Nyírségi Magyar Nép, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-02 / 51. szám

4. oldal. nyírségi magyar nép 19-19. március 2, Rekordista volt a Szovjetunióban, tagjelölt lesz az MDP-ben Palicska András napkori dolgosó paraszt Halt honlappal ezelőtt hatá­rozta el 'a Miagyar Dolgozók Hálájának Politikai Bizottsá­ga, hogy lezárja a Párt ka­puit egy fél évre és ez alatt az idő alatt végrehajtja a tagfel ülvizsgállatoit. Ma már megtisztított pártszervezetek, uj pártmunkások, a Pártért dolgozó tagok niagy száma jelzi, hogy nem volt hiába­való munka a hónapokig tar­tó felülvizsgáltait. A tagfelvételi zárlat meg­szűnt. A pártszervezetek ké­szülnek arra, hogy a jelent­kezőkéi: megvizsgálva a tag­jelöltek sorába, vegyék őket. Ment a tagfelülvizsgálat szem­pontjai érvényesek a tagjelöl­tek felvételénél is. A napkori pártvezetőségnek többen bejelentették már régebben, hogy ha lehetőség lesz rá, szeretnének a Párt Hágj előlijei, majd tagjai lenni. Ezek közé tartozik Palicska András, akinek két hold íöl- dfecskéje van a napkori határ­ban. Akkor jött haza hadiíog Ságból, amikor már nem je­lentkezhetett a Pártban fel­vételre. —. Türelmesen vártam — mondja Palicska András hiszen a felülvizsgálat elvég­zése nagyon fontos volt, En csak kívülről szemléltem az eseményeket, nem vehettem részit a taggyűléseiken, hiszen nem vagyok párttag, de azért tudom, hogy kiktől szabadult meg >a napkori plártszervezet. Azoktól, akik csak hátráltat­nák a Párt munkáját, akik ár­tottak a dolgozóknak. Egy ilyen, megtisztult, megerősö­dött pártszervezetben öröm lesz tagjelöltnek és tagnak lenni. , Ismerem a tagjelölt kötelességeit — Tudom azt, hogy csak egy fél év múlva lehetek partitag. Addig be kell bizo­nyítanom pírth ősegemet és partmunkát is kell végeznem. — És a tanulás? — Persze, tanulnom is kell Nem uj dolog ez nekem. A Szovjetunióban láttam, hogy minden párttag tanult, mun­ka. után, szabadidejében, ami­kor csak alkalma volt rá. Es bennünket is tanítottak. Anti­fasiszta iskolán ismertettek nr, eg bennünket a politikával, a munkásmozgalom elméleté­vel. Most is fogok tanulni, mint ahogy odiaikimlt. tanultam — Nemcsak tanult, de dol­gozott is odakinn dertakasan — szól bele Spinyhért elv­társnő, a párttitkár. — Egy erdélyi fiúval együtt rekord­ista volt. 700 százalékos tel­jesítményéért nagy megbecsü­lésben és elismerésben része­sült. — Hát csak dolgoztam be­csületesen — szerénykedik /’aiicska András. — A szoci­alizmus országában nemcsak riotndják azt, hogy „aki nem lolgozik, ne is egyék“, hanem így is cselekszenek. De nincs s ott olyian, aki ki akarna onni magát, a munkából. Mi is dolgoztunk és elláttak ben­nünket rendesen, pedig csak hadifoglyok voltaink. Jó népnevelő lesz — Már ki is szemeltem Pa­licska Andrásnak a pártmun- kát — mondja a Ititkárasz- szony. Beosztjuk a népnevelő csoportba. Amellett, hogy a földjét megműveli, ő a község kézbesítője is, igy mindig em­berék között forog, niagyon Tegnap, március elsején in­dult diadalmas útjára, a diós­győri vasgyár dolgozói kezde­ményezésére a szocialista munkavorsu.iv1, hogy győae- 1 tenne, vigyék üzemeink, gyá­raink - munkásai, mérnökiéi, tisztviselői a 3 éves tervet. Néhány napja hangzott csak el a hívó szó, de alig van már üzem az országban, amelyik ne dolgozta volna ki új tervét a szocialista versuny teljesítésé­re- Mint a lángra’lobbant tűz terjedt el a lelkesedés üzem- ről-iíizemre, dolgozóiról-dolgo- zóra. — Elvtársak csatlakozzunk! Elvtársaink mienk a gyár! felhívást intéztek a középis­kolák és általános