Nyírségi Magyar Nép, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1949-04-06 / 79. szám
4. oldal M«M NYÍRSÉGI magyar nép 1949. április 6, szerda Munkával is helytállónk a békéért — mondják a nyíregyházi dohánybeváltó munkásai A nyíregyházi dohánybeváltói honvódutcal telepének tágas udvara valóságos tporttetop- hez hasonlít. Az udvar közepén foglalt mhid a két röplabda háló, piroskendös, sziirkekö- penjies leányok és munkaru- hás férfiak röplabdáznak. — Hét csapatot indítunk a legközelebbi bajnokságban — mondja kipirult .arccal Magyar Laci, a sporttiíkár, de nem tudja folytatni, mert egy jól- irányZíOtt labdát kell átsegítenie a hálón. Távolabb, a röplabdázok mögött a súlydobást gyakorolják Az udvar másik sárkában kis- pusika csattog, a célbalövést gyakorolják a dohánygyári munkások. A Munkára Harcra Kész mozgalom próbáira készülnek, 88-an neveztek be az tizem dolgozói közül. Békében akarunk élni — Kossuth rádió, Budapest. Kedves hallgatóink, híreket mondunk •«« Hirtelen csend lesz az udvaron. A sportolók is közelebb jönnek és valamennyien a rádió köré állnak. Csillog a sze műk, amikor a bemondó beszá mol a béfcetábor erejének újahb növekedéséről, a nemzetközi békemozgalomról, a H aruk au leül városában harcok kínai néphadsereg újabb győ- zeijjmeiröh Csengi1 szólal meg a hírek befejezése után. — Röpgyűlés lesz a kultúrteremben — mondja valaki. Valamennyien elhelyezkednek a kultúrterem padjain, a képekkel, feliratokkal díszített falak között. A falakon feliratok: „Békében akarunk építeni,“' — ,,Mindlen érőnkké igyekszünk meghiúsítani : háborús uszítók bűnös szándékait-.“ Meg kell akadályoznunk az újabb pusztítást Benkei András elvtárs, a beváltó egyik munkása beszél: —• Mia már 450 millió dolgozó követteli velünk együtt a háború megakadályozását. Nekünk sok a tennivalónk még, ezért akarjuk békében építeni népi demokráciánkat. Ezért kell megakadályozni az újabb háború pusztítását. A világ békeszerető népei, a világ dolgozói velünk vannak, de nekünk is helyt kell állnunk a békáért. — Újabb szolgaságot akarnak azok, akik háborút akarnak — mondja az egyik felszólaló, Juhász Sandomé. — Nincs olyan becsületes ember laki visiszakivánná azt, ami itt a háború előtt volt. A munka is fegyver — Révai elvtárs tanított bennünket arr,a — szólal fel Zajácz János —, hogy munkánkkal is helyt keli 'állnunk a bókéért és mi meg is álljak helyünket. Tudjuk, hogy a munka is fegyver, a békének a fegyvere és mi értünk ennek a fegyvernek a forguAnnaikide.jén megírtuk, hogy Fülptösdarác községben leégett Ács József háza és istállója. — Ács Jézeefnek odaveszett a terménye, úgy, hogy erre az esztendőre kenyér nélkül maradt volna-, ha a fülpösdaróci dolgozók össze n;im fogtak volna megsegítésére. Az MNDSz és az Úttörőmozgalom lelkes tagjai társadalmi gyűjtést rendeztek Ács József számára, hogy biztosítVlasámap délelőtt Biri dolgozói ünnepélyes keretek közt nyújtották áit Nagykállóban a káliói dolgozó parasztoknak községük versenykihívását. Bird dolgozói lő feldiszimtt szekérrel vágtattak Nagykállóbas, ahol a község határúiban küldöttségileg fogadták őket a kállóialc A községben nívós kultúrműsort mutatott be az Eposz, amelynek keretében énekszáiáiához. Van tennivalónk a termelésben, a munkaversenyben, dolgozzunk hát ezután jobban. Annak a tudatában, hogy jobb munkánk a békét erősíti. A röpgyűlés végén minden munkás elfoglalja munkahelyét. Valahogy még gyorsabban mozognak a munkáskezek. A munka zajába énekszó is vegyül: a piroskendös (lányok, a munkaruhái férfiak dalolnak. Messziről is tisztán hallani egyes hangfoszlányokat: . . . Fel a béke védelmére, ember, megőrizni