Nyírségi Magyar Nép, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-08 / 32. szám
VL évfolyam, 32 mséé» 1949. február 8 ftgdd Ára] 60 fillér Miért utasította el Amerika a békejavaslatot ? A Pravda „Miért utasította, »1 az Egyesült Államok a békeegyezmény ről szóló javaslatot?“ cimíi vezércikkében ezeket irja: Sztálin Kingsbury Smithnek adott válaszai villámgyorsasággal járták be a világot és a, demokratikus közvélemény Sztálin nyilatkozatában a jelenlegi feszültség enyhülésének lehetőségét, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között fennálló nézeteltérések megszüntetésének eszközét látják. Nem kétséges, hogy Kingsbury Smith Sztálinhoz fordulva az USA széles tömegeinek és a világ közvéleményének vágyait fejezte ki. Kétségtelen az is, hogy ugyanezek a körök kívánják a szovjet— amerikai viszony megjavitá- nit is. Sztálin generalisszimusz és Truman elnök találkozója — amelyről Smith ir — a békeegyezménnyel kapcsolatos egész kérdéscsoport megtárgyalására szolgált volna. — Ki tagadhatja, hogy' ennek a programnak megvalósításával reális alap teremtődött volna nem csupán a szovjetamerikai kapcsolatok rendezésére, hanem a béke és a nemzetközi biztonság megerősítésére is. Azí USA kormánya/ szögesen ellentétes álláspontot foglalt el. Ma már a gyermekek is tudják, hogy Smith kezdeményezése nem egyeztethető össze az amerikai uralkodó körök terveivel és taktikájával, mert ezek nem a most uralkodó feszültség enyhítésére, hanem annak kiélesítésére törekednek. Ezért tették a hidegháborút külpolitikájuk alapvető módszerévé. A békeegyezmény sehogy sem illik össze a jelenlegi amerikai külpolitikával, amelynek lényege támadójellegü tömb megteremtése amerikai vezetés alatt, szakadatlan fegyverkezési verseny, visszatérés a régi szovjetellenes irányzathoz, a (Szovjetunió bekerítésére és elszigetelésére törekvő „stratégia“ megvalósításához. Nyilvánvaló, hogy a tárnájáé jellegű tömb megteremtése a legnagyobb mértékben alá- ássa az Egyesült Nemzetek alapjait és sérti annak alapokmányát. A békeegyezmény kérdésében ismét nyilvánvalóvá lett a világ két külpolitikai irányzata. Az egyik a béke, a nemzetközi biztonság megerősítésére törekszik, a másik szét akarja húzni a békés nemzetközi együttműködést és minden eszközzel a nemzetközi helyzet kiélezésére törekszik. A szovjet emberek számára ebből a tényből is nagyon világos tanulság következik. A Szovjetunió, mint ahogy azt a szovjet, külügyminisztériummik az Északatlanti Szerződésről szóló közleménye hangsúlyozta: még energikusabban és még következetesebben harcol minden háborús uszító, minden támadó- szellemű politika ós háborús búj tóga tás ellen az általános, tartós, demokratikus békéért. Sztálin ajánlatának elutasítása ostoba és veszedelmes dolog volt London: A Sunday Express azt írja: Sztálinnak azonaján- , tata, hogy találkozzék Tru- mannial, olyan lépés, amely békevágyra mutat. Erre mi — mondja a cikk — udvariatlan;. Sággal felelünk, még csak azt sem kérdjük tőle: magyarázz :ia üreg kissé bőVebben szándéka*, hanem goromba visszautasítással válaszolunk. Ez a magatartás ostoba, felesleges és rendkívül veszedelmes sokm illió ember életére nézve. Az elutasításnál nem volna-e sokkal okosabb dolog elfogadni a közeledési kísérlietet és megbírálni, hogy lefektethetjük-e legalábn az első deszkáit annak a hídnak, • Egyesült Nemzetek alapok - amelyet» a világhéke ét biz- | Hiányával. Tömegtüntetések Oslóban az Atlanti Szövetséghez való csatlakozás ellen tonság érdekében fel kell építeni. Ne wyork hél egyébként azt jf lentik, hogy az Amerikai- Szovjet Társaság országos tanácsa nőbizoUságának rendezésében Newyorkban békeértekezletet tartottak. Az értekezleten elfogadott határozat tiltakozik amiatt, hogy az Egyesült Államok nemzetközi kérdések megoldására irányuk/ tbbb szovjet javaslatot visszautasítottak. Ellenezzük az Atlanti Szövetséget és Amerika részvételét a Szőriét, ságiién — mondja a határozat. Ez a háborús szövetség összeegyeztethetetlen az amerikai alkotmánnyal és az Vasárnap Oslo Legnagyobb termében^, a Kolci-seum moziban békegyűlést tartottak. A gyűlés határozati javaslatot fogadott el. Ebben felszólítják a norvég kormányt, szakítson meg minden tárgyalást az Atlanti Egyezmény ügyében. A határozati javaslat után Ran- dulf Daalland kommunista- párti képviselő nagy' taps közepette felolvasta a szovjet jegyzéket, amelyben a Szovjetunió meg nem támadási szerződést ajánl Norvégiának. Február 1-én Lange norvég külügyminiszter átnyújtotta Afanaeziev oslói szovjet nagykövetnek a norvég kormány' válaszát a szovjet kormány január 29.-1 jegyzékére- Február 5.