iskolák munkás diákjaihoz. A felhí­vás .többek között a követ­kezőket mondja: „— Felhívjuk minden egyes munkásszárinazásu diáktár­sunkat, hogy öntudatos lel­kiismeretes tanulással ké­szüljön annak a munkakörnek betöltésére, amely reá a dol­gozók társadalmában vár. — Oda kell hatnunk, hogy minél több munkásszármazüsu ál­talános iskolai tanuló iratkoz­zék be 'a VIII. osztály elvég­maira levelet hozott a posta a kisvárdaii Vulkán-gyárból. — Egy munkás írta benne a kö­vetkezőket „Üzemünk vezetősége kérte az iparigazgalóteágot, hogy három munkás tanulni mehes­sen a kecskeméti gyárba. A munkások között én ib ott vol­tam, január 23-án jelentkez­tünk a kecskeméti vasgyárban. Az üzemi bizottság és az üzem véztetősége; a lagnagyobu szeretettel fogadott bennünket, majd egy,-egy szaktársra bíz­tak bennünket, hogy azok ta­nítsanak. Én Faragó János, rszaktúrié­hoz kerültem, aki idős ember már. Minden tapasztalatát és tudását igyekezett átadni, él­jél ismeri a falu lakosságüt. Ha valami nőm megy, ,a többi népnevelő segíteni fog neki. Hamarosan jó népnevelő vá­lik Palicska elvtársból. Azért mondom, hogy elvtárs, mert már magunk közé Itlairtozónak tekintjük. Ilyen tagokra van szüksége a niapkoai pártszer­vezetnek. Ha a küiullotit rosz- szakért mind ilyeneket ka­punk, nagyon jó cserét csi­náltunk! (ks) Elv társak építsük jövőnket! A munka megindul:, a mun­kásfejek összehajolnak, uj gé­peikül;, új munkamódszereket találni, mérnökök, él mu akii- sok figyelmeznek >a. gépek üteméire: hogy lehetne jobban, többet termelni?. 10 hónapig tart a verseny és ezalaitit a tíz hónap alatt új hősök szülétek a munka frontján, új üzemekre kerül fel a vörös csillag- Lesznék üzemek az első helyien, de egyetlen egy üzem sem lesz vesztes, mert a szocialista munkiaverseny minden dolgo­zó számára csak győzelem lehet. zése után középiskolába. Éppen ezért felhívással for­dulunk minden munkásszár- inazüsu általános iskolai ta­nulóhoz: Pajtások! Dolgozó magyar nép fiai! Legyetek a jövő értelmisége! Nincs érde­kesebb, izgalmasabb annál, mint megismerni az élet, a történelem törvényeit, rájönni a természet titkainak megol­dására. Ehhez nyújtanak se­gítséget a középiskolai 'ta­nulmányok. Uj, gazdagabb ismeretanyag megszerzése, a diákélet uj szépségei várnak rátok. Előre a műveltség Vá­rának bevételére!“ magyarázta a versenyüket, a brigádmunkájukat. Kupolájuk kezelésénél so­kat tanultam és amikor haza­jöttem, a ml gyárunkban is bevezettrin eljárásúkat és en­nek eredményeképpen sok ízáz munka.órát és anyagot ta­karítottunk meg- A kemence kezelőitől is sok értékes ta- pasz'alaíokat szereztünk, amit szintén, felhasználtunk üze­münk fejlesztésében. Az üzem minden dolgozója hálás a szaktársafcnak s háli is a népi demkoráciának, ame­lyik az államosítással lehetővé tette, hogy az üzemek egymást segítve; építsék a szocialista társadalmat Szabó István.“ Fizessen elő a Nyírségi Magyar Népre Minden dolgozó győzelme! Előre i ittas ni bevételére A salgótarjáni Állami Gimnázium munká&diákjainak felhívása A salgótarjáni Állami Gimnázium munkásdiákjai Egy munkás írja; Egymás segítségével építjük a szocializmust A napokban a Nyírségi Ma­gyar Nép szerkesztősége. e>zá. A Szovjetunió állattenyészi a háború után A müsodik világháború mér­hetetlen pusztítást okozott a Szovjetunió hatalmas állatál­lományában. A megszálló né­met. lasisziák mindent elra­boltak, ami kezük ügyébe ke­rült. Amit nem tudtak ma­gukkal vinni, azt elpusztítot­ták. így ia Szovjetunió egyes nyugati részein, Ukrajnában, Bjeiorussziában