Nyírségi Magyar Nép, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-09 / 7. szám

Ara 60 fillér Miért a munkásság ?... (ks) Kovács István elvtárs r nappal ezelőtt rádtóbeszéd- n hívta fel a figyelmet a 3vetkezőkre: „A felülvizs- ,lás során a legsúlyosabb el­vetett hiba eddig, hogy a lülvizsgáló bizottsági tagok m értik m*g a szociális szetétel megjavításának je- ítőségét. Egyes bizottságok t a megengedhetetlenül su­os hibát követik el, hogy ánytalamil nagyobb szám- 1 javasolnak munkásokat és lgozó parasztokat kizárásra, sszaminősitésre. A felülvizs- lás egyik fő feladata ’így sgjavitani a párt szociális letételét, hogy a párton- [ül az ipari munkásság ya komolyan megnőjjön a ■polgári elemek rovására.“ A. Politikai Bizottság szep- nberi határozatának meg- enése óta pártunk vezetői imtalanszor felhívták a fj­eimet erre a körülményre: szociális összetétel megjavi- ának fontosságára. Amikor a párttagság meg- atja ezeket a megnyilvá- lásokat, vélemények és el- ivélemények alakulnak ki. van megkockáztatják azt a gállapitást is, hogy helyte- n, ha nem egyenlő mértékkel mek a felülvizsgáló biz<át­ok, miért éppen a munkás­részesül előnyben pártv sága -megtartása tekinteté- i, amikor sók munkás kep- lenebb, mint a kispolgárok, értelmiségiek általában, kor közülük sokan talán c 1946-ha n vagy 1947-ben ek be a Pártba? iiért a munkásság? Miért a íkásság pártja elsősorban íagyar Dolgozók Pártja? megfigyeljük eddig meg­ütünk tapasztalatait és a c váró feladatokat, fele­li kapunk ebre is. vz illegális munkásmozga- )an — hiszen már a neve luíatja — bizony eteősor- munkások vettek részt, r vállalták a párttagsággal- hátrányokat azzal a szi- me ggy őizödiéssel, hogy z.er még ennek a pártnak tésével a szocializmust va­juk meg. A tőkés ki Beák­ra] ás őket edzette meg a ra. Az infláció idején, or pártunk az ország gaz. gi megerősítésén fára do­me gint a munkások vol- azok, akik a legnagyobb :.ato* vállalták. az élesedő osztálylharc szilárd fegyelemre, ideo: i egységre, áz osztály- ■a való felkészültségre szükség sorainkban. Erre era a munkásosztályt ké- te fel legjobban az élet, tehát, hogy ez az osz- .wzesse a szocializmusért vívott, osztályharcot, más nem is vezetheti, csak az egyetlen következetesen forradalmi ősz. tály. — A polgárság ma már osztályhelyzeténél fogva is gyakran meginog és az ed­digi tapasztalatok is azt mu­tatják, hogy nem következetes harcos, hajlamos a megalku­vásra. Az MDP tehát elsősorban a munkásosztály pártja és he­lyénvaló, ha a jövőben mégin- kább a munkásosztály pártja lesz. Helyén való, ha más mér. tékkel mérik a munkásokat a felülvizsgáló bizottságok ,he­lyén való, ha a polgároknak jobban a szemük* közé néz­nek, mint a munkásoknak. Természetesen nem arról van szó 1— amint arról szintén számtalan nyilatkozat hang­zott el —, hogy a kispolgári elemeket, az értelmiségieket most már válogatás nélkül kí- vültessziik a párton. Azok az értelmiségiek,- azok a kispol­gárok, akik magukénak vall­ják a munkásosztály állás­pontját és készek maradékta. lanui megvalósítani a Párt cél­kitűzéseit, akik elismerik a műnk ásosztály ‘vitathatatlan vezetc!sze,repét, tagjai marad­hatnak a pártnak és nem ld. rebbrendűf hanem . egyenjogú tagok maradnak. A falu valamennyi