Nyírségi Magyar Nép, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-02 / 51. szám

szerda NYÍRSÉGI magyar nép 3. oldal. saaaamü».*-.'-' ««« ad íz építési mínisztériummk iza vizeíiaiasa és csatornázása . e^i(f Sípokban mérnökökből álló szakbizottság érkezett e^ó'tt .lázára, hogy megvizsgálja a város vízellátás árnak ^ q asi lehetőségeit és esauorinaremdszerünk. kiépítését. K ottságo. kinos meglepetés érte a letűnt úri Miagyar- r' ,g szabolcsi dzsenmiesaüében: nem számítottak arra, y ilyen elhanyagolt vizel látású és csatomahálózatu rosna találnak, lüíílkaságszámbamenő az a lelküsmere:- mség és hanyagság, ahogy a város multrendszerbeli urai .-.bántak Nyíregyháza közművl berendezéseivel. A bizottság Vizsgálatának, az lett volna a célja, hogy bekössék Nyíregyháza csatornáit <egy ©gyiséges csatorna- rendszerbe ugyanakkor pedig megoldják vízellátását. Vala­hány építkezés van ugyanis Nyíregyházán, például a Vas­gyár-utcai bérháziak. ÜTI palota, most pedig a Dohány- beválí.ó és MÁV pályaudvar, mindegyiknek külön kutat kell építeni a vízellátásra ás derítőket a szennyvíz leveze­tésére. Rendkívül megdrágítja ez az építkezést. Úgy gon­dolta a minisztérium, hogy ezeket a költségeket elkerülhe­ti a jövőben, ha megjavítja vízellátásiunkat és csatorna- hálózatunkat. „ A bizottságot csalódás érte a vizsgálat alkalmával. Kénytelenek leszünk tehát Lo vábbra is építeni a szennyviz- d érit őket és kutakat. Város usunk csatornázásának és víz­vezetékkel Való ellátásának tervét pedig külön állami terv- keretében kell megoldani. Jellemző a bizottság viz sgájLatának eredménye á vá­ros múlt bűnös vezetésére és példa airHa, mennyi nehéz­séggel és mennyi mulasztás pótlásával kell megküzdenie a népi demokráciának a dolgozók jólétét szolgáló országépí­tése során. j Március S; Nemzetközi Nőnap 1910-bűm* K-cppemihágában ült ösz- :s®0 a II. Nemzetközi Szacialsiia Nokoinifereirjcia, a e-zockliisia r.ő- mozgialldrn akkori legnagyobb nem­zetközi nőalakjának, Clara Ze kirí­nék vezetésével. Ezen a ka ;;f ©rem­eiéin Clara Zeikin jiaivislaiara fo­gadták e)J az a halár-ozaidi, hegy mind.m óv március 8-án Nemzet­közi Nőnapé». tartanak, mmit a dolgosé n&k mozgós itásának nap­ját, a kiasákmámyáó, háború» akaró kapitális a rend eilen, a nők pali ikai és gazdasági jogaiért. A Nömapai. Nyíregyháza dolgozó asszonyai é® feániyrai szántón rraeig- üninepOik március 8.-án. Az ün­nepség már előtte vaíó esi le 'kezdő­dik, az U törők esi‘i felvor.iulásáml, miaíjd másnap reggeltől es1 óiig tartó műsorral! • laszik emJáloezaiessé a város dolgozói elöl. ezt a napot a nyíragyházi dolgozó asszonyok, aiz MNDSz. Szerkesztői üzenet A Vulkán-gyár dolgozóinak: megkaptuk verse nycsatLako­zásulcat, azonban csak abban az esetben tudunk erről írni, ha a konkrét' felajánlásokat, vfrrsietnypoöjtokiat ismerjük­ÍGY vitte jegre a „valóságos aranydollár kölcsön“ Szilágyi Károly gégényi középparasztot Peregnek a megráirgult bo- ríiótapú telekkönyv lapjai Kom.ós Lajos telekkönyvve- saető ujjait közt- A-), B-), C-) — A ), B.g C-) — villannak a tu­lajdon- és teher lapok, minde­gyik sűrűn, teleírva. És mind­egyik telekkönyvnél soványt gö-hüs A.) és B.) lapok, de an­nál vaskosabb, annál tekinté­lyesebb C.) lapok — jeléül és ékes bizonyítékául kis- és kö- zéparaisztságunk múlt rend­szerbeli anyagi helyzetének, gazdasági bizonytalanságának. Hitelezők, bankok kezén volt- a föld, — ezt mutatják a C.) lapok. Csak névlegesen haszr nálta az, akinek a neve az A-) lapon szerepel. A gégényi kiirtanemesek Miközben a lapokat pörgeti, beszél Komlóé Lajos- A gégé­nyi telekkönyvieken feltűnik a „Nemeü. birtok“ felírás. Meg­magyarázza: kin- és középpa­rasztok ezek, kurtanemesek. Az 1853-as királyi pátens alapján elkészített telekfcömy- veiken szerepel ez a felírás- Peregnek a lapok, egyszer aztán megállnak Szilágyi Ká­roly és neje, Mónus Verőn gégényi középpairaszt 8—9 hol­dat tartalmazó és „Nemesi birtok“ felírasd telekkönyvnél- Konil-ós Lajos helyett a te­le kkönyv keed beszé'nk Szilágyi! Károlyi és nloje, Mó- nus Verőn, hogy ragasztanak valamicskét a földhöz, vagy jószágot, szerszámot, esetleg traktort vesznek. 