Nyírségi Magyar Nép, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-08 / 32. szám

L «Hat NYÍRSÉGI magyar nép 1949. február I, kedfl Megalakul! Mátészalkán a bőripari munkások szakszervezete A napokban összeültek a «Bftászalkai bőripari munka- sok, hogy gyűlésükön meg-, alakítsák szakszervezetüket. Eddig nem volt szakszerve za- to a mátészalkai bőripari munkásoknak. Most, alakuló gyűlésükön Kovács Elemér, a gaakmaközá bizottság kikül­döttjének beszéde után ki­mondták szakszervezetük meg alakítását, majd a jelölőbi­zottság javaslata után vezető­cégüket is megválasztották. — EDnök Bod'0 Lajos lett, alel- Höknek Törő Fernoet, titkár- aak Fekete Józsefet válasz­tottéit. A FELÜLVIZSGÁLAT napi kérdései A párttagság felülvizsgá­latának jó hatása különösen érezhető azoknál, akiket tag­jelöltté minősítenek át. A tag jelöltek megértették, hogy szá. makra nem jelent büntetést a visszaminősítés és a párt- munka, a tanulás megkezdé­sével törekszenek arra, hogy a tagjelölti idő leteltével al­kalmassá váljanak minden tekintetben a párttagságra. A tagdíjfizetésen úgyszintén meglátszik a felülvizsgálat hatása. Hónapról-hónapra emelkedik az eladott tagdij- bélyegek száma. A felülvizs­gáló bizottságok ugyanis minden esetben megnézték, hogy az illető párttag hogyan fizeti a tagsági dijat, hogyan újítja meg kapcsolatát a part­ial hónapról hónapra. Sok helyen a vezetőség hibája volt hogy nem adtak bélyeget a tagságnak minden hónapban, a nyírbaktai járás egyik köz­ségében pedig hosszú hóna­pokig nem láttak a tagok új bélyeget. A felülvizsgáló bi­zottságok az ilyen esetekre is felfigyeltek és a felülvizsgá­latot a helyzetnek megfele­lően végezték el. * A pártbizalmiak nemcsak a felülvizsgáló bizottságokat segítették munkájukban, ha­nem aktiv résztvevői a tag­gyűléseknek is. Amikor egy- egy tagról határozatot hoz a taggyűlés, értékes adatokkal világítják meg az illető mű­ködését és — amennyiben helyénvaló volt a bizottság javaslata — megvédik azt az esetleges hangulatkeltéssel szemben. Iránytű munkánkban, fegyver harcunkban: A SZABAD FÖLD Dolgozó parasztok a falu lapjáról Mint nagy fehér madár, úgy lebeg zizegve Gabrik János kisbirtokos kérges kezében a Szabad Föld legújabb száma. Nagy tenyerével meg-meg simogatja deresedő üstökét és hangos szóval magyaráz a körülötte állóknak. Mi van a Eleinte szép csendben néze­gették a lapot, mit ír, mi a legújabb hír a mezőgazdaság­ban, a dolgozó parasztság életében. Gabrik János lelkes zalkodi előfizetője a Szabad Földnek, így ő mutogatja a rovatokat, mi mindent, lehet találni ebben a lapban. __ Látják ebben az újság­ban mindent meg lehet talál­ni, amire a dolgozó paraszt- embereknek szükségük van. Útmutatást, tanácsot ad a falu dolgozóinak a jó mezőgazda­sági munkára, részletes tájé­koztatást hoz a tavaszi mező- gazdasági tervről, megismer­teti velünk a kollektiv mező- gazdaság előnyeit. Mindig felhivja a figyelmünket a me­zőgazdaságban, ház körül el­végzendő teendőkre, mikor kezdjük a munkát a gyümöl­csösben, a méhesben, mikor csávázzunk és hogyan. Szabad Földben ? Gabrik János méregbe jön — De még a napi politikai eseményekről is részletesen tájékoztat — mutat a másik oldalra Gábrik János, mire az egyik csendesen pipázó Défosz tag úgy csendesen megjegyzi a bajusz alól: — Minek nekünk a politika? Nem értünk mi ahhoz, urak­Fegyvertársunk Aztán újra megcsendesedik a csoport, halkabbra fogják a szót és a Szabad Földdel kapcsolatban a DÉFOSz-ról kezdenek beszélgetni. Meg- hányják-vetik, mit jelent a falunak a DÉFOSz megalakí­tása. Látják mindnyájan, hogy ebben a szervezetben aa eddiginél még erősebben, még egységesebben, a dolgo­zó