dolgozójának bevonásával alakítsuk meg a DÉFOSz helyi szervezetét Rácz Gyula és Szűcs Ferenc beszélt a DÉFOSz megyei vezetőinek értekezletén A Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szö­vetségének központjában ér­tekezletet tartottak a nemrég megalakult paraszti szervezet vezetői és irodavezetői. Az ér. tekezlet 150 résztvevőije előtt Rácz Gyula, a DÉFOSz főtit­kára és Szűcs Ferenc, a szer­vezési osztály vezetője ismer­tette a politikai és szervezeti kérdéseket. Ilyen nagyarányú mezőgazdasági beruházás még sohasem volt A Mindszienty őrizetbevéte- lekor nyílváhosságra került eredeti iratokból kitűnik — mondotta Rácz Gyüla elvtárs, — hogy az egyházi reakciói * hercegekkel, földesurakkal, tőkésekbe 1 szövetkezett. Az elmúlt év gazdasági eredményeiről szólva Rácz elvtárs megemlítette: 1948-ban nyolcszázmillió forintot fordí­tottunk mezőgazdasági beruhá­zásokra, 1949-ben pedig ezer- milliót fordíthatunk. Ilyen ará­nyú beruházás Magyarorszá­gon még neon volt. Az elmúlt évben 250 faluban vezettük be a villanyt, 110 helyen állatot, tünk fel mezőgazdasági gépál­lomás;. . A szövetkezet utján erősödik dolgozó parasztság Ezután a szövetkezetekről beszélt Rácz elvtárs és kije­lentette, hogy a dolgozó pa­rasztság gazdasági, politikai és Alt urális téren olyan mér­tékben erősödik, amilylen mér­tékben haladunk a mezőgaz­dasági termelés átszervezésé­nek és a szövetkezeti mozga­lom kiépítésének útján. A DÉFOSz munkájának köz­ponti kérdése — folytatta Rácz elvtárs — a helyi szervezetek megalakítása. — Itt nem az (TJFOSz és a FÉKOSz egysze­rű egyesüléséről, hanem en­nyi sokkal többről van szó. A DÉFOSz megalakulása or. szagosán és falusi viszonylat­ban az egész dolgozó paraszt­ság összefogását, egy táborba való tömörítését jelenti. Felsorakoznak mellénk a dolgozó középparasztek is A földmunkások, újgazdák és kisparasztok mellé most Marshall lemondása az amerikai válság egyik jele Amint már tegnapi szá. munkban jelentettük, Marshall amerikai külügyminiszter és Lovett külügyi államtitkár le­mondott és lemondásukat Truman elnök elfogadta. Kül­ügyminiszterré Acheson volt helyettes külügyminisztert ne- j vezíék ki. Amerikai jobboldali körök közlése szerint Ache; on mint Truman elnök személyes jó­barátja folytatni akarja á mostani amerikai „irányvóna­W“. A berlini lapok szombati száma vezető helyen foglalko­zik az amerikai külügyminisz­tériumban beállt változások­kal. A nyugati övezetek lap­ja'!, élükön a Telegraph és a Socialdemokraten, sietnek ki- jijenteni, hogy a személyi vál. toziás nem jelent politikai vál­tozást. A keleti övezetben meg­jelenő Neues Deutschland Marshall politikájának csődje, re mutat rá. A Tägliche Rundschau valószínűnek tart­ja, hogy Marshall bukásával távozik Clay tábornok is, mert állása szintén megingott. Tiencsin megadja magát Sanghai-i jelentések szerint Nanking és Sanghai között teljes erővel tombol a harc. A néphadsereg osztagai átlépték a Jangce folyót és1 a folyó déli részén — ahol Nanking ,is fekszik —- híd főállást készítet, 'ok. A Reuter közli, hogy a nép­hadsereg teljes erővel folytat­ja támadását a jangoeparti nagyvárosok, Nanking és Sanghai ellen. A támadás Nanking ellen hét liadosztály- Jyal indult meg. Katonai megfigyelők sze­rint a néphadsereg