Nyírségi Magyar Nép, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-07 / 80. szám

1949. április 7, csütörtök. NYÍRSÉGI magyar nép 3. oldal Diadalra visszük az Síéves tervet is, mert mindnyájunk érdeke A dolgozók mái* készülnek a nagy munkára A Magyar Dolgozok Pártja Központi Vezetőségének ülése bejelentette az új ötéves ter­vet, amely nemsokára elindul diadalmas útjára, hogy soha nem látott szédületes irammal hozzon bőséget és jólétet a dolgozó magyar nétpnek, erő­sítse függetlenségünket, szar hódságunkat. Nincsen dolgozó Magyaror­szágon, aki számára ne jelen­tene felemelikrdést az uj öt­éves terv' és a nép már ké­szen áll arra, hogy hozzáfog­jon az országépítő munkához. .Mindnyájunk ügye ez ! — mondják az emberek és ez a véleményük a szabolcsi dolgo­zóknak is. Egy élinunkás Nagy Gyula, a nyíregyházi Ola jütőből így beszél a „nagy tervről“. — Mi élmunkások még í'o- -kozofabb mértékben dolgo­zunk majd, de velünk együtt jön minden munkástársnnk is. Ipari otvzág kezünk elvtárs — mondja lelkesedve — új gyámk születnek, munkások újabb tízezrei állnak a gép mellé, új, modernebb gép mel­lé, hogy az áruk tömkelegét ontsák dolgozó társaik szá­mára. Jeszengzki elvtárs az Építőipari Nemzeti Válla­lat munkásigazgatója ezt mondja: H — Uj óvodákat, iskolákat, orvosi lakásokat, rendelőket, napközi otthonokat, sertéshiz­laldákat, teelyemhernyótenyébz tési épületeket, új bérházakat építünk Szabolcsban. A szocialista hazában min­den dolgozónak szép, egészsé­ges lagáisa lesz. Dolgoz«» paraszt Kis- András, nyíregyházi Défosz tag­— Hiába aesarkodnak a ku- lákck, Rákosi Mátyás kimond­ta a szót): fejlett mezőgazdasá­gunk lesz. Húszezer traktor, arató-cséplőgép, szövetkezetek teremtenek a dolgozó parasz­toknak jólétet, kultúrát, vil­lanyt. Balogh József a rizaibadművelődés szabolcsi felügyelőijének szavai nyomán eleven kép tárul elénk. — A villamosítással, az épülő új kultúrházafckal hallat lan kulturális felemelkedést érnek cl dolgozó parasztjaink. Bevonul szobájukba a rádió, a kiiHúrházba a könyvtár, vetí­tőgép, tanulhatnak, művelőd­hetnek dolgozó parasztjaink is. Dr. Moslíovics Károly OTI főorvos, ,Átváló mun­kás“. — Az ötéves terv végrehaj­tása során kifejlődik az OTI keretein belül az általános népbiztosítás, minden dolgoz'! gyOgyie]látásban fog részesül­ni. Kisvárdán új, modern kór­ház épül, Nyíregyházán tüdő- kórház, járási egészség-ügyi központok létesülnek Bátor- lián, Adonyban, Kisvárdán, Mándokon, ■ Nagykállóban, Bak tán, tüdőgondozók Nagy- káliéban, Gáván, Ti.szőlőkön. Kisvárdán, Baktán. Ezenkívül orvosi lakások, rendelők, ta­nácsadóik, védőnőlakások egész sora létesül Szabolcsban. Egy tanító Orosz Ferenc eivtáns ezt mondja. — Szabolcs nem lesz többé a sötétség és analfabéták hazája. 329 új tanterem építése van tervbe véve, ezenkívül tanuló- otthonok, körzeti iskolák léte­sülnek. Teljes mértékben biz­tosítva lesz a munkás- éB pa­rasztgyermekek továbbtanulá­si lehetősége. Mindenki, akii tanulni akar és tehetséges, ta­nulhat is. Vaswl Éva és Cseh Jenő az ifjúság jövőjéről beszél. — Számtalan sok új tanárra, mérnökre és szakemberre lesz szükségünk az ötéves terv so­rán- Gyönyörű jövő vár az if­júságra, lányokra, fiukra, nem fenyegeti többé őket a munka- nélküliség réme. Mindenki dolgozhat, az egy­re gazdagabbá és erősebbé való szabad hazában a népért. Mifiikásasszsny lett a mátészalkai / hitelszövetkezet igazgatója /Az Országos" Szövetkezeti Hitelintézetek demokratizálá­sa, hasonlóan a földművesszö- vetkezetek és Hangyák demo­kratizálásához, most van fo­lyamatban országszerte. Málté- szalkán a napokban került sor az OSzII kirendeltségének de­mokratizálására. A demokrati­A nyiregyhu&i Tanítóképző hangverseny kőrút ja A nyíregyházi Állami Kiss Ferenc Tanítónőiképzőiníézet