középparasztsággal szö­vetségben harcolhatnak falu­juk szocialista jövőjéért. Eb­ben valamennyien egyetérte­nek, nincs nézeteltérés kö­zöttük. És igy kanyarodnak vissza megint a Szabad Föld­höz. — Én nem vagyok még DÉFOSz tag — mondja He­gyi Pál — most jöttem be,, hogy jelentkezzem, de már regen olvasom a Szabad Föl­det. Eddig még mindig úgy láttam, hogy a Szabad Föld hűséges segítőtársam volt, mert minden ügyes bajos dol­gomra okos tanácsot kaptam belőle. — Fegyver ez a lap bará­taim — lobogtatja meg kezé­nak való mesterség az. Minden héten kulturelőadás lesz Kisvárdán A kisvárdai tömegszerve-1 setek mindegyike megalakítot­ta kulturgárdáját és mint a szabadművelődési felügyelő­ség kisvárdai ügyvezetőjétől értesültünk nagy lendülettel és lelkesedéssel vesznek részt a» Országos Kulturverseny­ben. Ezzel kapcsolatban min­den héten műsoros kulturelő- adást rendeznek és ezek nagy ban hozzájárulnak majd a község kulturéletének fellen­dítéséhez, a dolgozók kultu­rális neveléséhez. Erre aztán elvesztette a türelmét Gábrik János és mé­regbe jött: — Kendnek! talán jobb volt, míg Eszterházi és nfepnyuzó cimborái politizáltak, mi ? Nekik jobb volt, de nekünk nem. Ők maguknak politi­záltak. Hát vegye tudomásul, hogy mi is politizálunk, mert a dolgozó parasztoknak is helyük van az ország Irán vi­tásában és magunknak csinál­juk a politikát. —, Dehogy volt jobb — szól bele Hegyi Pál. — láthatja, hogy most is hogyan politi­záltak. Vissza akarták venni tőlünk a földet, a nyakunkra akarták ültetni azt az átko­zott Ottót.. Magának az jobb lett volna? — Hát az nem éppen... csak úgy gondoltam — fuj takaródét az öreg nagybaju­sza. — Na látja. Hát ezért poli­tizáljon maga is. Ha a városi munkások, meg a dolgozó pa­rasztok nem politizálnának, akkor ma megint Mindszenty lenne a zászlós úr, Eszterhá- zinak meg 200.000 holdja len­ne, maga meg elmehet oda, ahol a part szakad. a Szabad Föld ben ismét a Szabad Földet Gábrik János. Iránytű mun­kánkban, fegyver harcunk­ban. 44 uj mintagazda van Szabolcsban Országos viszonylatban is kiértékelték már a tavaszi és őszi mezőgazdasági munka­versenyeket. Dolgozó parasz'súgunk meg­nyerte a kenyórcsatát és a versenyek során bebizonyítot­ta, hogy odaadó és hűséges építője a népi demokráciának, méltó szövetségese a munkás­osztálynak, annak az osztály­nak, amelyik lehetővé tette, hogy dolgozó parasztságunk földet kapjon. Szabolcs vármegye hetedik helyen végzett a versenyben és a tavaszi munkák eredmé­nyeképpen 44 uj mintagazdá- val dicsekedhetnek várme­gyénk dolgozói. A községek közötti versenyben élenjárnak Görbeháza, Nyírbogdány, Pol­gár, Kótaj, Szabolcsveres- mart Nagyhalász, Nyíribrony, Ramocsaháza, Tiszalök, Ber- kesz és Búj a vármegye minta községe. Ezek a községek 3000—1100 forint értékben kap mezőgazdasági gépeket nak jutalomképen. A szövetkezetek közötti versenyben első Demecaer, majd Gyulaháza és Pátroha Jutalmuk: 8200, 8000, 780t forint értékű gépek. Az őszi versenyek kiérté­kelése során a követke»» községek bizonyultak a leg­jobbaknak, akik jutalmat i* kapnak 5500—1220 forint ér­tékig: Tiszabercel, Csobaj, Nyírbogdány, Vaja, Jéke, Nyírbogát, Tiszaeszlár, Keme- cse, Kék, Újtikos Nyírszőllő*. Á három legjobb szabolcsi földművesszövetkezet pedig a tiszalöki, a besenyődi és a vasmegyeri. Ezek 4—3—S ezer forint értékben kapnak mezőgazdasági gépeket. A gépeket minden község és szövetkezet maga választ­hatja ki és mint értesültünk, néhány napon belül meg is kapják a megjutalmazott köz­ségek és föídművesszövetke* zetek. Sikerrel zárult a JegyzőtsnfoKyam Feltétlenül szükséges az, hogy közigazgatásunkban mind nagyobb számban ve­gyenek «részt munkások