12 évi tör­lesztésre, vették fel a „valósá­gos aranydollárt“­Beüt a krach A valóságos aranydoliár A Földhitelintézet folyósí­totta a kölcsönöket- Külföldi kölcsönök voltak, záloglevél­re adták. A föld volt a fede­zet. Úgy nevezték, hogy „va­lóságos aranydoHár-kölcsön“. Szilágyi Károly ési neje, Mó­nus Verőn 600 valóságos aranydollárkölcsönt vettek fel. 1928-at írtak akkor és „jó vi­lág'* volt. Jó ára volt a gabo­nának, az állatnak. Gondolta 1930. táján jöttek a bajok. Az 'egész világpiacon, az egész világgazdaságban beállt a válság- És Szilágyi Károly és neje, .Mónii- Verőn 1932- bl in már ott tartották, 'hogy neim tudták az első részletet sem visszafizetni a „valóságos a r a n.yd ól 1 ár * ‘ -bő 1. És a 'bank, a Pesti Hazai Első Takarék- pénztár Egyesület perelt- Pe­relt irgalmatlanul- Bekerült a C-) lapra az-e'lső foglalási rész­let. Imligyen az 1876/1932. tkvi szám alatt: „A budapesti köz­ponti járásbíróságnak 853.987/ 1932. sz. végzése alapján 600 aranydollár bekebelezett zálogjogra végrehajtási jog 55-50 aranydollár tőke, ennek 1931. november l-tő’l járó 10 százalék késedelmi kamata és- 1 százalék . bírság.“ És a C-/26 alatt már árverést kér­nek 1933- május 27An. Majd 1933- november 28-án jön a védettség és Szilágyi Károly és neje, Mónin? Verőn, egy­kori gégényi kurtanemesek védettek lettek. Védettek let­tek úgy, hogy a földet ugyan nnrn. árverez-.ék el, de ők a „valóságos aranydollár*' és a bank rabszolgái lettek, kama­tot nyögtek még a legutóbb végétért háborúig ír Dolgoztak a földön gyenmer keikkel együtt nyakhajlásig, verejtékük azonban megkemé­nyedett, csillogó „valóságos aranydol'lájrrá“, bankkamattá és a „Nemítei birtok“ felírásai, ma már megsárgult borítólapú telekkönyv C.j lapján egy(re gyűltek, egyre sűrűsödtek a fel í rákok. Vagyis: Rabszolga lett sa­ját földjén Szilágyi Károly és neje Mónus Verőn dolgozott, de nem a saját, hanem az aranydollár, míg a bank föld­jén. Feilélekzem, amikor becsuk­ja a telekkönyvet Konjlós La- jos. De jó, hogy ma már nem így van. (__r. _n.) 1,000 hold mákot és több, mint 7,700 hold cukorrépát vet as idén Ssabolcs Vármegyénkben kiváló ér­tékesítési lehetőség nyilik a máktermelőknek, hiszen nem­csak a mindig keresett má­kot, de magát a mákgubót is eladhatják. Szabolcsban dol­gozik az ország egyik legko­molyabb morfinfeldolgozó 1 üzeme, a büdszenltmihályi Al­kaloida, 'amely a mákgubóból igen értékes gyógyszereket von ki. A máktermelés tehát kifizetősége mellett fontos ipari növény és nélkülözhetet­len ipari nyersanyagot biztosít- A tavaszi vetésterv során Szübolcs dolgozó parasztsága 1000 fcatasztrális holdon vet mákot. Cukorrépát, ami ugyancsak rendkívül fontos ipari növé­nyünk, 7.705 katasztrális holdon vetünk Szabolcsban. Terrorhadjárat Franciaországban (ks) A francia kormány az elmúlt hót végén amerikai utasításra kommunistáéi kines ierrorhiadjlkiaitot indított. A véreskezü Moch belügyminisz tér rendőrsége behatolt több balodali lap szerkesztőségébe, házkMIaitásokiat tartott, a la­pok, alkalmazottait zaklatta és többet közülük őrizetbe vett. Friedllandöt, a Regards munkatársát például azért tart-óataföták le, mert cikket készült, irni a béke mellett A rendőrök magúikkal hurcol­tak egy alkalmaz öttat a Szak szervezeti Tanács székházá­ból is. Vizsgálatot