Nyírségi Magyar Nép, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-08 / 32. szám

VL évfolyam, 32 mséé» 1949. február 8 ftgdd Ára] 60 fillér Miért utasította el Amerika a békejavaslatot ? A Pravda „Miért utasította, »1 az Egyesült Államok a bé­keegyezmény ről szóló javas­latot?“ cimíi vezércikkében ezeket irja: Sztálin Kingsbury Smithnek adott válaszai villámgyorsa­sággal járták be a világot és a, demokratikus közvélemény Sztálin nyilatkozatában a jelenlegi feszültség eny­hülésének lehetőségét, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között fenn­álló nézeteltérések meg­szüntetésének eszközét látják. Nem kétséges, hogy King­sbury Smith Sztálinhoz fordul­va az USA széles tömegeinek és a világ közvéleményének vágyait fejezte ki. Kétségte­len az is, hogy ugyanezek a körök kívánják a szovjet— amerikai viszony megjavitá- nit is. Sztálin generalisszimusz és Truman elnök találkozója — amelyről Smith ir — a béke­egyezménnyel kapcsolatos egész kérdéscsoport megtár­gyalására szolgált volna. — Ki tagadhatja, hogy' ennek a programnak megvalósításával reális alap teremtődött volna nem csupán a szovjet­amerikai kapcsolatok ren­dezésére, hanem a béke és a nemzetközi bizton­ság megerősítésére is. Azí USA kormánya/ szögesen ellentétes álláspontot foglalt el. Ma már a gyermekek is tudják, hogy Smith kezdemé­nyezése nem egyeztethető össze az amerikai uralkodó körök terveivel és taktikájá­val, mert ezek nem a most uralkodó fe­szültség enyhítésére, ha­nem annak kiélesítésére törekednek. Ezért tették a hidegháborút külpolitikájuk alapvető mód­szerévé. A békeegyezmény se­hogy sem illik össze a jelen­legi amerikai külpolitikával, amelynek lényege támadójellegü tömb meg­teremtése amerikai veze­tés alatt, szakadatlan fegyverkezési verseny, visszatérés a régi szovjetellenes irányzathoz, a (Szovjetunió bekerítésére és elszigetelésére törekvő „stra­tégia“ megvalósításához. Nyilvánvaló, hogy a tárná­jáé jellegű tömb megteremtése a legnagyobb mértékben alá- ássa az Egyesült Nemzetek alapjait és sérti annak alap­okmányát. A békeegyezmény kérdé­sében ismét nyilvánvaló­vá lett a világ két kül­politikai irányzata. Az egyik a béke, a nemzet­közi biztonság megerősítésére törekszik, a másik szét akar­ja húzni a békés nemzetközi együttműködést és minden eszközzel a nemzetközi hely­zet kiélezésére törekszik. A szovjet emberek számára eb­ből a tényből is nagyon vilá­gos tanulság következik. A Szovjetunió, mint ahogy azt a szovjet, külügyminisztérium­mik az Északatlanti Szerző­désről szóló közleménye hang­súlyozta: még energikusabban és még következetesebben harcol minden háborús uszító, minden támadó- szellemű politika ós háborús búj tóga tás ellen az általános, tartós, demokra­tikus békéért. Sztálin ajánlatának elutasítása ostoba és veszedelmes dolog volt London: A Sunday Express azt írja: Sztálinnak azonaján- , tata, hogy találkozzék Tru- mannial, olyan lépés, amely békevágyra mutat. Erre mi — mondja a cikk — udvariatlan;. Sággal felelünk, még csak azt sem kérdjük tőle: magyarázz :ia üreg kissé bőVebben szán­déka*, hanem goromba vissza­utasítással válaszolunk. Ez a magatartás ostoba, felesleges és rendkívül veszedelmes sokm illió ember életére