Nyírségi Magyar Nép, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-06 / 55. szám

A népi demokrácia mellé felsorakozik a középparasztság is — mondotta Rákosi elvtárs as MDI3 Kosponii Vesetőségének illésén Tegnap összeült a Magyar Bolgozók Pártja Központi Tezetösége. A Központi Ve­zetőség ülésén Rákosi Mátyás •Ívtárs mondott nagy beszé­det. — A legutóbbi ülésünk óta «ltelt három hónapot — kezd­te beszédét Rákosi Mátyás •Ívtárs — a magyar nápi de­mokrácia és benne a Magyar Dolgozók Pártjának további megerősödése jellemezte. A Magyar Függetlenségi Nép­front nyilatkozata újra meg­erősítette azt a felismerést, hogy a magyar kommunisták­nak, a Magyar Dolgozók Pártjának a programja a leg­jobb utat mutatja népünk fel­virágoztatására. Ebből a fel­ismerésből folyik az az egyre «rösbödő követelés is, hogy a demokratikus erők összefo­gása az eddiginél legyen nem­csak szélesebb, de szorosai* és fegyelmezettebb is. Az új Függetlenségi Népfront meg­növekedett vonzóerejének biz­tositéka és eredménye a Füg­getlen Magyar Demokrata Pártnak és a Radikális Párt- szövetségnek csatlakozása. A Függeüenségi Népfront létrejöttének pozitív eredmé­nyeként tekinthető a Baran- kovics párt feloszlása 'is- Ez a párt az 1947-es választáso­kon elsősorban a vallásos katolikus parasztok szavaza­tait kapta meg, azokét a pa­rasztokét ,akik a reakciós egyházi körök befolyása alatt álltak. Abban a mértékben azonban, ahogy ezek a pa­raszti tömegek közeledtek a demokrácia felé, megbékéltek annak intézkedéseivel, mert belátták annak segítését, olyan mértékben szűkült en­nek a pártnak alapja és lét- joga is. Az önkéntes felosz­lásához hozzájárult az is, hogy a párt fennállása óta sem kritikában, sem javasla­tokban a legpai'ány.ilbb hozzád járulást sem tudta adni a né­pi demokrácia építéséhez. Ezen tényezők együttes ered­ményeként minden nyomás nélkül annak felismerésével, hogy a magyar népi demo­krácia életében teljesen feles­legesek és szerepűit csak ká­ros, oszlottak fel Barankovi- csék. akadt kommunista vezető, aki a bíróság előtt megtagadta volna ©Ívelt. Mimdsaenty magatartásának megváltozáeáfban nem kell semmitféte titkot teremünk. Magatartása megváltozott, mert a letartóztatás ténye és — ahogy saját maga mondta — a (börtönben eltöltött napok meggyőzték őt régi álláspont­jának helytelenségéről. Ez nem változtat azon, hogy Minitteenty pá] fordulása a kölc?i gjjözelmte s a magyar és nemzetközi reakció súlyos veresége’. A püspöki karnak a Mínd- szenty ügyében tanúsított ma­gatartásával foglalkozott ez­után Rákosi elvtárs, majd is­mertette a velük folytatott tárgyalások eredményét. A tárgyalások eredményre is vezettek volna, de éppen ezért lépett közbe a Vatikán és a további tárgyalásokat „eltaná­csolta“. ínagyar demokrácia óriási er­A dolgozó nép helyesléssel fogadta Mindszenti letartóztatásának hírét Részletesen foglalkozott Rá­kosi elv tára a Mindszenty-ügy nemzetközi visszhangjával, majd hangoztatta, hogy Mind- szenty leleplezésének és letar­tóztatásának nemcsak a reak­ció táborában volt visszhang­ja, hanem világszerte ott te, ahol az emberi szabadságért küzdőinek- Ez a tábor, amely a Szovjetuniói és bölcs vezéré­nek, Sztálin elvtársnak vezeté­sével fáradságot nem kímél­ve küzd a kéke megtartásáért a háborús uszítok ellen, le] - kezdéssel támogatja a ma­gyar demokrácia harcát a re­akció egyházi köntös mögé bújt képviselőivel szemben. Számunkra azonban ebben a kérdésiben legfontosabb volt természetesen saját népünk állásfoglalása és itt ért» a re­akciót a legsúlyosabb vere­ség. A magyar dolgozó nép helyesléssel és megnyugvás­sal fog-adta Mindszenty letar­tóztatását és perét. Gyökeret ver a szövetkezeti mozgalom koknak szántunk, a középpa­rasztra továbbítsák. 