Nyírségi Magyar Nép, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-06 / 79. szám

1949. április 6, szerda nyírségi magyar nép 3. Oldal Végre mezőgazdasági iparunk is meghaladja a háború előtti színvonalat Jegyzék a béke ellenségeihez Ma mái- közismert és min­denki által elfogadott tény, hogy a paraszti felemelkedés útja is a szocialista tervgaz­dálkodás. Ezt a célt mozdítja eld a 3 éves terv mezőgazda- sági része, amikor a belter­jes gazdálkodás alapjait rakj- le. Ezzel legyidőben azonban gondoskodni kell arról is, hogy iaz emelkedő termelést parasztságunk értékesíteni tud­ja. Mezőgazdasági iparún,k új­rneink, állati és növényi koox- zervgyáraink, keményítő-, élesztő-, szesz- ás egyéb ha­sonló üzemek újjáépítése és fejlesztése ezért volt indokolt annyira, hogy az első tervév- b;m előirányzott lo millió fo­rint helyett — a kávét közel kétszeresen túlteljesítve — 27.6 millió forintot fordítot­tunk erre a célra. Ha egy pil­lantást mailünk a fenti grafi­konra, amely a mezőgazdasági jáépítéaa és fejlesztése egy­részt ezért fontos, másrészt padiig azért hogy mezőgazda­ságunk külföldre ne nyers- törményeket exportáljon, ha­nem feldolgozott árut. Ilyen­módon a magyar dolgozók szá­mára biztosítunk több munka­lehetőséget és a befektetett munka ellenértéké az ország­ban marad, növeli nemzeti jö­vedelmünket. Mezőgazdasági ipari üzc<­lipur navi át—sgy-Xjesxxnxonye-i- rxek értékeit ábrázolja, meg­győződhetünk arról, hogy cirőfeszítéseiinknek meg volt az eredménye, jóllehet ezeknek az eredményeknek a jelentkezését a három aszályos esztendő őrösén megnehezítette- A me­zőgazdasági ipar ugyanis a mezőgazdaságtól kapja nyers- in\iagát, ha tphlt rossz a ter­més, ezt elsősorban ia mező­gazdasági iparunk sínyli meg. Országos versenyt hirdetett a nyíregyházi MOSZü-hírendeítség A Moszk nyíregyházi kiren­deltsége a napokban verseny­kihívást adott közzé, amely­ben versenyre hívta az or­szág valamennyi Moszk kiren­deltségét. A kihívás alapján meginduló versenyben dön­tik el, melyik kirendeltség végzi a legjobb, legered­ményesebb munkát a terme­lőcsoportok, földmüvesszövei- kezetek tervszerű termelési versenyének elindítására. A versenykihívásban vál­lalják a nyíregyháziak, hogy a megye területén lévő föld- miivesszövetkezetek 95 szá­zaléka részt vesz az egymás közti termelési versenyben. A verseny népszerűsítése érde­kében még fokozottabban ve­szik fel a kapcsolatot a saj­tóval. A szövetkezeti gazdál­kodás népszerűsítésére elő­mozdítják, hogy a községek dolgozói 104 esetben meglá­togathassák a termelőszövet­kezeti csoportokat. A versenykihívás befejező részében hangoztatják nyíregyházi Moszk dolgozói, hogy „ezzel is hozzá kívá­nunk járulni a munkásosztály és a dolgozó parasztság sző vétségének még szorosabbra fűzéséhez, a falusi osztályel­lenség még fokozottabb visz szaszoritásához a munkásosz­tály és annak élcsapata, a Mrgyar Dolgozók Pártja ve­zetésével.“ Reméljük, hogy a nyíregy­házi Moszk kirendeltség dol­gozói derekasan megállják helyüket az általuk kezde­ményezett versenyben. 