néz­ve. Az elutasításnál nem vol­na-e sokkal okosabb dolog elfogadni a közeledési kísér­lietet és megbírálni, hogy le­fektethetjük-e legalábn az első deszkáit annak a hídnak, • Egyesült Nemzetek alapok - amelyet» a világhéke ét biz- | Hiányával. Tömegtüntetések Oslóban az Atlanti Szövetséghez való csatlakozás ellen tonság érdekében fel kell építeni. Ne wyork hél egyébként azt jf lentik, hogy az Amerikai- Szovjet Társaság országos ta­nácsa nőbizoUságának rende­zésében Newyorkban békeér­tekezletet tartottak. Az érte­kezleten elfogadott határozat tiltakozik amiatt, hogy az Egyesült Államok nemzetközi kérdések megoldására irá­nyuk/ tbbb szovjet javaslatot visszautasítottak. Ellenezzük az Atlanti Szövetséget és Amerika részvételét a Szőriét, ságiién — mondja a határo­zat. Ez a háborús szövetség összeegyeztethetetlen az ame­rikai alkotmánnyal és az Vasárnap Oslo Legnagyobb termében^, a Kolci-seum mozi­ban békegyűlést tartottak. A gyűlés határozati javaslatot fogadott el. Ebben felszólítják a norvég kormányt, szakítson meg minden tárgyalást az At­lanti Egyezmény ügyében. A határozati javaslat után Ran- dulf Daalland kommunista- párti képviselő nagy' taps kö­zepette felolvasta a szovjet jegyzéket, amelyben a Szovjetunió meg nem tá­madási szerződést ajánl Norvégiának. Február 1-én Lange norvég külügyminiszter átnyújtotta Afanaeziev oslói szovjet nagykövetnek a norvég kor­mány' válaszát a szovjet kor­mány január 29.-1 jegyzékére- Február 5.-én Afanasziev, a Szovjetunió norvégia i nagy­követe felkereste Lange kül­ügyminiszter és a szovjet kormány utasítására a követ­kezőket közölte vele: A norvég kormány válaszá­ból kitűnik, hogy most vizs­gálja Norvégia részvételének kérdésé; az Atlanti Szövetség, ben. A norvég kormány’ kije­lenti, hogy az Atlanti Szövet­ség regionális egyezménynek tekintendő, amely megfelel az Egyesült Nemzetek alap­okmányának és célja a táma­dás elhárítása. A szovjet kormány nem osztja a norvég kormánynak ezt a véleményét az Atlanti Szövetség céljára és termé­szetére vonatkozóan, min- hogy ezt a szövetséget bizo­nyos hatalmi csoport alakítot­ta és nem célja, hogy minden hékeszrrető államot egyesít­sen, hanem arra irányul, hogy egy államcsoportot a másik­bal szembeállítson. A ezoVjet jegyzék ezután megállapítja. hogy Norvégiának ehhez a nem békés csoportosuláshoz történő csatlakozása nem szol­gálhatja Norvégia biztonsá­gai, hanem ellenkezőleg: ar­ra vezet, hogy’ Norvégiát be­vonják a messzemenő tárna- díszei Lem ű célokat követő ha­talmi csoportosulás politiká­jába. A szovjet jegyzék ezután megemlíti, hogy a Szovjet­unió Norvégia irányában min­dig barátságos álláspontot ta­núsított és a második világ­háború idején közreműködött Norvégia f e 1 sza Íjad u 1 ásá ba n. A Szovjetunió önként kivon­ta norvég területről csapatait, hamarabb, mint maga a nor­vég kormány kérte. A Szov­jetunió javasolja a norvég kormánynak, kössön a Szovjetunióval meg nem támadási szerző­dést. Oslói jelentés szerint va­sárnap Norvégia nagyobb vá­rosaiban hatalmas tömegtün­tetések voltak, melyeken a munkásság tiltakozott az At­lanti Szövetséghez való csat­lakozás ellen. A munkások megbélyegezték a támadó szándékú Atlanti Szövetséget. Valószínű, hogy’ a norvég kormány csak néhány nap múlva válaszol a Szovjetunió meg nem támadási szerződés megkötésére irányúié indít­ványára, mivel Lange kül­ügyminiszter vasárnap War shingtonba utazott, hogy „tá­jékozódjék az Atlanti Szövet­ség részleteiről.