a háború alatt 'a sziarvasmarhaáilo- mány egyharmada, a juh és kecskeállomány egynegyede és a sertésállománynak közel háromnegyed része elpusztult. Az a csodálatos épitö mun­ka, mely azonnal a háború befejezése után megkezdődött a Szovjetunióban, ujjáterem- tette az állatállományt is. A megszállás során különösen Hagy kürt szenvedett Ukrajna szarvasmarhaállománya már elérte, aprójószáigjállománya pedig máp túl is haladta a há­ború előttit. A Chazak köz­társaságnak 1948 október ele­jére majdnem másfélszer jetunió jószágáilomá ezt a hihetetlenül gyors ujját eremtését? M ind ént iaz a tervszerűség, meli Kommunista' Pánt és a jet kormány az állat,ten} tést irányította. Már a háború alatt kom kutatómunkát folytattak állatfajták kitenyésztésére, háború utáni években nyo uj állatfajtát nemesi tettel Az uj állW.iUjitáklat a halad miosurini biológia követői ne mesitették, bebizonyítva ezzi hogy a tudomány segítségé vei az állatokat is meg lehe változtatná. A szovjet lálliattenyésaíé sikerét a tervszerű és helye takarmánygazdálkodás is biz tositja. A Szovjetunióban év ről évre nagyobb területekei vetnek takarmánynövényeké 1941-ben la takarmánynövé nyék vetésterülete 8-9-szei akkorára növekedett, miül amekkora a mezőgazdaság kollektivizálása előtt volt. A gabonatermelés fejlődése és az Egy Chiarkov vidéki kolhozban a mlarhuallomány állandó felügyelet alatt van. A képen nyésfltő vizsgálati célra annyi tehene volt, mint a bá­bom előtt, 1940-ben. A jószágállomány különö­sen az elmúlt esztendőben sza porodéit ugrásszerűen. 1948. első Ház hónapjában a Szovjet unió s za r vas mía rlvaál 1 omány a 22, sertésállománya pedig több, mint 70 százalékkal gyarapodott. A növekedés majdnem kétszer 'akkora, mint ugyanezekből az állatfaj iák­ból a -háború előtt egy egy évben volt. 1948 végén mar több szarvasmarha és juh volt a Szovjetunióban, mint 1941 elején. Ez azé jelentig hogy a leglényegesebb ha­szonállatokban a Szovjetunió múr elérte a háború előtti színvonalat. A fejlődés nemeslak mennyi sógi, minőségi is. A Moszkva, környéki kolhozok tejterme­lése pl. az 1947 évihez viszo­nyítva több, mint 40 százalék kai növekedett. Számos he­lyen egy-egy (tehén 8-10.000 liter tejet is ad évente. Mi tette lehetővé a Szov­: az állatorvos és egy állatte- véiit vesz egy tehéntől. abinktafcainnány készletek növekedése szintén hozzájá­rult a szovjet állattenyésztés sikereüiez. A kolhozok farm­jain emelkedett a munka kul­turális színvonala is, ami szin­tén egyik magyarázata, a szovjet állattenyésztés sike­rének. Egyre több takarmány- előkószitő, elektromos mosó- e-, fejőgópet használnak a kol hozókban. Javarészt gépek­kel végzik a szémakiaszálást, silózást, olajpogácsa darálásit és számtalan mlás munkát. Az az óriási lendület, mely- lyel a Szovjetunió népe hoz­zálátott országa felépítéséhez és a háború előttinél is gaz­dagabbá (tételéhez, hatalmas eredményeket hozott az állat­tenyésztés szümára is. A mun ka természetesen pillanatig sem szünetel. A Szovjetunió állatállományának további fejlődése tovább emeli a dol­gozó nép életszínvonalát. Elrejtette ötmázsás lisztfeleslegét A rendőrkapitányságnak bi zalmasan (tudomására, hozták, hogy Szabó János nyírbátori malombérlő egyik ismerősé­nek lakásán elrejtett két mázsa rozs és 3 mázsa búza­lisztet. Szabó János az 5 má­zsa lisztet el akarta vonni a közellátástól. A malombérlőt a rendőrség őrizetbe vetite. A nyomozás során az is ki fog derülni, honnan „takarította meg“ Szabó János az öt má­zsa lisztet. ,

Next

/
Thumbnails
Contents