1938-ban 308 milliói forin: volt mezőgazdasági iparunk havi termelésének átlagos ér tóke. A háborús behatások, d elsősorban a rossz tcirméc miatt a fekzaJbadulás után <s szinte katasztrofálisan le zu liánt úgy, hogy 1946--47-bei is csak 138.9 millió formte futotta. Az első tervévbeí már 238.8 millió forintra emel fcedett a havi átlag értéke. — 1848-ban volt felszabadulásunt óta az első jó termés, az 5 hó napes terv eredménye énnél megfelelően már közel 15Í millió forinttal nagyobb a; első tervév eredményénél és több mint 70 millió forinttal i hábarűelőíti színvonalnál. — Ennél az eredménynél tenné ea&tbsen számításiba .keil ven ni, hogy a mezőgazdaság ipar mindig ezekben a hóba pókban éri el legnagyobb ter­melését, így tehát az 5 hóna pos terv eredménye nem té­vesztendő össze az évi, vagyis a 12 hónap átlagával­A tervszerű beruházások folytán mezőgazdasági ipa­runk már talpraaüt és kapaci­tása lehetővé teszi a háború előtti eredmények állandó fe- iülmúlá-át. Ezt bizonyítják a 3 éves terv utolsó esz!endejénék előirányzata is, mely szerint \z 1949. esztendő havi átlagát 321.8 millió forintban állapít­hatjuk meg, ebben az éviben ohát mezőgazdasági iparunk termelése havi átlagban köze’ 14 millió forinttal múlja fe­lül az 1938-as havi átlagot. Rohammunkává! építik olvasótermüké! a hakiaiórártfkázi íülümivesszovefkezet dolgozói Monzán étkednek m klsvárdai jbejfeé tcmulék A környező községekből sok diák jár be vonattal Kis- várdára, az ottani gimnázi­umba. Ezek a diákok csak este- kerülhettek haza és vagy ebéd nélkül maradtak, vagy azon a száraz koszton éltek, amit otthonról hoztak maguk­kal. A Bessenyei gimnázium Diák­szövetségiének segítségével megoldódott a bejárók ebéd­jének problémája: felállítot­ták a diákmenzát, ahol na­ponta 50 bejáró tanuló ebé­del 50 fillérért. A falvak dol­gozó parasztjai adták össze a burgonyát, lisztet és zöld­ségféléket, a testvérüzem, a Vulkán pedig; egy kitűnő tűz­helyet ajándékozott a gimná­zium menzájának. A baktalói’ántházi földrnü- veiszövetkezet igazgatósága az ügyvezető javaslatára el­határozta, hogy a község dol­gozói részére olvasótermet rendez be, ahol könyvek, fo­lyóiratok állnak majd rendel- Kezésre. A szövetkezet tagjai nagy örömmel fogadták a javasla­to': és önkéntes rohammun­kával fogtak hozzá az épít­kezéshez. Lódy János szövet­kezeti tag ellenszolgáltatás nélkül vályogot ajánlott fel, az Eposz rohambrigádja pe­dig Barcza Géza ügyvezető vezetésével végezte a mun­kát. Fiuk, lányok, dolgozó parasztok lelkes munkával csinos kulturházat, Olvasóter­met varázsoltak a volt ura­dalmi istállóból. A villanyt a szövetkezeti mozi dolgozói ugyancsak díjmentesen vezet­ték be, mig a takarítás, me­szelés és parkosítás munkáját íz MNDSz asszonyai végzik el. Az olvasótermet rövidesen átadják rendeltetésének és a baktalóTántházi szövetkezet dolgozói megelégedetten él­vezhetik munkájuk gyümöl­csét. Fisessti* eio & Mytrségi Magyar Méor* második világháború borzal­mait, szenvedéseit, hiszen ne­kik jutott belőlük a legkeve­sebb. De elevenen élnek a háború emlékei a népekben, nemcsak a Szovjetunió és szövetségeseinek népeiben, hanem a nyugati országok dolgozóiban is, akiknek a há- boruelleai tiltakozásai, veze­tőiknek: Thoreznek, Togliat­tinak határozott nyilatkozatai tudtul adják a világnak, hogy Franciaország, Olaszor­szág véleménye, a nép véle­ménye a háborúról nem egye­zik meg az ország amerikai lakáj vezetőinek hélyesiő íejbóiintásiadval. A szovjet jegyzék bebizo­nyította, hogy a békeszeretö népek ellen irányul az At­lanti Egyezmény, célja tehát az, hogy megfélemlítse azo­kat az államokat, amelyek nem hajlandók alávetni ma­gukat a világuralomra törő angol-amerikai csoportosulás parancsainak. Mi megmutattuk, hogy tu­dunk újjáépíteni külföldi se­gítség nélkül is, remdbehoz- tuk gazdasági életünket, hét hónappal a kitűzött idő előtt fejezzük be a hároméves ter­vet, a magyar dolgozók uj, ötéves terv megvalósítására készülnek, amellyel lerakjak az egyre növekvő jólét szi­lárd alapjait. A háborús uszí­tok tehát mindazt veszélyez­tetik, amit 4 ér alatt épí­tettünk, veszélyeztetik jobb