nagy! át­törése akkorra várható, amikor az északon körülzárt kuosiíin- tang-ci-apa tokát teljesen fel­számolják. Sanghai jelentés szerint a tegnapra virradó éjjel a nép. hadsereg tüzérségé hevesen bombázta Tiencsin engedmé­nyes területét. A nyugati pá- ' lyaudvar környékén és a vá­ros déli részén heves harcok folytak. A város vezetőségének n'-- tagja a néphadsereg vezető tá­bornokához fordult és fel­kérte a város elleni támadá­sok megszüntetésére. —- ’ A szombati nap folyamán Tien- csiinben teljes nyugalom volt. Külföldi megfigyelők valószí­nűnek tartják, hogy a kapitu- láciős tárgyalások folyamat­ba*! vannak. Általán as áremelkedés Olaszországban 0! ász országban hatalmas áremelkedésekkel * kezdték meg az újévet. A lakbérek 30 százalékkal és a kereske­delmi célokat szolgáló helyi­ségek bérei 50 °/o~al emel­kedtek. Az olasz kormány azonban még ezzel sem elé­gedett meg és az elektromos áramfogyasztás után kivetett adót 50 százalékkal, a sóadót 150, a gyufaadót 25, a vasúti díjszabást 35, a villamos díj­szabást 30, a postait pedig 25 százalékkal emelte fel. már felsorakoznak a dolgozó középparasztok is, hogy együt. tesen harcoljanak a kulákki- zsáfcmányolás ellen. Rajta kell lennünk, hogy a DÉFOSz megalakulása ünnepe legyen az egész falunak. A közép- parasztok beszervezése rend­kívül nagyjelentőségű, -mert amilyen mértékben a dolgozó közép-parasztok szembefordul­nak a politikai és gazdasági hatalmában megingott kulák- ságga], olyan mértékben nö­vekszik a mi erőnk és nőnek eredményeink. Az értekezlet második elő­adója Szűcs Ferenc, a szerve­zési osztály vezetője volt. — Beszédében a helyi szervezetek megalakítását jelölte meg a megyei vezetőség legfonto­sabb feladatául, amelynek végrehajtása érdekében min­den megyében 30—60 tagú aktifát kell szervezni a járá­si titkárokból, a kongresszusi küldöttekből és a legjobb iro­davezetőkből. A helyi szer­vezetek • megalakításának kérdéseit a megyeszékhelye­ken január 19-én megtartan­dó értekezleten kell megbe­szélni. Január 16-án az ország 50 legnagyobb városában központi kiküldött részvéte­lével alakul meg a szervezet, január 23-án pedig 300 járási székhelyen, illetve nagyköz­ségben., Január 30. és március 13. között sor kerül minden DÉFOSz szervezet megalakí­tására. j Nagy az érdeklődés a DÉFOSz iránt A Helyi szervezetek meg­alakítását a Szabad Földnek’, a DÉFOSz lapjának nagy­arányú terjesztésével és sze­les tagfelvételi kampánnyal kötjük össze. A parasztság: legjobbjai fognak házról- házra járni éfi hívják a dol­gozó parasztokat a* DÉFOSz- ba. A DÉFOSz helyi vezetői között ott lesznek Ä padászt- asszonyok és az állami gép­állomások vezetői is. A DÉ­FOSz iránt nagy az érdeklő­dés. El lehetünk készülve ^ar­ra. hogy az alakuló gyűlése­inken a falu egész népe részt- vesz és a legszélesebb töme­gek kapcsolódnak' be a mun­kába — fejezte be besszédét Szűcs Ferenc. A két referátumot vita kö­vette, majd az értekezlet táv­iratban üdvözölte Dobi Ist­vánt, a Szövetség elnökét és a kormányt. A táviratok le­szögezik: az értekezlet helyes­li a kormány eljárását Min’d- szentyvel kapcsolatban és ké­rik a nép minden ellenségé­nplr i"»ó1rlnc< tywmVKJít» + r\4- * VI. évfolyam, 7. szén. 1949. január 9. VaSfrlNP

Next

/
Thumbnails
Contents