1,250 község kap vilianví öt év alatt Az ötéves terv ipari részé­nek ismertetése során lejelen­tette Rákosi elvtárs, hogy Öt év alatt 1.250 községet kap­csolunk be a vilanyhalozatba es ez másfólmilió faluk dol­gozót lát el villannyal. Min­den faluba bevezetjük a tele fant, ezenkívül a terv végén ■>(!0 mezőgazdasági gépállo­más, 25.000 traktorai fog falu rendelkezésére Ülni. .Megkezdjük a mezőgazdaság­ban is az arató és a cséplö- g-tok alkalmizasáb A száraz­ság elleni have’ an az ötéves terv során 200 00 ) holdat ve­szünk öntözés alá, Hatalmas erdősítési, fásítási és talajja­vító munkát tervezünk, ezen­kívül az ötéves tervnek je­lentős falusi lakásépítési png ramja van és 200 tanyaköz­pontot akarunk létesíteni. — Ezenkívül óriási lendülettel kívánjuk teljesíteni a falusi szövetkezetek mozgalmát is. A Vatikán az imperializmus szolgálatában A magyar demokrácia erői­nek növekedését mutatja Mindszenty bíboros letartózta­tása és elítélései iis. Az összes magyar egyházak, -a római ka­tolikuson kívül elutasították azt a vádat, hogy Magyaror­szágon vallásüldözés volna. A magyar demokrácia mindezek­kel a va 1 ] á fiele keze te ív -kei olyan szerződést kötött, amely méésze felülmúlja a vallássza­badság gyakorlása terén mindazt, amit. Anglia, Ame­rika, vagy a többi polgári de­mokratikus állam nyújt. Foglalkozott ezután Rákosi «Ívtárs a Vatikán szerepével. A Vatikán — mondta — tel­jes erővel az amerikai impe­rializmus szolgálatára és j rend :i kiscsere bocsátotta be­folyását. Az amerikai impe- I riakzmus pedig világuralom­ra törekszik. Amerikának kük »épeuropai terviéi között sze­repel Magyarország és Ausztria összefogása az 1918- ban elűzött Habáburg-uralko- dőlház alatt­A Vatikánnak nem a meg­egyezés és a béke, hanem a harc és a nyugtalanság tel­iéit. A Vatikán szívesen kö­tött szerződést Mussoliinivel és Hitlerrel, de a magyar népi demokráciával nem kötött megegyezést, mert az ilyen szerződés saját nagjtravágyói politikai terveibe és az ame­rikai imperialisták terveibe ütközött. A’'nemzetközi reakció súlyos veresége Ezután hosszasabban fog­lalkozott Rákosi elvtárs Mindezentynek és társainak hazaárulásával. A magyar de­mokrácia — emelte fel hang­ját az MDP főtitkára — a jo­gos önvédelem eszközével élt, amikor az imperializmusnak az 'egyház és vallás palástja mögé megbúvó magyar ügy­nökéről lerántotta a leplet és Mindszentyt letartóztatta, A prímás leleplezése és elítélése nemcsak a magyar demokrá­cia, de a nemzetközi demokrá­cia győzelme i* és nemcsak a magyar, de a nemzetközi re­akció súlyos veresége is. Mindszenty a tárgyaláson nem mint a reakció kemény hamv a állt ki, hanem beval­lotta súlyos bűneit. Ezt a ma­gatartást a reakció szerette volna különböző vegyszerek­nek és kínzásoknak betudni- Mi, magyar kommunistái ''lie­get szenvedtünk a fasizmus kínzókamrá iban, ées rajton-k vallóban