jövőnket. A magyar dolgozók azon- han megmutatják, hogy szi­lárdak a béke védelmében, teljesítik azokat a feladato­kat, amelyeket Révai elvtárs jelölt meg a béke védelmére, mert tudjuk, csak így hárít­hatják el a háború rémét. Hiába ágált a nyircsaholyi parasztbasa, mégis kiosztják a házhelyeket Két világháború során szed­te meg magát Egri Sándor lyírcsaholyi baeapanasfet. Az Tső világháború alatt megsze­rezte felmentését és olyan „jól 'azdálkodott*-, hogy mire vé­le lelt a háborúnak, 100 hold öldtet vásárolt a közben tönk- cement szegényp arasz toktól. A második világháborút ugyancsak „jqlentő.i eredmény­űvel“ zárhatta Egri uram, újabb 28 katasíztrálie hold föl- let vásárolt, mégpedig kas­téllyal együtt- A kastélyt — a .akásínség ellenére — koca- fiaztatónak használta és arra1, hogy a hizijkat itt dugta el a közellátás szeme elől. A földreform során veszeke­dett ellanagitációiba kezdett és -mikor földijéből egy darabot házhely céljára jelöltek ki, a mérések alkalmával klhúzgál- a a cövekeket. Kulákbérene barátai voltak a földhivatal­nál, Géresi Ferenc és társai, akiknek segítségével három sztendeig búz a, halasztotta a házhelyek kiosztását. Most végre megoldódott a régen húzott házhelykérdés, Egri Sándor rúg-kapálása el­lenére kiosztot-áh földjén a házhelyeket. Üzemi bizottság alakéi a városházái! dolgozóinak érdekvédel A városi közigazgatás dol­gozóinak érdekvédelmi szerve eddig a VAOSZ volt. Most minit értesültünk, a VAOSZ keretén belül megalakítják a városháza közigazgatási dol­gozói üzemi bizottságukat is, amely kézbeveszi a városhá­za mét. Az üzemi bizottsági válasz­tásokat — értesüléseink sze­rint — a jövő hét keddjén tartják meg. Tegnap délben megválasztották az üzemi bi­zottsági választások jelölőbi­zottságát. Adj és gyújts a Szabad Nép házának (Bélyegek kaphatók a Magyar Dolgozók Pártja szervezeteiben) (ks) Kellemetlenül érte a: imperialista hatalmakat j J Szovjetunió békeakarattói át .tatott, határozott, nyugodt rangú jegyzéke. K&lleimetlenü érte őket, hiszen a jegyzék fel fedte az imperial isták tümörü .ősének, az Atlanti Egyez néninek minden rajtéit szán iékát és bebizonyította, meny lyine ellentétben ülj az iim. oerialisták csoportosulása a; Egyeeült Nemzetek Szierveze lének Alapokmányával é: izokkal a szerződésekkel, flme -veket a Szovjetunió kötőt izekkel az államokkal a béke >s a nemzetközi biztonság fenntartására. A Szovjetunió 1942-bei Angliával, 1944-ben pedig Franciaországgal kötött szer­ződést a béke érdekében tör­ténő együttműködésre^. Ezek t aerződiések határozottan ki- nondják, hogy egyik állam >em vesz részt olyan állam, csoportosulásban, amely is másik ellen irányul- A hábo­rú befejezése után Yaltában és Potsdamlban tanácskoztak a Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok és Anglia vezetői. Meg­győzés jött létre köztük, hogy gyiüítműködlnek iaz egyeté- nes béke- és nemzetközi ‘biz onság megerősítésében és a? Egyesült Nemzetek Szerveze­tének messzi] állításában. Az azóta lelteit idő azt mutat- a, hogy ;a Szovjetunió mindig vövetkezetesen állta a szavát, a zerződések, egyezmények töfb- ri aláírói pedig egymás után sértették meg az egyezményeik rontjaif. Az Egyesült Neanze ek Szervezetét az imparia ista többség szavazógépévé ették, az egyetemes békét és nemzetközi biztonságot feg' - érkezéssel „szolgálták“ at tor, amikor a Szovjetunió ja­nis latot tett a leszerelésre és békeellenes, szovjetellenes po- i Ilkájukat most tetőzik be az Atlanti Egyezmény létrehozá­sával. Az imperiiaiistla államok ve­zetői hamar elfelejtették a

Next

/
Thumbnails
Contents