indítottak Cacliin elvltárs ellen, aki mint képviselő a nemzetgyű­lésben, és mint újságíró a 1‘Humanité hasábjain harcol a háborús uszítok ellen. Hogy, miért indult ez a haj­sza ia muhkásvezetök ellen ? Egyszerű a felelőt: Francia- országban a közeljövőben községi választások lesznek és az amerikai bérenc kor­mány igy akarja lehetetlenné tenni a békét hirdető és a béliéért következetesen har­coló Kommunista Párt mun­káját. | ; ... íj A rendőrterror közvetlen előzménye Thorez elvtársnak, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága előtt elmondott beszéde volt. — Thorez elvtárs leszögezte: a francia dolgozók úgy visel­kednének,mint ia- népi demo­kráciák népei, ha a francia népet akamta ellenére szov- jetellenes háborúba sodornák és igy a szocializmus és a népek ügyét védő Szovjet Hadsereg arra kényszerülne, hogy Franciaországig üldöz­ze a támadóikat. Ezért a brutális rendőr- terror a békefromt első vo­nalában álló kommunislták ellen, akik szilárdan vernek vissza minden háborús pro­vokációt és védik a dolgozó milliók békéjét. Thorez elvtárs beszéde sú­lyos csapást mért a háborús uszít ókra és szétszakítja a fátylat — írja a 1‘Humanité — amelyet az angolszász im­perial1 izmus francia lakájai borítottak a háborús előké­születekre. Hiábavaló az erőszakos „választási harc“ a kommu rdstiaüldözés. Volt már ilyöl Hitler Németországában, me; több más országban Ls. 1 nép ellenségei ajkkor is elbuk tak. A béketábor népei ere sek nemcsak a szabad orszlá gokban, hanem az imperialis ta elnyomás államában, is. A szervezett dolgozók ni vében Arrarcbart, az építő ( faipari szakszervezet titkár a Gachim elvtárs elleni vízi gáláktól kapcsolatban kiji leintette: ha tettekre ragui tátjáik mtigukat, az égé; CGT Cacliin elvltárs melle áll. Thorez elvdárs kijelentése vei egyetért a francia m hatalmas tömege. Ezt biz nyitják a Kommunista Pál hoz és a Szabadság Harcos Békeinozgalom vezetőségéi! .százává! érkező sürgönyt amelyek mindannyian ha goztatják, hogy a francia n nem visel háborút a Szovj unió ellen. A Békeinozgalom ezt üzenetet intézte Trumannl; A francia kormány meg vesztette önt, amikor elhit íe önnel!, hogy a francia né] háborúba lehetne vinni Atlanti Szövetség span fala mögött. A francia i minden idegen ttíanadá: meg 'akarja óvni Francia szag területét és ezért m vonja a kormánytól azt a got, hogy a vállalt szerző sek megsértével aláírja Atlanti Egyezményt. A fi cia nép viszautositja a borút. Thorez szavaival egyér mii kijelentést tett Togli elvtárs is, az Olasz Kom nista Párt főtitkára jele azt, hogy a béke hatat erői ott vannak az imper ita vezetés alatt szenvedő szagokban is: Franoiaors ban, Olaszországban és sz a gyarmatokon és félgyar ti államokban. Mélyfúrású kutakat kérnek Büdszentmihály dolgo; Nagy nehézséggel küzdenek Büdszentmihály dolgozói a vízellátás terén. Kutak ugyan vannak elegendő számmal, azonban ezekben igen kevés a vízmennyiség, éppen hogy csorognak a kutak, hogy egy kevés ivóvizet- tudjanak hazavinni. Az lenne a 1 síik, hogy az uj kutak é se helyet inkáb fúrják lyebbre az eddig meglóv hogy igy elegendő vizn nyiség ál,Ihasson rendeli síikre a legnagyobb szár gok idején is. Minden sorsjegy nyer. Megretorieaiiax az osztalprsjilí A következő, áprilisban meginduló osztálysorsjátékban olyan újítás készül, amely minden bizonnyal még jobban fogja*, gyarapítani az osztály­sorsjáték híveinek számát. Az uj sorsjátékban 55.000 darab sorsjegy, játszik és eb­ből öt huzási osztály folya­mán 22.000 darabolt s riaik ki, különböző nye nyekkel, de a megm 33.000 darab sorsjeg egyenként 50 forintos i ményben részesül az t osztályban. így tehát & tálysorsjátékon ezentúl den sorsjegy nyer.

Next

/
Thumbnails
Contents