ami a mienk, ... A szabadság a jelszó és a fegyver. . . . . . Béke lesz ha millió ököllel egyesül paraszt és proletár. . . . . . Béke lesz, akarja minden ember. . . sák ezévi kenyerüket. — A gyűjtés szép és eredményes- Kerné lliotő egyébként, hogy Ács József új ház építésére :s segítséget kap és rövid időn belül újjáépítheti leégett házát. Azonban lez a liáz mái nem ezalmatetös lesz és különb, mint az eddigi volt. Tágas, világos, szeilős és egészséges házba költözhet majd be Ács József és családja. mókát, jólsi-került szavalatokat adtak elő az ünnepélyes átadás közönségének. A versenykihívás átadása után a nagykállóiaik nevében Szondy Sándor, a Défosz elnöke elfogadta a vertsenyki- hivást. Beszédében hangoztatta: Nagy kalló dolgozói jól és eredményesen végzett versenymunkával fogják viszonozni a kihívást. Könyvismertetés I KOZLOV! VGRÉZSLÖ regény Dovzsenkó nyomán Komáromi Z. Micsurin, ez a csodálatos férfi nem ördögökkel, vagy tündérekkel űzött szitimfény- vesztő varázslatot. Kert j gyümölcsfáit oitogatta, s hosz. iszú évek türelmes munkájával nemcsak a természetet győzte le, de a maradiak csö- ' Ányos ellenállását is. Micsurin gyümölcsfái kiállják -a dél perzselő forrólságái és az északi tájak jeges lehei- letét is.-Egyben nagyszerű példát mutatnak minden jó gazdának arra, hogyan lehet úrrá az ember a természeten, hogyan alakíthatja a növények tulajdonságait éa hogyan gazdagíthatja a maga és a közösség életét. CSILLAG Sztálin díjas regény Kazakievics A járercsztag zöldszínű álcázóruhájában elindul, hogy pontos adatokat rszerezzsm a nácicsiapatok ibadmczdulatai- ról. Fához, földhöz, vízmosáshoz tapadva, Trekov hadnagy hat emberével véghezvisz! a lehetetlent: áthalad az ellenség arcvonalán, két lépésnyire az öntelt, gyilkos beitola- kodiőftd-l- A szovjet hadosztály rádiókészülékében .megszóltál Trekov hangja. „Halló, itt Csillag, Csillag, Csillag... Az ellenséges arcvonal mögött a legnagyobb ti tokban gyülekezik és támadásra készül a Wiking páncélos 35 hadosztály'. A járőrosztag megtette kötelességét, És a, nácik hajtó- vadásaafca közben visszafordul, hogy elinduljon az ott- jhont jelentő ezred, vagy a végső megsemmisülés felé. Kazakievics Sztalin-dijas kis remeibe a Honvédő Háború egyik epizódján keresztül mutatja meg azt az emberfeletti hősiességet, amely Európát, s talán .az egész világot is megmentette a pusztulástól. Daruk a Moszkva- csatorna partján A Moszkva-osatorna folyami kikötőjében megtették az előkészületeket a tavaszi hajózási idényre. A hajók kijavítása befejeződött, egyre inkább gépesítik, fejlesztik magának a kikötőnek a munkáját is. Képünkön a kikötő egy részét látjuk, ahol a daluk készen állanak az áruk berakodására. Városszerte folyik a fásítás és parkírozás A melegebb tavaszi napok beálltával — mint azt több- ízben jeleztük is lapunkban — megkezdték városunk utcáinak a fásítását, tereink pairkosiiását. A parkosítási éj fásítási munkákat a kertészeti középiskola, szakembereinek irányításával végzik. Az utcákra mézelő fákat ültetnek. A Dessewffy-téren már befejezték a sövény ültetéséit. A Károlyi-tér parkosítása viszont most van folyamatban. Az utcák fásítását fokozatosan végzik. A fásítás szebbé és egészségesebbé teszi városunkat, a mézelőfák pedig méhészeinknek tesznek jó szolgálatot, (ks) Összefogtak a Fülpösdaróciak Versenyben Biri és Nagykálié Harc a gépért Irta: SOLTÉSZ ISTVÁN. A tavaszi napsugár végig- ijzaladt az íróasztal papírjain. Már: on, az öreg mérnök dünnyögve hunyorgatott az ablakra, aztán berántotta a függöny szárnyait-. Vijszaiballagott az asztalhoz és irni kezdett. Élete főmüvét, amihez már réges rég hozzáfogott: „A rómaiak ha- digépezete és egyéb harcieszközei.“ Kicsapódott az ajtó, nyakig olajosán az élmunkás Kocsis lépett be. Kezében papírlapot tartott. — Tervet hoztam mérnök ur. Bosszúsan tolta fel szemüvegét homlokára Márton mérnök. Az ólmunkás már ott könyökölt az asztalán, egy olajfolt rácseppent a „hadigépezetre“ és széles lendülettel magyarázni kezdett. — Május elsejére teszünk felajánlást. A mérnök gyorsan helyreigazította szemüvegét és a papírlap fölé hajolt. Onnan morogta. — Nem tartozikj rám, vigye a versenyfelelőshöz. Kocsis csodálkozva egyenesedett ki, rábámult a mérnökre, aztán megvonta a vállát, — Jó, ha aj mérnök urat... az ajtóból visszafordult. — 150 lámpavasat hajlítunk naponta. . . . Amikor a mérnök gondolatába ért a mondat, felrántotta a fejét. Ez mór öt is meglepte. — Hogy. . . hogy mondja. Nevetés terült szét Kocsis arcán és megismételte. — Bolond maga? — horkant fel Márton — ne vicceljen itt velem. Az élmunkás visszaballagott az asztalhoz. — Persze nem az ócska gépekkel, uj módszerrel csináljuk, átalakítom a gépet. Ez végképp mellbevágta az öreg mérnököt. — Maga? Maga átalakítja a gépet? Miféle marhaság ez megint. De az élmunkás nem hagyta magát. — Jöjjön velem mérnök ur, majd megmutatom. Az gondolkodott néhány percig’, gyanús szemekkel pislogott a munkásra, végül is kabátot kanyarított a vállára és megindultak. A műhelyben vasak csörömpöltek, hosszú izzó pálcák verték a szikrát^ dörömböltek a gépek. A mérnök mintha idegen lett volna a műhelyben, látszott, hogy nem ismerősei a gépek, nem igen jár közöttük és mintha félt is volna a rikoltó szijjaktói, villómsebes kerekektől. Az élmunkás már ott állt az egyik gépnél és türelmetr lenül várta a mérnököt. — Egyszerű az egész, mint egy pofon. Ezt a merev részt csavarosra csinálom, ráhelyezek egy sablont, a vasat belefogom, a csavart meghajtom és kész. Márton feltette a szemüvegét, ráhajolt a gépre, aztán megrázta a fejét. — Marhaság. Hát hogy gondolja azt, hogy a gépet tönkreteszük? — Dehogy tesszük tönkre — szólt az élmunkás — mert te?sók nézni. . — akarta magyarázni, de a mérnök közbevágott, — Egyáltalán hogy jön maga ahhoz, hogy egy gépet megváltoztasson. Képzett mérnökök csinálták, szerkesztették, maga egyszerűen felrúgja. —• Tudományos mérnökök, — vesztette el türelmét Kocsis — mikor volt az, aztán utána meg oda se fütyültek, bogy jó-e >a gép. — A szabályok szerint készítették, nem az ujjúkból szopták. — Szabályok! Mikori szabályok? Iíusz év előttiek? Hát azt hiszi a mérnök ur, hogy azóta megállt a világ? Mi dolgoztunk és gondolkodtunk, most meg csinálhatunk is . . .— itt szépet akart mondani és olyan szókkal kifejezni magát, amilyet a szemináriumokon hallott, de csak ;az jött ki belőle — mert május elsejét ünnepelhetünk. — Én nem engedem meg.-— Nem? Hiszen nem is is* merj a gépet mérnök ut, csak papírról. Ej, csak itthon lenne Fülöp mérnök elvtárs, az megengedné. . . . — Fiatal taes. . . — Fiatal, de többet ér mint maga — ‘futotta el a méreg az élmunkást — nem kuporog folyton az asztalnál és álmodozik marhaságokról, hanem lejön hozzánk, lesi a gépeket és aszerint szerkeszti ia rajzoltat. Már sajnálom is, hogy szóltam magának. Megcsináljuk az ujitálst, Fülöp utólagos engedélyével. — És a felelősséget ki vállalja most ? — kérdezte gúnyosan Márton. — Mi — szólalt meg egyezerre vagy tizenöt ember. Munkások voltak, akik közben odagyülekeztek. Körülállták a gépét mintha védelmezték volna a mérnök elől. Nem az ócska gépet, ami még ott zakatolt, hanem a leendő újat, a májusi felajánlást, az önköltségcsökkentést, a munkások merész kezdeményező* sék .r_ , i ■ U JtömmL **. ......u