“ Uralg beismerése összezavarta a nemzet­közi reakciós hadjárat terveit Krushinsky, a Pravda kü­lön tudósi tója a következőket irja a Mindszenty perről: Mialatt a népbíréság a bű­nösség fokának megállapítá­sává] foglalkozik, Budapesté» egész Magyarország demo­kratikus közvéleménye mór levonta a per tanulságait. •— Mindenki egyetért abban, hogy a nemzetközi reakciónak a ^indszenty-perrel kap­csolatosan felkavart han­gos hű-hója végleg ku­darcba fulladt. Az imperialista sajtó azt an u'asítóm adta Mindszentinek, hogy a perben „mártíréként tüntesse fel magát Mind­szenty beismerése azonban összezavarta a nemzetközi reakciós hadjárat terveit Krushinsky a továbbiakba» elmondja, hogy igen. sok külföldi trajtótudésítő) érkezett Budapestre. Sokan egyenese« azzal a feladattal, hogy Mind- szraetv1 .,mártír“-nak ábrázol­ják. Még- 'eszek a tudósítók sem tudtak semmi olyat ta­lálni, amely megrendelőiket kielégítette volna. Ekkor Mindszenty külföldi védelmezői kiáltozni kezdtek, hogy’ a budapesti tudósításo­kat rettenetesen megoenzú- rázták és a tudósítók melft különlegesen képzett, szinte hipnótikus erejű propagan­distákat ültettek tolmácsként. Végül mindezekhez hozzátet­ték, hogy’ a budapesti tárgya­láson résztvevő tudósítók va­lamennyien kommunisták. Ezután ismerteti Krusbinskf a Mind‘rzehty-p»er tárgyalásé* ré^vevő külföldi sa]tótudóL eítók ismert együttes nyilat­kozat#. amelvben közös nvi- la'kozatial utasították rí fa­sza a Mindszenty-tárgyaTfísról külföldön terjesztett valőtla* h íreket. Andrics alezredes: Titiék rémuralma mir nem tart soká A bolgár Kommunista. Párt I lapja közli Ratomir Andrics jugoszláv alezredes, nemzet- gyűlési képviselő nyilatkozó­Imi Magpirag ul aiiii novelet Szakasits Árpád köztársa­sági elnök február 7-én aláírta Magyarország tiranai követé­nek megbízólevelét. Magyar- ország uj albániai követe Szerei Lénárd, 1897-ben szü­letett. Szülei parasztok voltak 12 éves korában cipésztanonc lett és ettől az időtől kezdve mint fizikai munkás dolgo­zott. Már tanonckorában érint kezésbe került a munkásmoz­galommal. Dolgozott a szak- szervezetekben és a Szociálde­mokrata Pártban. 1918. de­cemberében belépett a Kom­munisták Magyarországi Párt­jába. Többször letartóztatták. Résztveitt a Kommunista Párt illegális mozgalmában. A fel- szabadulás után közigazgatár si tanfolyamot végzett és leg­utóbb egy nemzeti vállalat vállalatvezetője volt. ' tát. Andrics alezredes H- mondja nyilatkozatában, hogy nem akarta a JuKP mai veze­tőinek szovjet, és marxista- ellenes politikáját, támogatni. A nyilatkozat ezután megál­lapítja, hogy a jugoszláv ko* munisták között tilos a Tájé­koztató Iroda határozatáréi beszélni és aki a határozatról a Tito-klikk álláspontjával ellenkezően beszél, azzal le­számolnak. Titoék rémuralma már nem tart soká. A JuKF marxista-leninista vonalának győzelme már közel van é« a jugoszláv kommunisták ezré­vel harcolnak ezért a győz«- lemért. i

Next

/
Thumbnails
Contents