énekkara ellátogat Szabolcs községeibe. A kitűnő* énekkart hálás érdeklődéssel fogadja a községek népe, valamennyien érdeklődnek a kultúra, a z?nei, az ének iránt. Az elmúlt héten Baktaté­ra ntházán járiak a tanítókén zősök. Nagy sikerrel műkö­dött közre- az énekkarból ala­kított tánccsoport is. Vasárnap a nagykő 1161 gép­állomást látogatta meg a lel­kes kultúrcsoport. A Vikár Sándor által vezetett hangver­senynek páratlan sikere volt. A kultúrelőadások bevéte­leit az énekkar arra fordít ja, hogy lehetővé teszi munkás- és dolgozó parasztszármazálsú énekeseinek budapesti rádió- szerepléisét. Vasárnap, április 10-én Nyár­egyházán ad hangversenyt a tanítóneiképző énekkara­Közlekedési és tűzrendészen kiiiágásskat követtek e! a nyíregyházi kulákok Súlyos pénzbüntetést szabtak ki rájuk Úgyszólván mindenfa jta kár­okozási kísérletből kiveszik részüket a nyíregyházi kulá­kok. Azzal is igyekez­nek ártani, a közrendet ve­szélyeztetni, hogy különféle kihágásokat követnek el- Tűz­veszélyes tárgyakat tartanak padlásukon, nem gondoskod­nak tűzejhárító felszerelésről, az utcákon össze-vissza köze­kédnek. A nyíregyházi rendőrkapi­tányság büntetőbírája súlyos pénzbüntetést szabott ki a k'- hágást elkövető kulákokra. — Ratkos Józsefei (Felsőpáasit) 1000, Márföldi Istvánt (Markó bokor) 300, . özv. Misinké Jó- zsefnét 400, Vas Gézát 300. Tomasovszky Andrást 300, Hankovszki Jánost 200, Hen- zsel Andrást 300, Fencsák Já­nos kemecsed kulákot 400, Csö­mör Ágoston mezőkeresztesi kulákot 400 forintra büntet­ték Nyíregyházán elkövetett közlekedési kihágás miatt. — Markó Mihály 46 holdas kulá­kot 1200, Balbicz András 53 holdas nádasbokori gazdát pe­dig 1500 forintra Félték tűz­rendészet! kihágás miatt Megindult a varrétaufolyam az MNBSz-beif A Magyar Nők Demokrati­kus Szövetségének nyíregyhá­zi csoportja varrótanfolyamot indított a Bethlen utcai általá­nos iskolában (volt Jókai pol­gári fiúiskola), hogy a dolgo­zó nők számára lehetőivé te­gyék a varrás-szabás megta- nulá-át. A tanfolyam már fo­lyik, jelentkezni azonban még mindig lehet a szövetség vá­rosi szervezetében. záló közgyűlésen Sárközi Jó- zsefné elvtársnőt választották a Hitelintézet fiókjának igaz­gatójává. Sárközi Józsefné elvtárs fér­je építőipari munkás, ő maga pedig ugyancsak gyárban dol­gozott. Az MNDSz szálkái szervezetének volt tevékeny vezetőségi tagja- Sárköziné elvtárs személyében a mim- kásoL-ztály leánya került az OSzH mátészalkai fitólkintéze- tének élére. RÁDIÓMŰSOR Április 7, csütörtök Kossuth rádió. 7.00: Hírek. — 7.25: Reggeli zene. 7.45: Alpiniz- mus a Szovjetunióban. 11.30 : Orosz művészlemezek. 12-00: Hí­rek. 12-15: A házi-együttes ját­szik. 13.00: A rádió és elődei. — 13.15: Asztali muzsika. 13.45: Hi- rek németül és magyarul. 14.15: Hírek szerb nyelven. 15.00: Női szemmel. 15.30: Hangfelvétel. — 16.00: Rádióiskola. 16.40: Szív küldi.., 17.00: Hírek. 17.10: Szov­jet napok., 17.20: Verbunkosokat. 17.50: Hírek oroszul és szerbül. — 18.15: Marxista-leninista negyed­óra. 18.30: Dunavölgyi Híradó. — 19 00: Debussy: Kis szvit. 19.15: Közvetítés, az Operaházból. 20.00: Hírek magyarul és németül — 20.35: Mozart: Szöktetés a sze- rályból. 22.10: Hírek. 23.40: Szóra­koztató zene. 2400: Hírek. Petőfi rádió. 7.00: Reggeli zene- 7.30: Szórakoztató zene. 800: Hí­rek. 8.15: Rimszkij—Korszakov műveiből'. 9 00: Délelőtti muzsika. 10.00: Hírek. 10.10: Ének. 10.50: Rárlióiskola. 14.30: Zenei stílus- elemzések. 1520: Gyermekrádió.— 16.00: Sanszonok. 16 30: Hangos Újság. 17.00: Tánczene. 18.00: Haydn: Négy divertimento hegedű­re. 18 30: Petőfi kora. 19.00: Orosz művészek zongoráznak. 19.15: ,,Rádiót a dolgozóknak!” 19.30: Falurádió. 20-00: Tánc és mu­zsika. 21.00: Hírek, sport. 21,35: ,,Rádiót a dolgozóknak.” — A KÖZÉPFOKÚ egy­éves egyéni tanulók vasár­napi konferenciája elmarad. MEGÖLTE EGY CSENDŐRGOLYÓ Irta: SOLTÉSZ ISTVÁN. „A XIV. század elején a Kállay-család tulajdona lett a helység, 1785-ben Jármi bírtok.“ Ennyit mond egy ré­gi írás Nyirturáról, többet nem, de a falu szegénypa­rasztjai nagyon jól tudják mindazt, amit a két név ta­kar. Terpeszkedő nagybir­tok, zsellérsors, éhezés, iga- huzás. Kétszer volt már nagy reménysége a nyirturai sze­gényparasztoknak: egyszer 48-ban, amikor Kossuthék szavára ragadtak kaszát, ka­pát, egyszer pedig 19-ben, amikor Szamuelly proletár­jaihoz sorakoztak. ... a re­ménység szertefoszlott, csend őrök állottak a földesurak földjein és vigyázták a gör- nyedőket. . . nehéz sors, ke­gyetlen sors volt. . . . . . váraüiaaiul jelent meg a községben 1932. április he­tedikén a, főszolgabíró. Szépen [sütött a husvételöt- ti nap, fcavoazi szél borzolta a vetéseket, nehézszagu ba­rázdákat bontott az eke a földeken. Vidám volt « ter­mészet, örültek % zöld fák, bokrok, csak az emberek vol­tak elkeseredve. — Mi lesz velünk, nem birjuk tovább — acsarkodóit a keserűség a parasztokban. Ahogy hire futott a főszolga­bíró érkezésének, gyülekezni kezdtek az emberek. Öttagú küldöttség alakúit, hogy me­morandumot nyújtsanak át. Elindult aa öt ember, az elvtársak és velük a falu. Akkorra ntátr a csendőrök is megérkeztek a községházá­hoz. Felfűzött szuronnyal álltak a bejárat előtt. — Mit? Emlékirat? — mordult fel a főszolgabíró, a hivatalban — nem tárgyalok, menjenek a fenébe, nem fo­gjudom őket. A csendőrök lerántó1) iáik puskájukat a vállukról. — Emberek, menjen min­denki haza — ordította a törzsőrmester, aztán vezény­szó hangzott, csattogot a pnskatus. Asszonyok sikoltá­sa jajdult. Valaki megsebesült. — Jani, édes uram mi ba­jod?! — Ne hagyd! magad, ma­radjunk emberek! Ehen ve­szünk! A főszolgabíró sápadtan állt 'az ablakban, idegesen riibgiatódzott m arca. Dühö­sen szólt egy remegő hiva­talnokihoz. — Lóduljon ui csendőrök­höz, fogadom & küldöttséget. Az öt elvtárs átadta az emlékiratot, kijöttek a köz­ségházáról. A csendőrök ug- rásrakészen (átHottfák körűi a parasztokat. — Emberek, m írást át­adtuk a főszolgabíró urnák — szólt az egyik. A tömeg közül valaki énekelni kez­dett. A Himnuszt-. És egy­szerre. mintha gát szakadít volna fel, harsogni kezdtek a többiek is. Ezer keserűség, nyomorúság, görnyedt bált, éhező arc, siró .gyermek hangja szólt az énekben. — Balsors akit régen tép, hozz rá vig esztendőt. . . . — Éljen a Szociáldemo­krata Párt! — zúgott fel egy hang iá tömegből. — Éljen —1 harsant a válasz. A csendőrök újra ütni kezd­ték az asszonyokat, férfiakat, öt embert elfogtak. Alkonyodott mér, de az emberek nem gondoltak az alvásra, öt társuk a börtön­ben volt. összeverődtek, a községháza elé vonultak. Egy csendőrtiszthelyettes lé­pett ki az ajtón. — Engedjék szabadon az embereinket — kiáltozták a parasztok. — Micsoda? Még jár a szá­tok! — ordította magából kikelten az altiszt. A csend­őrök kirohantak az útra és ütmi-vemi kezdték a töme­get. — Majd megtanítunk ben neteket rendre kutyák — lövés dörrent és az egyik pa­raszt Szabó Pál, aki öt éhes gyermeket hágj’ott otthon, összeesett, Anti, a fia*, mellé­ugrott. — Még védelmezni aka­rod? — lendült a szurony és belemélyedt az összerogyó Szabó Pál testébe. Ezen az éjt szakán nagyon nagy csend volt Nyirturán. De a csend sokat takart. * Most újra tavasz van, örül, nevet a levegő, a vetés, de örülnek és nevetnek a dol­gozó parasztok is, ahogy lép­teik nyomán földszag száll a barázdákból. Nincs főszolga­bíró, nincsenek csendőrök, nem hullik a szegényparasz­tok vére, de vannak szövet­kezetben jövőt formáló sza­bad parasztok. A Pártolt építed, ha a pártsajtót erősíted I

Next

/
Thumbnails
Contents