Nyírségi Magyar Nép, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-07 / 80. szám

S. oldal NYÍRSÉGI HAGY AE NÍJf Ladányi Erssébet analfabéta, MÉGIS TANUL Alapfoka szeminárium a dohánybeváltóban — Volt-e valami, amit nem értettek meg egészen az elv­társak? — kérdi az előadó. A hallgatók megkérdezik ha valami még nem világos Jobban megy a falujárás munkája előttük. De megviláglik ha­mar, mert hozzászólnak a többiek is és az előadó le­zárja a vitát. A visszakérdezés folyik, most már teljesen, a szemiűá?- riumh&llgatóké a szó. Rá­kosi elvtiáirsmak tat Központi Vezetőség előtt mondott be­szédét tanulmányozták az el­múlt héten, abból felelnek most. Pártunk paraszttpoliti- kájáról van szó. Kostyál Erzsébet pontosan elmondja, mi volt a Bolsevik Párt hármas, de egységes feladata a paraszitpolitika szempontjából é3 hogyan kell ezt alkalmazni most Magyar­országon. Aztán hozzáteszi: — Most járok először sze­mináriumra. Falu járó vagyok és bizony munkámon érez­tem azt hogy nem tanultam eleget. Még csak egy hónap­ja járunk erre a: szeminári­umra, de máris jobban megy az agitációs munka odakinn a falvakban. Mindig olyan dolgot tanulunk itt, amit fel- haszníáiunk a pártmunkában. Olyasmiről van itt szó, ami­ről lépten-nyomon beszélnünk kell. A többiekkel tanul Ladányi Erzsébet A páirtfeliilvizsgálaitróll is szó esik. Röviden, ahogy az idő engedi, saját élményeiket is elmondják az elvtársak a felülvizsgálatról. — A felülvizsgálat után már én is látom, hogy meny­nyire fontos tanulni — mondja Ladányi Erzsébet eivtársnő. ö az, aki lannak ellenére, hogy nem tud irni- olvasni, külön kérte felvéte­lét a szemináriumra. — Az igaz, jegyzeteket nem tud készíteni Ladányi elvtársnő — mondja az elő­adó —, de elkészül az anyaggal. A többiekkel együtt tanul, leginkább Kos­ka Andrásáé eivtársnő szo­kott hangosan olvasni. A szemináriumon is ott ül elől, hogy minden szót megértsen. A munkaversenyről Leheda Ilona elvtársnő be­szél. — Mi is megindítottuk a szocialista mumkuversenyt. Brigádokban dolgozunk. Ha sietünk és jól dolgozunk, mi látjuk hasznát, hiszen a szo­cializmus megvalósítását se- gitjük elő, a szocializmus pe­dig a dolgozóké. így képezik magukat dg MDP tagjai a dohánybevál­tóban. Másnap a másik cso­port tart szemináriumot, ott is több, mint 20 párttag ta­nul. Kevés tagjelölje van íz üzemi pártszervezetnek, de ezeknek is van. alkalmuk a tanulásra. Kéthetenként egy­szer a kórház pártszervezeté­nek tagjelöltjeivel együtt tartamiak számukra itömegsze- mináriumot. A tanulás eredménye pe­dig m'áris látszik ia jobb partmunkíáiban, a munkásön- tudat fokozódásában. (ks) Póruljár ha megszegi A napokban elbocsátotta cselédjét Fazekas András pa­pi kulák. Az indokolás rövid, de velős volt: mert nem nor­mális (Mikor volt „normális“ a zsirosparasztnak a föld­munkás, ha bérét követelte?) Az elbocsátott cseléd egész eddig jó volt, csak éppen a földmunkások védelmére ho­zott rendelet megjelenése után lett egyszerre „nem normális“. Fazekas András aztán felfogadott egy másik cselédet, aki «. régi helyére állt. Persze az ügy nem ma- radt annyiban: közbelépett a a kulák, a rendeletet Délász. Felhívta Fazekas uram figyelmét a fennálló rendeletre és felszólította: 48 órán belül állítsa munkahe­lyére ismét az elbocsátott icsel'édet. Fazekas mit tehe­tett, visszafogadta a régi cselédet, de az újonnan fo­gadottat el akarta bocsátani. Csakhogy itt is baj volt: a Défosz nem járult hozzá az elbocsátáshoz. Ha felfogadta, akkor alkalmazza is munká­sát. így járt Fazekas András, a papi kulák, aki ki akarta játszani a rendeletet. SEGÍTIK egymíst a szabolcsi tantestületek