-én Afanasziev, a Szovjetunió norvégia i nagykövete felkereste Lange külügyminiszter és a szovjet kormány utasítására a következőket közölte vele: A norvég kormány válaszából kitűnik, hogy most vizsgálja Norvégia részvételének kérdésé; az Atlanti Szövetség, ben. A norvég kormány’ kijelenti, hogy az Atlanti Szövetség regionális egyezménynek tekintendő, amely megfelel az Egyesült Nemzetek alapokmányának és célja a támadás elhárítása. A szovjet kormány nem osztja a norvég kormánynak ezt a véleményét az Atlanti Szövetség céljára és természetére vonatkozóan, min- hogy ezt a szövetséget bizonyos hatalmi csoport alakította és nem célja, hogy minden hékeszrrető államot egyesítsen, hanem arra irányul, hogy egy államcsoportot a másikbal szembeállítson. A ezoVjet jegyzék ezután megállapítja. hogy Norvégiának ehhez a nem békés csoportosuláshoz történő csatlakozása nem szolgálhatja Norvégia biztonságai, hanem ellenkezőleg: arra vezet, hogy’ Norvégiát bevonják a messzemenő tárna- díszei Lem ű célokat követő hatalmi csoportosulás politikájába. A szovjet jegyzék ezután megemlíti, hogy a Szovjetunió Norvégia irányában mindig barátságos álláspontot tanúsított és a második világháború idején közreműködött Norvégia f e 1 sza Íjad u 1 ásá ba n. A Szovjetunió önként kivonta norvég területről csapatait, hamarabb, mint maga a norvég kormány kérte. A Szovjetunió javasolja a norvég kormánynak, kössön a Szovjetunióval meg nem támadási szerződést. Oslói jelentés szerint vasárnap Norvégia nagyobb városaiban hatalmas tömegtüntetések voltak, melyeken a munkásság tiltakozott az Atlanti Szövetséghez való csatlakozás ellen. A munkások megbélyegezték a támadó szándékú Atlanti Szövetséget. Valószínű, hogy’ a norvég kormány csak néhány nap múlva válaszol a Szovjetunió meg nem támadási szerződés megkötésére irányúié indítványára, mivel Lange külügyminiszter vasárnap War shingtonba utazott, hogy „tájékozódjék az Atlanti Szövetség részleteiről.“ Uralg beismerése összezavarta a nemzetközi reakciós hadjárat terveit Krushinsky, a Pravda külön tudósi tója a következőket irja a Mindszenty perről: Mialatt a népbíréság a bűnösség fokának megállapításává] foglalkozik, Budapesté» egész Magyarország demokratikus közvéleménye mór levonta a per tanulságait. •— Mindenki egyetért abban, hogy a nemzetközi reakciónak a ^indszenty-perrel kapcsolatosan felkavart hangos hű-hója végleg kudarcba fulladt. Az imperialista sajtó azt an u'asítóm adta Mindszentinek, hogy a perben „mártíréként tüntesse fel magát Mindszenty beismerése azonban összezavarta a nemzetközi reakciós hadjárat terveit Krushinsky a továbbiakba» elmondja, hogy igen. sok külföldi trajtótudésítő) érkezett Budapestre. Sokan egyenese« azzal a feladattal, hogy Mind- szraetv1 .,mártír“-nak ábrázolják. Még- 'eszek a tudósítók sem tudtak semmi olyat találni, amely megrendelőiket kielégítette volna. Ekkor Mindszenty külföldi védelmezői kiáltozni kezdtek, hogy’ a budapesti tudósításokat rettenetesen megoenzú- rázták és a tudósítók melft különlegesen képzett, szinte hipnótikus erejű propagandistákat ültettek tolmácsként. Végül mindezekhez hozzátették, hogy’ a budapesti tárgyaláson résztvevő tudósítók valamennyien kommunisták. Ezután ismerteti Krusbinskf a Mind‘rzehty-p»er tárgyalásé* ré^vevő külföldi sa]tótudóL eítók ismert együttes nyilatkozat#. amelvben közös nvi- la'kozatial utasították rí fasza a Mindszenty-tárgyaTfísról külföldön terjesztett valőtla* h íreket. Andrics alezredes: Titiék rémuralma mir nem tart soká A bolgár Kommunista. Párt I lapja közli Ratomir Andrics jugoszláv alezredes, nemzet- gyűlési képviselő nyilatkozóImi Magpirag ul aiiii novelet Szakasits Árpád köztársasági elnök február 7-én aláírta Magyarország tiranai követének megbízólevelét. Magyar- ország uj albániai követe Szerei Lénárd, 1897-ben született. Szülei parasztok voltak 12 éves korában cipésztanonc lett és ettől az időtől kezdve mint fizikai munkás dolgozott. Már tanonckorában érint kezésbe került a munkásmozgalommal. Dolgozott a szak- szervezetekben és a Szociáldemokrata Pártban. 1918. decemberében belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Többször letartóztatták. Résztveitt a Kommunista Párt illegális mozgalmában. A fel- szabadulás után közigazgatár si tanfolyamot végzett és legutóbb egy nemzeti vállalat vállalatvezetője volt. ' tát. Andrics alezredes H- mondja nyilatkozatában, hogy nem akarta a JuKP mai vezetőinek szovjet, és marxista- ellenes politikáját, támogatni. A nyilatkozat ezután megállapítja, hogy a jugoszláv ko* munisták között tilos a Tájékoztató Iroda határozatáréi beszélni és aki a határozatról a Tito-klikk álláspontjával ellenkezően beszél, azzal leszámolnak. Titoék rémuralma már nem tart soká. A JuKF marxista-leninista vonalának győzelme már közel van é« a jugoszláv kommunisták ezrével harcolnak ezért a győz«- lemért. i
