tekintenek öt- | éveis tervük elé. A terv kere­tében több, mint 25 millió ] forintos kötséggel építenek jutat, kislakásokat, vásárol­nak tenyészállatot, szereznek be tüzoltófelszereléseket. Az ötéves terv keretében például kiépítik Ajak és Anarcs kö­zötti .az ú)ba(t. Szabolcsveres- mart apaistállót és pásztorla-| kast kap 30.000 forintos költ­séggel, Anaros napközi ottho­nos óvodát, Dombrád bölcső­dével egybekapcsolt napközi otthonos óvodát. Dögé, Konto- ró, Fónyeslitke ,Gyulaháza, Pátroha, Rétközberencs és Nyírkárász községek tűzoltó- felszerelést kapnak. Az épít­kezések nagyrésze már az el­ső tervévben! megkezdődnek. 300 holdat vetett be a tiszaladányi szövetkezet vetögépe céija. A szikes talajok problémájú uak megoldásánál is nagy jelentő Az olvasó írja: tisztaságot a kossuth-téri kutnAl Szerkesztőségünk a tegnapi posta val az alábbi levelet kapta: Tisztelt Szerkesztőség! A Korom előtti szabad kút Nyíregyháza egyil legjobb vizű kútja, örülnek a dol­gozók, ha ihatnak ennek a kútnak üdítű, jóízű vizéből. Sajnálattal bit juk azonban, hogy a kújnál a '.isz taság legelemibb szabályait sem tartják be. Szennyes kézzel tapo gatják a kútra járók a kifolyót, rá (tapasztják szájukat a szomjas járó­kelők. A kút arra való, hogy ott igyanak a dolgozók, de ezt úgy kel­lene megoldani, hogy ezt a tisztaság szabályainak megfelelően tegyék. Éppen ezért arra kérjük az ille­tékeseket, oldják meg a kút ki­folyó csövét úgy, hogy ahhoz sem kézzel!, sem szájjal ne lehessen hoz. záférni, de ettől függetlenül még ihassanak a szomjas emberek. E*y olvasó. mok megkötésére főképpen a le kete fenyő alkalmas. Az ötéves len alatt 28.000 kát. hold futóhoinokot erdősítünk és ennek az erdősítésnek az alapját a hároméves tervben raktuk le, amikor magpergető állo­mást létesítettünk és ezzel biztosí­tottuk a csemetekertek csiiaképe< fenyőmaggal való ellátását. Hatalmas munka folyt a három éves terv során az erdészet gépesi- sítése érdekében is. Megfelelő uta kát építettünk ki, erdei kisvasuta- kat létesítettünk, mozdonyokat, von­tatókat, erdei és iparvasúti kocsikat, teherkocsikat és egyéb gépeket sze­reztünk be, hogy az erdősítés fej­lődésével erdészetünk is kqrszeruvn váljék. A tiszaladányi földinűvesszövcil' /et verseny- és munkaterve jó. Jó j már csak azért is, mert pontosan végrehajtják és a terv lelke a jó végrehajtás. A terv szerint négy ve­tőgépet hoztak rendbe az Idei ta­vaszra és így sikerült biztosítaniuk azt, hogy a szövetkezet tagjai ide jében befejezhették a tavaszi vett- seket. A vetőgépek 300 katasztrális holdon végezték el a munkákat a tavasz során. A gépek vetés utáni javítását és újrafestését már élőké szítették. Ugyanakkor már a csép- lési munkák zavartalanságának biz­tosítására is gondol a szövetkezet. Traktorok és cséplőszekrényük Ja­vítását most végzik. A termelő munka mellett a szö­vetkezet élénk mozgalmi életet te folytat. Az áprilisi tagtoborzás ide­jén 102 tagot szerveztek a szövet­kezetbe. Közülük 45 nő. A szövet­kezet asszonytagjai élénken részt vesz­nek a MNDSz munkájában is. így többek közt Hajmási Béláné, Buty- kay Istvánné és Mészáros Lászlón© vezetésével ők szervezték meg a nagyhomokostanyai és tiszaladányi MNDSz szervezetet. Mészáros László ügyvezető ugyanakkor a nagyhomo­kostanyai EPOSz szervezetet alaki- tóttá meg. Az eredmények láttán elmondhat, juk, hogy jó munkát végez a tiszala­dányi földművesszövetkezet. Telje­síti azt a feladatot, ami rá vár a falu életében. Irányítja és segíti a dolgozó parasztság munkáját, ugyan, akkor szervező munkát is végez. 10.000 zsemlét eszik meg naponta Nyíregyháza — Frissek, ropogósak a zsem­lék, kettőt egyért — kinálgatják a íiteményeiket a városháza árkád­jai alatt, a városházaépület sarkán és a Máv pályaudvar bejáratánál az árusok. Bármelyik tejivóban, fűszeresnél, csemegekereskedésben, cukorkásbódéban friss, pirosra sült zsemlét kínálnak a hideg fel. vágotthoz, a sörhöz pedig zama­tos sóskiflit. Eddig jutottunk 1945, éhsége, 1946, és 47, sőt 1948 bucija után. Népgazdaságunk eredményességét bizonyítja az a körülmény, hogy a szigorú takarékosság és jegyrend­szer után ma már zsemle és kifli, valamint szabadkenyér áll a dol­gozók rendelkezésére. A közellátási hivatal közlése szerint Nyíregyháza 10.000 zsemlét és kiflit eszik meg naponta. Ez a mennyiség teljesen egészében kié. légíti a város közönségének, a vi­dékről bejövöknek az igényeit.

Next

/
Thumbnails
Contents