A szabolcsi nevelők igazi kartársi szellem© jut kifeje­ződésre legutóbbi határoza­tukból,' amely szerint az erő­sebb tantestületek elvállal­ták a gyengébbek patronálá- sát. Ha valamelyik tantestü­let egyik nevelője megbeteg­szik vagy egyéb akadályok merülnek fel a folyamatos tanításban, a szomszéd köz­ségek, a szomszéd tantestü­letek nevelői kisegítik kartár- s altat. Megégett egy két hóna nos gyermek Józsa József ujtikosi lakos újtelepi házíáhan belső tűz ütött ki. Az egész család tá­vol volt, csupán Józsa József kéthónapos Julianna nevű gyermekét hagyták otthon. Meggyulladt a gyermek ágya is s Józsa Julianna a tüztöl és ia füsttől percek alatt meg­halt. A rendőri nyomozás meg­indult annak megállapításá­ra,, hogy' kit terhel a felelős­ség a tüzért és a halálese­tért. Asszonybirót választott Papos Az elmúlt hetekben volt biróválasztás Papos község­ben. A választás során a község egyhangú lelkesedés­sel ifj. Hornyák Jánosnét választotta, meg községi bíró­vá. Homyák Jánosné dolgo­zó parasztasszony, aki mun­kájával a falu dolgozóinak érdekeit fogja szolgálni. Sikerrel zárolt a blri analfabétatanfolyam Biriben a Magyar Dolgo­zók Pártja analfabéta tanfo­lyamot rendezett 16 hallgató részvételével. A hallgatók 2 honlapon (keresetül szorgal­masan tanultak és (szorgal­muk nem volt hiábavaló, mert elsajátították az írást és az olvasást mind a tizen­hatan. Kitünően vizsgáztak közülök: Rinyu Pál, Varga László, Kis3 János és Bla- zsán Jánosné dolgozó parasz­tok. „9 szenvedő görög anyák köszönetét hoztam“ Szabadságharcos görög asszony beszélt a nőgyülésen Zsúfolásig megtöltötték a nyíregyházi dolgozó asszo­nyok a vármegyeháza nagy­termét vasárnap délután. Az .emelvényen ott ül a munkás-, paraszt, dolgozó asszonyok között Gyeorgyio Vittorio, a hős görög asszonyok küldötte. Lelke® tapsvihar tör ki, amikor a vékony, sok a tszen­vedett partizánasszony fel­emelkedik, hogy szóljon a nyíregyházi dolgozó nőkhöz. — A harcos görög nép, a demokratikus hadsereg üdvöz­letét hozom a tűz vonalból netk- tek asszonytársaim — kezdi el tőszódét — és hozom a sokat szenvedett görög anyák köszö­netét. Köszönjük nektek, hogy annyit tesztek gyomoké inkért és itt a szabad Magyaros? ágon is harcoltok értünk, szabadsá­gunkért és a békéért. — Az imperialisták, a monarcho-fasisztákkal együtt rabságba akarják dönteni a görög népet, de a nép ellenál­lása fokozódik N é- a demokra­tikus hadsereg már legyőzhe­tetlen. Férfiak, nők egyaránt harcolnak a szabadságért. A görög an\a így küldi a frontra gyermekét: — Szabadság nélkül fiam ne tér j haza. Az elesett fiát gyászoló anya így szól lányához: „Légy büszke arra, hogy bátyáid nem mint áruló halt meg. Harcolj te is és bosszuld meg testvé­red halálát. ‘ Arra kérlek beneteket ma­gyar asszonytársak — feiert ■ be beszédét Gyeorgyio Vitto­rio — áll jatok ti is szilárdan a béke frontján, ne engedjétek, hogy az imperialisták újra há­borúba sodor ják a Világ dolgo­zóit. Az aszón'-ok könnyeztek, mégis Osváth Erzsébet Mndse központi kiküldött és Héber Béla elvtárs. a Függetlenségi Népfront küldött t beszéde után határtalan lelkesedéssel fogadták meg, hogy szilárd és kemény vigyázni maradnak a békének, ezzel is segítik a szabadságukért harcoló görög férfiakat, anyákat. Széntermelésünk havi állagának érléke ebben az évben már közel 20'miilió lorinttal múlja felül a bábára előttit Ki ne emlékezne, még a szén- csatára? A felszabadulás után az ország egyik legfontosabb feladata volt a széntermelés emelése. 