kipróbálták a fasiszta kínzás: technika minden vív­mányát, ennek ellenére soha egyetlen egy esetben nem Ezután Rákosi elvtárs a népi demokráciánk államának jellegéről és a munkásosztály vezetőszerepéről beszélt, majd foglalkozott a magyar ipari munkásság helyzetével. Han­goztatta: Ha az ország min­den pozíciójában ott vannak a dolgozók, vagy gyermekeik ói szocialista öntudattal vég­zik munkájukéul akkor orszá­gunk jövője éivrejlődése biz­tosítva van. Rendkívül nagy a, fejlődés — folytatta Rákosi elvtárs — az ipari munkások szövetségese, a dolgozó pa­rasztság körében is. A Défosz választásoknál megmutatko­A kislaknak szánt zott, hogy a demokrácia mel­lé nemcsak a szegényparasz­tok, de egyre inkább a kö­zépparasztság is felsorakozott. Szerte az országban megálla- pitható( bogy a szövetkezeti mozgalom, a dolgozó paraszt­ság boldogulásának egyetlen útja kezd gyökeret verni. A meglévő szövetkezetek erő« södnek, egyre nagyobb az ér­deklődés és megértés velük szemben. Egyre több szövet­kezet alakul és ma már kine­vetik azokat, akik a kolho­zokkal kapcsolatosan közös vályúról, meg csajkáról be­szélnek. esapá§ok ne érjék a középparasztságot Amikor megkezdtük a har­cot a kulkáság ellen és ennek bevezetéseként egy sor rend­szabályt) foganatosítottunk, a lculákság eddigi befolyásának és terjeszkedésének korlátok közé szorítására, a középpa- r riszt sóig beállítottságának megfelelően irányt vettünk arra, hogy a szegényparaszt­ságot és középarasztságot egy olyan egységes szervezetbe vigyük be, amely a szegény­parasztok szervezeti önállósá­gát is biztositja. Rákosi elv-társ rámutatott a Défosz szervezetének alaku­lásával kapcsolatos hibákra, Iiyen hiba a szegényaraszt- sácnak, mint a legmegbízha­tóbb támasznak az elhanya­golása. A másik súlyos hiba a középparasztságnak a kulák sággal való összetévesztése. Országos ez a panasz: az adó­kivetéseknél, a zsirpeszo'gál- tatásnál, a termelési szerző­déseknél teljesen egyformán kezelik a kőzépparasztot és a kulákot. Azt hiszem itt a leg­főbb ideje, hogy ezen a téren fordulat következzék be és ne engedjük azt, hogy azokat a csapásokat, amiket a kulá­A felülvizsgálat eredményei Rákosi elvtárs végezetül a Magyar Dolgozók Pártjában lezajlott tagfelülvizsgálatról szólt. Kijelentette, hogy 170.000 kizárással a Párt lé­nyegében megszabadult a síi rai közé befurakodott ellensé­ges, osztályidegen és karrie­rista elemektől. A közeli üze­mibizottsági választásokról szólt ezután Rákosi elvtárs, majd igy fejezte be beszédét: — Hűen és ingadozás nél­kül kiéli támogatnunk azt a bókefrontot, amelynek élén a hatalmas Szovjetunió és bölcs vezére, Sztálin áll. Mi itthon keményen tartjuk a békének és a szocialista építésnek ránkeső frontszakaszát. — A magyar demokrácia pártunk vezetésével megoldotta eddig is a feladatokat, és a magyar kommunisták a népi demokrá­ciák növekvő családjában & felszabadító Szovjetunióra tá­maszkodva határozott, biztos lépteikkel haladnak nagy cé­lunk, a szocializmu felé. A Központi Vezetőség tag­jai bos-zantarto lelkes tapssal fogadták Rákosi elvtárs be­szédét- A (beszédet- vita kö­vette, ma pedig Kovács Ist­ván elvtárs tart referátumot a Párt felülvizsgálatáról és a Szervezési kérdésekről. VL évfolyam, 54. ssáia 1949. március 6. Vssárnip 6 óiéul.

Next

/
Thumbnails
Contents