és dolgozó parasz'ok gyermeki, akik megalkuvás nélkül kép­viselik a dolgozók érdekéit. Ilyen közigazgatási szakembe­rek képzésére szolgál a Nyír­egyházán működő jegyző tan­folyam, melynek hallgatód a napokban tettek bizonyságot szakképzettségükről és tudá­sukról. A Magyar Dolgozók Pártja és a belügyminisztérium kép­viselői, a főispán, az alispán jelenlétéiben fcflytak pénteken és szombaton a tanfolyam vizsgái, majd szombaton dél­után kihirdették az eredmé­nyeket. Az olvasó írja... iMi, a Kérjük nyirbogdányi peíró­ié magyarban dolgozó nyír­egyháziak naponta utazunk — reggel és este — a Nyíregy­háza—záhonyi vonalon. Nem­csak a magunk, hanem első­« vasutat ötvenkét hallgató fcűzM negyvennyolc vizsgázott ki­tűnő, jeles és jó eredménnyel. Ez bebizonyítja azt, hogy u munkások és a dolgozó pa­rasztok jól megállják helyi­ket majd a közigaagatú*- ban is. sorban a záhonyi vonalon utazó nagyszámú közönség ne vében hívjuk fel a vasutas elvtársak figyelmét azokra a hibákra, amik kiküszöbölésé, vei a forgalom ezen a vonalon könnyebben lenne lebonyolít­ható. A 6.09-kor induló motoros- vonat mindig más és más vá­gányról és különböző helyek­ről indül. Előfordult, hogy az állomás előtt várakozó u'asok lemaradtak, mert a motor a raktár elől indult. Az ügyele­tes sohasem közli az induló' vonat helyét. Hasonló az eset az este be­érkező Záhony1—budapesti sze. Rádió készülékek részletfizetésre. Kerékpár és motoralkatrészek PALÓT AY műszaki kereskedőnél Zrínyi Ilona-utca 8. sz. mélyvonaítal is, amely érkezé­sekor felhúz annyira, hogy a szerelvény utolsó kocsija is elhagyja az állomás épületét, holott az állomás előtti tér szabad. Feljebb ácsorgó s/.‘- relvényeken üQ]l átmúszkálni az utasoknak, mert a keskeny vágányrészt ellepi a Pestre utazó felszállók hatalmas tö­mege, Pedig í személy csak csak egy félóra múlva indul tovább. • j Az indulás és érkezés helye technikai megoldástól függ. Viszont a közönség irányí­tása a fel- *és leszállásnál a peronon lévő ügyeletes, vagy megafon útján történhetne. Biztosra vesszük, hogy vas­utas dolgozó« társaink örömmel veszik azt, hogy rámutatunk a hibákra és ezzel segítünk előbbre vinni a jobb munkát. A nyirbogdányi petróleum gyár nyíregyházi dolgozói Pályázati hirdetmény. A debreceni Uz 1 etvex&l&iég aí 1949. évben területé* » fenntartási munkáknak egy­ségárjegyzék alapján való el­végzésérte területileg korláto­zott nyilvános pályázatot hir­det. läsen munkák a követkessők, I. Föld, kőműves, elbely!» ző, burkoló any«*#k to és felrakás». IL Ács. III. Asztalos. IV. Bádogos. V. Kályhás. VI. Kövező. VII. Szobafestő, métzaM. VIII. Vízv>ezetékj9»*r*<í#. IX. Tetőfedő. X. Parkettázó. XI. Üveges. A pályázati nyomtatuSaj».. kát a nyíregyházi osztály-mér­nökségnél (Huszár-sor 0. szj> lehet beszerezni. A kiállított egységárjegyzékeket f. 6ví február hó 20-án délelőtt 1# órára beérhezőleg kell aa osz- tálymémökségnek benyújtási! Az egységárjegyzéket kiér­tékelés után az osztálymóraök. ségnél, valamint az Uzieíveze- tőség II. osztályánál tekinthe­tők meg bármikor a hivatali)# órák alatt. A jóváhagyott «gyeégfer- jegyzékek alap ján tesznek az­után a munkák esetenkénti megrendelve. Nyíregyháza, 1949. február hó 7-én. * Ferenczl, osztálymtérnük. Magyar Államvasutak Nyíregyházi osztálymémökaégf Iparos tanuló-tanfolyam TornyispálcáR Népi demokratikus kor­mányzatunk na?v gondot for­dít az iparos tanulók tovább­képzésére, nemcsak a uagy ipari üzemekben, hanem; a múltban annyira elhanyagolt falvakban és községekbe» is Február elsejével Tornyos pálcán megkezdődött egy ta­nuló tanfolyam, amely«» j környező falvak lau»toi a résztvesznek.

Next

/
Thumbnails
Contents