1938-ban 9.3 miliő tonna szeno termeltünk, 1946/ 47-ben pedig — nagy erőfeszí­téseink ellenére is — 7.7 mi ­liő volt az évi eredmény. — A 3 éves terv megvalósításá­nak egyik legfontosabb fel­adata az volt, hogy elsősor­ban üzemeinket ér? közlekedé­sünket megfelelő mennyiségű ízénnel tudjuk ellátni. Az első tervévben tehát a békebeli termelés elérését irá­nyoztuk elő- Az eredmény 6 százalékos túlteljesítés, azaz •00.000 tonnával termeltünk 5hbet már az első tervévben, nint 1938-1 an. Az egeire fej­jakkal biztosítják, hogy a há­ború előtti termelékenységet túlszárnyalják- így vált lehet­ségessé, — ami Horthyék alatt lehetetlenség volt —, hogy a vertikális üzemek: cement, tégla, vasgyárak, lepárlók, mész bányák, stb. lékapcsolása ellenére szénbányászatunkat rentábilissá tesszük. Szénbányászatunk nagyszerű fejlődését ékesen bizonyítják azok a számok, amelyek a ha­vi átlagtermelés értékét tün­tetik fel. 1938-lan 53.5 millió forint volt a havi termelés át­lagértéke. 1946/47-ben a szén­csata eredmény óké pen 52.6 millióra közelítettük ezt meg. Az első tervévben már közel 10 millió forinttal szárnyaltuk, túl a háború előtti eredményt. Bőven akad dolga a nyirbogdányi ujitó bizottságnak A szocialista munkaverseny megindulása óta szép fejlődés mutatkozik a nyírbogdány: petróleumgyárban. A munká­sok, a brigádok egyre inkább magukévá teszik a verseny célkitűzéseit. Havonta átlago­san 5 újítási bejelentés érke­zik az üzem újító bizottságá­hoz és ennek az eredménye az, hogy a közelmúltban mintegy 30 ezer forint önköltségcsök­kentést sikerült elérniük a dolgozóknak. Megválasztották az új üzemi bizottságot is, amelyik minden erejével azon lesz, hogy még nagyobb mér­tékben kiszélesítse az üzem munkaversenyét. Tagkönyvosztó taggyűlések Ma délután ünnepélyes tag­gyűlés keretében osztiák ki az új tagkönyveket a Magyar Dolgozók Pártja nyíregyházi szervezetének következő alap- szervezeteiben : I., II., III., IV. kerület és a Máv. forga­lomnál- A többi helyeken a szokásos pártnapokat tartják meg. Rohammunkával építenek* a nyiradonyi dolgozó parasztok Szép t amijeiét adták a kö­zösségi munkának Nyiradony dolgozó parasztjai. A község kötsógvetése 5 ezer forintot irányzott elő a vásártér kö­rülkerítésére. A dolgozók azonban elhatározták, hogy ezt a munkát kollektív ösz- szefogással fogják elvégezni. Az elhatározást tett követte. R oham c sap a tok at szerveztek a község dolgozói és a na­pokban már be is fejezték a kerítést. ■ lődő magyar ipar azonban egyre nagyobb eredményeket kívánt a dolgozóktól. A dol­gozók meg is feleltek a vára­kozásnak és bányáink terme­lését egyre fokozva, elérték, hogy Magyarországnak már ió idő óta nincsenek szén- gondjai, az üzemek, a közle­kedés és egyéb ipari szükség­letek mellett a háztartásokat is 'el tud ink látni szénnel. A többtermelés mellett ha­marosan napirendre került a termelékenység emelése is. A bányák dolgozói ezen a téren is kitettek magukért. Ez. év elején már elérték a békebeli ermelékenységet és az 1919-es ervév bányászati beruházásai párosulva további jó munteá­ameunyiben 62-6 millió fo­rintot értünk el. Az 5 hónapos- terv során kiugró eredményt értünk el. Az első tervév eredményét kerek 1« millió forinttal múltúk felül — Itt azonban számításba kell ven­ni, hogy 1948. augusztusától decemberig terjedő tervperió­dus éppen arm az időszakra esik, amikor széntermelésünk mindig a legmagasabb volt. — így magyarázható, hogy az 1949-es előirányzat valamivel kisebb, mint az 5 hónapos tervben elért eredmény. A 3 éves terv utolsó esztendeiére előírt 71.7 millió forintos havi termelési érték így is közel 20 millió forinttal múlja fe’tR a Miború előttit. . április 7, csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents